Készült: 2020.07.13.22:56:42 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 14 2014.05.13. 5:09  13-16

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Felháborító, agresszív és gyalázatos esemény történt múlt hét kedden a Kossuth téren. Inzultálták, leköpték és hazaárulónak nevezték Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét. Egy olyan embert, aki egész életét a magyarság szolgálatára áldozta, és a legutóbbi szerb parlamenti választásokon is a vajdasági magyarságot sikerre vezette. A Pásztor Istvánt ért agresszív verbális és fizikai támadás azért is különösen felháborító és fájó, mert amellett, hogy mélységesen igazságtalan, ezt minden jó érzésű magyar ember a nemzet egysége elleni támadásként éli meg. Ezzel a tettel azt a közel 600 ezer határon túli kettős állampolgárt is arcul köpték, akik bátran vállalják hovatartozásukat, akiknek ősei a vérüket áldozták Magyarországért, később, a kisebbségi sorsban magyarságukért.

Az egyik támadó ellen már megindult a rendőrségi eljárás, de az igazi bűnösök azok, akik cinkosként hallgatnak, a háttérből uszítanak, és amikor felelősségükről kérdezik őket, akkor úgy tesznek, mintha ott sem lettek volna.

Aki tüntetést szervez, az felelős a megjelentekért, felelős azért, hogy az uszításnak milyen következményei vannak. Az elmúlt hónapokban több hasonlót láthattunk a baloldalon. A bukott baloldal hungarocellszobrokat döntött, fejeket rugdosott, videót hamisított, székházakba és középületekbe tört be, szegény sorsú embereket használt fel aljas politikai céljaihoz. Aztán pedig a kezüket mosták, mint akik semmiről sem tehetnek. Most ugyanezt látjuk a szélsőjobboldalon.

A Jobbik európai parlamenti listavezetőjével az élen uszítanak és hergelnek, aztán úgy tesznek, mintha ott sem lettek volna. Pásztor Istvánt majdnem meglincselték a jobbikos listavezető európai parlamenti képviselőjelöltjének rendezvényén. Morvai Krisztina pedig azóta is magyarázkodik. De ezúttal nem elég a széles mosoly és a semmitmondó magyarázkodás. Morvai Krisztinának bocsánatot kell kérnie, meg kell követnie a vajdasági magyarság vezetőjét. Ezt a mai napig nem tette meg. A köztársasági elnök úr már a múlt héten bocsánatot kért e szégyenteljes atrocitásért, tegnap itt, a parlamentben a kormány képviselője szintén. Azonban éppen azok nem kértek bocsánatot itt, a tisztelt Házban, akik előszeretettel verik a mellüket magyarságukban.

Vona elnök úr a tegnapi naprend előtti felszólalásában megtehette volna, hogy a nyilvánosság előtt megköveti Pásztor Istvánt, de ő inkább a mellébeszélést választotta. A Jobbik a bocsánatkérést nem egyszerűen elmulasztotta, hanem sokkal rosszabbat tett. A pártelnök hallgat, a párt védi Morvai Krisztinát (Közbeszólások a Jobbik soraiból, többek között Balczó Zoltán: Két közleményt adtunk ki. - Hazudsz!), és Morvai Krisztina védi Gaudi-Nagy Tamást. Kéz kezet mos. (Dr. Staudt Gábor közbeszól.) Akárcsak a bukott baloldalon. Azt kell mondjam, hogy önök semmivel sem jobbak, mint a másik oldal.

Morvai Krisztinát ráadásul még az sem gondolkodtatta el, hogy harcostársa, ahogy ő mondja, Gaudi-Nagy Tamás ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a történtekért, másnap tovább fokozta a gyűlöletkeltést. Azt mondta, hogy a vajdasági magyarok vezetője megérdemelte, hogy leköpték, és örüljön, hogy ennyivel megúszta, mert a hazaárulók a lámpavason szoktak lógni. Tervezett gyilkosságot, önbíráskodást emleget, miközben önök folyamatosan keresztényi érzéseket, Istenbe vetett hitüket hangoztatják. Mi is valójában a Jobbik értékrendje? Morvai Krisztina ezek után is kiállt a gyakorlatilag már fizikai agresszióval fenyegető elvtársa mellett, sőt közölte, hogy Brüsszelbe viszi jó fizetésért, hogy ott adjon neki tanácsokat. Mégis, milyen képviseletre készül a Jobbik? Hogyan akarja a magyar nemzetet, a magyarországiakat és a külhoniakat egyaránt képviselni?

Tisztelt jobbikos Képviselőtársaim! Önök Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással akarnak eredményeket elérni Brüsszelben?

Tisztelt Országgyűlés! A Pásztor elnök úr elleni agresszív támadás a nemzet egysége elleni támadás. Ezt a szélsőséges viselkedést ugyanúgy elutasítjuk, ahogy elutasítottuk 2004-ben a határon túli magyarok elleni uszítást is. Szégyen ez, amit a Jobbiknak kell viselnie, de nem az országnak. A választókat pedig meg kell óvni ettől a szélsőséges és hiteltelen politikától, és erre lesz mód május 25-én.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 146 2014.11.24. 2:04  143-150

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a kérdését. Az idei évben már második alkalommal valósulhatott meg a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelyet röviden csak KCSP-nek szoktunk emlegetni. Alapvető célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, a nemzeti identitás megerősítése, illetve a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezése, fejlesztése. Örömmel mondhatom, hogy 2014-ben a tavalyi évhez hasonlóan öt kontinensen, de immár 24 országba küldtünk száz ösztöndíjast, mint ahogy ön is említette, az előző évben 47-et, most pedig százat.

A Magyar Diaszpóra Tanács múlt heti, november 19-ei ülésén a miniszterelnök úr bejelentette, hogy a programot folytatjuk. Ennek érdekében a kormány a két héttel ezelőtti ülésén ismét egymilliárd forintot biztosít a program számára. Ezenfelül tovább folytatjuk a Mikes- és a Julianus-programokat, amelyeknek a célja szintén a diaszpórában megtalálható értékek megmentése, leltározása, hazahozatala.

A Diaszpóra Tanács ülésén megvitattuk a Kőrösi Csoma Sándor-program eddigi tapasztalatait, és meghallgattuk a tagszervezetek kéréseit, javaslatait. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a diaszpóra magyarságától érkező visszajelzések egyértelműen pozitív hangvételűek. A megjelent szervezetek képviselői üdvözölték a program létét és annak tervezett folytatását. Itt jegyzem meg, hogy 78 tagszervezet küldötte volt Vancouvertől le Sydneyig, Fokföldtől Helsinkiig.

A tanácskozás regionális üléseinek keretében megtörtént az ösztöndíjasok munkájának értékelése. Örömmel mondhatom, hogy minden szervezet azt pozitívnak ítélte meg. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 150 2014.11.24. 1:05  143-150

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára:Köszönöm szépen, elnök úr. Talán engedjék meg, hogy két, a programban részt vevő, illetve pályázó véleményét hadd olvassam fel. „A legnagyobb élmény, hogy a magyar nemzet fogalma számomra értelmet nyert. Életemben először szembesülhettem azzal, hogy a világ másik oldalán idegen emberekkel fél szavakból is megértjük egymást. Közös múlt, közös történelem, egy család.” Vagy egy másik vélemény egy másik ösztöndíjas beszámolójából: „Tizenéves, akcentussal beszélő magyar gyerekek mesélnek a Balatonról úgy, hogy életükben jó, ha kétszer voltak ott. A tábortűz ropogása mellett csángó népdalokat tanulok Fillmore-ban, a cserkészvezető-képzésünk bölcsőjében olyan vezetőktől, akik a nagyszüleim lehetnének.”

Még egyszer szeretném megerősíteni, ha a következő évben is folytatjuk a programot, újra száz fiatal fog kikerülni a világ magyar közösségeihez. Köszönöm szépen, elnök úr, képviselő úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 14 2014.12.02. 4:42  11-16

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban voltak előzményei ennek a népszavazásnak, többek között 2002. december 1-jén a koccintás a Kempinski szállodában, jól előkészítette már azt a folyamatot, amely 2004. december 5-ébe torkollott, és ez a nemzet szégyenének, a nemzet egy része megtagadásának napjaként vonult be Magyarország rendszerváltoztatást követő történelmébe. Bátran kijelenthetjük, hogy az a nap és főleg az azt megelőző kampányidőszak a rombolás hetei voltak.

Soha nem gondoltuk volna, hogy miután végre lehetőségünk támadt újrakovácsolni nemzetünket, módunkban állt újra nyíltan kimondani és vállalni a határon túli magyarságot, feláll egy olyan politikai erő, egy olyan kormány, amely kormányzati pozícióból mondja ki, hogy a határon túli magyar közösségek nem részesei a magyar nemzetnek; nem részesei a nemzetnek, mert érvelésük szerint gazdasági tehertételt jelentenek. Eljátszva a gondolattal: ezek szerint a mai Magyarország határain túl született nagyjaink, mint például Mátyás király vagy az erdélyi fejedelmek, Balassi Bálint, Márai Sándor, Kós Károly vagy Ady Endre, és folytathatnánk hosszan tovább a sort, nem lehetnének önök szerint, szocialista képviselőtársaim, magyar állampolgárok, mert tehertételt jelentenének önökre nézve, illetve az anyaországra nézve.

(9.30)

Ez a politika hatalmas károkat okozott az összmagyar társadalomban. Mi akkor azt vallottuk, és most is azt valljuk, hogy minden egyes magyar ember érték, éljen bárhol a világon, minden egyes magyar közösség pedig gazdagítja kultúránkat. A népszavazási vita okozta bizalomvesztés után azonban hamar kiderült, hogy hatalmas tévedés volt alábecsülni egy olyan ezeréves lelki közösség erejét, mint a magyar nemzet. Mára sikerült ebből a helyzetből is újra talpra állnunk. Bebizonyítottuk, hogy nemzetünk ereje az egységben rejlik, hűen történelmünkhöz, amely a kilátástalan helyzetekből való talpra állások példatára. Megkezdtük a nemzet újraegyesítését, közjogi értelemben vett újraegyesítését.

A 2010-es választásokon végleg eldöntetett, hogy az a politika és önzés nem folytatható tovább. 2010-ben az egész magyar nemzetért felelős magyar kormány alakult. Meghoztuk azokat a törvényeket, amelyek szimbolikus jelentőségűek, de mindannyiunk számára nagyon-nagyon fontosak. Nem megyek ezeken végig sorra, tudjuk, hogy melyek ezek, de kézzelfogható eredményei is vannak a mai napra. Például az, hogy 680 ezer külhoni magyar adta már be a honosítás iránti kérelmét, és több mint 630 ezren lettek azóta magyar állampolgárok.

Tavaly december 5-én történelmi pillanatnak lehettünk részesei, amikor Böjte Csaba atya és édesanyja, Böjte Julianna a magyar Parlament Kupolatermében tehette le a magyar állampolgársági esküt. Ők voltak az ötszázezredikek, és az 500 ezer között nagyon sokan a kultúra, a tudomány, az egyházi világ jeles személyiségei is voltak. 2014. április 6. után pedig össznemzeti parlament szolgálja a magyarság ügyét. 2014-re elmondhatjuk, hogy helyreállt a magyar közösségek közötti bizalom, azonban sohasem felejthetjük el, és nem téveszthetjük szem elől a múlt rossz emlékű eseményeit, így december 5-ét sem.

Annak érdekében, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló árulás, hogy soha többet ne lehessen megkérdőjelezni a magyar nemzet egységének erejét, ezért dolgozunk továbbra is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 271 2014.12.15. 5:47  260-271

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden hadd reagáljak a felvetésekre! Először is a törvénymódosítás kapcsán összesen, ha jól látom, két módosító javaslat született. Az első, mint ahogy önök is többen megemlítették, technikai jellegű módosítás volt, amelynek alapvető célja csak nyelvhelyességi, illetve jogtechnikai pontosítások megfogalmazása.

A másik módosító indítványt két MSZP-s képviselőtársunk adta be, dr. Józsa István és dr. Tóth Bertalan. A két módosítás a 6. §, a 8., 9. §, illetve a 11. § módosítására, illetve teljes elhagyására vonatkozik. A módosító javaslatoknál természetesen a bizottsági módosító javaslatot a kormány támogatja, a másik módosító indítvánnyal nem ért egyet, és így azt gyakorlatilag támogatni nem tudja.

Szeretném újra kiemelni azt, ami már önök előtt is tiszta, illetve többször elmondtuk, hogy az államnak törvényben meghatározott közfeladata, valamint nemzetgazdasági stratégiai feladata és szerepe van egyes alapvető közszolgálatok feltételeinek megteremtésével és biztosításával összefüggésben. A nemzetgazdasági stratégiai szerep az ellátásbiztonsággal, a külön törvényekben szabályozott alapvető jelentőségű egyetemes szolgáltatások finanszírozhatóságával függ össze. Ezzel összefüggésben válik indokolttá az egységes tulajdonosi irányítás szempontjaira tekintettel a kisebbségi tulajdonos részvényeinek állam, állami gazdasági társaság általi jogszabályi eljárásrend szerinti megszerzése.

A hozzászólásokat szeretném megköszönni a képviselőtársaimnak. Ezek támogatóak voltak, illetve részben támogatóak voltak. Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselőtársam némely felvetése nem teljesen a témához, illetve a törvényjavaslathoz kapcsolódott, de a felvetéseivel részben egyébként egyet is tudok érteni. Az elmúlt időszakban valóban voltak olyan uniós beruházások, illetve születtek meg uniós pályázati segítséggel olyan dolgok Magyarországon, amelyek talán nem voltak teljesen indokoltak. Az én választókörzetemben is számos ilyen volt. Egy példát hadd említsek: egy kis faluban, ahol összesen 11 gyerek van, 30 millió forintból a falu szélén született egy játszótér, amelyet abban a faluban senki sem használ gyakorlatilag, mert nincs, aki használja.

(21.30)

Aztán ilyen a ravatalozóknak az esete uniós forrásból, de reméljük, hogy az előkészítés most azért más volt, illetve komolyabb volt, és reméljük azt, hogy a pályázatok is komolyabbak lesznek a következő időszakban.

