Felszólalás adatai

DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Magyar Polgárok! (Csige József közbeszólása.) Elsősorban a saját érdekünk, de az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk is megköveteli az állami szerepvállalás jelentős növekedését a környezet- és természetvédelem területén.

(14.40)

Példának okáért a környezet- és természetvédelmi államigazgatás munkafeltételeinek javítására költött minden forint a többszörösét termeli ki a nemzetgazdaság részére. Egyrészt a területi szerveknél, a felügyelőségeknél jelentősen lerövidülhetnek az engedélyezési eljárások, másrészt a környezetvédelmi hatóságok időben és megfelelő felkészültséggel kezdhetik el az eseti környezeti károk megelőzését, illetve felszámolását, ami hatalmas tovaterjedő károk megakadályozását és jelentős összegek megtakarítását eredményezheti.

A második témakör, amit említenék, a közpénzekkel finanszírozott nagyberuházások esete. Elengedhetetlennek tartom ezek felülvizsgálatát gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt. A jelenlegi társadalmi-gazdasági feltételek mellett ilyen szempontból megkérdőjelezhető nagyberuházások közül most csak arról szólnék néhány szót, hogy miért nem szabad ma pénzt költeni a tervezett 4. fővárosi metróra. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem képes egyszerre öt óriási feladatnak megfelelni a közlekedés területén: először, a már meglévő s főleg a vidéket érintő közúti hálózat fenntartása és felújítása, különös tekintettel az e téren tapasztalható óriási elmaradásokra; másodszor, a közúti hálózat bővítése; harmadszor, a MÁV működőképességének biztosítása és az Európai Unió követelményeit is kielégítő fejlesztése; negyedszer, a helyi és helyközi tömegközlekedés üzemeltetése, fenntartása és felújítása; valamint ötödször, a tervezett 4. metró megépítése.

Ha a kormány a 4. metró finanszírozása mellett döntött volna, mint ahogy azt helyesen nem tette, akkor még kevésbé lenne mód az összes többi közlekedési feladat megoldására. A metróval kapcsolatban a Világbank a következő véleményt alkotta; szó szerint idézem: "Amennyiben megépül a 4. metróvonal, úgy a BKV utasainak 10 százaléka részére egy luxus utazási rendszer jön létre, miközben a 90 százalékukat arra kárhoztatják, hogy nagyrészt alacsony színvonalú tömegközlekedési eszközökkel, kedvezőtlen feltételek között utazzanak. Idővel ez a helyzet tovább romlana, mivel a felújításra fordítható összegeket elviszi a metróépítés, miközben a tömegközlekedési tarifák még tovább növekednének. Számos olyan beruházás lehetséges a fővárosban, vidéken, a nemzetgazdaság más területein, illetve a kevésbé fejlett megyékben, amelyeknek gazdasági szempontból valószínűleg elsőbbséget kellene biztosítani."

A Fővárosi Önkormányzat nem adott tárgyszerű és hiteles tájékoztatást a tervezett új metró megépítése kapcsán. Egyoldalú propagandát folytatott a beruházás mellett, elhallgatva annak hátrányait. Csak zárójelben jegyzem meg: az új metróval kapcsolatos közvélemény-kutatások során, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat megrendelésére készítettek, nem tartottak be elemi szakmai és etikai normákat. Mindezek mellett rendkívül fontosnak, sőt elkerülhetetlennek tartom a budapesti és főváros környéki tömegközlekedés színvonalának javítását. Épp ezen belül is kiemelném a BKV, a MÁV és a Volán részvételével a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozatalának szükségességét. Külön is felhívom a figyelmüket az elővárosi vasúti hálózat fejlesztésének jelentőségére és a benne rejlő lehetőségekre.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közlekedés vonatkozásában tehát az elővárosi vasutat működtetve, és kialakítva a Budapesti Közlekedési Szövetséget, Budapesten és környékén lehet a leginkább költséghatékonyan csökkenteni a környezeti ártalmakat és enyhíteni a közlekedési feszültségeket. A fővárosi agglomeráció lakosait is figyelembe véve, ezek az intézkedések mintegy 3 millió ember életfeltételeit javítanák, de nem a metró megépítésével.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A harmadik témakör a társadalomnak a környezettel és egészséggel kapcsolatos tudatossága. Ezen a téren is komoly feladatok várnak az államra. Sajnos, a gazdasági reklámok tetemes része olyan tevékenységeket állít követendő mintaként, fontos értékként az emberek elé, amelyek hatásai a környezetet és az egészséget súlyosan károsítják, és igen komoly károkat okoznak a társadalomnak. Azt hiszem, elég, ha itt csak a dohányzásra vagy az alkoholfogyasztásra utalok. Egyre kevésbé elkerülhető, hogy ezt társadalmi célú kommunikációval ellensúlyozzuk. Úgy vélem, hogy e rendkívül fontos oktató-nevelő célú tevékenységhez rendelkezésre álló pénzforrásokat oly módon kellene bővítenünk, hogy a hirdetések kulturális járulékát emeljük. Az így befolyó többletbevétel jó alapot teremtene egy, a mainál jóval hatékonyabb társadalmi célú kommunikáció megvalósítására. Ez olyan kommunikációt jelent, amely a humán értékrendet helyezi a középpontba, emeli a lakosság kulturális színvonalát, elősegíti az egészséges életmódot, útmutatást ad a színvonalas szórakozáshoz, és javítja a lakosság jelenleg sajnos rendkívül alacsony egészségi és környezeti tudatosságát.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek tükrében többek között környezet- és természetvédelmi szempontból is támogatom a kormány költségvetését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)