Felszólalás adatai

BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Elnök Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Idefele jövet az autóban a Budapest Rádióban egy társadalmi célú hirdetést hallottam. Ez a társadalmi célú hirdetés arra kért mindenkit, aki hallgatja az adást, hogy adakozzon egy alapítvány javára. Ez az alapítvány azt a célt tűzte maga elé, hogy korszerűbb, mobil röntgenállomásokat szerez be és üzemeltet. (Dr. Vitányi István: Ez a tévében volt, nem a rádióban!) Ezekkel a mobil röntgenkészülékekkel ugyanis a kisbabák korszerűbb módon, kisebb sugárdózissal vizsgálhatók. Nem lehet kérdés számunkra, hogy a cél nemes.

Ugyanakkor ez a társadalmi célú hirdetés rávilágított az egészségügy néhány alapproblémájára. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést, akkor két kérdéssel kell szembenéznünk. Az egyik: ha és amennyiben korszerűsíteni akarjuk az egészségügyi ellátásokat, akkor ezt kinek a pénzén tesszük? A második, hogy az ily módon korszerűbbé vált egészségügyi intézményekben kell-e többet fizetni a betegeknek a szolgáltatásért, mint eddig.

Talán e hirdetésből is világos, hogy ezek a kérdések nem kerülhetők meg, ha egészségügyről beszélünk, akkor is beszélnünk kell ráfordításokról, pénzről, költségekről. Ez minden időben vita tárgya. A baj az, hogy ez a népszavazás ezt a vitát egy nagyon veszélyes kényszerpályára állította. Ugyanis egy eredményes népszavazás után az e kérdésekre adott választ mereven leszűkíti.

Nem csoda, hogy maga az Alkotmánybíróság is nehéz helyzetben volt, amikor a népszavazásra feltett kérdés alkotmányosságát vizsgálnia kellett. Olyannyira nehéz helyzetben volt, hogy nem is jutott konszenzusra, nem értettek mindenben egyet egymással az alkotmánybírák. (Balsay István: Többségi döntés volt.) Ugyanis a népszavazási kezdeményezés egy olyan törvény, az egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény megsemmisítésére irányult eredetileg, amely a népszavazás kiírásának időpontjában már nem volt hatályban.

Az alkotmánybírók egy részének véleménye szerint ezzel eleve okafogyottá vált a népszavazás, az Országgyűlésnek nem lesz más dolga egy eredményes népszavazás esetén, mint bejelenteni, hogy tulajdonképpen törvényi kötelezettsége nincs, hiszen a népszavazás megcélozta a törvényt, nincs hatályban, és kinyilvánítja, hogy ezt a törvényt nem is akarja újra megtárgyalni és meghozni. Az alkotmánybírák egy más része pedig felvetette, hogy egy eredményes népszavazás esetén ez jogbizonytalanságot eredményezhet. (Balsay István: Van döntés.) Hogy pontosan milyen jogi érvek alapján, ezt Rácz miniszter úr már idézte az érintett alkotmánybírótól, magam ezt az idézetet még egyszer már nem kívánom megismételni. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Mondd el még egyszer!)

Tehát ha eredményes lesz a népszavazás, tisztelt hölgyeim és uraim, akkor két módon teremthetünk tiszta helyzetet. Az egyik esetben azt mondjuk, hogy nincs mit tennünk, mert már nincs olyan törvény, amit meg kell semmisítenünk; a másik pedig az, hogy jogtiszta helyzetet teremtünk, és minden olyan törvényt megsemmisítünk, amelyre a népszavazás jogértelmezése bennünket kötelez, hiszen a nép szavát ebben az esetben az Országgyűlés a döntésével felül nem írhatja.

Melyek lehetnek ezek a törvények, jogszabályok, amelyeket meg kell semmisíteni? Először is felül kell vizsgálni a vatikáni egyezményt, mert nem lesz lehetséges egyházi üzemeltetésbe, tulajdonba adni eredményes népszavazás esetén egészségügyi intézményt, kórházat. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz! Ez kisebbségi vélemény volt!) Hiszen az eredményes népszavazás ezt csakis állami vagy önkormányzati tulajdonban tudja elképzelni, minden ezzel ellentétes későbbi gyakorlat ellentétes lesz a népszavazás döntésével. Márpedig, ha a jövőben egy eredményes népszavazás esetén nem adható egyházi tulajdonba, kezelésbe kórház, egészségügyi szolgáltatás, akkor ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és az ezzel ellentétes nemzetközi egyezményt felül kell vizsgálni. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Nem igaz!)

Ugyancsak meg kell változtatni, hölgyeim és uraim, az alkotmányt, hiszen az eredményes, egy esetleges eredményes népszavazás arra kötelez bennünket, hogy korlátozzuk az önkormányzatokat tulajdonosi jogaik gyakorlásában.

(10.50)

Hiszen az alkotmány 44/A. §-ának (1) bekezdése szerint az önkormányzati testület, a helyi képviselő-testület a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül; b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. Ez ellentétben állna egy eredményes népszavazással, amennyiben az igenek kerülnek többségbe, ezért az alkotmánynak ezt a rendelkezését ebben az esetben meg kell változtatni. De ebből következően természetesen meg kell változtatni a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt is, és a népszavazás döntésének érvényt kell szerezni.

Ezek még viszonylag egyszerű kérdések, hiszen jogi természetűek, gondolhatnánk. Azt mondják, azt a kötelezettséget róják ránk, hogy ezeket a jogszabályokat a népszavazás döntésének megfelelően kell megváltoztatni.

