Felszólalás adatai

Szeretnék rátérni a törvényjavaslatra. Ahogy elmondtam a kisebbségi véleményben, valóban egyfajta mérlegelési lehetőség adott a kormány számára, amivel viszont szerintem egyáltalán nem élt. Attól tartok, hogy ez a vonatkozó uniós irányelvek nem kellő átolvasása miatt van így.

Miről is van szó? Irányelvek átültetéséről beszélünk, s még egyszer el kell mondjam, mert úgy látszik, ebben a Házban nem sikerült meghonosítani azt a gyakorlatot, hogy a kormány által beterjesztett javaslatok megpróbálják kihozni azt a szakmai maximumot abból az európai uniós jogi környezetből, ami elérhető lenne. Mintha az EU és az EU-s implementációs kötelezettségek varázsszóként hatnának, egyfajta tabuként lebegnének itt a tisztelt Házban, és ha ez felcsendül, akkor mindenkinek rögtön nyomnia kell a gombot, és még az érdemi vitára sem hajlandó senki.

E törvényjavaslat általános indokolása tartalmazza a 2008/115. EK-irányelvet, amire hivatkoznak, aminek, mint már elmondtam, a címe és a témája is felháborító, hiszen az illegális migránsok részére próbál térítésmentes jogi segítséget nyújtani és ezt a kötelezettséget a tagállamokra terhelni. De ha tovább megyünk az általános indokolásban, láthatjuk, hogy ennek az irányelvnek a 13. cikk (4) bekezdésére hivatkoznak, mint arra a bekezdésre, amely meghatározza ezt a kötelezettséget. Nem voltam rest és megkerestem ezt a bekezdést, hogy lám, pontosan milyen kötelezettségről van szó, és érdekes módon azt tapasztaltam, hogy a bekezdés első mondatának a közepe úgy ér véget, hogy térítésmentesen kell biztosítani a jogi képviseletet vagy segítségnyújtást, viszont folytatódik és meghatározza, hogy rendelkezhetnek úgy az egyes tagállamok, hogy ennek a segítségnek az ingyenességét egy másik, a 2005/85. számú EK-irányelv meghatározott szakaszai alapján adják vagy nem adják meg. Tehát ha végigolvasták volna az irányelvnek az egyébként önök által is hivatkozott bekezdését, akkor ott azt láthatták volna, hogy kinyitva egy másik irányelvet megtalálhatják azokat a kiskapukat, azokat a lehetőségeket, amelyekkel az adott ország - jelen pillanatban Magyarország - megteheti azt, hogy esetleg ne mindenkinek ingyenesen biztosítsa ezt a lehetőséget, és a magyar adófizetők pénzét tulajdonképpen elfecséreljék az illegális bevándorlók mindenféle jogi segítséggel való ellátására.

Egyébként, hozzáteszem - ha már kinyitottam az említett irányelvet, amelyre önök is hivatkoznak, mint az implementációs kötelezettséget megállapító irányelvre -, az irányelv a 2. cikkben meghatározza azt is, hogy melyek azok a harmadik országbeli állampolgárok, akikre az egész irányelv nem alkalmazandó, akiket kivételként lehet felsorolni. Tehát eleve egy kettős kivételrendszerrel állunk szemben. Most nem olvasnám fel ezt a hosszú felsorolást, de ezt is illett volna megnézni és beépíteni a magyar szabályozásba.

Viszont az előbb említett másik európai irányelvben, a 2005/85. EK-irányelvben nagyon érdekes lehetőségeket találunk, hiszen a 15. cikk kimondja, hogy a jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való jogra vonatkozóan - amelyről önök azt állítják, hogy feltétlenül és térítésmentesen megadandó az illegális migránsoknak - a tagállami nemzeti jogszabályok előírhatják - ez az, amit most végzünk, és végül is azért vagyunk itt, hogy ezt a jogszabályt megalkossuk -, hogy az ingyenes jogi segítségnyújtásra, tehát ennek a térítésmentességére például kizárólag azok számára van lehetőség, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással. Márpedig ha ez így van, akkor miért adjuk meg mindenkinek a lehetőséget, akár egy olyan illegális bevándorlónak is, aki esetleg nagyon komoly jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik. De mi megadjuk neki! Nem lapoztuk fel az irányelvet, és nem olvastuk tovább, és nem láttuk meg, az a Magyar Országgyűlés feladata, hogy ha már az Európai Unió tagjai vagyunk, akkor elolvassuk, mik azok a lehetőségek, amiket meg tudunk tenni egy irányelv átültetése során. És ez csak egy pont volt.

De mondok egy másik pontot is, csak hogy közérthető legyen: például "kizárólag bírósági vagy törvényszék előtt folyó eljárásokban, nem pedig másodfokú felülvizsgálati eljárásokban". Ez azt jelenti, hogy az irányelv csak azt írja elő, hogy elsőfokú eljárásokban nyújtsanak, még azoknak is, akik egyébként rászorulónak minősülnek, ingyenes jogi segítségnyújtást, és ez nem vonatkozik a másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárásokra.

(17.30)

És mit látunk az irányelv átültetése kapcsán? Hogy önök, azt kell mondjam, szolgalelkűen ugyanúgy a felülvizsgálati eljárást is bevették, az is járjon ingyen azoknak, akik illegális módon bevándoroltak.

Ebben az egyébként a tragikus, hogy a magyar állammal és egyébként az Európai Unióval szemben - mert akik illegális módon bevándorolnak, és ellenük egy határozatot hoz a megfelelő hatóság vagy akár a bíróság, és akár még jogerős is lesz a bírósági ítélet - a magyar adófizetők pénzéből nyújtunk segítséget ahhoz, hogy ő egy felülvizsgálati kérelmet benyújtson. Tehát a magyar állam és az Európai Unió elleni eljárásokat a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzuk. Itt tulajdonképpen erről van szó. Azt hiszem, hogy ezt a beépítést egy kicsit jobban meg kellett volna gondolni. Ez az európai uniós jogi környezet.

Államtitkár úr azt mondta, hogy mindent megfontoltak, átnézték a nemzetközi példákat. Akkor kérem, hogy cáfoljon meg ezek alapján, amit mondtam esetleg a vitában, hogy a minisztérium esetleg ezt nem vette észre, vagy nem kellő alapossággal olvasta át ezeket az irányelveket, vagy esetleg ezt a szövegírók mindig beleírják, hogy mindent megfontoltunk, mindent átgondoltunk.

De hozzáteszem, és ezt ön mondta az expozéjában - és ez megütötte a fülemet, mert erről én se tudtam, de azért jó, ha az ember figyel, mert mindig hall valami újat -, hogy nem minden tagországnak kellett implementálnia. (Dr. Répássy Róbert: Igen, mert már benne volt a jogában.) Illetve utána elismételte azt, hogy esetleg azért, mert már benne volt a jogában. De azért én megnézném azt, hogy minden esetben ez abban a formában történt-e meg és abban a formában volt-e benne az adott országok joganyagában.

Emlékezhetünk arra is, hogyha már európai uniós joganyag merült fel, hiszen egy irányelv átültetéséről beszélünk, hogy voltak olyan országok, amelyek még az alapjogi charta alól is kivételt nyerhettek. Tehát egyáltalán nem igaz az, hogy nem lehet megfogalmazni kritikát és jogi érveket az Európai Unióval szemben. Természetesen, hogyha mi ezt meg se próbáljuk, és végig se olvassuk azt, hogy milyen jogszabály alapján kellene nekünk beültetnünk, akkor ez ilyen problémákat okozhat.

De hogy egy jó elemet is kiemeljek, mert itt sok kritika elhangzott, az egyébként a magyar állampolgárokat is érintheti, hogy bekerül a jogi segítségnyújtásról szóló törvénybe az a passzus, hogy beadvány, egyéb irat készítésében akár lakhatási, munkajoggal vagy közüzemi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban is segítséget kaphatnak azok a magyar állampolgárok, akik rászorulónak minősülnek, és ez alapján nekik beadvány, irat készítésében is tud segítséget nyújtani a jogi segítségnyújtó szolgálat, és ez alapján a törvény alapján a rászoruló magyar állampolgárok jogai is nőhetnek. Ennek örülünk. De jobb lett volna egyébként eleve a magyar állampolgárokat górcső alá venni, és őket segíteni, van elég gondjuk, és sajnos nagyon sok olyan jogi ügy, ami megoldásra várna.