Azt azért mindenféleképpen szeretném megemlíteni, hogy az előző ciklusban, illetve hétéves ciklusban 30 százalék volt gazdaságfejlesztésre, most pedig 60 százalék, illetve több mint 60 százalék áll majd rendelkezésre. Úgy gondolom, hogy ez Magyarország számára a következő hét évben egy óriási lehetőséget teremt a fejlesztésre. Jó lenne, ha a fejlesztés kapcsán nemzeti összefogás születne meg annak érdekében, hogy a települések minél jobban tudják összehangolni a céljaikat, illetve minél nagyobb mértékben együttesen tudjuk lehívni az uniós forrásokat. A kormány a maga részéről erre törekszik, és ezért szeretné a szereplők összhangját megteremteni, illetve azt, hogy ezeket a forrásokat minél jobban be tudjuk vonni a magyar gazdaság fejlesztésébe.

Schmuck Erzsébet képviselő asszony megállapításaival természetesen szinte teljes egészében nem tudok egyetérteni. Olyan dolgokat próbált a mi nyakunkba varrni, amelyet mi inkább megoldottunk, és nem mi követtünk el. De ezek már lassan két évtizede voltak, ezért úgy gondolom, hogy az emlékezet is egy kicsit megszépítheti a múltat. A Postabank-botrányt annak idején nem a Fidesz-kormány robbantotta ki, a megoldásban nyújtottunk mi segédkezet, és több ilyen volt, amelyet az előző ciklusból örököltünk meg, és nekünk kellett megoldanunk.

Még egyszer szeretném megköszönni a kormány részéről a támogató hozzászólásokat, és szeretném kérni a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szavazza majd meg a zárószavazásnál. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
54 204 2015.03.09. 4:27  201-204

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti ügyek kormánya Alaptörvényben rögzített felelősségénél fogva, valamint a magyar nemzet határokon átívelő összetartozása jegyében mindig kiáll a külhoni magyar közösségek önállósága, szabadsága mellett. A nemzeti közösségek önrendelkezése ugyanis alapvető emberi jog, nemzetpolitikai szempontból pedig a magyarság fennmaradásának és gyarapodásának kulcsa. Célunk az, hogy a magyarság minden tagja teljes magyar életet élhessen a Kárpát-medencében.

A magyar kormány álláspontját a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvéseiről egyértelműen rögzíti a „Magyar nemzetpolitika ‑ A nemzetpolitikai stratégia kerete” című dokumentum, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet fogadott el. Ebben lefektettük: célunk az, hogy a magyar közösségek az őket érintő kérdésekben maguk hozhassák meg döntéseiket. Ezt az önállóságot csorbítja súlyosan minden olyan közigazgatási átalakítás, amely az érvényben lévő európai normákat figyelmen kívül hagyva hátrányosan érinti az erdélyi magyar közösséget. Örvendetes látni viszont, hogy az erdélyi magyarság nem nyugszik bele ebbe a jogtiprásba, hanem a békés tiltakozás eszközeivel kíván élni jogai védelmében.

Ami annál elkeserítőbb, hogy a marosvásárhelyi városvezetés viszont megakadályozza egy olyan esemény megvalósulását, amelynek célja nem a rendbontás, hanem a békés megemlékezés és a deklarált jogok számon kérése. A magyar kormány támogatásáról biztosítja az esemény szervezőit, és elutasítja Florea marosvásárhelyi polgármesternek a rendezvény céljait befeketítő határozatát. A román városvezetés célja egyértelműen az, hogy a magyarság szervezett formában, egységes erőt felmutatva ne állhasson ki Székelyföld autonómiája mellett. Mindemellett a józan gondolkodás megnyilvánulásának tartjuk, hogy a Székely Nemzeti Tanács végül elállt a megemlékezés megtartásától, nem akarván azt a látszatot kelteni, hogy egyetért a másik két eseményrész betiltatásával. Bizakodásra ad okot, hogy ez nem jelent meghátrálást. Többen jelezték, hogy egyénileg egy szál virággal a székely vértanúk emlékművénél jelen lesznek.

Az elmaradó marosvásárhelyi esemény miatt pedig Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson, de várhatóan másutt is az erdélyi magyar pártok és szervezetek közösen szerveznek tiltakozó megmozdulásokat a székely autonómia mellett, az egyértelmű jogtiprások, a véleménynyilvánítási szabadság és gyülekezési jog korlátozása ellen, a marosvásárhelyi magyarság melletti szolidaritás kimutatására. Csak örömünket tudjuk kifejezni a magyar egység kifejezésének e nem mindennapi példáját látva.

(15.00)

Engedjék meg, hogy azt is elmondjam, örülök annak személyesen is, a kormány részéről is, hogy a magyarországi pártok is csatlakoznak ehhez.

Tisztelt Ház! Célunk továbbra is az, hogy a magyar közösségek saját életviszonyaikra vonatkozóan, az őket érintő kérdésekben maguk hozhassák meg döntéseiket, amihez szükséges, hogy a külhoni magyar közösségek teljes intézményrendszere kiépüljön. A magyar kormány minden lehetséges eszközzel támogatja a székelyek autonómiához való jogát, éppen ezért teljes szolidaritásunkat élvezik a székely szabadság napján megtartásra kerülő rendezvények. Bízunk benne, hogy a román felet meggondolásra lehet bírni, hogy jóindulattal viseltessen Székelyföld önrendelkezését illetően.

Köszönöm a felszólalását és remélem, minél többen csatlakoznak ehhez. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 2 2015.03.19. 20:35  1-48

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Vasárnap ünnepeltük az 1848-as forradalom és szabadságharc 167. évfordulóját. 1848 változást hozott nemcsak a nemzetről való gondolkodásban, de a gazdaságról való gondolkodásban is. Ennek a szemléletváltásnak a legkiemelkedőbb képviselője Széchenyi István volt, aki már 1830-ban megjelent művében, a Hitelben megírta, hogy mi a teendő, ha Magyarország gazdaságát új alapokra akarjuk helyezni. Azt írja: „Semmi sem emelheti fel anyaföldünket, csak agyvelőnk és kezeink.” A magyar kormány az elmúlt években azon dolgozott, hogy megadjon minden támogatást azoknak, akik anyaföldjükön, szülőföldjükön ‑ legyen az a mai Magyarország területén vagy a szomszédos országok magyarok által lakott régióiban ‑ szeretnének eszükkel és kemény munkával boldogulni.

2010, akárcsak 1848, változást hozott a nemzetről való gondolkodásban is, de változást hozott a gazdaságról való gondolkodásban is. Első intézkedésként megadtuk a magyar állampolgárságot nemzettestvéreinknek, hogy a magyar nemzet újra egy lehessen. Ma már 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 670 ezren tették le az állampolgársági esküt. Megteremtettük a nemzeti gazdaságpolitikát, megerősítettük az ország gazdaságát, hogy ezzel egész nemzetünk erősebb és önbizalommal teli lehessen. Ezen vonalak mentén úgy alakítjuk a nemzetpolitikát s ennek eszközét, a támogatáspolitikát, hogy az szolgálja a nemzet egészét, gyarapodó közösséget formálva a XXI. századi magyarságból.

Az újraalakult Magyar Állandó Értekezlet 2011-ben elfogadta az új nemzetpolitikai stratégiát. A dokumentum elfogadásával a MÁÉRT tagszervezetei megállapodtak az összmagyarság jövője kapcsán lefektetett alapvetések közös, egyeztetett gyakorlati megvalósításában, végrehajtásában. A nemzetpolitikai stratégiai dokumentum a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében fogalmaz meg célokat, amelyet négy fő területen bont ki: számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodás tekintetében.

Ennek a stratégiának az egyik alappillére volt a támogatáspolitika gyökeres átalakítása. A Bethlen Gábor Alap egy 2010-es törvény alapján jött létre abból a célból, hogy egységbe fogja a nemzetpolitikai forrásokat és egységes támogatási rendszert működtessen. Az új támogatáspolitika céljai között szerepel, hogy a külhoni magyarok támogatásában hosszú távú tervezésre van szükség. Ennek megfelelően a középpontba az eseti jellegű támogatások helyett az intézmények támogatása került. Hangsúlyossá vált, hogy az erőforrásokat megfelelően kell összpontosítani, a forrásfelhasználást pedig folyamatosan kell ellenőrizni. Egyszerűbb és átláthatóbb rendszer létrehozására törekedtünk.

Ennek eredményeképpen a korábbiakban alkalmazott regionális döntéshozatali vagy úgynevezett alkuratóriumi rendszert felülírta a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény, kijelentve, hogy a BGA forrásai felett egy négytagú bizottság rendelkezik, döntés-előkészítő jogköre pedig a kollégiumnak van.

A bizottság tagjai 2013-ban a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által kijelölt személy, az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt személy, valamint a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár voltak. Ez mára módosult, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár helyett a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos lett a bizottság tagja. A bizottság a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásainak figyelembevételével irányítja az alap működését.

A szemléletváltásnak köszönhető az is, hogy megfogalmazódott: a nemzetpolitikára fordított forrásoknak is növekedniük kell. A magyar kormány továbbra is elkötelezett ennek az összegnek a folyamatos növelése mellett. 2013-ban ez az összeg 15,11 milliárd forint volt, ebből 11,5 milliárd forint a Bethlen Gábor Alap támogatásaként jelent meg a költségvetésben. Az alap 2013. évi bevételei az egyéb bevételekkel együtt összesen 15,7 milliárd forintot tettek ki. Ennek kapcsán bátorkodom megjegyezni, hogy a kormány az idei évben 17,62 milliárdot költ erre a területre.

Ami a kiadásokat illeti, a Bethlen Gábor Alap a 16 milliárd forintos előirányzatból 15,19 milliárd forintot fordított támogatási célra, 810 millió forint a Bethlen Gábor Alap Zrt. működtetését szolgálta. A központi és regionális pályázatok keretében 600 millió forint került kifizetésre. Ebből 400 millió forint központi, 200 millió forint regionális pályázati felhívás keretében lett meghirdetve. A külhoni magyarok vitalitását mutatja, hogy a központi felhívásra 1907, a regionális felhívásra pedig 2027 darab pályázat érkezett be. A „Szülőföldön magyarul” pályázat során 250 541 magyar iskolába járó gyermek részesült oktatási-nevelési támogatásban, 2731 felsőoktatásban tanuló pedig hallgatói támogatásban. Nem a Bethlen Gábor Alap hibája, hogy ezeket a támogatásokat végül csökkentett összegben tudtuk csak kifizetni.

Az 1259/2013. számú kormányhatározat az egyenlegjavulás érdekében 500 millió forint megtakarításra kötelezte a Bethlen Gábor Alap bizottságát. Az intézkedés az év második negyedévében még kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat terhére történhetett csak meg. A BGA bizottsága végül úgy döntött, hogy minden meghirdetett támogatási konstrukció megmarad, az oktatási-nevelési támogatás is, azonban csökkentett összeggel került kifizetésre. Az egy főre jutó éves összeget 22 400 forintról 17 200 forintra módosították. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Szégyen!)

A Bethlen Gábor Alap a 2013-as évben 465,3 millió forinttal támogatta a Határtalanul!-prog­ramot, amelynek célja, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal tanulmányai során legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. Hiszem, hogy ez a program nagyban szolgálja a Kárpát-medencei kapcsolatok erősödését.

(9.10)

Már említést tettem arról, hogy az új támogatáspolitikában meghatározó szerep jut a hosszú távú szemléletmódnak. Ennek mutatója a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelyeket a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatásai alapján a BGA bizottsága jelölt ki. 2013-ban 53 nemzeti jelentőségű intézményt támogattunk összesen 5,75 milliárd és 118 nemzeti jelentőségű programot 189,1 millió forintból.

Államtitkárságunk kiemelt éves tematikus programjaival a külhoni magyar oktatási intézmények megerősítését állítottuk középpontba. 2012-ben az volt a célunk, hogy felhívjuk a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvű óvodai nevelés fontosságára. 2013-ban a külhoni magyar szülőket igyekeztünk meggyőzni arról, hogy gyermekeiknek magyar nyelvű iskolát válasszanak. Az egész évet átívelő projekt a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.

Az új nemzetpolitikai stratégia azonban nemcsak a külhoni magyarság számbeli és szellemi gyarapodását jelöli meg átfogó célként, hanem a külhoni magyar közösségek jogi gyarapodását is. Ezt hivatott elősegíteni a Dr. Szász Pál tanulmányi ösztöndíj, amelyet 2012-ben alapítottunk, együttműködve a Bethlen Gábor Alappal. Az ösztöndíj célja, hogy jól képzett, a nemzet iránt elkötelezett, a magyar és a többségi állam szerinti szaknyelvet egyaránt ismerő, mindkét országban tapasztalatokat szerzett jogászokkal rendelkezzenek a közösségek. A Budapesti Ügyvédi Kamara vállalta, hogy részt vesz a program szakmai részének megvalósításában, továbbá elvégzi a szakmai feladatok értékelését. Az alapkezelő évente 25 főnek nyújt ösztöndíjat az adott tanév 12 hónapjára. A támogatásban részesülő hallgató munkáját, képzését az adott szakterületen elismert gyakorló ügyvéd, tutor segíti.

Ahogy ez a beszámolóból is kitűnik, a BGA forrást biztosít a Magyarság Háza működéséhez. Az intézmény, amelyben a Nemzetpolitikai Államtitkárság is 2014. július óta helyet kap, a pozitív magyarságképet, a nemzeti összetartozást hivatott erősíteni. 2013-ban a BGA 939 millió forinttal támogatta a Magyarság Háza projektet. Ennek keretében jött létre a 2014. október 22-én átadott „Mi, magyarok” kiállítás, amelynek célja, hogy elsősorban a gyerekek, a fiatalok számára átélhető élményekkel közvetítse a nemzeti identitásunkat meghatározó elemeket, a történelmi, kulturális, tudományos értékeket. Örömmel jelenthetem, hogy a megnyitás óta a kiállításnak közel ötezer látogatója volt, és ami nagy eredmény számunkra, hogy ennek az 50 százaléka diák.

