Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is mindjárt a címmel kezdem, mert nekem is azzal van bajom. A cím az azt ígéri, hogy versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítása és a többi, és a többi, és ehhez képest egyébként valójában, ha áttekintjük ezt az anyagot, akkor azt látjuk, hogy az egész arról szól, hogy az eva kivezetésével kapcsolatos salátatörvény és még egy-két ilyen kapcsolt dolog. Tehát a versenyképességgel kapcsolatosan nincs is róla sok dolog, amit egyébként én teljesen helyénvalónak gondolok, mert a tanulmányaim során arra a konklúzióra jutottam  de nemcsak én, hanem a közgazdasági szakma is , hogy adócsökkentéssel nem lehet tartós versenyképesség-növekedést elérni (Dr. Varga-Damm Andrea: Így van!), tehát ez benne van a tananyagokban.

Hogyha önök nem hisznek nekem vagy a tananyagoknak, akkor esetleg tekintsék át, mondjuk, a legversenyképesebb országok rangsorát, nézzék meg az első tíz helyet, és akkor azt fogják majd látni, hogy ott olyan országok vannak, mint Svédország, Dánia, Finnország. Hogyha megnézik, hogy náluk milyen adók vannak, akkor azt is látják, hogy bizony ezekben az országokban igen magas adók vannak, sőt lehet mondani, hogy a legmagasabb adók ezekben az országokban vannak. Mert a versenyképesség nem attól függ. És a kormányzat és a kormánypárti képviselők mindig nagy örömünnepet ülnek, amikor arról beszélnek, hogy a társasági adó 9 százalék, és hogy ez mennyire jó és hogy milyen sok tőkét hoz ide.

De hát, kérem szépen, mit jelent az, hogy a társasági adó 9 százalék? Az azt jelenti, hogy a külföldi tőke, amelyik idejön Magyarországra, annak a számára elég alacsony, kis hozzáadottérték-tartalmat előállítani, hiszen abból tudja megteremteni, megtermelni ezt az alacsony adót. Hogyha őt magasabb adóval sújtanák, akkor rákényszerülne arra, hogy magasabb hozzáadottérték-tartalmú termékeket állítson elő (Dr. Varga-Damm Andrea: Így van!), ami viszont azt jelentené, hogy ekkor növekedne a versenyképesség és növekedne az általános termelékenység. Nem véletlen, hogy a magyar termelékenység az európai uniós átlagnak 40 százalékát éri el.

Hasonlóan el lehet mondani az szja-val kapcsolatosan is, hogy az az egykulcsos szja, amelyik az alacsony jövedelműeket is ugyanúgy 15 százalékkal sújtja, mint a magas jövedelműeket, ez azt jelenti egyébként, hogy az alacsony jövedelműeket túlzottan terheli, és ebből következően számukra a felzárkózás, az esélyegyenlőség megteremtését nem biztosítja. Márpedig azok az országok, azok a gazdaságok, amelyek valóban versenyképesek, azok nem azért versenyképesek, mert az elit 3 százalék, a legfelső 3 százalék az nagyon-nagyon okos  jelentem, ez Magyarországon is nagyon okos, örülünk neki, büszkék vagyunk rá , hanem az alatta lévő 30-40 százalék az, amelyik magas szinten tud produkálni és tud tömegtermékeket előállítani, magas színvonalú, magas hozzáadottérték-tartalmú, de versenyképes termékeket előállítani. Ehhez viszont arra van szükség, hogy ezek a társadalmi csoportok ne csússzanak le, tehát hogy legyen egy erős középosztályuk, ahhoz pedig egy egészen másfajta adózásra lenne szükség.

Én azt gondolom tehát, hogy ha mi valóban a versenyképességről gondolkodunk, és szeretnénk azt, hogy az adózás ebben szerepet játsszon, akkor az egész adórendszernek a szerkezetét kellene átalakítani és átgondolni, annak érdekében, hogy valóban előre tudjunk lépni. De erről egyébként itt ebben egyáltalán nincs szó.

Az, amit mégiscsak pozitívumként lehet mondani, az az eva kivezetésével kapcsolatos. Valószínűsítés, vélelem, és végül is elképzelhető, hogy meg fog történni az, hogy a gazdaság kifehérítésében ez egy lépés lesz, az adminisztratív terhek csökkenésében, ez kétségkívül elképzelhető. Ugyanakkor viszont azért, ahogy már képviselőtársam is mondta, ez bizony problémát fog majd jelenteni és bizonytalanságot, hogy akkor az adózók vajon mit választanak ehelyett. Illetve a másik az, hogy vajon a NAV megfelelően felkészült lesze arra, hogy ezt a számára viszont megnövekedett adminisztrációt képes lesze majd megfelelően ellátni. Ez a dolognak a másik oldala.

Aztán van még egy elem, amelyiket akár pozitívumként is lehet kezelni  de én a normativitás híve vagyok, és azt gondolom, hogy nem , hogy a Budapesti Corvinus Egyetem egy olyan státuszt fog itt elérni kivételként, hogy a helyi adók rá nem fognak vonatkozni. Már olvastam az erre vonatkozó mondatokat, amelyek próbálják ezt megindokolni, de valójában nem igazán értettem és nem igazán látom ennek a tényleges indokoltságát.

Azt gondolom, hogy ez most egy olyan kivétel vagy egy olyan mézesmadzag akar lenni, amelyik majd a későbbiekben hozzá akar járulni ahhoz, hogy ezen a területen is ez a dolog folyjon és menjen; ami egyébként szintén a versenyképesség ellen fog szólni, mert, ahogy látható, a Corvinus Egyetemből egy elit egyetemet akarnak létrehozni, és ez nyilvánvalóan megint csak abba az irányba mutat, hogy nem lesz egy erős középosztály, és ebből következően nem lesz egy versenyképes magyar gazdaság.

Tehát mindezeket alapul véve és figyelembe véve a Párbeszéd-frakció nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)