Készült: 2024.09.25.07:19:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

189. ülésnap (2004.11.23.), 108. felszólalás
Felszólaló Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:09


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, a magyar családok hozzászokhattak, hogy tízévente bekopognak hozzájuk évkezdet vagy év vége környékén, és egy népszámlálás keretében rögzítik az ország statisztikai adatait, amelyeket a népszámlálások előírnak. Két népszámlálás között van a szokásos félidőben egy reprezentatív felmérés, amely a lakosságnak csak egy bizonyos százalékát érinti, ennek a törvényjavaslata fekszik itt, a Ház asztalán.

Képviselőtársaim hallhatták Horváth János képviselőtársunktól, hogy egy-egy ilyen statisztikai felmérés, ami nem kis pénzbe kerül, milyen lehetőségeket ad adatok felvételére, hiszen képviselőtársam, ha jól értettem, a munkanélküliséggel és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos adatfelvételre tesz javaslatot. A szakemberek majd megvizsgálják, hogy ez a cenzus alkalmas-e ennek a kérdésnek a kezelésére.

Az viszont biztos, hogy a törvényjavaslatban szerepel - amelyhez módosító indítványt nyújtottam be -, ott vannak olyan adatok, amelyeket talán nem kellene vagy nem feltétlenül indokolt ebben a formában és ily módon kezelni. Ha megengedik, akkor felolvasnám dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos levelét, amelyet Vastagh Pál úrnak, a parlament alkotmányügyi bizottsága elnökének írt ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban:

“A törvényjavaslat 3. § a) pontja szerint a természetes személyek névadata helyett csak a családi és utónév kezdőbetűit rögzítik. Ez azonban nem zárja az adatok és az érintett közötti kapcsolat helyreállítását...ö Csak megjegyzés a kedves tévénézőknek, rádióhallgatóknak: tehát a törvényjavaslat nem a teljes nevet kívánja felvenni, hanem csak a monogramot, ezzel egyfajta anonimitást adva a válaszolóknak, tehát az adatszolgáltatóknak. Azonban a biztos úr szerint is és egyébként szerintem, illetve a Fidesz szerint is ez később nem zárja ki azt, hogy a különböző adatok alapján meg lehessen tudni, hogy ki volt az, aki az adatokat szolgáltatta.

Itt visszatérnék az adatvédelmi biztos úr leveléhez: “…hiszen a felmérés során számos egyéb azonosító adatot is rögzítenek. Ilyen például a születési év, hónap, lakhely, a nem és a családi állapot is. Az érintett személy azonosíthatóságának lehetőségére tekintettel az adatok felvétele, tárolása, feldolgozása és az egyedi adatok esetleges hozzáférhetővé tétele a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény 9. pontja értelmében személyes adatkezelésnek minősül, a személyes adatkezeléssel szemben a célhoz kötöttség követelményét is alátámasztja. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, joggyakorlásra és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie a célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, és csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.ö

Az adatvédelmi biztos számára és számomra sem világos, hogy a felmérés során gyűjtött személyes adatok mindegyike szükséges-e az adatkezelés céljának eléréséhez, és hogy ezek milyen módon kerülnek kezelésre, például a töredékes névadat később szükséges-e statisztikai vagy levéltári célra.

Nos, ezeknek az aggodalmaknak a felmérése alapján tettem meg azt a módosító javaslatomat, amely úgy szól, hogy a természetes személyekre vonatkozóan az állampolgárság; a nem - tehát férfi, illetőleg nő -; a születés éve elegendő ahhoz, hogy a kort be lehessen azonosítani, tehát véleményem szerint nincs szükség a hónapra; lakóhely; családi állapot; családi állás; iskolába járás; iskolai végzettségek; illetőleg a háztartások megélhetési forrása; foglalkozása; anyanyelv; nyelvismeret; lakáshasználat jogcíme az indokolt. Azok, amelyek a módosító indítványba kikerültek, tehát a családi és utónév kezdőbetűi, a születés pontos időpontja az éven túl, valóban nem látom be, hogy egy nyilvántartáshoz miért kellenének. A munkáltató vagy a munkahely, esetleg a termékenységi adatok nem teljesen érthető, hogy miért szükséges, és hogy ez később, az adatkezelés során milyen garanciákkal van védve.

Ezért kérném majd a tisztelt Házat, hogy amikor a módosító indítványról szavazunk, az állampolgárok - tehát akik az adatszolgáltatásban részt vesznek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - anonimitása érdekében ezt az indítványt támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai