Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A következő percekben a XIX. fejezettel kapcsolatban, vagyis az uniós fejlesztésekkel, az európai uniós források felhasználásával összefüggésben kívánom ismertetni a Jobbik képviselőcsoportjának álláspontját, de mielőtt ezt megtenném, szeretnék néhány alapvetést egyértelművé tenni az Európai Unióhoz való viszonyunkkal kapcsolatban.

Amit a Jobbik a legfontosabbnak tartana, az csatlakozási szerződésünk bizonyos pontokon történő módosítása, elsősorban élelmiszer-önrendelke­zésünk biztosítása tekintetében, termőföldünk védelme ügyében, amit mindig is hangsúlyosan jelenítettünk meg programunkban és országgyűlési felszólalásainkban. De emellett elengedhetetlennek tartjuk azt is, hogy ha már most Nagy-Britanniában egy nagyon komoly vita bontakozott ki ebben az ügyben, mi is felvessük a piroslapos eljárás bevezetésének kérdését, hiszen szeretném emlékeztetni az Országgyűlést arra, hogy amikor például a magyar parlament is, az Európai ügyek bizottsága sárgalapos eljárással élt az Európai Ügyészség kérdésében, és számtalan más tagállam is megtette ezt rajtunk kívül, akkor ennek nem lett érdemi következménye, s aztán még hosszú lobbitevékenységnek kellett ahhoz történnie, hogy legalább némi elmozdulás történhessen ebben a kérdésben, bár hozzáteszem, hogy továbbra is magát a koncepciót is határozottan elutasítja a Jobbik.

De ha már a britek által felvetett példát előhoztam, akkor azt is megemlíteném, hogy adott esetben pedig éppen a britek kárára is lennének javaslataink, hiszen véleményünk szerint nemzeti önrendelkezésünk szempontjából teljességgel elfogadhatatlan az, hogy hosszú évtizedek óta a brit korrekció rányomja a bélyegét a magyar költségvetésre, és nagyon jelentősen szűkíti a mozgásterünket. Tehát ennek az újratárgyalását is szükségesnek tartjuk felvetni a megfelelő nemzetközi fórumokon, az Európai Parlamentben és minden helyen, ahol ezt meg tudjuk tenni a magunk eszközeivel, és igyekszünk arra sarkallni a kormányt, hogy valóban lépéseket tegyen ebben a vonatkozásban.

Konkrétan a XIX. fejezet kapcsán, ahol az uniós fejlesztések szerepelnek, látni kell azt, hogy itt már csak a 2014-2020-as időszak programjait láthatjuk, hiszen a kifizetési határidő 2015. december 31. az n+2 szabálynak megfelelően, s míg az idei évre 1725 milliárd forint volt a bevételi előirányzat, addig jövőre, 2016-ra csupán 862 milliárd forint szerepel itt. Az elmúlt évek során is elmondtam azt felszólalásaimban, amikor ez a kérdés volt terítéken, hogy túlzottan ambiciózusnak tartottuk rendre azokat az összegeket, amik itt megjelentek, és sajnos minden esetben bebizonyosodott, hogy ebben igazunk volt, hiszen az előirányzat és a teljesítés között minden évben komoly különbségekkel szembesülhettünk.

(20.20)

Így az idei és a jövő év vonatkozásában is azt láthatjuk, hogy csak feszített tempóban tudjuk felhasználni a rendelkezésre álló összegeknek egy jelentős részét, és biztos, hogy a kormánynak az a vállalása nem fog teljesülni, ami arra vonatkozott, hogy nem fog bent ragadni pénz az előző, 2007-2013-as ciklussal összefüggésben.

A tavalyi évben is végigmentem konkrétan az egyes operatív programokon abból a megközelítésből, hogy hogyan is állunk a kifizetések tekintetében, és bizony pont a legnagyobb összegű operatív programok között találtunk olyanokat, ahol nagyon komoly elmaradások szerepeltek.

Ami ennél még fontosabb, hogy a korábbi évek során is azt tapasztalhattuk, hogy ilyen módon sokszor felesleges beruházásokra költöttük el a forrásokat, egy kapkodás volt jellemző ezen a területen, és ha visszatekintünk arra az évtizedre, ami eltelt az európai uniós csatlakozásunk óta, akkor azt láthatjuk, hogy rossz hatékonysággal, hosszú távon kevés eredményt hozó programokra költöttük el a források jelentős részét. Nem gazdaságélénkítésre vagy munkahelyteremtésre fordítódtak ezek az összegek, hanem presztízsberuházásokra.