Az elvégzett feladatok és a megvalósult programok fényében elmondható, hogy a vizsgált időszakban, tehát 2013-ban jelentős előrelépéseket tettünk a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítása terén. Szeretném kiemelni, hogy mind a bonyolult támogatási rendszer leegyszerűsítése, mind az átláthatóság növelése terén számottevőek az eredmények. Ennek kapcsán szeretném közölni, hogy az Állami Számvevőszék teljes egészében rendben találta a külhoni magyarság támogatásait koordináló Bethlen Gábor Alapkezelő működését a vizsgált 2013. évre vonatkozóan. A jelentés szerint a gazdálkodás megfelelő, pénzügyileg, számvitelileg is kiegyensúlyozott volt.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a mai vita ‑ csakúgy, mint többször már ‑ igazából nemcsak a Bethlen Gábor Alap jelentéséről, hanem általában a magyar nemzetpolitikáról is szól, ezért engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az aktualitásokról is.

Biztos vagyok abban, hogy a történelemkönyvek méltán számolnak majd be arról a pillanatról, amikor az Országgyűlés 2010. május 26-án lehetővé tette a magyar nemzet közjogi egységét, egyesítését. Az ekkor módosított állampolgársági törvény eredményeképpen ‑ ahogy azt beszédem elején is jeleztem ‑ eddig összesen 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 670 ezren tették le az állampolgársági esküt. Hatalmas szám ez, de örömmel számolhatok be arról, hogy az állampolgársági kérelmek most is folyamatosan érkeznek.

Négy év kényszerszünet után, 2010. november 5-én újraindítottuk a Magyar Állandó Értekezletet, így most már évente egyszer összeül a teljes magyar politikum, hogy a minket érintő ügyeket közösen tárgyalhassuk meg. Biztató, hogy a szervezet a legutolsó, 2014. november 20-ai ülésén is egyhangú zárónyilatkozatot fogadott el.

A magyar kormány még egy nagy adósságot törlesztett, amikor 2011. november 17-én megalakította a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. Ezzel a világ magyarsága elfoglalhatja azt a helyet a nemzetpolitika alakításában, amely őt megilleti. A szervezet zárónyilatkozataiban üdvözli azokat a programokat, amelyeket a kormány a diaszpóra identitásának megőrzése érdekében indított.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság kezdeményezéseként 2015 folyamán immár harmadik alkalommal valósul meg a Kőrösi Csoma Sándor-program azzal a céllal, hogy a diaszpóra magyarságát megszólítsa, a nemzeti identitást megerősítse, illetve a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezését a kiérkező ösztöndíjasok által segítse és fejlessze. 2013. december 20-án írtuk ki először pályázati felhívásunkat, ami az első nagyszabású program volt a rendszerváltozás óta kifejezetten és kizárólag a diaszpórára irányuló kezdeményezésként. Az ösztöndíjprogram keretében magyarországi fiatalok látogatnak el a diaszpóra közösségeihez, ahol magyarnyelv-órák szervezésével, néptáncoktatással, ünnepi események és kulturális rendezvények szervezésével, cserkészcsapat alapításával, továbbá más közösségépítő tevékenységekkel segítik mindennapi munkájukat, és erősítik a Magyarországhoz való kötődésüket. Idén a program célországai bővültek, az új helyszínek között szerepel Dánia, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország is. Közel egymilliárd forint állt rendelkezésünkre az idei évi program lebonyolítására, mely során ‑ csakúgy, mint tavaly ‑ száz ösztöndíjas kerül kiküldésre.

A program sikere és a pozitív visszajelzések sora indított bennünket arra, hogy a modellt a Kárpát-medence szórványmagyarságára is alkalmazzuk. Március 15-én hirdettük meg a Petőfi Sándor-programot, amely az egykori Monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Lengyelországot. A pályázat keretén belül 50 magyar fiatal kerül majd kiküldésre. A program lebonyolítására 350 millió forint áll rendelkezésünkre.

A diaszpóra fontosságát jelzi az új magyar nemzetpolitikában a Mikes Kelemen-program, amely a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról és tárgyi örökségekről való gondoskodást tűzte ki célul. A nemzetpolitikáért felelős államtitkárság az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve arra vállalkozott, hogy a program segítségével megakadályozza a magyar örökségek elvesztését, és rendezett formában összegyűjtve gondoskodjon azok későbbi hasznosulásáról. Százezer könyvnyi anyag gyűlt össze, amelynek a fele került eddig hazaszállításra.

Idén a Mikes Kelemen-program keretében létrehoztunk egy gyűjteményt a Magyarság Háza közreműködésével, amely megőrzi és bemutatja az értékes magyar hagyatékokat rendszerezve, hogy fennmaradhassanak a jövő generációi számára. A központ feladata lesz a magyar művelődés- és tudománytörténet szempontjából fontos diaszpóragyűjte­mények adatbázisban való feldolgozása kutatási célokra, a diaszpórában élőkkel való kapcsolat erősítése, a magyar emigráció történetének bemutatása, állandó és időszaki kiállítások, tudományos és ismeretterjesztő előadások, konferenciák formájában.

(9.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 óta nagyon sok mindent letettünk az asztalra, amelyek a magyar nemzet szimbolikus összetartozását megerősítették. Folytatnunk kell azonban ezt a munkát. Ki kell töltenünk a létrehozott keretet, és valós lépéseket kell tennünk a külhoni magyarság boldogulása érdekében, hogy a határainkon kívül élő magyarok a szülőföldjükön meg tudjanak élni, családot tudjanak alapítani, gyerekeket tudjanak vállalni és nevelni, azoknak jövőképet tudjanak nyújtani. Ez a gazdaságpolitika eszközeinek bevonása nélkül elképzelhetetlen. Ennek értelmében döntöttünk úgy, hogy 2015-öt a külhoni magyar szakképzésnek szenteljük. Ennek részeként valamennyi külhoni magyar régióban a koordináló partnerszervezetek segítségével, az oktatási intézmények és a munkaerőpiac képviselőinek bevonásával elkészülnek a régiók szakképzésének fejlesztésére vonatkozó koncepciók és cselekvési tervek a 2015-2020 közötti időszakra. Az ezen koncepciók mentén összeállított cselekvési tervek megvalósítását támogatjuk a tematikus évünk során.

A koncepciók és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek megvalósításának érdekében a magyar kormány érintett tárcáinak képviselői, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium, illetve a külhoni magyar koordináló partnerszervezetek együttműködési megállapodást kötnek a külhoni magyar szakképzés fejlesztése érdekében. Ez Kárpátalján már megtörtént, a vajdasági koncepciót pedig éppen a tegnapi napon írtuk alá Magyarkanizsán. A program során tanműhelyek, tangazdaságok fejlesztését támogatjuk, és számos más programelem is megvalósul majd. A magyar kormány segítségével két szakképző intézményt alapítottunk meg eddig. 2014. szeptember 26-án a II. Rákóczi Ferenc Főiskola fenntartásában nyílt egy ilyen intézmény Beregszászban, október 3-án pedig Kolozsvárt a református egyház fenntartásában; mind a kettőt Orbán Viktor miniszterelnök úr nyitotta meg.

Emellett engedjék meg, hogy megemlítsem, a Nemzetpolitikai Államtitkárság 100 milliós keretből Kárpát-medencei testvérvárosi programot indít abból a célból, hogy ösztönözze a Kárpát-medencei települések közötti kapcsolatépítést, illetve elősegítse a már meglévő kapcsolatok elmélyítését. A program 100 milliós keretből valósul majd meg, melyből az érintett települések rendezvényenként maximum 2,5 millió forintos összegre pályázhatnak.

Tisztelt Ház! Megalkottuk azokat a jogszabályokat, felállítottuk azokat az intézményeket, amelyek az újraegyesített magyar nemzet összetartozását a gyakorlatban is meg tudják valósítani. Ezek nagyon fontos lépések voltak. Az építmény alapja elkészült, szilárd alapot építettünk. Az építkezést azonban folytatnunk kell, és ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
58 46 2015.03.19. 13:07  1-48

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Szeretném megjelölni a témát, amiben szeretnék reflektálni az önök által felvetett dolgokra, mégpedig ez a Bethlen Gábor Alap 2013-as beszámolója, az elmúlt több mint három órában ennek kapcsán szóltak hozzá az országgyűlési képviselők a hozzászólásaikban. Aki esetleg másra következtetett volna, az rosszul teszi, mert a téma alapvetően a 2013-as BGA-beszámoló. Természetesen ez lehetőséget teremtett arra, hogy általában nemzetpolitikáról is beszéljünk, és nyilván a 2013. évet megelőző évekről, illetve az azt követő évekről is volt szó, mint ahogy én is a felvezetőben, illetve az expozéban már ezt megtettem. Viszont szeretnék a válaszban a 2013. esztendőre, illetve konkrétan a beszámolóra koncentrálni, úgy gondolom, azokra a kérdésekre kellene elsősorban válaszolni most, amelyek a 2013. évet érintik.

Elhangzott az, hogy a Bethlen Gábor Alap döntéshozatala úgy általában átláthatatlan volt. Na most, a 2013. évre vonatkozóan az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn jelentette be az Állami Számvevőszék vizsgálatát, illetve a vizsgálati eredményét. A Számvevőszék 117 tételt nézett át, és egyetlenegy hibát sem talált.

Maga a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is végzett 2013-ban monitoringtevékenységet, az előző évek hangsúlya a belső dokumentumalapú, illetve a belső folyamatalapú ellenőrzésen volt. 2013-ban tolódott el a hangsúly a helyszíni vizsgálatok irányába. A helyszíni ellenőrzés a 2013. év második felében kezdődött el, összesen 54 esetben. A 2013-ban létrehozott szervezeti egység az alapozó tevékenységet jól végezte, a támogatottak területi elosztásának figyelembevételével többnapos helyszíni vizsgálatot tartott egy-egy szervezetnél. 2014-től egyébként már havi rendszerességű helyszíni ellenőrzések bevezetésére is sor került.

Több kritika fogalmazódott meg, illetve többen érintették az oktatási és nevelési támogatások átalakítását, illetve ennek a rendszernek az átalakítását. Több fórumon, így a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy mi magunk is gondolkozunk ennek az átalakításán, hiszen mind a mértéke ‑ nagyjából 20 ezer forint összeg ‑, mind pedig a módja, ennek az elosztási módja, a pályázat módja 2001 óta nem változott, és az elmúlt tíz év, illetve közel ‑ most már mondhatjuk azt ‑ tizenöt év arra ad okot, hogy a rendszert esetlegesen megváltoztassuk.

Úgy gondolom ‑ és itt hadd idézzem Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr mondatait, illetve gondolatát ‑, csak azért nem fogjuk átalakítani ezt a rendszert, mert át akarjuk alakítani, hanem egy olyan pályázati rendszert kell kialakítani, amely minden régióban minden szülő és gyermek, tehát család számára jobbá tudja tenni ezt a pályázati rendszert, és ezt elfogadják mind a szülői, mind pedig a pedagógusszervezetek, mind pedig a határon túli politikai és társadalmi szervezetek, mind pedig itthon elsősorban a Magyar Állandó Értekezlet tagjai. Természetesen ebbe az egyeztető munkába be fogjuk vonni a Nemzeti összetartozás bizottságának a parlamenti képviselőit, és természetesen a frakciók részéről is kérjük a segítséget ebben. Úgy gondolom, ez a munka néhány hónapon belül meg fog oldódni. Szeretném, ha ezt a munkát be tudnánk fejezni a tanév végéig, tehát a nyarat már úgy tudnánk elkezdeni, hogy esetlegesen tudjuk, hogy milyen lesz az új rendszer.

A nemzeti jelentőségű intézmények listájáról is volt szó. Kritikai megjegyzés hangzott el annak vonatkozásában, hogy a külhoni szervezetek által javasolt intézmények miért nem kerülnek fel automatikusan erre a listára. Ennek oka az, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 10. ülésén elfogadta a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának kritériumrendszerét. Ezek között szerepelnek nemzetpolitikai kritériumok, például az intézmény tevékenysége jelentősen hozzájárul az anyanyelv megőrzéséhez, ápolásához; és természetesen pénzügyi kritériumok is, így például az, hogy az intézmény rendelkezik-e éves szakmai és pénzügyi tervvel. Tehát bár a nemzeti jelentőségű intézmények listájára a MÁÉRT tagszervezetei tesznek javaslatot, nemzeti jelentőségű intézménnyé ezek közül csak azok válhatnak, amelyek képesek ezeknek a kritériumoknak megfelelni.

Kérdés hangzott el, illetve felvetés hangzott el annak kapcsán is, hogy a teljes támogatási összeg csekély hányada pályázható nyílt pályázat keretében a BGA esetében. Ezért itt szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak a központi és a regionális pályázatok, de természetesen ‑ amiről az előbb is beszéltem ‑ az oktatási-nevelési támogatások, a dr. Szász Pál-ösztön­díj és a „2013 a külhoni magyar kisiskolások éve” egyes támogatásai is pályázati kiírások keretében voltak meghirdetve.

(12.10)

Tehát az alapból nyújtott támogatások túlnyomó részét nyilvános pályázati kiírások keretében közvetítettük, illetve közvetítették az elődeim a támogatottak felé. És akkor itt jegyezném meg, hogy a 2013. évről vitatkozunk, illetve beszélgetünk három órája, a képviselők egy része egyébként nem is volt a parlament tagja, amikor ez az év megvalósult. Tehát egy olyan, alapvetően szakmai beszámolóról beszélünk, amiről én úgy gondolom, hogy a parlament igazából, ha logikusan végiggondoljuk, nem is dönthet másképpen, mint hogy ezt elfogadja, hiszen mind szakmailag, mind pedig pénzügyileg a 2013. év megvalósult.

Több kritika érte a nemzeti jelentőségű intézményeknél, hogy Kárpátalján mely intézmények vannak ebben a körben, melyek nincsenek benne. Nem kívánok ebbe a vitába belemenni, azt azonban lássuk, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem kiegészítő támogatásokat kap, a Hungarológiai Intézet is kap támogatásokat. Legutóbb, amikor én ott jártam, egy együttműködési megállapodást írt alá külügyminiszter úr, illetve a keleti partnerségből kaptak támogatást. Mindkét intézményről beszélek. Viszont azt szögezzük le, hogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola gyakorlatilag csak magyar forrásokból jött létre, azóta is magyar forrásokból dolgozik, az összes fejlesztését, az összes tanóráját, foglalkozását, gyakorlatilag mindent magyar állami forrásokból valósítanak meg. Az ő felszínen maradásukról és tevékenységükről csak a legmagasabb módon lehet beszélni, minden elismerésünk a beregszászi főiskoláé, illetve az ott tanító kollégáké lehet. Egyébként az előbb elhangzott összegekhez újabb jelentős összegekkel járult hozzá a magyar kormány egy december végi döntésével, amely fejlesztés a közeljövőben meg fog indulni, és reméljük, hogy minél előbb ez be is fog fejeződni.