De hogy továbbmenjek, önök azt szeretnék, és ahogy elmondtam, erre az Európai Unió joga, irányelvei alapján nem lenne ebben a formában kötelezettségünk, önök úgy próbálják átültetni ezt az irányelvet, hogy a jövedelmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül tekintik rászorulónak azokat a migránsokat, akiket ráadásul már ki is utasítottak, az idegenrendészeti hatóság kiutasított, és ráadásul úgy, hogy a felsorolásból kihagyják - ezt nem is értem, hogy miért - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezőket, hiszen ez egy következő g) pontként kerül bele a törvényjavaslatba. Tehát azért, hogy ha már azokat belevettük, akik már idegenrendészetileg kiutasításra kerültek, akkor a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezőket is illett volna. Ezen persze el lehet vitatkozni megint csak, hogy aki esetleg humanitárius jogon van itt, annak lehet-e jövedelme, és ha van, akkor miért adjunk neki is ingyenes jogi segítséget, de az önök logikája alapján, hogyha ezt a migránsokkal kapcsolatban megadják, akkor illett volna a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezőknél is ezt beleemelni.

Ahogy említettem, önök az 5. §-ban emelik bele a bírósági felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos szabályokat, amire egyáltalán nem lenne szükség, az Európai Unió irányelve ezt nem kéri Magyarországtól, és ennélfogva ennek a beemelése nem is lenne indokolt. Ráadásul itt még egy sürgős vagy egy gyorsított eljárásról beszélünk, úgyhogy ez meg végképp nem indokolt, azt hiszem.

Tehát összefoglalva, mert látom, hogy vészesen fogy az idő, és 15 perc van a felszólalásra, úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat egy iskolapéldája lehet annak, könnyen áttekinthető iskolapéldája lehet annak, hogy hogy állunk mi az Európai Unióval szemben, vagy hogy szolgáljuk ki az Európai Uniót, és azokat a lehetőségeket se használjuk ki, amelyek nekünk jogilag rendelkezésre állnának.

Nem kérek sokat a minisztériumtól, államtitkár úr. Annyit kérnénk, hogy olvassák végig azokat az irányelveket, amelyek kötelessé tesznek minket, hogy ezeket a szabályokat beillesszük. Arra már nem kérem önöket, hogy bizonyos esetekben bizonyos csatlakozási feltételeket tárgyaljunk újra, ahogy például a cseheknek sikerült, hogy például egy alapjogi charta alól, ami egy alapvető fundamentumnak tekintendő, nem valami kisebb jogalkotási aktus, utólagosan felmentést kapjanak, újratárgyalják az erre vonatkozó jogszabályokat, ilyenekre nem kérem önöket, mert tudom, hogy akkor szintén messzire vinnének a folyamatok, bár ez lenne a cél. De legalább arra kérjük, és határozottan követeljük - egyébként ezt is kérjük, tehát Gaudi képviselőtársam nagyon helyesen kijavított, hogy igen, ezt is kérjük önöktől -, hogy nemzetstratégiai kérdésekben bizonyos feltételeket tárgyaljanak újra. Kérjük, de nincsenek illúzióink.

Azzal kapcsolatban viszont legalább próbáljuk meg helyre tenni a dolgokat, hogy olyan esetekben, amikor valóban csak arról van szó, hogy egy irányelvet megfelelő módon ültessünk át, leginkább a magyar adófizetők pénztárcája és a magyar érdekek, és egyébként ebben az esetben még azt kell mondjam, hogy az EU-s érdekek mentén is - mivel harmadik országból bejövő migráns bevándorlókról, jogtalanul tartózkodó, jogtalan bevándorlókról van szó -, ezekben az esetekben találjuk meg azt a maximumot, ami az európai uniós irányelvek alapján kihozható a helyzetből, és ne írjanak le olyanokat az általános indokolásban, megnevezve a megfelelő cikkeket, hogy az alapján például csak térítésmentesen és ingyenesen lehet egy szolgáltatást nyújtani, amikor kinyitva azt a cikket azt láthatjuk, hogy bizony az a mondat folytatódik, és számos lehetőség van arra, hogy kívül helyezkedjünk vagy feltételeket határozzunk meg.

Tehát amíg ilyen javaslatok kerülnek az Országgyűlés elé, addig ezeket nem fogjuk tudni támogatni. Azt szeretném, hogyha végre megdőlne ez a mítosz, hogy ami az Európai Unió felől jön, egy jogszabály, azt el se olvassuk, meg se nézzük, hogy mik a lehetőségek, amit egyébként egy magyar jogszabállyal megtennénk, hanem néhány mondat alapján és kellően jogilag át nem tekintve rögtön rányomjuk azt, hogy ezt kötelességünk implementálni, és persze a legrosszabb módon fogjuk ezt megtenni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)