Most a 2014-2020-as ciklus tekintetében kormányzati oldalról számtalanszor hallhatjuk a bűvös 60 százalékot, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló pénzeknek ekkora részét gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítani. A magunk részéről azt tudjuk ígérni, hogy követni fogjuk ezt a folyamatot, hiszen a gazdaságélénkítés azt jelentené, hogy hosszú távú, tartós hatással rendelkező beruházásokra költjük el ezeket a pénzeket, és sokkal hatékonyabban, célzottabban, mint az a mögöttünk hagyott évtizedben jellemző volt.

A munkahelyteremtő, foglalkoztatásnövelő beruházásokat kellene tehát középpontba állítani, és kiemelten fontosnak tartanánk azt, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozások, a kkv-szektor megfelelő módon tudjon részesülni a támogatásokból.

Tisztelt Országgyűlés! Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy kormányzati oldalról a tekintetben is egy sikerpropagandát hallhattunk, hogy a kohéziós források ügyében micsoda eredményeket tud felmutatni Magyarország. Sajnos, azért messze nem ennyire pozitív a helyzet, hiszen 20 százalékkal csökkentek a rendelkezésünkre álló pénzek, 25,7 milliárd euró helyett 20,6 milliárd euró áll csak rendelkezésre ilyen módon 2014-20 között, amihez persze a korrektség jegyében hozzá kell azt tenni (Dr. Józsa István: Forintban!), hogy a korábbi számokhoz képest magasabb összeggel találkozhatunk. De ettől függetlenül a tárgyalások vonatkozásában tehát előzetesen még alacsonyabb összegről volt szó, de igen, valóban, itt forinttal és ezzel próbált trükközni a kormány, hogy az átszámítás hogyan történjen meg. Tehát ez a sikerpropaganda teljesen álságos kormányzati oldalról.

Kiemelten fontosnak tartanánk azt, hogy az innováció és a kutatás-fejlesztés területe kellő súllyal megjelenjen a különböző programokban, hiszen az uniós átlagtól rendkívül nagy mértékben elmaradunk, és ez különösen igaz a kis- és középvállalkozások esetében.

2020-ra az Európa 2020 stratégiával összefüggésben azt tűztük ki magunk elé, hogy az 1,8 százalékos értéket érjük el, miközben uniós szinten 3 százalék a célkitűzés. Persze, azt el kell mondani, hogy az EU-s tagállamoknak jelentős része ettől még messze elmarad, de ha megnézzük azt, hogy a kkv-szektor esetében azért attól az európai uniós 30 százalékos átlagtól mennyire elmaradunk, ami arra vonatkozik, hogy önálló innovációs tevékenységet milyen mértékben folytatnak a kis- és közepes méretű magyar vállalkozások, akkor bizony azt kell mondanunk, hogy bőven van még teendőnk ezen a területen. Előrelépések történtek az elmúlt évek során, de még messze nem beszélhetünk egy olyan áttörésről, amit szintén hallhattunk itt sikerpropaganda szinten a Fidesz-KDNP részéről.

Az innovatív vállalatokkal kapcsolatban azt mindenképpen el kell mondani, hogy ezek alkalmazotti létszámukat kutatások alapján nagyobb mértékben tudják bővíteni, ami különösen igaz a kkv-szektor tekintetében, így lehetne tehát értékteremtő munkahelyeket létrehozni, hogyha a források jelentős részét idecsoportosítanák. Ott is egy nagy lehetőség kínálkozik, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs célokra rendelkezésre álló összeg 700 milliárd forint ebben a hét évben, ami nagyjából két és félszerese a 2007-2013-as ciklusénak. Tehát a versenyképességünk előmozdítása szempontjából rendkívül fontos lenne az, hogy ezzel a lehetőséggel élni tudjunk.

Abban pedig bízni tudok a magam részéről, hogy a gazdasági operatív program helyett a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program elnevezés nemcsak nevében fog megjelenni, hanem tartalmában is majd látni fogjuk azt, hogy valóban ebbe az irányba tudunk elmozdulni, és kellő hangsúlyt fog majd kapni ez a terület a következő évek során.