Elhangzott az is, hogy nem tudjuk pontosan, mennyi is a nemzetpolitikára fordított összeg. A tavalyi évben az államtitkárságunk ‑ amikor már én voltam az államtitkár ‑ végzett egy felmérést: 21 milliárd forint volt. És ez nem teljes körű, megmondom őszintén, 21 milliárd forintot meghaladó volt az a nemzetpolitikai célú összeg, amely határon túli területekre jutott ki, hiszen nemcsak a Nemzetpolitikai Államtitkárságnál, a Bethlen Gábor Alapnál, hanem más tárcáknál is vannak hasonló összegek. Ehhez még tegyük hozzá azt, hogy nagyon sok állami és nem állami, nagyobb és kisebb cég is folytat nemzetpolitikai tevékenységet, illetve határon túli magyar szervezeteket támogat, és ezeket az összegeket is szerettük volna felmérni.

Nem gondolom, hogy azokat a kérdéseket illetően, amelyek nem konkrétan a BGA működését, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak a működését illetik, most hosszas vitába kellene bocsátkoznom, illetve a vitára reagálnom. Többször elhangzott az NSKI neve, tevékenysége. Az NSKI-ról azt tudom elmondani, hogy természetesen mi az NSKI-val együttműködve dolgozunk. Nagyon remélem, hogy azok a célok, amelyeket ők megfogalmaztak, meg tudnak valósulni ebben az esztendőben. Egyébként ez az intézmény, ha jól emlékszem, ’12-ben jött létre, de szervezetileg sem a BGA-hoz nem tartozik, sem pedig a Nemzetpolitikai Államtitkársághoz nem tartozik, de mint nemzetpolitikai szervezet természetesen nekünk együttműködve és összhangban kell a munkánkat végeznünk. Ezt egyébként meg is tesszük.

Szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a kritikai észrevételeket. Egyébként ezek a viták arra is jók, hogy természetesen ellenzéki és kormánypárti felszólalásokra odafigyelve a későbbi munkánkba ezeket a kritikákat be tudjuk építeni. Mi ezt a következő időszakban természetesen meg is fogjuk tenni, úgyhogy én köszönetet mondok képviselőtársaimnak az elhangzott észrevételekért. És természetesen köszönetet mondok a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatójának, mind a 77 munkatársának és a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársainak, hogy mind a 2013-as, mind az azt megelőző esztendőkben is és azóta is ellátták a tevékenységüket, és a nemzetpolitika előremenetelén dolgoznak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem a parlamentet, hogy a beszámolót majd plenáris ülésen fogadja el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 69 2015.10.06. 12:08  66-81

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az erdélyi magyarság immáron - ahogy elhangzott - négy éve Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját a szórványmagyarságnak szenteli. Az Országgyűlés felé a külhoni magyar szervezetektől már több ízben - a Magyar Állandó Értekezlet szórványszakbizottsága és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma részéről is - érkezett kérés, hogy ezt a hagyományt átvéve nyilvánítsuk a napot a magyar szórvány napjává.

A szórványosodás az egész Kárpát-meden­cére jellemző jelenség, ahogy az elnök úr is részletesen elmondta. Minden külhoni magyar nemzetrésznek megvannak a szórványrészei, olyan közösségei, amelyek sajátos gondokkal küszködnek. A magyarság megmaradásának biztosítása ezekben a térségekben kerül a leginkább veszélybe, elsősorban az asszimilációs folyamatok miatt, ez a speciális helyzet pedig megköveteli tőlünk, hogy külön figyelmet szenteljünk a szórványban élő magyarságnak, akár területenként is különböző, külön-külön programokat alkotva.

A szórványra nemcsak önmagáért kell odafigyelnünk azonban. A szórvány az a burok, amely védi a tömböt. A tömbben élő külhoni magyarság érdekében is meg kell tennünk mindent azért, hogy ez a burok ne szakadjon át, hogy a külső határt jelentő szórványközösségek megmaradjanak. Talán ez a gondolkozás is válasz lehet arra a dilemmára, amit az elnök úr is vázolt az előző felszólalásában, beszédében, hogy merre irányuljon vagy merre menjen a gondolkodás, milyen stratégiák szülessenek. Ezáltal válik a szórványmagyarság ügye a magyarság közös ügyévé, és fontos, hogy ekként is tekintsünk rá. Jelenleg a külhoni magyaroknak - itt a kárpát-meden­cei magyarságot értem most ez alatt, hiszen a nyugati magyarságról általában mint diaszpóráról beszélünk -, tehát a külhoni magyarságnak körülbelül 60 százaléka él magyar többségű településen, 40 százalékuk pedig kisebbségben, és ezek közül is a fele olyan településen él, amelyben a magyarok létszáma, lélekszáma nem éri el a különböző kisebbségi jogokhoz általában szükséges 20 százalékot. A szórványosodás tehát olyan probléma, ami a külhoni magyarok többségét érinti.

Ma már azt mondhatjuk, hogy a magyarság közel fele él szórványközösségekben, még akkor is, ha ezeknek a szórványoknak egy része - mint ahogy az előbb is említették - szigetként fogható fel, hiszen egy adott településen többségben vannak, viszont a környéke már nem magyar többségű település. Ezeknek a közösségeknek a veszélyeztetettségét jól mutatja, hogy a legutolsó népszámlálási adatok szerint a külhoni magyarok körében megfigyelhető drasztikus népességfogyást nagyrészt a szórványközösségek egyre gyorsuló asszimilációs folyamata okozza. El kell itt mondanunk azt, hogy nemcsak a számuk fogyatkozik ezekben a közösségekben a magyaroknak, hanem még drasztikusabb az arányaiban való változás a többségi nemzethez képest.

Küldetésünk ebben az esetben tehát nem kevesebb, mint megállítani a szinte már megállíthatatlant, ez azonban nem szabad, hogy elriasszon bennünket a feladattól. Bethlen Gábor szavai kell hogy erősítsenek: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Bíznunk kell abban, hogy feltartóztathatjuk a szórvány felmorzsolódását. Hinnünk kell, hogy lassíthatjuk, hosszú távon pedig megállíthatjuk és visszafordíthatjuk majd a magyarság arányának és számának is a csökkenését ezekben a térségekben is. 2010-ben a nemzetpolitika új alapokra helyezésével a szórvány is új helyet kapott a nemzetstratégiában, aminek során újraértékelődött, felértékelődött az anyaország szórványközösségekhez való viszonya is. Továbbra is mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szórványban élők is úgy érezzék, hogy nem estek ki a nemzet életéből. Az elmúlt években is azon igyekeztünk, hogy segítsük és erősítsük ezeket a közösségeket. Létrehoztuk a MÁÉRT szórványszakbizottságát, amelynek keretében folyamatos konzultációra van lehetőségünk a szórványban élő, a szórvánnyal foglalkozó szakemberekkel, így első kézből értesülhetünk a szórványt érintő problémákról, és azok megoldásában együtt dolgozhatunk az érintettekkel.

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben
Földi László váltja fel.)

A Bethlen Gábor Alapból számos olyan intézményt és programot támogattunk és támogatunk, amelyek a szórványközösségek megerősítését célozzák. Ezek közül csak néhányat említek, hiszen az elnök úr részletesen és sok ilyen egyesületet, illetve oktatási, szociális intézményt jelölt meg. A nemzeti jelentőségű intézmények között támogatjuk például a válaszúti, a szamosújvári tékát, valamint a vicei szórványkollégiumot, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége csángó oktatási programját, aminek közel 30 helyszíne van már. Emellett Erdélyben saját szórványkollégiumi programot is működtetünk.

A felvidéki támogatások közül szeretném kiemelni a magyar kormány támogatásával megépült Bodrogközi Magyar Közösség Házát, amelyet éppen holnap, Királyhelmecen adunk majd át a bodrogközieknek; a Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanács szórványiskolabusz- és beiskolázási programjának támogatása mellett nemzeti jelentőségű intézménnyé választott Emmausz Fiúkollégiumot, a Boldogasszony Iskolanővérek Nagybecskereki Leánykollégiumát, az Apáczai Diákotthont.

(14.50)

Itt említhető meg például az Európa Kollégium létrehozása és indulása Újvidéken, amely szintén a szórványnak is lehet a támogatása. Kárpátalján pedig folyamatosan biztosítjuk a szórványban található katolikus óvodák, de egyéb más, református, görög katolikus óvodák, iskolák támogatását. A vasárnapi iskolák működéséhez szükséges forrásokat támogatjuk, támogattuk a Técsői Református Líceum új kollégiumának építését. De ha ilyen oktatási intézményeket említünk, nyugodtan említhetjük a partiumi oktatási intézményeket is. Nemrégiben járhattam például Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, ahol szintén iskolákat, gimnáziumokat, óvodákat, illetve ezeknek a fejlesztését támogatjuk.

Tisztában voltunk és vagyunk is azzal, hogy a szórvány speciális helyzete önálló programot igényel. Ennek szellemében indítottuk útjára idén augusztusban a Petőfi Sándor-programot, amelynek keretében 50 ösztöndíjast küldünk a külhoni magyarság szórványközösségeihez, hogy segítsék értékőrző munkájukat, és tájékoztatási, közösségépítő, támogató tevékenységükkel erősítsék Magyarországhoz való kötődésüket. Ezt a programot a Kőrösi Csoma Sándor-program mintájára szerveztük meg, amely már harmadik éve zajlik a diaszpórában élő magyarságnál. A Petőfi-program érinti Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Lengyelországot is. Az ösztöndíjasok a szervezetek kéréseinek megfelelően lettek kiválasztva a legkülönfélébb munkákra. Van köztük sok pedagógus végzettségű, magyar- és történelemtanár, cserkész, a pályázatírásban jártas szakember, néprajzos, népzenész, néptáncpedagógus, óvónő és tanítónő. Bár e program célja elsődlegesen a szórványban élők támogatása, nem titkolt célunk az is, hogy az anyaországban élők megismerhessék a szórványban élők mindennapjait, sőt azt is elérendő célként jelöltük meg, hogy a különböző külhoni magyar régiókban élők megismerkedhessenek más régiók kihívásaival. A nyertes pályázók között 18 külhoni származású fiatal is szerepel, akiket nem abba a régióba küldtünk ki az ösztöndíjjal, ahonnan származnak, hanem például kárpátaljai származású fiatalt jutattunk el, küldtünk ki Erdélybe, vagy felvidéki pályázót a Délvidékre.

De emellett említeném meg a sikeresen zajló szakképzés évét is, ahol a szórványból származó fiatalokat segítünk szakmák megszerzésében, és az átjárhatósági ösztöndíj keretében biztosítottuk 128 fiatalnak egy hónapos magyarországi itt-tartóz­kodását a nyáron, akik a nyári szakmai gyakorlatukat magyarországi intézményben tudták lefolytatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, nem kell további bizonyítékokat hoznom arra, hogy a magyar kormány 2010 óta folyamatosan ügyel arra, hogy a szórvány kiemelt figyelmet kapjon. Éppen ezért tartunk fontosnak minden olyan kezdeményezést, amely ugyancsak ezt hivatott előmozdítani. Hiszem azt, hogy minél több alkalmat szentelünk a szórvány helyzetéről való párbeszédnek, annál közelebb jutunk ahhoz a megoldáshoz, amely hosszú távon a szórvány megőrzéséhez és a Kárpát-medencei magyarság fogyásának megállításához vezet.

Végezetül engedjék meg, hogy idézzem Bethlen Gábor 1620. március 23-án írt levelét. „Nem jó nekem hatalmas császár ellen oly fejedelemséget felvennem, mely ő hatalmasságának ellene legyen, és abból országostól veszedelmünk következzék. Jobb nekem az én kevesemmel megelégednem, hogy sem mint, az sokért az keveset is éppen elveszhessem… Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha én nálamnál bolondabb, de nyomorultabb fejedelem nem lett volna, mert a Porta mindjárt az országnak végházait éntőlem megadni kívánta volna, melyet ha nem cselekedném, azon túl avval fenyegetne, hogy ellenem támad az német mellé.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt annak a szándékával olvastam fel, hogy én magam is támogatom azt a módosító indítványt, mely szerint a határozati javaslatból vegyük ki a „király” szót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 93 2015.11.30. 3:26  90-96

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt és kedves Képviselőtársaim! Vissza kell utasítanom képviselő úr vádját, miszerint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jogtalanul járt volna el a támogatás során. Szó sincs ugyanis arról, hogy a szerződés meghosszabbítására a futamidő lejárta után két hónappal került volna sor.

(16.10)

A Kisebbségekért ‑ Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumának elnöke még a május 30-i futamidő lejárta előtt fordult a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. felé, hogy az építési engedélyek beszerzésének elhúzódása miatt szeretnék módosítani a szerződésben megjelölt futamidőt. Az alapkezelő a kérelem alapján hozzájárult ahhoz, hogy a projekt megvalósulási határideje ekkor 2015. november 30-ára változzon. Az alapkezelő a támogatott újbóli szerződéshosszabbítási kérelmére tekintettel döntött arról, hogy a projekt befejezésének határideje 2016. augusztus 31. legyen, ebben egyébként semmi törvényellenes nincsen.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. minden szerződés megkötése esetén ügyel a törvényes keretek betartására, így történt ez ebben az esetben is, az alapkezelő ugyanis nem tesz kivételt a támogatottak között. Bármely pályázó a támogatott cél megvalósításának meghiúsulása, tartós akadályba ütközése, késése, illetve valamely lényeges körülmény megváltozása esetén kérheti a futamidő módosítását. A futamidő módosítására tehát minden esetben az elszámolási útmutatóban rögzített szabályok szerint kerül sor és került itt is sor. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a projekt megvalósulását a támogatási szerződésben foglaltak szerint a benyújtott szakmai és pénzügyi beszámoló alapján fogja majd ellenőrizni. A tusnádfürdői kemping fejlesztése kapcsán az alapkezelő és a támogatott háromoldalú szerződés keretében műszaki ellenőrt bízott meg azzal, hogy a munkálatokat a helyszínen felügyelje, és a beruházás előrehaladásáról az alapkezelőt jelentés formájában tájékoztassa.

Egyébként ez a fejlesztés egy 180 fős kempingnek az egyik fejlesztése. Ahogy ön is mondta, 150 millió forint a fejlesztési összeg, amely egyrészt a házak építési költségeit tartalmazza, tartalmazza az előkészítő talajmunkálatokat, a házakban lévő berendezéseknek a beszerzését, illetve a szükséges bútorzat beszerzését is, ezenkívül a tábor területén található vizesblokkok felújítását is tartalmazza ez a fejlesztés, illetve a pénzösszeg. Természetesen bármi törvénytelenséget vélünk felfedezni, akkor a törvényeknek megfelelően fogunk majd eljárni.

Kérem képviselő urat, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 108 2016.02.22. 2:14  105-108

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd válaszoljak Semjén Zsolt miniszterelnök-he­lyettes úr képében és hangján.

Az ukrajnai válsághelyzet következtében a kárpátaljai magyarság 2015-ben olyan léthelyzetbe és élethelyzetbe került, ami hosszú távon a közösség megszűnésének veszélyét hordozza magában. Jó néhány programot indítottunk el az elmúlt évben. Engedjék meg, hogy csak néhányat soroljak fel. Ilyen volt a magyar tanárok támogatására fordított 486 millió forint, aztán a művészeti iskolákban dolgozó oktatók számára 35 millió forint, és folytathatnám tovább a 4 ezer magyar óvodáskorú gyermek étkeztetésével kapcsolatos intézkedésünket, ugyanígy az egészségügyi dolgozók támogatására fordított 100 millió forintos alapon keresztül.

Valóban így van, a KMKSZ jótékonysági alapítványa hirdette meg ezt a pályázatot, és a magyar nyelvtudás tekintetében több szűrőt is beépítettek ebbe a pályázatba. Azt gondolom, elképzelhető az, hogy valóban jutottak olyan emberek ehhez a támogatáshoz, akik esetlegesen nem kaphattak volna belőle, mégis arról a több száz emberről is ejtsünk szót, akik magyar emberek között egészségügyi munkát végeznek el. Összesen az 1674 pályázatból 110-et utasítottunk el, a többieket pedig támogattuk.

Azt gondolom, hogy nagyon fontos az az intézkedésünk is, hogy körülbelül 800 gyerek tanulja már a magyar nyelvet, ukrán oktatási rendszerben, ukrán gyerekekről van szó. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De a konkrét dologhoz visszatérve, Beregszászban egy magyar nyelvű továbbképzést biztosítunk orvosok számára (Az elnök ismét csenget.), és akik nem kaptak, azok meg fogják kapni a támogatást. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 72 2016.03.07. 2:06  69-72

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország közvéleménye és a magyar kormány értetlenül áll Tőkés László kitüntetéseinek visszavonása előtt, tekintettel arra, ahogy ön is mondta, hogy Tőkés Lászlónak a romániai forradalomban és a rendszerváltás elindításában betöltött meghatározó szerepe elvitathatatlan. Kitüntetésének megvonása nemcsak személye, hanem az egész erdélyi, de mondhatjuk nyugodtan, az egész magyar nemzet szempontjából sértő és provokatív.

Határozottan kiállunk amellett, hogy Tőkés Lászlónak joga van elmondania álláspontját; ez a demokrácia alapvető értéke. Egyetértünk vele abban, hogy Magyarországnak védelemben kell részesítenie Erdély, Kárpátalja, a Felvidék, a Délvidék és a diaszpóra magyarságát is, hiszen a mindenkori magyar kormányoknak Alaptörvényben rögzített kötelességük, hogy felelősséget viseljenek a határon túli magyarok sorsáért. Kötelességünk, hogy támogassuk egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását.

A magyar kormány minden eszközzel támogatja az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit is. A Trianonban elszakított magyarság mellett állva a többségi nemzetekkel együtt kell támogatást keresnünk a magyarság jogos és méltányos igényére, hogy az ősei által megszerzett javaival szabadon élhessen, kultúráját és nyelvét a XXI. századi Európának megfelelő módon gyakorolhassa, önmaga igazgatását megszervezze. Végezetül kiállunk a megfélemlített polgármesterek, tisztviselők mellett, Mezei János, Antal Árpád, Ráduly Róbert és társaik mellett. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 40 2016.03.21. 2:23  37-40

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a kárpátaljai magyar betegeknek a magyarországi egészségügyi rendszerhez való hozzáférése biztosítva legyen. A nemzetpolitikai államtitkárság kezdeményezésére éppen 2012. július 15-étől módosult az az egészségügyi minisztériumi rendelet, amelynek értelmében az elmúlt években számosan tudtak magyarországi gyógykezelésben részesülni.

2014-ben 155 esetben 34 millió forint, 2015-ben pedig 162 esetben 45 millió forint támogatást nyújtott az Emberi Erőforrások Minisztériuma a jogosult kérelmezőknek a Kőszikla Alapítvány közreműködésével. Az alapítvány a munkácsi Keresztény Egészségügyi Központtal, valamint a Keresztény Egészségügyi Központ tiszaújlaki fiókszervezetével működtet irodákat. Működési feltételeit az államtitkárságunk évente 10 millió forinttal támogatja.

Célunk egyértelműen az, hogy a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön jussanak hozzá magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz, melyet anyanyelvükön tudnak igénybe venni, ezért döntött tavaly úgy a kormány, hogy a magyarul kommunikáló orvosok évente bruttó 150 ezer forint, a diplomával rendelkező szakdolgozók pedig 100 ezer forint támogatásban részesüljenek. Ezt a kormány 100 millió forinttal támogatta, illetve egészítette ki 80 millió forinttal.

A munkát azonban folytatni kívánjuk. A programokat is visszük tovább. Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének összehangolt fejlesztéséért felelős kormánybiztosa megbízást adott Velkey Györgynek, hogy minél előbb dolgozzák ki a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kárpátaljai magyar szervezetek és a történelmi egyházak összefogásával azt a koncepciót, amit segítségül tudnak venni, és bővíti az ellátást. Köszönöm szépen - a türelmet is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 40 2016.04.04. 2:08  37-40

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A jelenlegi ukrajnai helyzet megköveteli tőlünk, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a kárpátaljai magyar közösség létfeltételeinek biztosítására. A 2015-ben indított programcsomag során támogatásban részesítettük a kárpátaljai magyar családokat, pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat és egyházi személyeket, továbbá hozzájárultunk a kárpátaljai magyar óvodáskorú gyermekek étkeztetési költségeihez is.

(12.10)

A programokra nyújtott támogatások összesen 787 millió forintot tettek ki, a magyar nyelven szolgáltatást biztosító egészségügyi dolgozók esetében olyan nagy számú pályázati kérelem érkezett, hogy az idei évben ezt újabb 80 millió forinttal kellett kiegészíteni. A magyar kormány jelenleg is vizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen formában tudja folytatni és esetleg kibővíteni a szociális programok támogatását. Mint önök is tudják, megindítottuk tavaly és idén már másodszor hirdettük meg a Petőfi Sándor-programot. Itt a szórványra próbálunk odafigyelni, tavaly is, illetve az idén is öt főt fogunk Kárpátaljára biztosítani. A kárpátaljai ukránoknak is igyekszünk segítséget nyújtani. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjára külön kormánybiztos került kinevezésre, dr. Grezsa István személyében. Az ő tevékenységének köszönhetően március 21-én Kárpátalján 62 településen hirdettünk meg magyar nyelvoktató prog­ramot. Jelenleg ezren tanulnak iskolai keretek kö­zött, 500-an pedig hétvégén, ukránok magyarul. Szeretném megköszönni képviselő úrnak a fejér­gyar­ma­ti polgármesterként végzett szolidáris, illetve ka­ri­­tatív munkáját, és országgyűlési képviselőként szin­­tén, amelyet Kárpátalja érdekében fejtett és fejt ki. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 48 2016.04.04. 2:04  45-48

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A magyar kormány az autonómia minden formája mellett határozottan kiáll, így a területi autonómia mellett is. A kormány minden lehetséges eszközzel, minden fórumon szót emel a külhoni magyarokat ért jogsértésekkel szemben. A kisebbségi vegyes bizottság egyeztetésein folyamatosan felszólalunk a jogsérelmet elszenvedettek ügyében. Támogatjuk a helyi jogvédő szervezeteket, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, a Civil Elkötelezettség Mozgalmat, valamint a Kisebbségi Jogvédő Intézetet, amely idén is 40, illetve 50 millió forintot kap tőlünk támogatásként. Ez a jogvédő intézet mintegy 26 konkrét ügyben nyújt anyagi és szakmai támogatást a határon túl élő magyarok ellen elkövetett jogsértések áldozatainak ügyét képviselő ügyvédi irodáknak és jogászoknak, természetesen nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-meden­cében.

A konkrét ügyben a megbírságolt személyeket képviselő, mint ahogy ön is mondta, dr. Kincses Előd, aki maga is a megbírságoltak között van, 2013 óta partnere a Kisebbségi Jogvédő Intézetnek. Az ügyvéd úr a Székely Nemzeti Tanács elnöke, az esemény szervezéséért megbírságolt 42 személy és a megmozduláson való részvételéért megbírságolt 24 személy ‑ illetve most már annál több ‑ nevében benyújtott kifogások támogatására pályázatot nyújtott be intézetünkhöz. Az intézet munkatársait folyamatosan tájékoztatja az eset részleteiről.

Bízunk abban, hogy az érintettek ügyében jogszerű és igazságos döntés születik, illetve ezeket az intézkedéseket megszüntetik, a román féllel pedig a jövőben sikerül megértetnünk, legalábbis reméljük, hogy a székely szabadság napja valódi üzenete nem a rendbontás, hanem a békés megemlékezés és a deklarált jogok számonkérése, amelyet Románia 100 év óta még mindig nem tart be. Köszönöm szépen.

(12.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 105 2016.05.02. 2:14  102-105

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisz­telt Képviselőtársaim! A magyar kormány számá­ra kiemelkedően fontos az indokolatlan területi alapú tar­talomkorlátozások, az úgynevezett geo-blo­c­king megszüntetése, illetve annak egy speciális esete, a sportközvetítések határon átnyúló sugárzása kor­láto­zá­sá­nak felszámolása.

Ahogy képviselő úr is rámutatott arra, többször nyilatkoztunk az ügyben, és mindig azt mondtuk, hogy ezt a problémát megpróbáljuk megoldani, és közel vagyunk a megoldáshoz.

Gyakorlatilag mondhatnám azt, hogy jelen pilla­nat­ban is itt tartunk, de így úgy tűnne, mintha azóta nem tettünk volna semmit. Ez nem így van. Az Európai Bizottság részéről egy olyan felajánlás érkezett, hogy konkrét megoldási javaslatunkat ismertessük a Bizottság képviselőivel, valamint, hogy az Európai Bizottság és a magyar szakértők között kerüljön sor egyeztetésre. Az egyeztetések alapjául szolgáló módosítási javaslatok a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárságának koordinálásával, az érintett tárcák, valamint az illetékes hatóságok és intézmények bevonásával véglegesítés előtt állnak.

A hazai álláspont leghatékonyabb képviselete érdekében Günter Göttlinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos úr 2016. május 19-i látogatása keretében fogjuk ezt újra felvetni. Nagyon fontos számunkra az, hogy a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság és a nyári olimpiai játékok közvetítése kapcsán a hasonló kétoldalú szerződések megkötését tervezzük. Ennek kapcsán megkezdtük az egyeztetéseket az érintettekkel, és nagyon reméljük azt, hogy mind az Európa-bajnokság, mind pedig a határon túli magyarokat egyaránt érdeklő riói események kapcsán együtt tudunk szurkolni már a magyar sportolóknak, és ezt tudjuk is nézni magyar nyelven. Köszönöm a kérdését. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 82 2016.05.09. 4:07  79-84

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Urak! Engedjék meg, hogy először néhány általános nemzetpolitikai dologról tudjak beszámolni! A magyar kormány számos programot indított el az előző években annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek erősödjenek és még inkább erősödjenek meg. 2012 óta folytatjuk a tematikus éveket. ’15-ben a külhoni szakképzés évét hirdettük meg, idén pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét hirdettük meg. Ennek keretében a Kárpát-medencei vállalkozó és vállalkozni vágyó fiatalok számára szervezünk továbbképzéseket, mentorálást, nyújtunk pénzügyi támogatást.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeletével már elindult a vajdasági gazdasági fejlesztési program, amelyre a 2016-18-as időszakra 50 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre. Idén hasonló gazdaságfejlesztési program indul el a Kárpátalján is, mindkét területen, úgy gondolom, hogy nagyban hozzájárulunk ahhoz, hogy a szülőföldön tudjanak érvényesülni és megmaradni, boldogulni a magyarok.

Tavaly folytattuk és az idén is meghirdettük, el is bíráltuk már a Kőrösi Csoma Sándor-programot, illetve a Petőfi Sándor-programot. Ebben a két programban az idén 9, illetve 6 hónapos keretben 160 ösztöndíjast küldünk ki annak érdekében, hogy nyelvórákat szervezzenek, néptáncot oktassanak, ünnepi események és kulturális rendezvények szervezésével, egyáltalán közösségszervezéssel foglalkozzanak az ösztöndíjasok a Kárpát-medence szórványközösségeiben, illetve a magyar közösségekben Kanadától Új-Zélandig.

Emellett a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a külhoni magyarok, köztük különösen az erdélyi magyarság jogai ne sérüljenek, de a módszer az, ami az elmúlt másfél-két évben jellemzővé vált sajnos, és a kormányváltás sem jelentett ebben előrelépést: a jogfosztó politikai döntések bírósági köntösbe való öltöztetése valóban annyira rafinált, hogy rendkívül nehéz ellene harcolni. A román viszonylatban működő kisebbségi vegyes bizottság egyeztetésein rendre és tételesen rámutattunk a problémákra, kérve azoknak az orvoslását. Nem jutunk, nem jutottunk előre, a bizottság munkája ezért is feneklett meg.

