Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Ha az elmúlt hetek kvótaprogrammal kapcsolatos brüsszeli történéseit egy mondatban akarjuk összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy jogi értelemben is elkezdték betonba önteni a betelepítési programot. Ennek első lépése valóban a szakbizottsági szavazás az Európai Parlamentben.

Rögzítsük itt is, a tisztelt Házban: itt arról született döntés, hogy felső létszámküszöb nélküli, kötelező, állandó betelepítési eljárást valósítanak meg, amiben minden országnak, tehát Magyarországnak is részt kellene vennie. Szó sincs itt már önkéntességről, szó sincs arról, hogy figyelembe vennék a nemzeti parlamentek véleményét, mert ha ez számítana, akkor nem született volna ilyen döntés. Súlyosbító körülmény, hogy a családegyesítéseket is megkönnyítenék, és ha ez nem lenne elég, akkor arra is külön jogi eljárást akarnak bevezetni, hogy harmadik országokból, például Törökországból célzottan telepítsenek minden egyes országba bevándorlókat, így Magyarországra is. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Együttdöntési eljárásról van szó, ami azt jelenti, hogy elvileg több uniós intézmény, így a Tanács, a Bizottság és a Parlament együtt hozza meg majd a végső döntést. Igen ám, de a probléma az, hogy ezt egy olyan eljárásban teszi, amelyik szinte teljesen zárt ajtók mögött zajlik. Ha keresztülverik ezt a rendeletet, ez azt is jelenti, akkor később nem lesz lehetőségünk módosítani rajta. Tisztelt Ház! Ilyen körülmények között születik döntés egy olyan ügyben, amely minden magyar és minden európai állampolgár életét nagyban érinti. Ez minden létező közös európai érték durva megcsúfolása.

A betelepítési program barátai ‑ mondjuk, nevezzük így őket ‑ változatos módszerekkel helyezik nyomás alá a tagországokat, hogy adják be a derekukat, és kezdjék meg a bevándorlók befogadását. Itt aztán van minden: vannak jogi zsarolgatások, pénzügyi büntetés kilátásba helyezése, ahogy a frakcióvezető úr említette, a 7. cikkely belengetése és a szokásos lenéző minősítgetések. Ez utóbbiak közé tartozik a liberális frakcióvezető, Verhofstadt úr minősíthetetlen verbális ámokfutása is.

(14.00)

A nyilatkozatában a XX. század legsötétebb fejezeteire utalt. Hát, minket is erre emlékeztet az az eljárás, amikor embereket kvóták alapján, Excel-táblázatok alapján kényszerítenek egyik helyről a másikra. Ez sok minden, csak nem emberséges. A nyomásgyakorlási próbálkozások közé tartozik az is, hogy újra meghallgatást szerveznek majd Brüsszelben Magyarországról. Itt számos olyan magyarországi szervezet szót kap majd, meghívást kap, amelyeket egyébként külföldről pénzelnek, és amelyek rendszeresen feljelentik Magyarországot, és gyengítik az ország védekezési képességeit a bevándorlás kérdésében. Na, így már értjük, hogy miért nem akarják ezek a szervezetek regisztrálni magukat, és bevallani, hogy összességében mekkora támogatást kapnak külföldről.

A megtörési kísérletek harmadik módja pénzügyi jellegű. Világosan az szerepel az Európai Parlament által jóváhagyott rendeletben, hogy csonkítanák azon országok pénzügyi forrásait, akik visszautasítják a betelepítési programot. És az a helyzet, tisztelt Ház, hogy ebben az egészben az ellenzéknek rendkívül méltatlan szerep jut, mert itt letagadják a betelepítési terveket, aztán suttyomban Brüsszelben megszavazzák őket. Megszavazta az MSZP, megszavazta az LMP, a Jobbik egyébként egy kereskedelmi tévé műsorában hagyta jóvá ezeket a terveket. Niedermüller Péter az önök nevében, az ellenzék nevében ezt a rendeletet megszavazta, a baloldal nevében megszavazta. És hallgassák meg az interjúját a Klubrádióban, világosan elmondta, hogy szerinte ez a jó megoldás. Hát, szerintünk meg nem; szerintünk meg nem. Mert az a helyzet, hogy mi nem fogjuk kukán nézni, hogy egy ilyen fajsúlyos ügyben kezet rázzanak a fejünk fölött.

Most még van lehetőség arra, hogy súlyt adjunk a véleményünknek. Ennek az a módja, ha minél többen vesznek részt a nemzeti konzultációban. Ha más uniós kormányok is nagy levegőt vettek volna, és megkérdezték volna az állampolgárokat a bevándorlásról, akkor nem tartanánk most ott, hogy gyakorlatilag Európa az egyetlen része a világnak, amelyik tárva-nyitva hagyja a kapuit, magára szabadítva egy rakás problémát és nem megoldva egyet sem. Ebből a helyzetből kell kijönnünk. Van mit veszítenünk, a kormány ezért hív mindenkit közös cselekvésre és kiállásra, mert a szabadságunkat és a biztonságunkat túl drágán adták ahhoz, hogy bárki kedvéért elveszítsük őket.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)