Felszólalás adatai

A mi módosító indítványaink azt célozzák, és ebből egyet már Ipkovich György kollégám ismertetett is, amit szintén nagyon fontosnak tartunk, de a többi azt célozza, hogy még további előrelépéseket tegyünk egy olyan szemlélet irányába, amely a lehető legteljesebb módon, ha kell, támogatással, de kiteljesíti a korlátozott cselekvőképességű, valamilyen fogyatékkal küzdő emberek lehetőségeit. A legfontosabb módosító indítványunk voltaképpen kapcsolódik a különböző fogyatékkal küzdő emberek civil szervezeteinek, érdek-képviseleti szervezeteinek kéréséhez. Mi ezt a kérést akceptálva nyújtottunk be olyan módosító indítványt, amely csak a részleges korlátozás intézményét vezetné be a cselekvőképességet illetően, és a teljes cselekvőképtelenség fogalmát törölné a tervezetből.

Természetesen értjük, hogy adódhatnak olyan helyzetek, amikor valaki minden egyes döntési lehetőséget illetően cselekvőképtelen, mégis azt hisszük, nincs annak akadálya, hogy a bíróság külön területenként mérlegelje ezt; épp ezért önmagában döntésével csak egy részleges cselekvőképtelenséget ismerjen el. Azt gondoljuk, hogy ez nagyobb meggondolásra int, és jobban megfelel az e témával foglalkozó nemzetközi egyezmények szellemének is, amelyek szinte kivétel nélkül inkább a részleges cselekvőképtelenség fogalmának pontos értelmezését, mintsem a teljes cselekvőképtelenség bevezetését alkalmaznák és javallják más országoknak is.

Ugyanebbe a témakörbe tartozik az is, hogy sűrűbben ítéljük meg szükségesnek a gondnokság felülvizsgálatát. Legalább háromévenkénti felülvizsgálatot javasolnánk a tízéves időtartamok helyett.

(22.50)

Az ilyen típusú döntésekben a gondnok kijelölése, az átmeneti gondnok kijelölése ügyében valamilyen felülvizsgálatra vagy fellebbezésre lehetőséget adnánk, tehát kiküszöbölnénk a szövegtervezetből azokat a megfogalmazásokat, amelyek az ilyen esetekben egy-két helyen azt mondják, hogy itt fellebbezésnek helye nincs.

A másik témakör, amiről szólni szeretnék, a 193. és 398. ajánlásszámmal kapcsolatos. Nem akarnám újrajátszani a vitát az élettársak kontra házasságban élők különböző jogaival és általában a családjogi fejezetben való elhelyezésükkel vagy a regisztrált élettársak esetében az egész Ptk.-ban való elhelyezésükkel kapcsolatban. Ehelyett két konkrétumra hívnám fel a figyelmet, amely azonban természetesen összefüggésben van azzal a szemlélettel, amit képviseltünk, miszerint hogy a családok sokszínűek, és nem érdemes a Ptk.-ban való elhelyezésük alapján akár szimbolikus, akár konkrét, a jogos és valódi különbségeken túlmenő különbségtételt tenni köztük.

A 193. számmal beadott módosító indítványunk egy esetben engedélyezné az örökbefogadás lehetőségét a regisztrált élettársak esetében is, abban az egy esetben, amikor az élettárs gyermekének örökbefogadásáról van szó. Ezt a lehetőséget megnyitnánk. Ez az álláspont nemcsak az érintett érdek-képviseleti szervezetek, gondolom, mindenkihez elküldött véleményében szerepelt, hanem a gyermek érdekében, hogy mindenképpen valamilyen hozzá közel álló korábbi családtag gondozása alatt maradjon. Tehát a gyermek érdekében hasonló véleményt fejtett ki az UNICEF magyarországi képviselete is, és nem egyszerűen a különböző családi viszonyokról vallott véleményünk alapján, hanem kifejezetten a gyermek érdekét tekintetbe véve ezt az egy örökbefogadási lehetőséget javasolnánk megnyitni a jelenlegi szövegtervezethez képest.

Szintén az élettársakkal foglalkozik, de nem csak a regisztrált élettársakkal a 398. ajánlási számon beadott indítványunk is. Örömmel hallottam az előbb Steiner Pál kollégánktól, hogy ezt az alkotmányügyi bizottság támogatta. Ezt egyrészt szeretném megköszönni, másrészt szeretném hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a közeli hozzátartozók definíciójába szeretnénk - és ezek szerint van is rá esély -, ha bekerülne az élettársi viszony is. Ennek nemcsak szimbolikus, hanem többfajta konkrét jogi következménye is lehetne.

A regisztrált élettársak kezelésével kapcsolatban most már nem a saját indítványaink ajánlási számához, hanem a KDNP-s módosító indítványok ajánlási számához kapcsolódva - különösen a 101., a 108. és a 109. pontokhoz - szeretném megjegyezni, hogy legnagyobb sajnálatunkra és legnagyobb egyet nem értésünkkel itt az történt, amit Steiner Pál a hozzászólásában úgy jellemzett, hogy kiporszívóztak a szövegtervezetből a KDNP-s módosítók mindent, ami a regisztrált élettársi viszonyra vonatkozik. Nem szeretném ismét elmondani, hogy ezt miért helytelenítjük, de ez az általános kiporszívózás néhol - már bocsánat a szóért - majdnem komikussá válik, mert hogy írmagja se maradjon a regisztrált élettársi viszony megnevezésének, a jelzett számú módosító indítványokban még azt se tennék lehetővé, hogy például a társasági szerződések módosításánál vagy a vagyonmegosztásnál és hasonló helyzetekben megemlítse a Ptk. a regisztrált élettárs fogalmát. Márpedig ha igaz az, hogy önök majd azt a törvényt, amely külön, a Ptk.-tól függetlenül szabályozza a regisztrált élettársi viszonyt, nem akarják bántani - ezt többektől hallottam, Papcsák képviselő úrtól is, de KDNP-s képviselőktől is, nekünk a bizottsági elnök urunk esküdött meg, illetve nyilatkozott úgy, hogy magát a törvényt és a jogviszonyt nem bántják -, de ha ezt el akarom hinni, és nagyon szeretném elhinni, akkor végképp érthetetlen, hogy ha önök szerint ilyen jogviszony létezni fog, akkor az üzleteket, társasági viszonyokat szabályozó paragrafusokban miért nem lehet megnevezni. Miért, ha kimondom, akkor több lesz? Vagy hogy tetszik ezt gondolni? Ilyenfajta szómágiával felesleges élni.

Amellett tehát, hogy megismételjük, hogy szerintünk felesleges és rossz ideológiai szemléletet tükröz a regisztrált élettársi viszony kivétele általában a polgári törvénykönyv mostani tervezetéből, mégiscsak meg kell fogalmaznom, hogy darabra, egyenként én szívesen hiszek önöknek, de az együttes és közös szándékot arra nézve, hogy önmagában a jelenlegi szabályozást nem akarják bántani, csak egy másik törvényben hagyják, nos ezt az együttes és közös szándékot számomra eléggé megkérdőjelezi, hogy még ezekben a nem családjogi természetű paragrafusokban sem hagyják meg általában a kifejezést. Ez az ördögűzés módszere, és nem egy korszerű polgári törvénykönyv megszövegezésének a módszere.

Köszönöm szíves figyelmüket.