Igen ám, de mi lesz azokkal a vállalkozásokkal, azokkal az önkormányzatok által már tulajdonba, vállalkozásba adott egészségügyi intézményekkel, szolgáltatásokkal, amelyekről még a népszavazás eredménye előtt határoztak az önkormányzatok? Több ilyen példa is van, hiszen korábban törvények, más jogszabályok alapján állami, önkormányzati tulajdonú kórházak egyházi kézbe kerültek, és ott a mai napig színvonalas egészségügyi szolgáltatás zajlik.

De például Körmend fideszes polgármestere a városi kórház üzemeltetését gazdasági vállalkozásnak adta oda, azt remélve, hogy ezzel az egészségügyi szolgáltatások jobbak lesznek Körmenden és térségében. Ugyanez a helyzet Debrecen esetében, ahol Debrecen fideszes polgármestere (Lengyel Zoltán: Nem pontos az idézet!) gazdasági társasággá alakította át a helyi kórházat, egészségügyi intézményt. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között: Debrecennek nincs kórháza! - Megyei kórház van! - Hazudik! - Ez a ti kórházatok! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Az a kérdés, hogy ha arra kötelez bennünket a népszavazás, hogy ez a jövőben ne legyen lehetséges, akkor élhet-e egymás mellett kétféle tulajdonforma: egy olyan, ami népszavazás előtt keletkezett, és egy olyan, ami népszavazás után keletkezett. Ez mindenképpen alkotmányossági aggályokat vet fel, és jogbizonytalanságot szül. (Zaj a Fidesz padsoraiból. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Olyan jogbizonytalanságot, amelyet egyértelműen csak akkor lehet megszüntetni, ha - egyébként természetesen kártalanítással és állami pénzeszközök felhasználásával - újra állami és önkormányzati tulajdonba vesszük a korábban vállalkozásba vagy nem állami, önkormányzati intézménynek átadott tulajdonviszonyokat, tulajdont, így például az egyházi kórházakat is.

Az előbb már többen utaltak arra, hogy a jelenlegi egészségügyi szolgáltatások jelentős része már vállalkozási alapon is működik - ezeket mind felül kell vizsgálni. Hiszen ha az önkormányzati törvény megváltoztatásával a népszavazás arra kötelez bennünket, hogy a jövőben állami és önkormányzati tulajdonúak legyenek az egészségügyi intézmények, kórházak, akkor minden ezzel ellentétes tulajdonosi formát a jövőben tiltani kell. Ezért a háziorvosi praxis jelenlegi rendszerét is meg kell változtatni, a jövőben ez már nem lehet vállalkozás tárgya, nem lehet olyan vagyontárgy, amelyet orvosok egymás között értékesíthetnek.

Ugyanez a helyzet a patikákkal, hiszen ezek döntő többsége, ha nem mindegyike, magánkézben van, ezért egy eredményes, igennel végződő népszavazás esetén a jövőben csak olyan patikát lehet majd létrehozni, amely állami vagy önkormányzati tulajdonban van, illetve az előbb említett jogbizonytalanság miatt törekedni kell arra, hogy a jelenleg magánkézben lévő patikákat az állam vagy az önkormányzat visszavásárolja. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között: Ez egész egyszerűen nem így van! - Ez se így van! - Félrebeszél! - Szégyelld magad! - A temetkezési vállalkozásokat is? - Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

Ugyancsak meg kell fontolni, hogy mi lesz a kórházakban lévő nagy értékű berendezésekkel (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hazaviszitek, semmi gond!), amelyek mind-mind a gyógyulást szolgálják. Hiszen jelenleg a vesebetegek kezelése döntő részben vállalkozásba adott készülékeken történik, és aki ezek létjogosultságát tagadja, az a betegek életével játszik, hölgyeim és uraim!

Ugyancsak tudnunk kell, hogy a kórházakban több nagy értékű, gyógyítást szolgáló készülék van vállalkozásban vagy magántulajdonban. Így például azok a különböző CT-készülékek, amelyekkel az alattomos betegségek ellen, például a rák ellen küzdhetünk, hiszen sokkal pontosabban állapítják meg egy szervezeten belül a betegség pontos okát és helyét, mint a korábbi készülékek. Ha ezeket nem lehet vállalkozásba adni, akkor ha a jövőben bővíteni kívánjuk ezeket a készülékeket, márpedig akarjuk, hiszen az a szándékunk, hogy minél több korszerű egészségügyi berendezés legyen az országban, akkor ezeket csak önkormányzati vagy állami forrásból lehet megvásárolni.

Hölgyeim és Uraim! Azt hiszem, ebből a néhány érvből is kitetszik, hogy ez a népszavazás súlyos felelőtlenség. Azért felelőtlenség, mert vagy okafogyottá vált, hogyha az alkotmánybírók egy részének jogi álláspontjára helyezkedünk, vagy olyan súlyos következményekkel jár a jövőre nézve, amelyekkel szintén szembe kell nézni. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között: Ezt te se hiszed el! - A parlament döntő többségével... - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ugyanis ha a jogi válasz az, hogy az a törvény, amelyet a kezdeményezők meg akartak semmisíteni, már nincs, akkor okafogyott a kezdeményezés. Ha pedig az összes olyan törvényt felül kell írni, amely egy eredményes és igennel végződő népszavazás után ellentétes a kezdeményezés tartalmával, akkor mindaz be fog következni, amiről az imént beszéltem. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Nem jogos! - Okafogyott!)

Ez az, ami súlyos felelősséget ró ránk. A felelős döntés - elkerülendő minden későbbi jogbizonytalanságot és problémát -: csak a nem válasz lehetséges. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Csak az igen!)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)