Felszólalás adatai

VÉGH TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Adóeljárási kérdésekről szeretnék beszélni az adócsomag vagy az adózás változásairól szóló törvény kapcsán. Képviselőtársaim talán megszokhatták már, hogy engem általában és konkrétan az eljárásjog vonz. Nem azért, mert szép, és nem is azért, merthogy finom lenne, hanem azért, mert én azt gondolom, hogy az adózók milliói általában ezzel találkoznak, és nem az adózás alanyi jogi kérdéseivel. Tehát nem az anyagi jogszabály az, ami engem feldob, és nyilván nem az a celebműsor, ami itt is lezajlott és elsősorban az anyagi jogszabály körül - adómérték, meg hogy ki adózik, ekörül -, hanem az, hogy hogyan működik az adórendszer, mert én azt gondolom, hogy ez a mindennapi valóság. Nos, ilyen valóság lesz a tervezett csomagban a szuperbruttósítás bevezetése.

Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy van egy számítási mód, a számítási módnak az a lényege, hogy mi legyen az alapja a személyi jövedelemadónak. Jelenleg ismert, hogy van egy bruttó bér, legyen ez száz egység, ehhez egy tb-járulék és egy egészségügyi járulék, ez együtt 132 egység. Ha valaki kapott száz egységet, akkor attól függően, hogy melyik adósávba esett, 18 vagy 36 százalékkal adózott. Nos, a szuperbruttósítás összevonja az eddigi bruttó bért, a társadalombiztosítási és az egészségügyi járulékot, és az egész után lesz majd megállapítva egy másmilyen mértékű adó. Most ebben az évben azt tervezzük bevezetni, hogy ez a 32 százalék mintegy 5 százalékkal csökkenjen, tehát ez a 132 127 legyen, és 127 után legyen a befizetési kötelezettség.

Az a kérdés, hogy ki is fizesse ezt be. Az idén nyilván még a munkáltató - de jövőre? Tulajdonképpen ki a munkáltató? A munkavállalónak az apja vagy az anyja, hogy helyette bizonyos adófizetési és járulékfizetési kötelezettségeket teljesítsen? Azt gondolom, épp itt az ideje, hogy a munkavállalók nagykorúak legyenek, a rendszerváltás óta eltelt egypár év, ha jövőre ez meg tud változni az adórendszerben, márpedig valószínűleg meg tud változni, hiszen erre tavaly, 2008 februárjában is tettünk már javaslatokat, akkor én azt gondolom, sokkal-sokkal jobban jár majd mindenki.

Tehát ezentúl, mondjuk 2010-től a munkáltató kifizeti a 127 egységet a munkavállalónak, és majd a munkavállaló befizeti nyilván az eddigi mérték helyett egy más mértékben az adó-, a tb- és az egészségügyi járulékot egyben, egy helyre. Nyilván ahogy a munkáltatónak az idén öt százalékkal csökkenni fognak a terhei, úgy nyilván a munkavállalónak is csökkennie kell majd, csökkenteni kell az adókulcsait, hogy ne csökkenjen, hanem bizonyos kategóriáknál növekedjen is a nettó jövedelme. Tehát úgy tűnik, hogy mindenki jól fog járni. Azt gondolom, egészen biztosan, főleg, ha a következő aspektusokat is végignézzük.

Egy éve még az ellenzéki közgazdasági vénával rendelkező képviselők és szakértők legyintgettek arra, nem merjük majd úgysem világossá tenni, hogy ténylegesen mennyit is von el az állam adók és járulékok címén, és ez volt a nagy rejtély tavaly februárban, erről szólt a közgazdasági szaksajtó.

Nos, hát ez a nagy titok nem lesz titok, közel húsz év telt el a rendszerváltás óta, felnőtt a társadalom, persze kell hozzá nyilván egy sávhatár-szélesítés, amit már az idén célszerű elkezdeni - de nemcsak ezt.

A legnagyobb haszon, mégiscsak úgy látom, hogy a következő lépésekből számolható. A Cseh Köztársaságban, amikor tavaly lépéseket tettek a szuperbruttósítás bevezetésére, akkor a második lépésük a hivatalok összevonása volt, már azoké, amelyek külön-külön szedték és kezelték az adókat és a járulékokat. Tudom, mi már ezt legalábbis a beszedés szintjén már elkezdtük, tehát egy cég szedi be többé-kevésbé a különböző adókat és járulékokat, de a kezelés és a vagyonkezelés még mindig szétaprózott. Azt gondolom, az idén már lesz feladatunk ezzel, el kell kezdeni az összevonásokat, sok adópengőt takaríthatunk meg vele, és mire a következő évi januárhoz elérkezünk, addigra már egy más struktúrával tudunk nekilátni ezeknek a feladatoknak.

Persze a szuperbruttósítás majd felvet pár kérdést is: lesz-e különbség a bér és a jövedelem fogalma között? Ha van különbség, akkor igazságos-e, ha nincs különbség, akkor vajon meg fog szűnni a tőke- és a munkajövedelem közötti különbség, és a tőke és a munka közötti különbség is meg fog szűnni? Azért mondom, hogy már az idén is vannak kérdések, amelyekre válaszolnunk kell, bár ez egy látszólagos, szinte csak eljárási, technikai kérdés.

Végezetül egyet szeretnék érteni Herényi Károly képviselő úrral, aki azt mondta, hogy nagyon bonyolult ez az adóeljárás, van benne ötvenféle törvény. Maximálisan egyetértek minden olyan törekvéssel, ami az adóeljárás egyszerűsítését célozza, túl bonyolult, túl sok lehetőséget ad az adóoptimalizálásra.

Végezetül itt menet közben felvetődött egy-két kérdés, és egy kétpercesben már reagáltam is volna rá. Az egyik, próbálok egy másikat is elővenni: adóemelés, áfaemelés. Németországban 2007. január 1-jétől 16-ról 19 százalékra emelték az áfát, ez közel 20 százalékos áfanövekedés, és persze ezen kívül van még egy 7 százalékos, másmilyen típusú forgalmi adó is Németországban. Azt mondom, hogy tanulni kell attól, aki ezt nálunk jobban csinálja. Bár ez a válság előtt volt, lehet, hogy előre láttak. Tehát közel 20 százalékkal emelték az általános forgalmi adót. Olaszországban - persze tudjuk, az ottani tragédia miatt is és nyilván a válság miatt is - az idén új adókat vezetnek be.

Roppantul sajnálom, hogy Tállai képviselőtársam éppen most nincs itt, ő szokta jegyzetelni a szavaimat, amikor Varga Mihály volt pénzügyminiszter úr ellentmondásait próbálom ecsetelni. Nos, Demján Sándor évi 3-3 százalékos csökkentést javasolt az áfában, azt javasolta, hogy évente 3 százalékkal csökkenjen az áfa. Javaslatára Varga Mihály azt válaszolta, hogy erre most nincs lehetőség, talán majd 2003-ban ez lehetséges lesz. Azért nincs lehetőség, mert szétfeszítené és bizonytalanná tenné az adórendszert. Tehát azt gondolom, aki át mond egyszer, az máskor is mondjon át, aki egyszer amellett kardoskodott, hogy legyen áfacsökkentés, annak akkor, amikor hivatalban volt, illett volna ezt legalábbis megtennie.

Tisztelt leghaszontalanabb ellenzéki Képviselőtársaim! Tegyék már meg majd azt a szívességet, ha adóügyekről beszélnek és szakpolitikáról beszélnek, akkor majd csak olyan képviselőket engedjenek felszólalni, akik hitelesek, következetesek és jó memóriával rendelkeznek.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.)