Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gondolkodtam, hogy van-e értelme hozzászólni, hiszen a kormány teljesítménye 110 százalékos, effektíve semmiben nem hibázott az elmúlt nemcsak egy évben, hanem tulajdonképpen soha. A magyar történelemben mindig csak az ellenzéki kormányok hibáztak, amikor önök kormányon voltak, költségvetést terveztek, akkor mindig minden tökéletes volt. Gondolom, az is tökéletes  ahogy ön mondta , hogy a takarékosság hazafiság. Akkor tegnap önök megbuktak ebben a hazafiságban, mert pont egy takarékossági lehetőséget, egy népszerű takarékossági lehetőséget vettek el az emberektől, a lakástakarékossági pénztárt szántották be, ami több millió magyar embert érint Magyarországon, mindenféle valós indoklás nélkül. Tehát úgy látom, hogy az egyik parancsolat nem sikerült, és önök megbuktak hazafiságból.

De ha már itt parancsolatokról beszél, akkor én is hadd ajánljak egy parancsolatot a kormány figyelmébe a tízparancsolatból, mégpedig a nyolcadikat: ne lopj! Ez biztos segíteni fogja a költségvetés tervezését és még sok minden mást, és akkor talán valóban jobban tud teljesíteni a kormány.

Hargitai képviselő úr arról beszélt, hogy a kormánynak van társadalmi víziója, és nagyon büszke erre. Hát, az a baj, hogy ilyen társadalmi víziója van. Önöknek egy perverz társadalmi víziója van, attól perverz, hogy azokat segítik, akik amúgy is jobban állnak. Tehát önök a kiváltságos keveseket támogatják, a saját barátaikat, családjaikat, eközben nő Magyarországon a jövedelmi különbség, nő a szegénység, és egyre nehezebb helyzetben élnek a nehéz sorsú magyar családok. Ennek a társadalmi víziónak az eredményéről egy mai elemzést hadd ajánljak a figyelmébe. Az EU Alapjogi Ügynökség a következő megállapítást teszi Magyarországgal kapcsolatban. Ez a gyermekszegénységről szól. Az derült ki, csak három olyan ország van, ahol Magyarországnál nagyobb veszély fenyegeti a gyerekeket, és ez Görögország, Románia és Bulgária. Magyarországon 33 százalék fölötti az a gyermekcsoport, akit veszélyeztet a szegénység.

(11.00)

Ebből a jelentésből két mondatot hadd olvassak fel az ön társadalmi víziójához meg a sikerhez. Nem csak a pénz hiányzik. Több olyan pontot is találtak a jelentés szerzői, amellyel probléma van Magyarországon. Például nem jut hozzá minden gyerek a minőségi oktatáshoz, nem megfelelő a gyerekek egészségügyi ellátása, különösen a sérülékeny társadalmi helyzetűeké és a fogyatékkal élőké. A szegény nagycsaládosoknak pedig a mindennapi megélhetése is rendkívül drága. Azokra a gyerekekre sem szán a kormány eleget, akik valamilyen okból nem élhetnek a saját családjukkal. Külön problémaként emelték ki a fogyatékkal élők és a roma gyerekek diszkriminációját az örökbefogadási folyamat alatt.

Ez csak két mondat egy most megjelent jelentésből ahhoz a fantasztikusan sikeres költségvetéshez, fantasztikusan sikeres társadalmi vízióhoz, amiről ön beszélt.

Arról is beszéltek, most már nem tudom, hányadszor, hogy 2008-ban meg 2009-ben a költségvetés ilyen volt meg olyan. Hát, az országnak nem kívánom, maguknak egyszer kívánnám, csak sajnos ez nem választható külön egymástól, hogy egy gazdasági válságban egy ilyen frankó költségvetést csináljanak, ahol minden számot önök előre meg tudnak mondani az üveggömb segítségével. Miközben éppen legutóbb azt hallgattam Matolcsy helyettesétől, hogy az inflációt nem tudja megtervezni a Magyar Nemzeti Bank, mert ugye, a devizahiteleseknek ezzel tudtak egy kis kárt okozni, tehát ilyen értelemben ők például arról beszéltek, hogy nem tudják megmondani, hogy a forint árfolyama nő vagy csökken és milyen arányban a következő időszakban. Ezt egyébként csak az ön társadalmi víziójához hozzátéve: ezen több tízezer ember pere ment el, és a lakása, és éppen kilakoltatás előtt állnak, mert ilyen állásfoglalásokat tesz a Magyar Nemzeti Bank a Kúria számára. Aztán ebbe persze a bankok bele tudnak kapaszkodni, meg abba a szabályozási pontatlanságba, amit önök tudatosan hagytak kiskaput az ezzel kapcsolatos törvény módosításakor.

Magyarul, nem lehet összekeverni egy válsághelyzetben megírt költségvetést egy nemzetközi gazdasági helyzetben kedvezőbb körülmények között létrehozott költségvetéssel. De most ezt tegyük egy pillanatra félre!

