Felszólalás adatai

Nekünk nincsen semmi problémánk az adatkezelési szabályok szigorításával sem, belátjuk, hogy nemzetbiztonsági szempontból igenis a radioaktív anyagok listája, adatbázisa olyan nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában, amely nem teszi lehetővé, hogy az bárki számára szabadon hozzáférhető legyen. Gondolom, majd lesznek ezzel kapcsolatban ellentétes vélemények is, a Jobbik Magyarországért Mozgalom mindenesetre ezt a törekvést is támogatja.

Azt azonban mindenképpen ki kell mondanom, ha egy kicsit szélesebbre nyitjuk a kört, akár az atomenergia, akár a megújuló energia tekintetében, azt gondoljuk, az Európai Unió energiapolitikája válságban van, kudarc felé tart, és egyre inkább - talán azt mondhatnám -, ha nem is egy szakadék, de fal felé rohan. Sajnos, jelen pillanatban Magyarország sem tudja ettől függetleníteni magát. Kíváncsian várjuk, ma már több felszólalásban elhangzott, hogy akár a megújulók támogatása tekintetében majd a németországi választások után vagy később milyen lépések várhatók, de most egy bizonytalan helyzet van. Ez a bizonytalan helyzet azt idézi elő, hogy Magyarországon egyre növekszik a villanyáramimportnak való kitettségünk, hiszen a hazai kapacitások, a hazai turbinák, a hazai blokkok nem tudnak versenyképesen termelni az importárammal, és többnyire kihasználatlanul állnak. Ez mindenképpen az ellátásbiztonságunkat vagy az ellátásbizonytalanságunkat fokozza, inkább így fogalmaznék, és ilyen szempontból ez semmiképpen nem egy kívánatos cél.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ennek, ugye, többféle oka van. Egyrészt a meglévő kapacitásunk hatásfokában, hatékonyságában rejlik, másrészt a szén-dioxid-kvóták körüli különböző bizonytalanságok okozzák ezt a helyzetet. A lényeg az, hogy éppen az interneten láttam egy statisztikát, amely szerint majdnem 10 százalékkal nőtt az atomenergia részaránya a hazai villamosenergia-termelésben úgy, hogy közben Magyarországon nyilván nem épült új atomerőműblokk. Mindez azt jelenti, hogy ennyivel nőtt az importáram részaránya, vagyis ennyivel nagyobb függőségbe kerültünk az importáramtól. Egyrészt a nyugat-európai erősen támogatott megújuló energia árával a hazai kapacitás, a hazai erőművek nem tudnak versenyezni, másrészt pedig keletről egyébként a kiotói jegyzőkönyv általi vállalásoktól nem terhelt szénerőművekben és egyéb fosszilis erőművekben megtermelt olcsó áram jön be, tehát minden irányból nyitottak és védtelenek vagyunk ilyen szempontból. Jelen pillanatban valóban nem tudunk mást csinálni, mint hogy az energiaszükségletünk, a villamosenergia-szükségletünk egy jelentős részét importból fedezzük, illetve nemcsak a villamosenergia-, hanem úgy nagy általánosságban az energiaszükségletünk tetemes hányadát importból fedezzük.

Mindeközben nem adottak még a feltételek ahhoz, hogy megvalósuljon egyfajta decentralizáció a villamosenergia-piacon, a villamosenergia-termelés területén, tehát a helyi szintű, akár a háztartási szintű vagy kisebb közösségi szintű energiatermelésünk a megújulók irányába elmozduljon, ehhez egyelőre még a feltételek nem adottak. Azt látjuk, hogy a nagy erőművek, a nagy kapacitások egyre kevésbé, egyre alacsonyabb árakon kénytelenek értékesíteni a villamos áramot. Tudjuk, hogy már a nyomott energiaárak, a megújuló villamosenergia-árak miatt negatív árak is előfordultak, ami azt jelenti, hogy még jóformán a termelőnek kellene fizetnie azért, hogy termelhet, és ez tényleg a működőképesség határára sodorja a rendszert. Arról nem is beszélve, hogy a rendszerirányításban is van egy óriási bizonytalanság, sajnos szintén a nagy megújulóenergia-kapacitás miatt, ami Németországban és Nyugat-Európában áll rendelkezésre, és mivel az egyes országok rendszerei össze vannak kapcsolva, ez Magyarországon is nagyfokú és Kelet-Közép-Európában is általában nagyfokú bizonytalanságot teremt, az ellátásbiztonságunkat rontja ilyen szempontból. Ezekre mindenképpen európai uniós szinten kell megoldást találni, és kormányzati forrásokból, az államtitkár úrtól is úgy értesültünk, hogy az ezekre irányuló európai uniós szintű tárgyalások folyamatban vannak. Nyilván kérdés, hogyan alakul majd az egyes tagállamok lobbiereje, és ki fog végül győzni.

