Készült: 2024.04.29.14:22:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

281. ülésnap (2013.05.23.), 248. felszólalás
Felszólaló Pál Béla (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:16


Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Hadd kezdjem most először az államtitkár úr felvezetésével és az ön által beterjesztett törvényjavaslatrésszel a hozzászólásomat.

Azt gondolom, ezt a részt, amelyről szólt az államtitkár úr is, valóban úgy lehet minősíteni, hogy döntően jogtechnikai módosításokat tartalmaz, amelyhez még azt is hozzátenném, hogy talán ezeket a szükséges módosításokat abban a tekintetben megörökölte, hogy szükség volt rá, hogy megváltozzanak. Ez az, amit Pósán László is úgy fogalmazott meg, hogy ujjgyakorlatról van szó. Ezt mi is úgy ítéljük meg, hogy ezek többségében nem olyan lényeges változások. Számunkra a legnagyobb problémát itt a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv jogosítványai jelentik ebben, amelyet aggályosnak tartunk, és a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv szabályozása, lopakodó terjeszkedése miatt mi elutasítandónak tartjuk a javaslatnak ezt a részét.

Azt is látjuk, hogy a pontosítások egy részét már a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény benyújtásakor el kellett volna végezni, erre utaltam, hogy az államtitkár úr ezeket megörökölte, egy másik csoport pedig a törvény koncepciótlanságából adódó gyakorlati működési zavarokat kívánja orvosolni, amelynek természetesen vannak pozitív és változásra érett elemei. Azt örömmel hallottam, hogy ősszel, mint ahogy az államtitkár úr is említette, lesz majd egy átfogó, nagyobb jelentőségű módosítás is, mert szükség van rá, különösen annak a résznek örültem, amelyben arról beszélt, hogy a rektorválasztást is szabályozni fogják, utalva itt az elmúlt időszak eseményeire, ami ütközött az államtitkár úr jó ízlésével is és még számos más dologgal is, ezt mindenképpen hasznosnak tartom. Nem is ezzel volt a legfőbb problémánk, bár itt a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv aggályos jogosítványai miatt nem támogatjuk ezt a részt sem.

Azzal volt a legnagyobb problémánk, a 9. és a 10. §-sal, amelyről az államtitkár asszony beszélt, és most a továbbiakban inkább erről szeretnék beszélni, ha megengedik. Az államtitkár asszony azt mondta a felvezetőjében, amelyben sok mindenről beszélt, filmélményeiről, azután a szakszervezetekkel folytatott vitájáról, a tévészerepléseiről, mondott egy rendkívül fontos mondatot, az pedig úgy szólt: "pedagóguspolitikánkat szimbolizálja". Államtitkár asszony, ezt nem cáfolom. Én a magam részéről például boldogabb lettem volna akkor, ha most például beszélnénk a pedagógus-életpályamodellről, arról, hogy bevezetésének a finanszírozási feltételei hogy alakulnak majd szeptembertől, és ez mindannyiunk számára sokkal, de sokkal fontosabb lett volna, és biztos vagyok benne, ezt az államtitkár asszony is tudja, mert hiszen az, hogy a pedagóguspálya presztízse emelkedjen, a társadalmi elismertsége nőjön, és a pedagógusok megfelelőképpen tudják ellátni a feladataikat, azt gondolom, ha a parlamenti patkó bármely oldalára fordulunk, ebben egyetértés van.