Kiemelt figyelmet fordítunk a jogvédelemmel foglalkozó szervezetek működésére is. Támogatjuk a Kisebbségi Jogvédő Alapítványt, illetve a Kisebbségi Jogvédő Intézetet, amely csak Erdélyben öt állandó jogsegélyirodával rendelkezik. A Mikó-ügyben külön jogi segítséget nyújtunk az erdélyi református egyháznak.

Nemzetközi színtéren a Székely Nemzeti Tanácsnak az Európai Bizottság elleni ügyében Magyarország a Székely Nemzeti Tanács oldalán avatkozott be az Európai Unió törvényszékén folyó perbe és adta elő jogi érveit. Holnap születik meg adöntés ebben az ügyben. A nemzeti kisebbség oldalán avatkoztunk be az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója kontra Európai Bizottság ügybe is. Ennek szóbeli tárgyalására májusban kerül sor, amelyben mi is ott leszünk.

Bízom abban, hogy a törekvéseink elősegítik a külhoni magyarok szülőföldön való boldogulását, és hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a külhoni magyarság és ezen belül az erdélyi magyarok élni tudjanak az őket megillető jogokkal, ami hosszú távon biztosíthatja a megmaradásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 16 2016.06.06. 4:49  13-16

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kép­viselőtársaim! Tisztelt Ház! 1920. június 4-én, a tria­noni békediktátum aláírásának napján a magyar Nemzetgyűlés elnöke, Rakovszky István, akinek az a fe­lelősségteljes szerep jutott, hogy ezen a tragikus na­pon szóljon a Ház előtt, e következőket mondta: „Minden igazságtalanságnak megvan az a mélységes megtorlása, hogy a belőle jónak bőséges forrása fakad.”

Amikor 2010-ben a Fidesz-KDNP frakciója előterjesztette a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, számos kritika ért bennünket, hogy Trianon gyászos évfordulóján ünnepet akarunk ülni. Távol álljon tőlünk! Ahogy Juhász Gyula írja: „Mert nem lehet feledni, nem, soha, / Amíg magyar lesz és emlékezet” azokat az eseményeket, amelyek a történelmi Magyarország széteséséhez és nemzetünk szétszakítottságához vezettek. Ugyanakkor eljött az ideje annak is, hogy ezen az évfordulón a szomorúság helyét a bizakodás váltsa fel. Most, 96 évvel később ugyanis bizonyítva láthatjuk Rakovszky István jövendölését. Összefogásunkkal sikerült legyőznünk a nemzetünket elválasztó határokat, az igazságtalanságot reménnyé tudtuk változtatni.

2010 óta 812 795-en kértek magyar állampolgárságot és több mint 770 ezren tették le az állampolgársági esküt. 2011. június 4-én indult útjára az első iskolás csoport a Határtalanul-program keretében, amelynek segítségével azóta 100 ezer magyarországi diák jutott el a határon túli magyar területekre. A program segítségével az anyaországi fiatalok is megtapasztalhatták, miképpen tartotta meg a külhoni magyarság ősei nyelvét, ápolja kultúráját. Sőt, be kell vallanunk, sok esetben olyan kincseket is megőrzött, amelyeket mi idehaza elherdáltunk.

Én magam is az elmúlt években számtalanszor részese lehettem annak a felemelő érzésnek, milyen erős kötelékek kötik össze a Kárpát-medence minden nemzetrészéből a világban szétszóródott magyarságot. Tegnap éppen Stuttgartban tapasztalhattam meg a Németországba került magyarok szilárd és példamutató kiállását a magyar gyökerek mellett. Tartozunk a határainkon túl élő magyaroknak azzal, hogy minden erőnkkel támogatjuk magyarságukért vívott mindennapi küzdelmüket.

(13.40)

Hisszük, hogy a külhoni magyarság oktatási, kulturális, egyházi intézményei és szervezetei a legfontosabb tartópillérek, amelyekre a Trianonban részekre szakított magyarság támaszkodni és építeni tud. A héten két olyan programot is útjára indítunk, amellyel ezen szervezetek áldozatos munkájához kívánunk hozzájárulni. 2013 óta működtetjük a Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelynek keretében idén is 100 ösztöndíjast küldünk ki a diaszpóra­szer­vezetekhez, segítendő az oktató, a hagyományőrző és a közösségszervező munkát. Elindul a tavalyi évben kidolgozott Petőfi Sándor-program is, amelynek segítségével 50 rátermett és képzett fiatal dolgozik majd a szórványmagyarság közösségeinek megerősítésén és újjáélesztésén.

A külhoni magyar közösségek megőrzését csak úgy tudjuk elősegíteni, ha esélyt teremtünk arra, hogy a határon túli nemzettársaink szülőföldjükön boldogulni tudjanak. 2015-ben ezt felismerve döntöttünk úgy, hogy megkezdjük a magyar szakképző intézmények fejlesztését, idén pedig a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét indítottuk útjára. A külhoni magyarság gazdasági megerősítését célozzák azok a nagy volumenű gazdaságfejlesztési programok is, amelyek a Vajdaságban 50 milliárdos, Kárpátalján pedig 32 milliárdos kerettel indultak el.

Fontosnak tartjuk, hogy olyan életpéldák álljanak a magyarság előtt, amelyekből mindenkor mindenki erőt meríthet. Márton Áron püspök életútjára idén születésének 120. évfordulóján emlékév keretében emlékezünk, emlékezhetünk meg.

Bízunk abban, hogy mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a trianoni tragédia dacára az újraegyesített magyar nemzet közös erővel tudjon felemelkedni.

Engedjék meg, hogy a beszédemet, válaszomat egy idős al-dunai székely tanító bácsi, Borsos Tamás szavaival zárjam: „Rájöttem arra, hogy szebb a világ velünk, mint nélkülünk.” Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 6 2016.06.13. 5:11  3-6

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség ál­lamtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Nagykövet Asszony! Örülök a napirend előtti felvetésnek, kérdésnek. Azt gondolom, ha 2010 óta nézzük a nemzetpolitikát, akkor egy radikális váltásról lehet be­szélni, és ez igaz a diaszpóra magyarságára is, illetve kifejezetten igaz a diaszpóra magyarságára, hiszen 2010-ig a magyar nemzetpolitika egyik méltat­lanul háttérbe szorított területe volt ez a terület. 2010 óta a magyar kormány azon munkálkodik, hogy a diaszpórában élők megkapják az őket megillető figyelmet. Nagyon jól látjuk, hogy a nyugati magyarságnak a Kárpát-medencei magyarokhoz hasonlóan nagyon nagy szüksége van az anyaország támogatására.

Ne felejtsük el elmondani, és számtalanszor meg­tettük, de úgy gondolom, ezt most is meg kell ten­ni, köszönetet kell mondanunk a diaszpóra magyar­sá­gá­nak, hiszen rajtuk keresztül, az ő szorgalmukon, becsületességükön, mindennapi életükön keresztül ítélik meg az ottani magyarságot, a Kárpát-medencei és a magyarországi magyarságot, és ők akar­va-akarat­la­nul, amióta kint élnek, Magyarországtól távol, Magyarország nagykövetei, és ezért köszönetet kell mondani. Köszönetet kell mondani azért is, mert az elmúlt években kiálltak mindig Magyarország mellett, kiálltak a magyar kormány mellett, és annak a méltatlan rágalomhadjáratnak a kapcsán, amely ellenünk zajlott, úgy gondolom, hogy ők a saját városaikban méltó választ kívántak erre adni.

Úgy látjuk, úgy láttuk, hogy a nyugati magyarság esetében gyakran éppen a segítő kéz hiányzik, és ahogy ön is említette, ezért 2013-ban útjára indítottuk a Kőrösi Csoma Sándor-programot, először 47 ösztöndíjast küldtünk ki, és azóta minden évben 100-100 ösztöndíjast. A Kőrösi Csoma Sándor-program elindítása óta több mint 200 fiatal látogatott el, illetve dolgozott a világ számos pontján a különböző magyar közösségeknél, és nagyon nagy munkát végeztek. Alapvető feladatuk az identitás megőrzése, illetve annak segítése és a magyar közösségek életének szervezése, illetve a koordináció volt. Ebben az évben is elindítjuk a programot. Úgy gondolom, egy jó csapatot választottunk ki, 100 fővel indul el, a múlt héten zajlott le éppen a déli féltekére érkező fiatalok felkészítése. Ezt a munkát viszont nem tudnák elvégezni a magyar közösségek támogatása, a kinti magyarok támogatása, illetve a mentorok segítsége nélkül.

Emellett folyamatos anyagi támogatásban részesítjük a diaszpórában működő magyar szervezeteket és intézményeket. Hétvégi iskolákat működtetünk, és támogatjuk is ezeket az iskolákat. Hadd soroljak fel néhányat, nem a teljes kört: Németországban a konzuli modell alapján mintegy 500 magyar diák tanul Bajorországban, illetve Baden-Württenberg tartomány különböző iskoláiban, ehhez 2014 óta évi rendszerességgel, a tanévhez igazodóan 5 millió forint támogatást tudunk biztosítani. Személyesen láttam az iskolák működését Torontóban, Stuttgartban, Dublinban, illetve Corkban, alkalmam volt beszélni az iskolák vezetőivel, tanáraival, illetve folyamatosan tárgyalunk és tudok a Bécsi Magyar Iskola működéséről, szintén támogatásban részesítjük ezt. Minden évben támogatjuk a Balassi Intézet és a Pannon Egyetem közösen szervezett továbbképzését, emellett rendszeresen biztosítunk tankönyveket, illetve módszertani segédanyagokat a Kőrösi Csoma Sándor-programon keresztül.

2010 óta segítjük az egyház magyarságmentő tevékenységét is. A Magyar Diaszpóra Tanács 2011-es megalakulását követően egy külön egyházi, illetve cserkész szekciót hoztunk létre. Természetesen a mi támogatásaink mellett az EMMI több államtitkársága is foglalkozik hasonló módon a diaszpóra intézményeivel, az egyházakkal, illetve az oktatással, kiemelném itt az egyházügyi államtitkárságot, illetve az oktatási államtitkárságot. Mi 6 egyházi támogatást nyújtottunk az elmúlt évben, illetve 14 oktatási támogatást, és missziós lelkészek támogatását is segítjük.

Egyetértek az ön felvetésével, én magam is ezt már néhány héttel ezelőtt megtettem. Hasonló programot kell indítani a lelkészek, illetve a papok esetében, mint a Kőrösi Csoma Sándor-program, éppen azért, hogy a kinti magyarok meg tudják tartani a magyarságukat, és meg tudják tartani a hitüket is. Köszönöm szépen, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 110 2016.10.03. 2:05  107-110

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Tisztelt Képvi­selőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Gondolkodunk, egyeztetünk, és ahogy ön is mondta, a 17 200 forintról a jövő évben újra vissza fogjuk emelni 22 400 forintra az oktatási és nevelési támogatásnak az összegét. Egyébként a 2015-16-os tanévben 238 ezer külhoni magyar diák kapott támogatást a Bethlen Gábor Alapon keresztül. Ez több mint 4 milliárd forintot tesz ki.

Szeretném azt is elmondani, hogy az elmúlt néhány esztendőben nagyon jelentősen megugrott a határon túli magyarság támogatása, és csak a szűken vett támogatást szeretném mondani, amely a nemzetpolitikai államtitkárságon, illetve a Bethlen Gábor Alapon keresztül valósult meg. Nem számítom ide a gazdasági programokat, nem számítom ide azt, hogy sok, határon túli idős ember a magyar államtól kapja a nyugdíjat, tehát ez az összeg 17 milliárd forintról 29 milliárdra növekedett meg.

A határon túli magyar oktatás rendkívül fontos a magyar kormány számára. Önök is láthatták azt, hogy milyen siker volt a tavalyi szakképzés éve, amelyet az idén is folytatunk tovább. Az elmúlt hetekben adtuk át a Szamosújvári Szórványoktatási Központot, a Bethlen Gábor Kollégiumot felújítottuk, a Magyarlapádi Szórványkollégiumot adtuk át egy héttel ezelőtt, Pozsonyban magyar szakkollégiumot avattunk, és most ünnepli éppen fennállásának első évfordulóját az Európa Kollégium lenn, Újvidéken. Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 12 2016.12.05. 4:32  9-12

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nehéz nap volt a mai 12 évvel ezelőtt, sokaknak okozott nagy fájdalmat. A határon is túl élők sokan érezhették úgy, hogy a magyar nemzet kettészakadt. Az elmúlt években azonban mindannyian nagyon sokat tettünk azért, hogy ez a törés összeforrjon. Ma a magyarországi pártok szinte mindegyike közös álláspontot képvisel a külhoni magyarok állampolgárságát illetően, így közel teljes a nemzetpolitikai konszenzus. Ez önmagában is nagyon nagy eredmény. Sajnáljuk és egyben felháborítónak tartjuk azonban, hogy a Demokratikus Koalíció továbbra sem kíván csatlakozni ehhez az egyetértéshez.

Történelmi siker volt az állampolgársági törvény 2010. évi módosítása, amely lehetővé tette a külhoni magyarok kettős állampolgárságát. Mint ahogy képviselő úr is említette, a honosítási folyamat kezdete óta 920 ezer fővel bővült a magyar állampolgárok száma. Ez azt mutatja, hogy tartani fogjuk az ígéretünket: a ciklus végére egymillió új magyar állampolgár lesz. A külhoni állampolgárok már a nemzet közügyeibe is beleszólhatnak, hiszen választójoggal is rendelkeznek. Az új Alaptörvényünk kibővítette a határon túli magyarokért viselt felelősségvállalást is. Ezekkel az intézkedésekkel megvalósult a nemzet közjogi egyesítése.

A közjogi egyesítés mellett egyre nagyobb figyel­met kell azonban fordítanunk a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtésére. Ahhoz, hogy a demográfiai helyzet javuljon, emelkedjen a születésszám, csökkenjen az elvándorlás mértéke, többen válasszák a szülőföldön való boldogulást, gazdaságilag is meg kell erősítenünk a külhoni magyarokat. Ezért támogatjuk a régiós gazdaságfejlesztési terveket, a Vajdaság esetében 50, Kárpátalja esetében 32 milliárd forinttal, ezért fejlesztjük a szakképzést, támogatjuk a fiatal vállalkozók megerősítését.