Azt azért kimondhatjuk, hogy eddig a megújuló energia ilyen mértékű európai uniós támogatásával talán kizárólag Németország járt jól, vagy ők profitáltak. Tehát azon országok, azon tagállamok le is gyártják ezeket a berendezéseket, amelyeket ők a megújuló energia előállítására felhasználnak, így azzal együtt a saját gazdaságukat fellendítik, és piacképesebbé teszik ezt a megújulóenergia-szektort. Sajnos Magyarországra ez nem mondható el. Nálunk, amint mondtam, helyi decentralizált jelleggel lennének alkalmazhatók ezek a megújuló energiaforrások, ehhez azonban egyelőre nem adottak a feltételek. Tehát ilyen európai uniós környezetben kell a hazai akár atomenergia-, akár megújulóenergia-szabályozásról gondolkodnunk, és ilyen szemmel kell néznünk ezt az előterjesztést is, ami most itt fekszik a parlament előtt, annak ellenére, hogy ugyanez az Európai Unió az irányelveiben kényszeríti ránk ennek az alkalmazását, hiszen nem ad választási lehetőséget, Magyarországnak mindenképpen be kell ültetnie a jogrendszerébe.

Vannak jó elemei, és éppen ezért támogatjuk. Mi összességében az Európai Unió energiapolitikájával nem értünk egyet, egy eléggé katasztrofális, kudarcos energiapolitikának tartjuk, de ezen intézkedések, amelyek most ezekben a módosításokban szerepelnek, azt gondolom, pozitív változásokat hordoznak magukban. Mindenképpen azt szeretnénk mi is, és nyilvánvalóan mindenki abban érdekelt, hogy most egy kicsit óvatosabban bánjunk akár a megújuló energia tekintetében tett vállalásainkkal.

(15.10)

De ne szaladjunk a dolgok elébe - ahogy az Bencsik képviselő úrtól el is hangzott -, és várjuk ki, hogy milyen folyamatok fognak lezajlani az Európai Unió szintjén, milyen jogalkotás megy végbe. Természetesen mindenki számára kívánatos a megújuló energia részarányának további növelése, csak nem mindegy, hogy milyen rendszer áll ehhez rendelkezésre. Magyarországon is szükség van a megújuló energia részarányának növelésére, de szükség van olyan erőművekre és alaperőművekre is, amelyek állandó kapacitással tudnak villamos energiát termelni. Mi továbbra is azt mondjuk, hogy szükség van a Paksi Atomerőmű új blokkjainak a megépítésére, és szükség lenne, volna valamiféle szabályozókapacitás kiépítésére is. A Jobbik egyedül van a Magyar Országgyűlésben a pártok közül azzal a véleményével, amely a vízenergiára potenciális megoldásként és lehetőségként tekint. El kell azonban mondani, mint ahogy minden alkalommal elmondjuk, bár nem kapcsolódik ehhez a törvényjavaslathoz, hogy ezt elsősorban vízgazdálkodási céllal és Magyarország vízháztartási egyensúlyának javítása céljával vetettük fel, nem pedig energiatermelési céllal, de ha már megvalósulnak ilyen beruházások, akkor rendszer-szabályozási céllal érdemes volna elgondolkodni ilyen erőművek létesítéséről.

A konkrét javaslattal kapcsolatban szeretném még elmondani, hogy a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról, a fegyveres biztonsági őrségről szóló 1977. évi törvény módosítására azért nem térnék ki részletesebben, mert ebben sem találunk semmiféle kifogásolnivalót. Adminisztratív és részletszabályokba menő változtatásokról van szó, ami Magyarország energiapolitikáját összességében nem befolyásolja lényegesen, illetve ezek az intézkedések pozitív irányban befolyásolják.

Ennyit szerettem volna elmondani, és adott esetben még kétperces felszólalásokkal folytatni fogjuk a vitát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)