Ez a módosítás, a 9. és a 10. § azonban nem ezt célozza. Itt a hatályos köznevelési törvény részletes kiegészítése, a Pedagógus Kar létrehozására vonatkozó általános és átmeneti szabályokkal egyértelművé teszi, hogy kormányzati akarattal az állami és önkormányzati intézmények teljes pedagógusállományát kvázi egy kamarába tömörítik. A 9. §-ban pedig még arra is utalás történik, hogy a létrejövő kar nem állami, nem önkormányzati intézmények pedagógusaira is kiterjesztheti majd megállapodás alapján a működését. A törvény hangsúlyozza azt is, hogy a kar szakmai érdek-képviseleti köztestület, az országos és területi szerveződés elve, a képviseleti és ügyintézői szervei, valamint pályázat útján a központi iroda élére kiválasztandó főtitkár, aki, csak megjegyzem, munkáltatói jogokkal is rendelkezik majd, a köztestületi működést erősíti. A kar működéséhez szükséges forrásokat, mert hiszen erre is szükség lesz, a minisztérium fejezetéből biztosítják, de figyelemre méltónak tartjuk azt is, hogy más bevételei is lehetnek, például felajánlásokból vagy a kar által szervezett programok bevételeiből, gazdálkodási tevékenységet azonban csak a saját, később megalkotandó alapszabályában rögzített célok érdekében végezhet.

Az országos és a területi szervek elhelyezkedéséről pedig - így szól a törvény -, a helyben kijelölt iskolák kötelesek gondoskodni. A tervezet kitér arra is, és ezt mindenképpen el kell mondanom, hogy a kar köteles együttműködni a szakszervezetekkel, nem sértheti azoknak a munka törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról rögzített törvényben megfogalmazott jogosítványait, ugyanakkor olyan véleményező, javaslattevő jogosítványokkal hatalmazza fel, amelyek egyértelműen csorbítani fogják a korábban kialakult érdekegyeztetési rendszereket. Itt nemcsak a szakszervezetekre, hanem gondolok az Országos Köznevelési Tanácsra vagy például a Közoktatás-politikai Tanácsra, és nagymértékben szűkítik majd a Közoktatási Érdekegyeztető Tanácsban megvitatható kérdések körét is. Megítélésem sokakkal együtt és a Magyar Szocialista Párt megítélése is ebben a szakszervezetekkel együtt az, hogy szép lassan kiszorítják majd a szakmai egyeztetésekből a szakszervezeteket.

Többen szóltak előttem a megalkotandó etikai kódex tartalmát és következményeit meglehetősen szűkszavúan és homályosan megfogalmazó részről a törvénytervezetben.

(19.40)

Egyértelműen nem derül ki a törvény szövegéből, hogy a kódex a pedagógusok szakmai magatartására terjed csak ki, vagy szabályoz-e például magánéleti kérdéseket is. Aggályos megítélésünk szerint az is, hogy a kódex megalkotói irányított módon fogalmazzák meg majdan a kívánatos és elutasítandó magatartásformákat, hiszen a felügyeletet a mindenkori, oktatásért felelős miniszter gyakorolja, akinek jogában áll a kar döntéseit felülbírálni, az alapszabály és az etikai kódex rendelkezéseinek módosítását kérni, bizonyos esetekben azokat meg is semmisítheti. Egyetlen rövid utalás van arra, hogy a kar országos elnöksége a miniszter döntései ellen bíróságon kérhet jogorvoslatot - zárójelben: persze, ha mer.

Fontos elem, hogy a kar a központi iroda kezelésében regisztert vezet a teljes pedagógusállományról azok legfontosabb személyi adataival. Az állami és önkormányzati intézmények pedig kötelesek az adatszolgáltatásra. A törvény persze kitér arra, hogy ezeket az adatokat csak a kari tevékenységhez lehet felhasználni, de akkor is aggályosnak tartjuk. A 2013. szeptember 1-jétől működő előkészítő bizottság tagjait a miniszter kéri fel és hatalmazza meg az átmeneti választási szabályzat és az alapszabály-tervezet elkészítésével, az első kari közgyűlés összehívásával és a képviseleti és ügyintézői testületek megválasztásának előkészítésével 2014. április 30-áig. Azt gondolom, hogy bár államtitkár úr azt mondta, hogy lehetővé teszik a Pedagógus Kar létrehozását, nem lehetővé teszik, hanem felülről létrehozzák.

