Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy először összefoglaljam a részletes vitában történt módosításokat, és utána reagálnék röviden a képviselői felszólalásokra.A kormány 2018. október 19-én nyújtotta be az Országgyűléshez az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A vita során mindössze két képviselői módosító javaslat érkezett. Az egyik a kafetéria-rendszer átalakítását célzó, tavasszal elfogadott változásokat kívánja semmissé tenni. Mivel ez a kezdeményezés ellentétes a kormány szándékaival, azt támogatni nem tudjuk.

A másik módosítási szándék pedig a lakásáfához kapcsolódó átmeneti rendelkezés módosításával időbeli korlátozás nélkül tartaná fenn az 5 százalékos adókulcsot az új lakóingatlanok értékesítésére 2019. december 31-e után is, amely nem áll összhangban a kormány jogalkotási céljaival, így az szintén nem támogatható.

A személyi jövedelemadózást érintően a Gazdasági bizottság és a Törvényalkotási bizottság által támogatott javaslatok egyértelművé teszik, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tag magánszemély javára átutalt támogatói adomány nem minősülhet egyéb jövedelemnek, adókötelezettségét arra a jogviszonyra irányadó szabályok szerint kell megállapítani, amelyre tekintettel azt adták.

(21.50)

Ehhez kapcsolódóan egyértelművé válik az is, hogy az adó feletti rendelkezésre való jogosultság kiterjed minden olyan összegre, amelyet az önkéntes pénztári tag javára teljesítenek a pénztárba.

Egyszerűsödnek az olyan kamatmentes vagy kedvezményes kamattal biztosított munkáltatói lakáscélú hitelek nyújtásának feltételei, amellyel kapcsolatban nem kell a kamatkedvezmény miatt adókötelezettséget megállapítani. A jövőben nem kell vizsgálni azt, hogy a hitel felhasználásával megvásárolandó, felépítendő vagy korszerűsítendő lakás megfelel-e az úgynevezett méltányolható lakásigénynek. Ugyanakkor a javaslat 10 millió forintban korlátozza a lakáscélra ugyanazon magánszemélynek öt éven belül nyújtható munkáltatói hitel összegét.

A törvényjavaslat új adómentes jogcímekkel is kiegészül. Így adómentes lesz a nemzetiségipedagógus-képzésben részt vevők részére pályázat alapján folyósított ösztöndíj, valamint a 65. életévüket betöltött Széchenyi-díjasoknak tudományos kiválóságuk elismeréseként biztosított tudományos alkotói járadék is. Adómentesnek minősül továbbá a felsőoktatási és köznevelési intézményekben lebonyolított rendezvényeken nyújtott szolgáltatás és a rendezvény összes költségének 10 százalékát meg nem haladó mértékben biztosított vendéglátás révén keletkező jövedelem is.

Tisztelt Képviselők! A Gazdasági bizottság és a Törvényalkotási bizottság által támogatott módosító javaslatok a társaságiadó-törvény vonatkozásában pontosítják az uniós jogharmonizációs és a csoportos társaságiadó-alanyiság kapcsán bevezetett szabályokat. A javaslat szerint az ellenőrzött külföldi társaság státuszmegállapításakor azt kell megvizsgálni, hogy az érintett külföldi személy végrehajtott-e nem valódi jogügyletet. Egy jogügylet akkor minősül nem valódinak, ha elsődlegesen adóelőny elérése céljából hajtották végre, és a külföldi személyt vagy a külföldi telephelyet belföldről irányítják. Amennyiben az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapítható, akkor a nem valódi jogügyletből származó nyereséggel a belföldi irányításhoz kötött mértékben növelni kell az adóalapot azzal, hogy a kettős adóztatás elkerülését ilyen esetben is szem előtt kell tartani. Megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében lehetőség lesz az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó hatályos jogszabályok még egy évig változatlan tartalommal történő alkalmazására is.

A módosító javaslat alapján, ahogy el is hangzott a korábbiakban, az előadó-művészeti szervezetek társasági adón keresztüli támogathatósága 2019. január 1-jével megszűnik. A rendszer lezárásához kapcsolódóan rögzítésre kerül, hogy az adózót a támogatás nyújtásakor hatályos szabályoknak megfelelően továbbra is megilleti az adókedvezmény vagy jóváírás, vagyis azon adózóknak, akik e kedvezményeket még nem vették igénybe, lehetőségük lesz az érvényesítésre, a még rendelkezésre áll időben a kedvezmény teljes mértékű igénybevételére. Az előadó-művészeti szervezetek társasági adón keresztüli támogathatóságának megszüntetésével összefüggésben a Törvényalkotási bizottság módosító indítványa felhatalmazást ad a kormány részére a filmtámogatás és a látvány-csapatsportok támogatása korlátjának rendeletben történő megállapítására.

Az általános forgalmi adózást érintően az építőipari szakmai szervezetek javaslatára egy olyan átmeneti rendelkezés kidolgozására került sor, amely még öt éven keresztül biztosítja a kedvezményes 5 százalékos áfakulcs alkalmazását valamennyi olyan építkezésre, amely 2018. november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkezik vagy az építést eddig az időpontig az egyszerű bejelentés szerint bejelentették, feltéve, hogy az ingatlan értékesítése 2023. december 31-éig megtörténik.

Tisztelt Ház! Az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás tekintetében a módosító indítvány a kockázatos adózókra vonatkozóan egyértelművé teszi, hogy a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság 130 százaléka lesz, míg a megbízható adózók esetében a kiszabható mulasztási bírság mértéke a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén az egyébként irányadó bírság 50 százaléka.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján 2019. július 1-jétől a természetes személyek képviseletükre vonatkozó rendelkezéseket tehetnek a rendelkezési nyilvántartásban. Ennek kapcsán a módosító javaslat kiegészíti, pontosítja az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény meghatalmazottra vonatkozó szabályait. 2019. január 1-jétől az adóhatóság előtti eljárásban az adózók az állami adó- és vámhatóság saját felületén is tehetnek képviseletre vonatkozó jognyilatkozatot.

Bürokráciacsökkentési céllal írja elő a törvény, hogy a foglalkozásával összefüggésben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett egyéni vállalkozóval és jogi képviselővel az adóhatóság minden ügyben elektronikus úton tart kapcsolatot.

A törvényszéki végrehajtási feladatok állami adó- és vámhatóság általi átvételéhez kapcsolódó módosító javaslat alapján az állami adó- és vámhatóság 2019. január 1-jétől az új, induló ügyek végrehajtását fogja foganatosítani, míg a folyamatban lévő ügyekben 2020. január 1-jétől rendelkezik végrehajtási hatáskörrel. A jelenleg a törvényszéki végrehajtók által foganatosított végrehajtási cselekmények vonatkozásában meghatározza a törvényjavaslat, hogy azokat a NAV 2019. január 1-jétől milyen szabályok szerint fogja foganatosítani.

Az adóeljárást érintő jogszabályi környezet változása az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosítását is feltételezte. A törvénymódosítással elsősorban nemzetközi, kifejezetten az OECD felé fennálló kötelezettségvállalásaink teljesítését célzó módosítások valósulnak meg. A módosítási javaslatok alapvető célja, hogy Magyarország további joghatóságokkal léphessen adóügyi információs kapcsolatba.

Ha megengedik, akkor röviden reagálnék a képviselő urak felvetéseire, ha még az időm engedi; először dr. Varga László képviselő úr felvetésére, hogy három adócsomag volt a parlament előtt. Hadd emlékeztessek, hogy a tavasszal elfogadott adóintézkedések azok voltak, amelyek a költségvetés szerkezetéhez alapvetően hozzájárultak, tehát a bevételi lábát megteremtették.

Már akkor egyébként jeleztük, hogy olyan adóigazgatási típusú törvények, illetve olyan törvénymódosítások, amelyekhez uniós felhatalmazás kell, és uniós egyeztetések kell hogy megelőzzék, azok majd egy későbbi időpontban kerülhetnek benyújtásra. Tehát ahogy a Törvényalkotási bizottságban is jeleztük, az adócsomagnak, amely most előttünk fekszik, 80-90 százaléka adóeljárási kérdéseket feszeget, tehát nem azokat a szabályokat írja felül vagy írja át, amelyeket a tavaszi ülésszakban elfogadtunk, hanem adóeljárási szabályokat pontosít.

A kultúratao módosítása kapcsán szeretném jelezni képviselő úrnak, hogy a 2018-ban felajánlott összegeket továbbra is fel lehet ajánlani és elutalni az egyes, kultúrában érintett szervezeteknek. Tehát bárki, aki a jövő évre alapozta esetleg a jövőjét erre a kultúratámogatásra, megkaphatja ezeket a forrásokat, tehát az idei felajánlásokat végre lehet hajtani. Ha idén év végéig megtörténik az utalás, akkor erre semmilyen korlátozás nincsen, 2019. január 1-jétől változik a szabályrendszer.

Az 5 százalékos áfakulcs kapcsán szeretném jelezni, hogy nagyon rosszul célzott volt ez az áfacsökkentés. Ahogy említettük a Törvényalkotási bizottság előtti vitában is, külföldiek, befektetési céllal vásárlók, akik a többedik, harmadik, negyedik lakásukat vásárolták, ugyanúgy részesültek ebből az alacsony áfakulcsból, mint azok, akik egyébként méltányolható lakásigénnyel vettek lakást. Ezért azt gondoljuk, hogy ezt a drága kedvezményrendszert nem indokolt fenntartani, sokkal inkább indokolt például a CSOK-on keresztül, és sokkal célzottabban, sokkal jobb célzottsággal működő kedvezményrendszert fenntartani.

Szintén szeretném jelezni, ami már többször elhangzott itt a parlamenti vitában, hogy az egyes szakszervezetekkel nem történt egyeztetés a kafetéria módosítása kapcsán, személy szerint én is három egyeztetésen vettem részt a szakszervezet képviselőivel. A VKF-üléseken is többször vitattuk meg ezt a kérdést egyébként a nyári időszakban, és azt tudom mondani, hogy messze nincsen egységes álláspont szakszervezeti oldalról sem a kafetéria-rendszer jövőjét illetően.

Már most lehet látni egyébként, hogy abban mindenki egyetértett, hogy egyszerűsíteni kell a rendszert, rendkívül cizellált és bonyolult rendszer alakult ki egyébként ezen a területen. Abban nincsen konszenzus, hogy ez az egyszerűség mire terjedjen ki.

Mi hiszünk abban, hogy olyan típusú kedvezményeket szabad a kafetéria-rendszeren keresztül támogatni, amelyek befolyásolják adott esetben a fogyasztási köröket. Tehát nem a napi szintű tevékenység ellenértékét kell ezen a területen támogatni, hanem a rekreációt, a humán erőforrás megújítását. Ezért azt gondoljuk, hogy nem utalványokra van szüksége a magyar dolgozóknak, hanem korrekt munkabérre. Ezért gondoljuk, hogy ezt a területet érdemes megváltoztatni.

Az időm végeztével egy nagyon rövid visszajelzés Z. Kárpát Dániel képviselő úr felvetésére, miszerint a tao 9 százalékával csak a nagyoknak kedvezünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kata és a kiva, ahogy a képviselő úr is említette, kifejezetten olyan adónemek, amelyeket a kicsiknek terveztünk. A katában már több mint 300 ezer adózó van, a kivában emlékeim szerint 28 500, tehát a kicsiknek ezen a módon tudunk olyan kedvezményeket adni, ami sokkal versenyképesebb, mint a taorendszer 9 százaléka. Azt gondolom, hogy érdemes a kiva szabályrendszerét ilyen szempontból figyelemmel kísérni.

Egy utolsó a kafetéria-rendszerről: itt is elhangzott, hogy mi azt gondoljuk, hogy utalvány helyett munkabért kell adni a munkavállalóknak. Potocskáné kérdésére, hogy nem tudnak a szakma képviselői felkészülni a változtatásokra, itt is hadd utaljak arra, hogy nem egymást kioltó szabályrendszerek kerültek elfogadásra.

(22.00)

Tehát a tavaszi intézkedési csomag a költségvetést megalapozó adóintézkedéseket tartalmazott, ősszel pedig eljárási kérdéseket vitattunk meg a parlament előtt. Nem gondolom, hogy ez a szakma felkészülését nehezítené. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)