Felszólalás adatai
| 203. ülésnap, 50. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Pócs János (Fidesz) |
| Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás ideje | 2:50 |
Felszólalások: << 50 >> Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! "A magyar vetőmag stratégiai termék, gyakorlatilag korlátlanul adható el a világban" - hangzott el a "Vessünk magyar vetőmagot" címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Hazánkban jelenleg a mintegy 130 ezer hektáron folyó vetőmagtermelés szempontjából kedvező körülmény, hogy az genetikai módosítástól mentes környezetben és fajtákkal történik. A GMO-mentességet Magyarország gyakorlatilag 2005-ben deklarálta, amikor megtiltotta a Monsanto 810-es génmódosított kukorica termesztését. A génmódosított növények termesztése mellett nehéz érveket találni, és egyre világosabbá válik, hogy a génmentességünk a vetőmagtermelés területén rövid távon is kiaknázható előnyöket rejt. Fontos deklarálnunk, hogy az a magyarnak tekinthető vetőmag, amely hazai nemesítésű és termesztésű.
A Magyarországon megtermelt vetőmagok értéke mintegy 190 milliárd forint. Ebből mintegy 70 milliárd forint értékű vetőmagot használunk fel idehaza. Rövid távon megtérülő befektetés volna a vetőmag külkereskedelmi élénkítése (sic!), a hazai vetőmag-előállítás volumenének növelése. A magyar vetőmag piaca egy aktívabb piacfeltárás eredményeként dinamikusabban bővülhetne, főleg a keleti piacok irányában, de minden olyan orientációban, ahol már átlátják a nagy vetőmag-előállító világcégek üzletpolitikájában és a GMO-szervezetek térhódításában rejlő veszélyeket.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)
Magyarországon mintegy száz növényfaj 1500 fajtáját termesztik. A fémzárolás a hibrid vetőmagok esetében száz, az öntermékenyülő növények esetén viszont mintegy 25-30 százalékos. Indokolt volna ezt az arányt jelentősen növelni. A hazai termesztésű vetőmagok aránya a kalászosok esetében jó, mintegy 80 százalék körüli, de sajnos a burgonya esetében nem több a 15 százaléknál. Ez az arány tarthatatlan, hiszen a hazai burgonyatermesztés világszínvonalú. Fajtáink a világ bármely fajtájával szemben versenyképesek.
A vetőmagtermesztésben sajnos gondot jelent az öntözött területek alacsony aránya, az öntözhető területek növelésével szélesebben lehetne meghúzni a magyar vetőmagtermesztés határait. A vetőmag-előállítás jelentős haszon termelésére képes, így az ebbe fektetett tőke biztos megtérülésével lehetne számolni egy aktívabb, hatékony külkereskedelem mellett.
Kérdezem tehát az államtitkár urat, hogy van-e tervünk a magyar vetőmag-előállítás és a vetőmagexport növelésére. Húzóágazat lehet-e a magyar vetőmagtermelés?
Várom megtisztelő válaszát. Elnök úr, köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Felszólalások: << 50 >> Ülésnap adatai