A nemzeti ügyek közös rendezését mutatja, hogy az elmúlt héten ülésezett a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet is. A két fórum zárónyilatkozatában egyetértettünk abban, hogy a magyar kormány által indított programok, így a Kőrösi-Csoma Sándor-, a Petőfi Sándor-program, a Mikes Kelemen-program, a „2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve” program, a Márton Áron-emlékév mind-mind a magyar identitás megerősítését szolgálják. A Magyar Diaszpóra Tanács elfogadta „A magyar diaszpórapolitika ‑ Stratégiai irányok” című dokumentumot, amely nemzetközi példák alapján négy újabb fejlesztési irányt javasol a diaszpóra­poli­ti­kánkat illetően. Negyven ország diaszpóra­poli­ti­ká­ját néztük meg.

Azt gondolom, hogy ezek az eredmények, amelyek az elmúlt években megszülettek, nagyon fontosak nemcsak a Kárpát-medencei, nemcsak a diasz­póra­magyarságnak, hanem itt, nekünk, magyarországi magyaroknak is. Továbbra is szükség van azon­ban arra, hogy az egész nemzetet illető kérdésekben összefogjunk. A kormányzat eddigi lépései reményeink szerint segítettek elfeledni azt a szégyenfoltot, amely a nemzetünkön esett 2004. december 5-én.

Ma a legfontosabb feladatunk a magyar politikai képviselet és intézményrendszer határon túli megerősítése. Fontos lesz az összefogás december 11-én, amikor erdélyi barátaink méretik meg magukat a román választásokon. Innen is kérek mindenkit, így a Magyarországon élő román állampolgársággal is rendelkezőket és a diaszpórában élőket is, hogy minél többen vegyenek részt a szavazáson, és erősítsék meg a magyar érdekképviseletet Romániában, Erdélyben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kor­mánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
197 16 2016.12.12. 4:53  13-16

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt napokban az egész Kárpát-me­den­cei magyarság együtt izgulta végig a romániai parlamenti választásokat. Ma, azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a legnagyobb eredmény, ami megszületett ebben az ügyben a választások alkalmával, maga az összefogás; az, hogy az erdélyi magyar politikai erők belátták, hogy a magyar érdekképviselet érdekében félre kell tenniük eddigi évtizedes nézetkülönbségeiket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt minden régió magyar szervezetének példát adva megmutatta, hogy a magyarság megtartása érdekében képes az összefogásra. Fontos, hogy minden magyar régióban a lényeges ügyekben meglegyen az az egység, az az összefogás, amely mögé aztán a magyar kormány is oda tud állni. Az elmúlt hetekben azonban, úgy gondolom, hogy nemcsak az erdélyi magyarok kapaszkodtak össze, hanem együtt mozdult meg az egész Kárpát-medence, Pozsonytól Budapesten át Újvidékig.

Miniszterelnök úr személyesen járt Erdélyben a múlt héten Szatmárnémetiben, hogy biztassa az ott élő magyarságot a részvételre. Házelnök úr, miniszterek, államtitkárok, képviselők, politikusok, közéleti szereplők mind felszólaltak a választások érdekében, a mozgósítás érdekében. Nemcsak az anyaországban, hanem a szomszédos országokban is, ahol magyar szervezetek vannak, magyar pártok vannak, határozottan kiálltak az erdélyi magyarok mellett. Ugyanezt tudom elmondani a december 1-jei Magyar Állandó Értekezletre, ahol a nyilatkozatban ez is egy pont volt, amelyet a Magyar Állandó Értekezlet elfogadott. Tudok olyan felvidéki gyülekezetről is, ahol az istentisztelet alkalmával imádságba foglalták az erdélyi választásokat, az erdélyi magyarok melletti kiállást. Szeretnék köszönetet mondani a magyar közmédiának. Tegnap tematikus napot tartottak ebből az alkalomból, ahol számos aspektusból járták körül a témát, és abszolút naprakészek lehettünk is Magyarországon, illetve az egész világon a romániai, illetve az erdélyi választásokat illetően.

Ennek az összefogásnak a sikerességét mutatja az a több mint 6 százalékos, előreláthatólag 6,33 százalékos eredmény, amely több mint 450 ezer szavazót takar, amely 16 magyar képviselői helyet jelent a román képviselőházban és 3-at pedig a szenátusban a következő ciklusra. Szeretnék gratulálni e helyről is a megválasztott képviselőknek, illetve a szenátoroknak.

Néhány számot hadd mondjak el, amelyet már képviselő úr említett. Négy magyarok által lakott megyében az országos átlagot jóval meghaladva született meg az eredmény. Ilyen Hargita megye, Bihar megye, Szilágy megye, Kolozs megye, de Maros megyében is közel az országos átlagot érték el azok, akik elmentek szavazni.

Szeretnék néhány települést is kiemelni. Hargita megye ugye 44,6 százalékos részvételi arányt mutatott, itt pedig Csíkrákos közel 65 százalékot ért el, akik megjelentek a szavazáson, a második helyet Madéfalva a 63,34-del, és a harmadik, nem sokkal lemaradva egyébként Csíkdánfalva. Fontosnak tartom, hogy a településnevek elhangozzanak, hiszen ők álltak ki legkeményebben az összefogás mellett, a legkeményebben Erdély mellett, a magyarság ügye mellett.

Szeretnék e helyről is gratulálni az összefogás két pártjának, az RMDSZ-nek és az MPP-nek, a vezetőiknek: Kelemen Hunor és Biró Zsolt elnök uraknak. S természetesen szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik részt vettek a szavazáson, azoknak a magyaroknak, akik tegnap elmentek szavazni, és természetesen elsősorban azoknak, akik az összefogás listáját támogatták. Gratulálok Erdélynek! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(11.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 233 2017.06.12. 2:03  230-233

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen mindhárom kérdést. El kell mondanom azt, mint ahogy ön is tudja, hogy nyitott kapukat dönget, hiszen már ketten is, illetve a bizottság előtt is többször beszéltünk erről a kérdésről.

Kezdeném a harmadikkal, a dublini iskolával. Többször felvettük velük már a kapcsolatot. A dublini magyar iskolát jelenleg azért nem tudjuk támogatni, mert az intézmény nincsen bejegyezve. Várjuk tőlük azt a magyar szervezetet, akit tudnánk támogatni, aki be van jegyezve, és rajtuk keresztül az iskolát is tudnánk támogatni.

Az oktatási stratégiáról, illetve egyáltalán a diaszpórában működő iskolákról néhány szót hadd mondjak. Két perc nem teszi lehetővé számomra azt, hogy minden iskoláról beszámoljak, hiszen 212 iskola működik Magyarországon, illetve a Kárpát-medencén kívül: a világban 4720 diák tanul ezekben az általában hétvégi iskolákban. Ezek közül csak 80 diák Magyarországon magántanuló, de az iskolások 37 százaléka mutat arra igényt, hogy a magyarországi rendszer szerinti érettségire szeretne felkészülni, illetve ilyen érettségit tudna tenni.

A hétvégén Balog Zoltán miniszter úr Torontóban járt, a legnagyobb magyar iskolát, a Szent Erzsébet Iskolát kereste fel. Szilágyi Péter pedig 27 iskolának a képviselőivel folytatott tárgyalást New Yorkban. Pénteken utazott, ma már itthon van, úgyhogy ez egy villámlátogatás volt, de az iskolákkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.

Arra számítok, hogy ebben az évben, reméljük, hogy az ősszel már lesz egy olyan oktatási stratégiánk, amelyet az iskolák is és a kormányzat is tud használni. Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 4 2017.06.14. 6:53  1-22

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy elhangzott, az Országgyűlés elé egy országgyűlési határozattervezet került, amelynek a célja, hogy az idei évet Szent László-emlékévvé nyilvánítsa.

940 esztendővel ezelőtt az Árpád-ház ígéretes sarja lépett a magyar királyok sorába, ahogy a Képes Krónika írja: a magyar nemesek egyetértő akarattal Lászlót választották az ország kormányzására, mindenki tudta ugyanis, hogy őt az erények teljessége ékesíti. Nem tévedtek. László király a Szent István-i munka beteljesítőjeként nemzetünket a keresztény Európa vezető államainak soraiba emelte. Vele és általa kezdődik meg a magyarság történelmi szerepvállalása a kontinens jövőjének alakításában.

Hazánknak stabilitást, nemzetének megbecsülést, népének pedig igazságot hozott. Emlékezete ma is összeköti a magyarságot Nagyváradtól Debrődig, Vancouvertől Melbourne-ig. Élete nem csak a mi számunkra jelent ma is követendő példát. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Szent László volt az első olyan uralkodó, aki Közép-Európa minden népéhez szólni tudott. Talán történelmietlen a jelen helyzetet a múltba vetíteni, de nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a V4-eknek az első szimbolikus alakja volt. Életútja legfontosabb állomásai kijelölik azt a keretet és teret, amelyben élt és gondolkodott.

Krakkó környékén született, lengyel volt az édesanyja. Zágrábban alakított püspökséget. Nyitrán halt meg; végső nyughelye pedig Nagyváradon található. Bátor vitézségével, bölcs jellemével korának közép-európai eszményképe volt. Tisztelete ma is összekapcsol bennünket, horvátokat, lengyeleket, szlovákokat és magyarokat. Ereklyéit Magyarországon kívül Zágrábban, Krakkóban, Ragu­zá­ban ‑ Dub­rovnikban ‑ őrzik.

A magyar nemzet összetartozását és a közép-európai térség egységét kifejező uralkodónk trónra lépésének 940., szentté avatásának pedig 825. évfordulóján a magyar kormány is megfelelőnek látja azt az alkalmat, hogy a tetteit és a hozzá kapcsolódó hagyományokat együtt felelevenítve erősítsük meg. 2017. február 17-én a dicső királyunk hermáját büszkén őrző Győrben nyitottuk meg a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Szent László-évet, amelynek megvalósításával a Szent László-év Tanácsadó Testületet és Pro Patria Egyesületet bíztuk meg. A fővédnökséget, ahogy elhangzott a képviselő úrtól, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr vállalta.

82 millió forintból, az államtitkárságunk által elkülönített összegből valósítjuk meg a programot, amelyet ha kell, saját keretből tudunk bővíteni. Ennek során több vándorkiállítást is útjára indítottunk. A lovagkirály életútját, tiszteletét, valamint a legismertebb legendájáról készült freskókat bemutató tárlatokat pedig összesen 20 helyszínen, köztük Calgaryban, Dublinban, Zágrábban és például Krakkóban mutattuk be, amelyek az év során beutazzák a Kárpát-medencét, Közép-Európát és a diaszpórát is.

A képviselő úr is említette, hogy mind a lengyelországi, krakkói, mind pedig a horvátországi, zágrábi kiállítás megnyitásán részt vett Áder János magyar, illetve Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, illetve Zágrábban pedig Kolinda Grabar-Kitarović horvát köztársasági elnök asszony.

Hadd emeljem ki az ilyen programok közül a Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület közreműködésével megvalósuló Kárpát-medencei Szent László tanulmányi versenyt, amelynek nagyváradi döntőjén a Kárpát-medence minden régiójából lesz majd résztvevő. Támogatjuk egy Szent László koponya­ereklye vizsgálatáról szóló dokumentumfilm el­ké­szítését is. Az említettek mellett számos tudományos konferencia megszervezéséhez, kiadványok meg­jelentetéséhez is segítséget nyújtottunk és nyújtunk is.

A lovagkirály emlékét a Nemzeti Vágta keretében is fel fogjuk eleveníteni, a vajdasági, a felvidéki és a muravidéki előfutamokat is Szent László tiszteletének szentelik. A székely vágtán pedig Szent László ügyességi versenyt szerveznek.

A Kárpát-medence számos pontján tartanak megemlékezéseket. Az idei Szent László-napra pedig a Magyar Televízió külön tematikus nappal is készül. Célunk az, hogy minél többeket sikerüljön bevonni a határokon és a nemzeteken átívelő programsorozatba, saját kezdeményezéseket is támogatva, és természetesen még tudjuk bővíteni ezt a programévet.

Örömmel tölt el bennünket, hogy a jövőnket alapvetően meghatározó kérdésekben a közép-euró­pai államok vezetői egyetértenek, és azt mondják, hogy független államainkat a külső fenyegetésektől meg kell védenünk.

(10.50)

Ez egyben Szent László királyunk ránk hagyott örökségének védelmét is jelenti. Éppen ezért tartjuk fontosnak a kormány részéről, és üdvözöljük azt a szimbolikus lépést, hogy az Országgyűlés közeledve a Szent László-naphoz, a lovagkirály emlékének kívánja szentelni a 2017. esztendőt. Bízzunk abban, hogy ez a lépés hozzájárul szent királyunk örökségének méltó ápolásához, ezáltal pedig segíti nemzetünk és az egész közép-európai térség összefogását. Szent László életútja ma is arra figyelmeztet bennünket, hogy alkotását, keresztény és független hazánkat továbbra is csak közös erővel tudjuk megvédelmezni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 246 2017.09.18. 3:14  225-252

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a KDNP-nek köszönjük szépen az időkeret­növelést. Engedjék meg, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében üdvözöljem az országgyűlési határozatot, és természetesen örömmel üdvözlöm az ötpárti összefogást is. Kevés ilyen példa van a Magyar Országgyűlés történetében. Kérem önöket, hogy a vitában se rontsuk el ezt az összefogást. Szávay képviselő úrnak szeretnék annyiban reagálni, hogy az elmúlt évben minden lehetséges fórumon felemeltük a szavunkat a leendő oktatási törvény módosítása ellen. A végeredmény ez, ahol most vagyunk, de a tények kedvéért ezt hadd mondjam el.

Az elsők között voltunk, akik támogattuk a független Ukrajnát 1991-ben és utána, és a későbbiekben is mindig mindenhol támogattuk Ukrajna euroatlanti csatlakozását. A Majdanon küzdőket is politikai támogatásunkról biztosítottuk. Gyakorlatilag elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt években számtalan programot indítottunk a Kárpátalján élő magyarság támogatására, iskolákat, óvodákat, szociális intézményeket, kórházakat, templomokat újítottunk fel. Amikor a segélyeket kiküldtük az önkormányzatok, a civil szervezetek, a segélyszervezetek vagy akár a kormány szervezésében, nem néztük azt, hogy egy-egy településen ki az ukrán, ki a magyar, hanem egységesen mindenki kaphatott ezekből a segélyekből.

Számtalan programot indítottunk el az elmúlt években, gyakorlatilag nincs olyan társadalmi réteg, amelyet valamilyen módon a magyar kormány ne támogatna. Legyenek akár egyházi személyek, dolgozók, tanárok, egészségügyi dolgozók, újságírók vagy diákok, mindenki a magyar kormánytól fizetés­kie­gészítést, illetve támogatást kap.

Azt gondolom, hogy az elmúlt esztendőkben a magyar kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a magyarság, a kárpátaljai magyarság a szülőföldön tudjon boldogulni. Ehhez természetesen még hozzájött az a nagyfokú gazdasági program, amely a Külügyminisztérium támogatásával, koordinálásával zajlik. A magyar pár­tok között is konszenzust teremtettünk, a határ menti térségek, megyék is támogatják Kárpátalja megyét.

Azt gondolom, az elmúlt években mi a magunk részéről mindent megtettünk annak érdekében, hogy az ottani magyarság megmaradjon, és természetesen a következő időszakban is teljes mértékig kiállunk a kárpátaljai magyarság mellett. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 12 2017.09.19. 5:01  9-12

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy képviselő úr tegnapi eskütétele után ezúton is kívánjak sok sikert és jó munkát.

A napirend előtti hozzászólásához szeretném elmondani, mint ahogy ön is említette, múlt szombaton a felvidéki magyar közösség történetének egyik legkiemelkedőbb eseményére került sor Alsóbo­do­kon. Esterházy János hamvai több ezer résztvevő kíséretében tértek haza, leltek végső nyughelyet a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában. Bízunk abban, hogy ez az esemény is hozzájárul ahhoz, hogy Esterházy János végre elfoglalhassa méltó helyét a magyar nemzet emlékezetében, és több évtizedes, igazságtalan megbélyegzés után a cseh és a szlovák hatóságok részéről is megvalósuljon rehabilitációja, majd boldoggá avatása. 1947-ben, amikor a csehszlovák bíróság elítélte, akkor valaki megkérdezte a bírót, már a peren és az üléstermen kívül, hogy végül is miért kellett elítélnie Esterházy Jánost, a bíró csak ennyit válaszolt: mert magyar.

Szellemi örökségének megőrzése érdekében támogatjuk az Esterházy Akadémia működését, amely szintén a múlt héten nyitotta meg kapuit, falai között elsősorban a felvidéki magyar fiatalok nemcsak közösségük múltját és jelenét ismerhetik meg, de azt is, hogy miképpen tudnak Esterházy útján járva ők is cselekedni az egész magyar nemzetért. A magyar kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy olyan példaképeket állítson a magyarság elé, akiknek a tettei a XXI. század kihívásai közepette is irányt tudnak mutatni.

Az emlékévek sorát a nemzetpolitikai államtitkárság 2016-ban a Márton Áron-emlékévvel kezdte meg, idén pedig folytatta tovább a Szent László-évvel. Mindkét év koordinálásának egy fő motorja, alakja éppen a képviselő úr volt. A tavalyi év egyik legkiemelkedőbb eseménye minden kétséget kizáróan az volt, amikor halálának évfordulóján több ezer résztvevő kíséretében Márton Áron földi maradványait a gyulafehérvári székesegyház kápolnájában, megszentelt kőszarkofágban helyeztük el. Felemelő érzés, hogy immáron a külhoni magyarság mindkét nagy őrállója saját közösségében, méltó helyszínen nyugodhat.

A nemzetpolitikai államtitkárság az idén, mint ahogy mondtam, Szent László emléke előtt is tiszteleg, hiszen a lovag király ma is utat mutat számunkra a nemzetünkért, keresztény gyökereinkért vívott harcban. Ha nem történelmietlen a jelent visszavetíteni a múltba, mondhatjuk azt, hogy a mai V4-ek számára az akkori, XI. századi Európának egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Az emlékévek programelemeinek kiemelt célja az volt, hogy magyar történelmünk nagy alakjai követendő példaként szolgálhassanak a Kárpát-medence fiataljai számára is.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Esterházy János ma is azt üzeni nekünk, hogy szerzett jogainkhoz minden körülmények között ragaszkodjunk. Most, amikor igazságszolgáltatás címén ellehetetlenítik egy magyar iskola működését Marosvásárhelyen, ahogy az előbbi felszólalásból és válaszból hallhattuk, és mindannyian tudjuk, azt gondolom, mindnyájunknak ki kell állnunk e mellett az iskola mellett, mert minden egyes visszalépés a következő végvár elvesztését is jelenti. Az erdélyi magyar tannyelvű iskolák országos tanévnyitójára Brassóban került sor két héttel ezelőtt, Balog miniszter úr részvételével, illetve ünnepi beszédével. Nem volt olyan felszólaló Brassóban, aki ne állt volna ki a marosvásárhelyi iskola mellett. Tudjuk nagyon jól, hogy nagyon keményen fellépett a katolikus egyház, a gyulafehérvári főegyházmegye is.

Ugyanígy kiállunk minden ukrajnai magyar iskola mellett. Nem igaz az, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban ne tett volna semmit, hiszen nem volt olyan nemzetközi fórum, illetve kétoldalú tárgyalás, amikor ne tettük volna szóvá a készülő oktatásitörvény-módosítást. Minden egyes magyar iskola mellett ott állunk, minden egyes magyar embert támogatunk, ha bármilyen sérelem éri őt a világ bármely területén.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
243 56 2017.10.03. 4:24  55-63

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hosszú című törvényjavaslat célja egyrészről az Eu­rópai Közösségek és tagállamaik, másrészt az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételéről készült jegyzőkönyv kihirdetése. A megállapodás céljai között szerepel a demokrácia és a jog uralmának megerősítése Albániában, hozzájárulva az ország politikai, gazdasági és intézményi fejlődéséhez, valamint a régió stabilizációjához.

A megállapodás megfelelő keretet kíván biztosítani a politikai párbeszédhez a felek között. Célja továbbá Albánia azon törekvéseinek támogatása, amelyekkel nemzetközi kereskedelmi kapcsolatait kívánja erősíteni, többek között saját jogrendszerének az uniós joghoz való közelítésével. A megállapodáson keresztül az Európai Unió támogatni szeretné Albániát abban, hogy befejezhesse piacgazdasága kialakítását, és így harmonikus gazdasági partnerré, majd hosszú távon szabadkereskedelmi partnerré válhasson.

E szerződésnek vált részes felévé Horvátország a jelen törvényjavaslatban kihirdetendő jegyzőkönyv megkötésével. A jegyzőkönyvet Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel 2014. február 20-án írták alá Brüsszelben, és 2017. február 1-jén nemzetközi jogilag is hatályba lépett, így hazánk európai uniós és nemzetközi jogi kötelezettsége a jegyzőkönyv kihirdetése.

Magyarország és Albánia között 1954 óta áll fenn diplomáciai kapcsolat, a két ország viszonya hagyományosan jó. Az elmúlt másfél évtizedben a mindenkori albán kormányok európai uniós integráció melletti elkötelezettsége töretlen. Albánia elismeri hazánknak a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációja érdekében tett erőfeszítéseit, és nagyra értékeli, hogy Magyarország az elsők között 2007-ben ratifikálta az EU-val kötött stabilizációs és társulási megállapodást, illetve támogatta Albánia tagjelölti státuszának elnyerését 2014-ben, valamint hogy több fórumon is támogatjuk a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló uniós döntés elérését, amely legkorábban 2018-ban várható. Az albán integ­rációs folyamat támogatására 2017. március 10-é­től a tiranai kormány mellé nagyköveti rangú szakértőt is delegáltunk.

 

(12.30)

 

A magyar kormány következetes álláspontja, összhangban a többi V4-országgal, hogy a nyugat-balkáni országok uniós integrációja a béke és a biztonság garanciája a térségben. Ezért a jövőben is kiállunk az Európai Unió további bővítése mellett. Szándékunk, hogy a magyar-albán kétoldalú együttműködést is tovább erősítsük külgazdasági céljainkkal összhangban, a kölcsönös érdekek mentén. Ennek elősegítése érdekében 2017. április 5-én újraindult a Budapest-Tirana közvetlen légi járat, amelytől gazdasági, kereskedelmi és turisztikai kapcsolataink fejlődését reméljük.

A kulturális együttműködés fejlesztése érdekében pedig a 2016-18 közötti évekre szóló új, kétoldalú tudományos és oktatási együttműködési megállapodás alapján Magyarország a „Stipendium Hungaricum” ösztöndíjprogram keretében évi 20 albán hallgató részére ajánlott fel ösztöndíjas tanulmányi lehetőséget. Kérem, hogy a parlament támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 252 2017.10.30. 5:05  249-266

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Szószóló Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét európai uniós szintre emeljük, illetve emelje. Mint ahogy elhangzott, 60-70 millió emberről beszélünk Európában, és ha ezek a nemzeti kisebbségek, nemzetiségek egy országban élnének, akkor az Unió második-har­ma­dik legerősebb tagállama lehetne.

Azt is tudjuk, hogy Európában a nemzeti kisebbségek száma, illetve a számuk is az előző évszázadokban magasabb volt, viszont éppen a nagy európai uniós országoknak, illetve ezen országok nemzetiségi politikájának köszönhetően jelentősen csökkent a számuk és csökkent az arányuk is. Úgy gondolom, hogy magyarként és magyarországi nemzetiségként nem fogadhatjuk el, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekkel európai szinten így bánjanak. Személyesen kissé tragikusnak is tartom azt, hogy 2017-ben még azért kell európai uniós országként nekünk közösen fellépnünk, hogy a több száz vagy akár több ezer éve itt, Európában élő európai emberek védelmére felszólítsunk. Ugyanakkor pedig láthatjuk azt, hogy egy-egy virágért, növényért vagy akár békáért vagy madárért mennyien szólalnak meg, milyen magas politikai szintekre tudják emelni ezeket a témákat, nekünk pedig kicsit szégyellnünk kell magunkat, ha őshonos nemzeti kisebbségek védelmében merünk megszólalni.

Úgy gondolom, hogy abban minden parlamenti párt egyetért, hogy óriási lehetőség előtt állunk, hiszen nyilvántartásba vétellel esély van arra, hogy a tagországok negyedéből, illetve minimum hétből származó egymillió polgár támogató aláírásával a polgári kezdeményezés sikeres legyen, és az őshonos nemzeti kisebbségek ügye pedig végre az Unió napirendjére kerüljön. Az aláírások összegyűjtésének határideje már elhangzott, de hadd nyomatékosítsam még egyszer, ez 2018. április 3-a. Ebben az aláírásgyűjtésben éppen félúton vagyunk, és bár számok nem hangzottak el, de nyilván médiából lehetett ezeket hallani. Úgy gondolom, hogy a félidőhöz képest az aláírások száma kicsiny, és ezért szeretném kérni a magyarországi parlamenti pártok képviselőit, illetve a pártokat, ezenkívül pedig a magyarországi nemzetiségeket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az aláírások március 3-ára összegyűljenek, és fel tudjuk mutatni azt, hogy közösen összefogunk egy kérdésben, amely számunkra rettentő fontos, hiszen a nemzetünk egyharmada is határon túl él, hasonlóan egyébként a közép-európai más nemzetekhez, illetve nemzetiségekhez, hiszen hasonló történelmet jártak be, és az ő nemzetiségeik is több országban élnek.

Úgy gondolom, ha közös az összefogás a parlamenti pártok között, közös az összefogás a nemzetiségekkel, illetve a szomszédos országokban élő magyar közösségek tagjaival, akkor az aláírásgyűjtés sikeres lehet. Szeretnénk ezenkívül megszólítani… ‑ tehát nemcsak a Kárpát-medencei magyarságra számítunk, hanem megszólítjuk és támogatását kérjük a diaszpóra magyarságának is. Itt nyilván elsősorban az európai magyar diaszpórára kell gondolni, Ausztriára, Németországra, Svédországra, azon országokra, ahol nagy magyar diaszpóra létezik, hogy ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy március 3-án sikerről tudjunk beszámolni. Azt gondolom, hogy ez nem lehetetlen.

Kérem az önök támogatását is ehhez. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 280 2017.12.11. 2:41  275-282

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány részéről azt tudom mondani, hogy az országgyűlési határozati javaslatot támogatjuk természetesen. Úgy gondolom, illetve úgy gondoljuk, hogy azok a történelmi események, amelyek bár nem előzmények nélkül történtek meg éppen száz esztendeje, talán még okot adnak arra, hogy ezekkel a történésekkel, illetve ezekkel az évekkel tudjunk foglalkozni.

Mindenképpen méltányolhatók azok a települések, azok az emberek, azok a közösségek, az akkor élt, nyugodtan mondhatjuk, történelmi személyiségek és ismeretlen emberek, akiknek a nevét talán ezekből a határozatokból is megtudhatjuk vagy megtudjuk, akiknek az emlékét meg kell őriznünk. Hiszen ellentétben az akkor élő kortársakkal, illetve elődeinkkel szemben, ők megpróbálták a lehetetlent, amikor az ország hadseregét leszerelték, amikor ez az ország teljes apátiába szorult vissza, mégis voltak olyan települések, voltak olyan falvak és városok, amelyek nem nyugodtak bele a megváltoztathatatlanba, és saját maguk tettek azért, hogy újra vissza tudjanak kerülni Magyarországhoz. Vállalták sokszor a fegyveres konfliktust, vállalták a megtorlásokat, vállalták azt, hogy nem törődnek azzal, hogy milyen következmények lesznek, de mindenképpen Magyarországhoz kérik vissza magukat. Így volt ez Balassagyarmat esetében, így volt ez a nyugat-du­nán­túli horvát nemzetiségű falvak esetében is, így volt ez Sopron esetében, és így volt ez Somoskő, illetve Somoskőújfalu esetében is.

(17.10)

Közel száz év telt el azóta, de úgy gondolom, hogy ez a száz év bár nagy idő, de nekünk nem szabad elfelejtenünk ezeket az eseményeket, nem szabad elfelejtenünk ezeket az embereket, és mindenképpen a nemzet emlékezetében meg kell őket őriznünk. Úgyhogy mindenképpen javasoljuk, hogy az Országgyűlés a határozati javaslatot fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)