Felszólalás adatai

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Itt az előttem szólók és a múlt heti általános vitában is többször fogalmaztak úgy, hogy nagy jelentőségű törvény tárgyalása folyik. Azt gondolom, ez egy bizonyos fokig megelőlegezett bizalom, hiszen az, hogy nagy jelentőségű lesz-e, azt majd néhány év múltán az ügyfelek és a jogalkalmazók állapíthatják meg erről a törvényről. De természetesen talán úgy is fogalmazhatunk pontosabban, a magyar nyelv szabályainak jobban megfelelő fogalmazás, hogy nagy jelentőségű feladatot megfogalmazó vagy célba vevő törvényjavaslat tárgyalása folyik, hiszen azt mondjuk, a közigazgatási eljárás a közszolgáltatások sorát, sorozatát is jelenti, úgy, ahogyan a törvényjavaslatban ez szerepel, és ha ennek a feltételeit, a szabályait, az igénybevételeit határozza meg, akkor azt mondhatjuk, egy nagyon fontos törvényjavaslat fekszik itt előttünk, ezt tárgyalja a Ház.

Némi hiányérzetem van a tekintetben, hogy a törvényjavaslat beterjesztése során nem tapasztaltam azokat az előkészítő fázisokat, amelyek a polgári kormány idején megindultak, illetőleg zajlottak le, hiszen ennek az előkészítése abban az időszakban kezdődött. Úgy gondolom, kívánatos lenne, ha azt a célt fogalmazzuk meg, vagy formailag már el is értük, hogy Európához tartozunk, és ha egy jó törvényt akarunk alkotni, akkor egy ilyen, mondhatom, sarkalatos törvénynél, mint a közigazgatási eljárási törvény meghozatalánál is talán érdemes figyelembe venni az előző ciklus előkészítő munkáit, hiszen ennek az elődje, amely jelenleg is hatályban van, az 1957. évi IV. törvény, annak a hatályosulása során, illetőleg az előkészítés során, amely az előző ciklusban történt, olyan tapasztalatok fogalmazódtak meg, amelyek talán nem lettek volna haszontalanok, ha azokat viszontlátjuk ennek a törvénynek a törvényjavaslatában is.

Tisztelt Országgyűlés! Többen említették az egységes közigazgatási hatósági eljárási törvény iránti igényt, erről beszéltem magam is. Ha visszagondolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy kétfajta szabályozási filozófiából indulhattunk volna ki. Az egyikben elsődlegesek, a másikban másodlagosak az általános eljárási normák, még akkor is, ha Európában, ahol ez a kétféle közelítés ismert, közeledni, összecsiszolódni látszik ez a kétféle filozófia. A magyar szabályozás eddig is egyértelműen egyfajta vegyes szabályozás volt, és azt gondolom, nagyon nagy viták övezték azt a megoldást, hogy végül is megmarad, és a szabályozási koncepcióban, illetve most már a normaszövegben is, a törvényjavaslat szövegében is egyértelműen megmarad az általános szabályok, a külön szabályok, illetve a kivett eljárások hármassága.

A tervezet a kivett eljárásokról egy taxációt tartalmaz - egyébként ez helyes is -, tizenhétről négyre csökkenti a különös eljárások számát, és megállapít két olyan ügyfajtát nevesítve, ahol törvény, illetve kormányrendelet más szabályokat állapíthat meg. De ettől függetlenül is és ezen felül a tervezet számos helyen kiskaput enged az általános szabályok alól, mindenhol törvény vagy kormányrendelet általi szabályozásra.

Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy az eltérő rendelkezések köre így szabadon bővíthető. Tehát semmifajta valós korlátja nincs annak, hogy ezeket az általános szabályokat majd mindenfajta valós vagy vélt ágazati érdekek mentén esetleg - az esetleget aláhúznám - újra szétverjék és átláthatatlanná tegyék. Nincsen ilyen korlát, és ez valószínűleg kiegészítő szabályokkal megelőzhető lenne.

