Készült: 2024.04.28.03:52:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2015.05.28.), 214. felszólalás
Felszólaló Dr. Pósán László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:26


Felszólalások:  Előző  214  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden a felsőoktatás és a tudomány területének költségvetéséről szeretnék pár szót mondani.

A felsőoktatás egésze, ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, mintegy 3,4 százalékos növekedést mutat. Összegszerűen ez ‑ kerekítve ‑ 6,5 milli­árdos többlet. Ezen belül természetesen nem egyforma arányban részesülnek az egyes területek. Ha a százalékos növekedéseket nézzük, akkor azt látjuk, amit egy jóval korábbi felszólalásában Szávay képviselő úr megjegyzett, hogy nem nagyon látja a határon túli összegeket, nos, a legnagyobb arányban százalékosan pontosan a határon túli felsőoktatási feladatok támogatása és a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása növekszik, az első esetben 14,2, a másik esetben 20 százalékos növekményről van szó.

Az állami felsőoktatás keretében, ami növekmény kimutatható az ez évi kerethez képest, az mintegy 789,1 millió forint. Ez nyilván összességében nem tűnik túl nagynak, ez az összeg egyébként egészen konkrétan arra vonatkozik, hogy a felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekben köznevelési feladatokat finanszírozzanak, nyilván összekapcsolódik ez a pedagógus-életpálya bevezetésének költségeivel, a pedagógusminősítések forrásigényével és a gyermekétkeztetésre fordítható többlettel, hiszen jó néhány felsőoktatási intézmény fenntart gyakorló iskolákat, és ezen gyakorló iskoláknak a költségvetését a felsőoktatási büdzsén belül kell megtervezni.

A nem állami felsőoktatási intézményeknél is van ugyanilyen logikából következő növekmény. Ezek természetesen a vatikáni megállapodás szellemében és jogi előírásai alapján kerültek megállapításra.

A kiválósági támogatások viszont örvendetes növekményt mutatnak: 2015-ben, tehát ebben az esztendőben ez 9850 millió forint, a 2016. évre ez 12 044 millió forintra van belőve. Ez azt jelenti, hogy több mint 2 milliárd forinttal növekszik a felsőoktatási intézményeknek adható kiválósági támogatások aránya.

Ugyancsak jelentős összeggel nő a felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatokra szánt keret. Ez több mint 5 milliárd forint. Még mielőtt nagyon megörülnénk annak, hogy ez milyen jó, azért jó, ha látjuk, hogy ez megint csak egy nagyon súlyos és keserű örökség felszámolásához kapcsolódik: a felsőoktatási ágazat legelőnytelenebb és a továbbiakban gyakorlatilag felsőoktatási célra nem vagy csak részben hasznosított PPP-konstrukció kiváltására szolgál. Ezeket az örökségeket még a 2010 előtti kormányok hagyták ránk.

A nemzetközi kétoldalú kapcsolatok, képzési programok támogatása tovább folytatódik, és itt is van egy 3,2 százalékos növekmény, ami, azt gondolom, hogy szerencsés és kellemesnek mondható.

Ha megnézzük a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését, ott azt látjuk, hogy lényegében az ez évi számokkal találkozunk, illetve van egy tétel, ami első ránézésre komoly hiányként jelenik meg: mínusz 2,4 milliárd forintról van szó. Még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy a Magyar Tudományos Akadémia teljes leépítése zajlana, jó, ha azt tudjuk, hogy egyszerűen arról van szó, hogy befejeződik az új Bölcsészettudományi Kutatóközpont építése, és ez a tétel korábban erre volt betervezve, mivel ez befejeződik, értelemszerűen a további költségvetésben ez nem szerepel.

A K+F, tehát a tudományos kutatásokra és fejlesztésekre fordítható keret, ami a Nemzeti Innovációs Hivatalhoz van betervezve, az elsőre egész imponálónak tűnik, itt viszont nehéz megmondani a konkrét arányokat, hiszen ebben a külföldi, tehát az uniós pályázati elnyerhető források is szerepelnek. Ha ezeket összegszerűsíteni próbáljuk, akkor a következőt látjuk: a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Alap 2016. évi költségvetése hazai forrásokból közel 80 milliárd forint lehet, ez 78,9 milliárdos kiadási előirányzattal szerepel. A GINOP és a VEKOP, ami még ebben szerepel mint forrás, ez az uniós forrás, éves átlagban a GINOP esetében évi 105 milliárdos átlaggal tudunk kalkulálni, a VEKOP estében pedig évi 7 milliárdos átlaggal. Nyilvánvalóan ezeknek az eloszlása ennyire soha nem lesz arányos, hiszen a pályázatoknak mindig az a jellemzője és tulajdonsága, hogy ebből a szempontból ennyire egyértelműen nehéz őket belőni. Ettől függetlenül ezek biztatónak tűnnek, én sok sikert kívánok minden pályázónak, aki ezekre a forrásokra ráhajt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  214  Következő    Ülésnap adatai