Összegezve, ma már közbeszéd tárgya a szakmán belül is, hogy a pedagóguskamara létrehozása a rendszerváltás kezdetétől dédelgetett álma a jelenlegi oktatási államtitkárnak. 1995-ben már megalkotott egy kamarai etikai kódexet, azonban akkor a szakmai és érdek-képviseleti szervek ezeket az elképzeléseket egyhangúan elutasították. Talán most is érdemes lett volna nagyobb mértékben figyelembe venni a véleményüket. A Pedagógus Kar, kamara létrehozása persze részben a pedagógusok hiúságára is alapoz, olyan köztestületet ajánl számukra, amelyhez tartozni egyenértékűnek tűnik majd az ügyvédi kamarai vagy az orvosi kamarai tagsággal, mint ahogy erről az előbb éppen Pósán László képviselőtársam beszélt.

A kar létrehozása olyan önellenőrző és öncenzúrázó rendszer kialakulását is célozhatja, amely a pedagógusok szakmai önállóságának eddigi csorbításán túl az uniformizált viselkedést biztosítja majd. A törvényalkotónak ki nem mondott szándéka lehet az is, hogy a jelenlegi érdekképviseleteket a szakmai kérdésekben teljesen háttérbe szorítsa, jogosítványaikat kizárólag a klasszikus szakszervezeti jogosítványokra, bér- és munkakörülményekre korlátozza. Ez azért is sajnálatos, mert a rendszerváltást követően a szakszervezeteknél olyan szakmai tapasztalat és információ halmozódott fel, amelynek figyelmen kívül hagyása nem lehet érdeke egy felelős oktatásirányítási rendszernek.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Azt gondolom, hogy mindannyian örömmel hallottuk volna azt, hogy milyen egyeztetéseket folytattak a szakszervezetekkel. Ön erre utalt, nem leszek igazságtalan, de azt is tudjuk, hogy a szakszervezetek egy része nem elfogadta, hanem kényszer alapján belenyugodott, más része viszont tiltakozik. Tiltakozik, mert úgy gondolják, hogy a magyar Pedagógus Kar felállítását elfogadhatatlannak tartják, mivel létrehozásának szükségességét sem szakmai, sem érdekvédelmi szempontok nem támasztják alá. Az alulról építkező, demokratikusan működő szakmai szervezetek eddig is ellátták azokat a feladatokat, amelyet az előterjesztő a Magyar Pedagógus Kar fő feladatának tart, ez a szakmai előterjesztések, vélemények megfogalmazása, demonstrálták a szakma álláspontját az aktuális kérdésekben, és eddig is ellátták a tagjaik érdekvédelmét, amelyet ezután is el fognak látni.

A köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusok automatikus Magyar Pedagógus Kar tagsági kötelezettsége viszont ellentétes a szabad döntéshozatal és véleménynyilvánítás alaptörvényben rögzített elvével. Az ennek létrehozására irányuló államtitkársági törekvésnek nincs támogatottsága a pedagógustársadalomban, és nincs erre igény a köznevelésben érintettek körében sem. A törvénytervezet megfogalmazói szerinti etikai kódex, az általa elvárt magatartás megkérdőjelezi a pedagógus szakmai önállóságát, alkotó autonóm értelmiségi létét, és feltétlen engedelmességet követel meg tőle - szól az a petíció, amelyet benyújtottak Magyarország közjogi méltóságaihoz, a köztársasági elnökhöz, házelnök úrhoz és miniszterelnök úrhoz.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Azt javaslom - annál is inkább, mivel elhangzott, hogy még a kormánypárti frakcióval sem történtek meg a megfelelő egyeztetések -, vonják vissza ezt a törvénytervezetet, a 9. és a 10. §-t, amelynek a visszavonására egyébként mi is javaslatot tettünk módosító indítványunkban, amelyet a részletes vita során természetesen indokolunk. A Magyar Szocialista Párt számára ez a törvényjavaslat elfogadhatatlan, ezért nem támogatjuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai