Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elhangzottak a hozzászólások, és köztük néhány olyan dolog, amire mindenképpen szeretnék reagálni.Ahogy azt többen is összefoglalták, két jogszabály módosításáról van szó, ezek három elemének a módosítását tartalmazza a csomag. Az egyik: a keresetlevelek felterjesztésére 30 nap áll rendelkezésre, szemben az eddigi, valóban némileg rövidebb időszakkal, azonban ennek nem az az oka, hogy végiggondolatlan a javaslat, vagy az ügyfelek ellen akarunk hosszabb időt biztosítani a közigazgatásnak arra, hogy a bírósági keresetek eljussanak a bírósághoz, hanem éppen az, hogy az egyfokúvá vált eljárások miatt a döntést meghozó szervnek legyen ideje, érdemben legyen ideje arra, hogy a saját döntését felülvizsgálja.

Hiszen nem lesz másodfok, nem lesz lehetőség fellebbezésre, csak a bírói út marad az ügyfelek számára, éppen ezért még fokozottabban szükséges az, hogy a közigazgatási szerv, amely meghozta a határozatot, egy döntés-felülvizsgálati eljáráson vigye végig azt a határozatot, amelyet meghozott az adott szerv, és ha indokoltnak látja, akkor a bírósági út elkerülésével a saját határozatát módosítsa.

Ha ez a decemberi szabályok szerint marad benn a jogszabályban, akkor nyolc nap alatt kell védirattal együtt felterjeszteni ezeket a keresettel megtámadott eljárásokat, illetőleg ügyeket; a nyolc nap bizonyosan elégtelen ahhoz, hogy védiratot is írjon az ember, és egyébként még érdemben jogilag felül is vizsgálja magát a határozatot. Tehát én magam úgy gondolom, ez feltétlenül kifejezetten az ügyfelek érdekét szolgálja. Egyébként a korábbi rend szerint mind a felügyeleti szervnek, mind pedig a döntést meghozó elsőfokú szervnek az én álláspontom szerint nem állt elég idő rendelkezésére ahhoz, hogy alapos munkát végezhessen, tehát ez az igazi indoka ennek a 30 napos határidőnek.

Amit Arató képviselő úr elmondott, hogy 15 plusz 30 nap, ez nincs így, összesen van 30 nap, tehát a kereset benyújtásától van 30 nap. Valóban, a jogszabályi kontextusnak az olvasása kellő figyelmet érdemel ahhoz, hogy az ember ezt a következtetést le tudja vonni, és messze nem a bántás szándékával mondom ezt, de ha figyelmesen elolvassák a képviselő úrék ezt a szakaszt, akkor… (Arató Gergely: Ez Varga képviselő úr volt, nem én!) Varga képviselő úr volt? Nem. Ez te voltál. (Arató Gergely közbeszól.) Akkor elnézést kérek, én magam úgy írtam fel, hogy te azt mondtad, hogy 15 plusz 30 nap az 45 nap, és az már elfogadhatatlanul hosszú idő. Nincs 45 nap a jogszabályban, összesen a keresletlevél benyújtásától számított 30 napon belül a bíróságra el kell juttatni a keresetleveleket. Az egy belső határidő, hogy a meghozott döntést mennyi időn belül kell, mondjuk, a járási hivatalban meghozott döntést a kormányhivatalba felküldeni, tehát összességében ez 30 nap.

Én köszönöm a Jobbik részéről elhangzott kritikát is, és köszönöm azt is, hogy összességében értik és érzik azt, hogy maga a javaslat konstruktív és előrevivő, és azt a megjegyzést is köszönöm, mert számítottam természetesen a hozzászólások között arra, hogy az a kritika el fog hangzani, hogy decemberben meghozott jogszabályt miért kell most módosítani. Én azt gondolom, hogy általában ezért olyan nagyon haragudni nem lehet, ha egy ilyen megjegyzés elhangzik, de én úgy gondolom, hogy ha felismerjük a korrigálandót, az egyszerűsítő csomagot még tovább tudjuk javítani és egyszerűsíteni, én is azon az állásponton vagyok, hogy az kötelességünk, és különösen akkor, ha ez még a jogszabály hatálybalépése előtt történik, akkor meg pláne az, és erre csak így volt sajnos most lehetőség, hogy kivételes eljárást kellett kérni az Országgyűlésnél.