Még Szűcs Lajos mondott egy mondatot, amire szeretném felhívni a figyelmét. Ön azt mondta, hogy nemzetközi szervezetekhez fordultak az ellenzékiek, hogy a költségvetés majd nem lesz betartható. Én nem tudok ilyenről, hogy bármelyik ellenzéki párt fordult volna bármilyen nemzetközi szervezethez. Viszont egyet például tudok, hogy Orbán Viktor azzal roadshow-zta végig a mi kormányunk idején Európát, hogy ne kapjon a magyar kormány európai uniós forrásokat, mert ez a kormány nem érdemli meg, hogy megkapja. Bólogat hozzá. Fantasztikus! Nem tudom, tudja-e, észrevette-e, hogy nem a kormány kapja a forrásokat, hanem Magyarország kapja a forrásokat, a magyar emberek kapják a forrásokat. Persze, maguknál inkább Mészáros Lőrinc, igaz, ő is magyar ember, de… Meg a Garancsi, aki az év legjobb vállalkozója, mert repteti a miniszterelnököt repülőgéppel, végül is ezért megérdemelte a kitüntetést, ez egészen biztos. Magyarul, maguk voltak azok, akik konkrétan kárt akartak okozni abban az időszakban Magyarországnak, nem pedig az ellenzéki pártok.

Éppen ezért én is rövidre fogom fogni a beszédemet, mert azt látom, hogy egyrészt Mellár úrnak el kell menni, mint ahogy kiderült (Derültség.), de ettől függetlenül azért is, merthogy olyan óriási szakadék tátong az ellenzék és a kormányzati vélekedés között a költségvetésről, a zárszámadásról vagy éppen a társadalmi vízióról, és ezek a vélemények, ahogy látom, én is sok ilyen vitában vettem részt, falra hányt borsó. Tehát mi itt elmondhatjuk, talán a saját magunk, lelkünk megnyugtatására, hogy mi a véleményünk, mi az álláspontunk, de vajmi keveset számít. Hiszen, ahogy Z. Kárpát Dániel is elmondta, egyetlenegy ellenzéki képviselői indítványt nem támogattak, még véletlenül sem. Ebből kifolyólag látható, hogy a kormány nem nyitott semmilyen jobbító szándékú észrevételre.

Azt még egyszer hadd mondjam, hogy az öndicséret akkor annyira nem büdös, ha van benne egy kis önkritika is. Ebben itt nagyon-nagyon büdös van a Házban, merthogy maguk aztán azt mondták, hogy itt semmilyen önkritikát nem kell gyakorolni a költségvetés kapcsán, és minden fantasztikus. Annak ellenére, hogy a kormány saját hatáskörben átírta a költségvetési sorokat folyamatosan, néha nem lehet ráismerni, hogy mi lett az egyik számból a végére.

A másik, ami sokszor elmondott kritika, de talán érdemes ezt külön kiemelni; két ilyen pontot emelnék ki. Az egyik az, hogy úgy beszélünk erről, hogy már elfogadtuk a következő évi költségvetést, és még nem zártuk le az előzőt. Önök ezt a stabilitással meg a kiszámíthatósággal szokták igazolni. Szerintem nem igazolja az élet ezt semmiféleképpen. Én azt gondolom, az a helyes, ha tudjuk, hogy mi történt az előző évben a költségvetés számaival, esetleg ebből valamilyen konklúziót, tanulságot le lehet vonni, és ezeknek a tanulságoknak a bázisán tervezi meg a kormány a következő évi költségvetést. Ez szerintem logikusabb sorrendnek tűnne, mint hogy felborították ezt a sorrendet, azt hiszem, 2012 óta.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik, hogy az átláthatósága is ennek a költségvetésnek sokszor kritika tárgya. Ezt nemcsak mi kritizáljuk, hanem különböző nemzetközi szervezetek is, vagy maga az Európai Unió is többször elmondta, hogy bizony nincs rendben az átláthatóság szempontjából sem ez a költségvetés. És bizony ezen nem változtatott a kormány az elmúlt évben, sőt a jövő évi költségvetés kapcsán sem lehet azt mondani, hogy sokkal átláthatóbb és értelmezhetőbb lett a költségvetés. Arról nem is szólva, hogy hányszor nyúlnak bele politikai okokból, mint ahogy éppen tegnap is történt a lakás-takarékpénztárak beszántásával kapcsolatban.

Összességében inkább csak annyit mondanék el, az biztosan megállapítható, hogy az állam egyre jobban rátelepül a gazdaságra, a baráti oligarchák kaparintják meg a legjelentősebb ágazatok feletti kontrollt. Mindezt az adófizetők pénzéből finanszírozzák, eközben ugyan a GDP nőtt, de annak arányában nézve a jóléti kiadásokra évről évre kevesebbet fordít a kormány. Ez is a társadalmi víziójuk része biztosan. A strukturális problémákkal nem törődik, a hazai oktatást, az egészségügyet és a szociális szférát csak a benne dolgozók elkötelezettsége és hivatástudata tartja életben.

Eközben pedig a kormány felesleges presztízsberuházásokra vagy olyan stadionokra költ, ahol néző ugyan nincsen, de beton annál több. Ez is biztosan jó a Marketnek, Garancsinak és a különböző haverjaiknak, de egészen biztosan nem szolgálja a köz érdekét, hanem sokkal inkább a közpénz elherdálását jelenti. Arról nem is beszélve, hogy a szegények adója ma Európában Magyarországon a legmagasabb, az áfakulcs. Látható módon önök valóban ezt a társadalmi perverz víziót akarják megvalósítani évről évre, ami Magyarország számára, a magyar társadalom számára egyre nagyobb szétszakítottságot jelent.

Ez egészen biztosan hosszú távon fogja Magyarország jövőbeli sikerét és eredményességét korlátozni. Éppen ezért szerintem az, amit önök csinálnak, nem hiba, hanem bűn. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiban.)