Tisztelt Országgyűlés! Kérdés az is, hogy mindezen nagyszabású változásoknak lesz-e majd megfelelő anyagi fedezetük - erről is sok képviselőtársam szót ejtett, legutoljára az előttem szóló képviselő asszony -, hiszen ez nagyban meghatározza majd ennek a törvénynek a hatályosulását, eredményességét. Felmerül a kérdés, tartalmazza-e majd ezt a költségvetés, hiszen itt személyi és dologi feltételekre, képzésekre kell majd komoly forrásokat teremteni.

(21.40)

Meg kell említenem azt, hogy az eljárásokból, az új szabályokból adódó többletköltségek is meglehetősen komolynak látszanak. Úgy tudjuk, az az elképzelés, hogy az önkormányzatok és az állami költségvetés valamilyen módon közösen viseli ezeket a kiadásokat, ezeket a költségeket.

A végrehajthatóság szabályairól engedjenek meg néhány szót. Itt megint az érdekek ütköznek a bírósági megtámadásnál a halasztó hatály elmaradása ügyében. Azt gondolom, hogy itt megfordul a közigazgatási eljárási törvényben az államigazgatási eljárás eddigi szabálya. Az Áe.-ben halasztó hatály van, kivéve, ha a közérdek vagy az ügyfél nyomós érdeke indokolja a végrehajtást; ezzel szemben ebben a törvényjavaslatban a végrehajtás felfüggesztését kérhetik hasonló módon.

Ami a fogalomdefiníciókat illeti, ezzel kapcsolatban többen észrevételezték, többen említették, hogy ezeket bővíteni kell, ez mindenképpen egyértelmű jogalkalmazói igény, a törvény eredményességét befolyásolja megítélésem szerint.

Ami a végrehajtás szervezeti szabályait, az elektronikus ügyintézést illeti, az előttem szóló képviselő asszony is aláhúzta ennek fontosságát. Én magam is egyetértek azzal, amit elmondott. Én úgy gondolom, hogy az esélyegyenlőség megteremtését vagy egyáltalán létrehozását jelenti, hogy ezeket központi forrásokból kellene biztosítani, hiszen Magyarországon így tud mindenki részt venni az elektronikus ügyintézésben, így lehet eredményes elektronikus ügyintézés. Ezeket a forrásokat mindenképpen meg kell teremteni, és központilag kell biztosítani.

Szó esett a törvény hatálybalépéséről. Ez a törvényjavaslat három szakaszban való hatálybalépést javasol. Elhangzott az előttem szóló részéről, hogy aggályosnak látszik a 2005. évi hatálybalépés. Javaslat is megfogalmazódott az esetleges 2006-os hatálybalépésre a törvény döntő szabályait, nagy részét tekintve.

Én úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy ennek a törvénynek a hatályosulása, hatálybalépése megfelelő feltételekkel legyen biztosítva, hiszen csak így van értelme, csak így van esélye a jelenleg hatályba lépő törvényt leváltani, lecserélni. Hiszen ha olyan törvényt fogadunk el, amelynek a feltételei nincsenek biztosítva, akkor annak a jogalkalmazók, illetőleg az ügyfelek látják kárát. Ennek az indokolása, úgy gondolom, különösebb érveket nem igényel.

És még visszatérnék a koncepcionális kérdésekre. A kérdések első körénél az az ígéret hangzott el, hogy a minisztériumok másodfokú hatásköre megszűnik az új eljárási törvényben, és látjuk, hogy ezek a másodfokú hatáskörök megmaradtak. Úgy gondoljuk, hogy itt ellentmondás van. Ennek a fenntartása megfontolandó.

Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy végül is ebben a törvényjavaslatban, részben az általános vitában, részben majd a módosító indítványok benyújtásával a részletes vita során, olyan szabályokat sikerül megalkotni, olyan feltételeket sikerül megteremteni, amelyek ezen nagyon fontos jogterület vonatkozásában tényleg előrelépést jelentenek a mai szabályokhoz képest; ténylegesen jobb, magasabb szintű szolgáltatást jelentenek; és ténylegesen itt valósulhat meg az a magasabb fokú közszolgáltatási ígéret, ami korábban e tekintetben elhangzott.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)