Azt az expozéban nem mondtam el, de most szeretném elmondani, hogy egy 700 ügykört érintő csomag ment be decemberben a parlament elé, ez nyilván az ellenzéket kevésbé érdekli, de ez egy óriási. heroikus munka volt, amely több hónapon keresztül tartott, sőt megkockáztatom, hogy több mint egy évig tartott. Ennek minden elemét nagyon alaposan természetesen többször elemezte a tárca, de az, hogy ebben még maradhattak ilyen jellegű korrigálandó elemek, az élet természetéből fakad, és még egyszer mondom, úgy gondoltuk, hogy célszerűbb ezt most megtenni.

Ezenkívül van még egy indok, amelyet szintén Arató képviselő úr említett: nem tudja, hogy a bíróságok mit szólnak ehhez. Az Országos Bírósági Hivatalnak az elnökével is egyeztettem, és ő kifejezetten kérte ezeknek a módosításoknak az elfogadását, és ezt természetesen mi osztottuk is. És a másik eleme, a keresetlevél-felterjesztés pedig természetesen több körben, a kormányhivatalokkal is megtörtént az egyeztetés, de a jogszabály elfogadása után még egyszer modelleztük azt, hogy a rendelkezésre álló határidők hogyan alakulnak, és a kormányhivatali többségi álláspontot, véleményt osztva vállaltuk fel azt a kockázatot, hogy a kritikát meg fogjuk kapni a parlamentben, hogy egy decemberben elfogadott jogszabályt miért hozunk most a Ház elé.

Az is, úgy gondolom, a képviselői szabadság részét képezi, hogy vajon roma kártérítési ügyeket hogyan lehet párhuzamba hozni ezzel az előterjesztéssel. Nekem ez biztos nem jutott volna eszembe, de erre nyilván nem is kívánok reagálni, és az, hogy többször felmerült az az indok, hogy valószínűleg azért van szükség erre a módosításra, mert nincs elegendő szakember a közigazgatásban, ez a két dolog nem függ össze.

(11.10)

Nem függ össze, mert nem arról van szó, hogy kevés az ember, hanem arról, hogy kellő alapossággal lehessen ezeket a döntéseket felülvizsgálni. A kormánynak van egy nagyon határozott létszám-optimalizációs elképzelése, nyilván ezen következetesen halad végig. A kormányhivatalokra megállapított létszámra maguk a kormánymegbízottak is azt mondják, hogy ez a most elvégzendő feladat- és hatáskörökre elegendő lesz. Ez 34 501 fő, ha jól emlékszem pontosan, amely keretlétszámban meg van határozva. Ezzel a létszámmal látják el a kormányhivatalok a feladataikat úgy, hogy most az építéshatósági feladatokhoz megkapták a szükséges létszámot 700 főben.

A munkaerőpiac hatásai pedig, azt gondolom, hogy olyan realitások, amelyeket illik figyelembe venni, és ha Budapestet nézzük vagy az ország fejlett gazdasági régióit, akkor azt is láthatjuk, hogy ott az elszívó hatás a versenyszféra részéről igen intenzív. Az elmúlt két-három évben elég komoly bérrobbanás is bekövetkezett, úgyhogy a mai bérpozíciók valóban már teljesen mások, mint voltak három évvel ezelőtt; 2016-ban a járási hivatali rendszerben és 2017-ben a kormányhivatali törzshivatali rendszerben volt bérfejlesztés. Valóban, az élet elment már ezek mellett a bérek mellett, és ezért a kormány azt a döntést hozta, hogy a kormányhivatali rendszerben is végre fogja hajtani a bérfejlesztést. Áprilisban lesz kifizetve visszamenőleg januártól, és visszavezetésre kerül a kafetéria rendszere is a kormányhivatalokban, ami, úgy gondoljuk, hogy mindenképpen javítani fogja a kormánytisztviselők munkahelyen tartását, és ez a bérfejlesztés 17,4 százalékos bérfejlesztés lesz a kafetériával együtt a kormányhivatalokban. Tekintettel arra, hogy nemzetgazdasági ágazatokban több helyen történik bérfejlesztés, ez azok mértékét, a legtöbbét némileg meg is haladja. Tehát a kormánytisztviselők bérbeli és béren kívüli juttatásbeli megbecsülése mindenképpen javulni fog az elkövetkezendő időben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)