Egy fontos problémára még itt fel szeretném hívni a figyelmet, a mi megyénkben, Vas megyében is nagyon sok települést érint, a kistelepüléseket, a 2 ezer fő alatti településeket, ez pedig a szennyvízelvezetés kérdése. Korábban az Európai ügyek bizottsága ülésén felmerült az, hogy milyen módon lehet erre lehetőséget biztosítani, viszont az illetékes államtitkár nem adott túlságosan pozitív választ az ilyen irányú kérdésre. Azt mondta, hogy ha úgy alakul majd, akkor erre is próbálnak figyelmet fordítani. Én kérném azt a kormánytól, hogy valóban ezt kellő mértékben vegyék figyelembe, hiszen ez nagyon sok helyen, nemcsak megyémben, hanem az ország számtalan pontján jelent problémát. Ma már hallhattunk ezzel összefüggésben felszólalást.

A vállalkozásokra visszatérve, ami különösen fontos lenne számukra, az a megbízható és stabil környezet biztosítása, szemben azzal, amit tapasztalhattunk a Fidesz kormányzása alatt, hogy nagyon sok esetben hirtelen döntésektől vezérelt intézkedésekkel kellett szembesülniük a magyar cégeknek. Kiszámíthatóságra, tervezhetőségre lenne szükség ezen a területen.

A pályázatok kapcsán pedig, amit kiemelten figyelni fogunk, az az, hogy a korrupciógyanús pályázatok ne jelenjenek meg ilyen jelentős mértékben, hiszen sajnos azt kell mondani, hogy nemcsak a szocialisták kormányzása idején, hanem bizony a mögöttünk hagyott évek során is rendre ezek a média érdeklődésének középpontjába kerültek, hiszen egy nagyon szűk kör juthatott csak hozzá bizonyos támogatásokhoz.

Most itt fekszik a parlament előtt az új közbeszerzési törvény, amelyhez majd a Jobbik is le fogja tenni az asztalra a megfelelő szakmai javaslatait, és számon fogjuk kérni azokat az ígéreteket a Fidesz-KDNP politikusain, amelyeket a transzparencia előmozdításának irányába és ezzel összefüggésben megfogalmaztak a törvény kapcsán.

Amit még felszólalásom végéhez közeledve szeretnék hangsúlyosan megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban nagyon sokszor hivatkoztak arra, hogy meg volt kötve a kezük, a mozgásterük szűk volt, hiszen a 2007-13-as időszak alapjait még az előző szocialista-szabad demokrata kormányok tették le, és ilyen módon nem lehetett már bizonyos pontokon érdemben változtatni. Most ezzel szemben egy olyan ciklus kezdődött el 2014-2020 hétéves ciklusa tekintetében, amelyet a Fidesz fog megalapozni, és egyáltalán nem mindegy sem abból a szempontból, hogy ha adott esetben egy új kormány érkezik, és a Jobbik-kormánynak kell majd adott keretek között mozognia, sem az ország szempontjából, amit én még fontosabbnak tartok, hogy hogyan is kezdődik ez az időszak, hogyan kerülnek kiírásra a pályázatok, és az összegeket milyen módon fogják majd elosztani.

Ezért azt kérem, hogy mind az Európai ügyek bizottságában, mind adott esetben plenáris ülésen folyamatos tájékoztatást kaphassunk az egyes operatív programokkal kapcsolatban. Hozzáteszem, hogy bizonyos pozitív elmozdulásról azért az előző négy évhez képest olyan tekintetben beszélhetünk, hogy bizottsági szinten azért a tájékoztatás rendszeresebben történik meg, bár ez azt követően van csak így, hogy még a ciklus elején felvetettem azt, hogy ha már az Európai ügyek bizottságáról van szó, akkor jó lenne azért, ha erre is kellő rálátásunk lehetne, és szerencsére legalább ilyen irányban megnyíltak a lehetőségek.

Amit azért még fontosnak tartanék kiemelni: ha visszatekintünk erre a mögöttünk hagyott most már több mint tíz évre, akkor azt láthatjuk, hogy bizony azért egyáltalán nem olyan pozitív az összkép, mint azt sok esetben hallhatjuk, hiszen ha a közvetett hatásokat is mérlegre tesszük, akkor nem jöttünk ki pozitívan ebből a folyamatból. Ezért is tartanánk azt elengedhetetlennek, hogy érdemben, ne csak a szavak szintjén és ne csak bizonyos kérdésekben, amelyek éppen aktuálpolitikai szempontból fontosak a Fidesznek, hanem azokban az ügyekben, amelyeket a felszólalásom elején említettem, kezdeményezzük a csatlakozási szerződés érdemi módosítását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)