Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvalóan nem azért hangzottak el azok az észrevételek a beszámolómmal kapcsolatban, hogy azokra én most a plenáris ülésen választ adjak. Ahogy az előző években, most is feldolgozzuk ezeket az észrevételeket, és a Kúria munkájában szeretnénk hasznosítani.

Valóban, a korábbi években mindig hangsúlyoztam, hogy a kritikák számomra fontosabbak, mint az elismerő szavak. El kell azonban mondanom, hogy az idei évben kivételesen sok elismerő szó hangzott el a Kúria működésével kapcsolatban, amit külön szeretnék megköszönni, és szeretném jelezni, hogy ezeket az elismerő szavakat közvetíteni fogom a bírótársaim számára, akiknek a munkája nagyrészt megteremtette ennek az alapját. Tehát bírótársaim nevében is köszönöm az elismerő szavakat, és köszönöm azokat a kritikai megjegyzéseket, amelyek segítenek bennünket abban, hogy a jövő évben még körültekintőbben végezzük a munkánkat.

(10.40)

Szeretném jelezni, hogy az Igazságügyi bizottság elnökével, Vejkey Imre képviselő úrral szeretnék majd beszélni arról, hogy a Bárándy képviselő úr által tett javaslat valamilyen módon teljesíthető‑e vagy sem. (Dr. Bárándy Gergely: Köszönöm szépen.)

Szeretném jelezni azt is, hogy Staudt Gábor képviselő úrral, úgy tűnik, másként olvassuk a jogegységi határozatokat. Az általa említett 1/2016. PJE. számú jogegységi határozat 3. pontja kifejezetten a devizaadósok javára szolgáló értelmezést tartalmaz, amikor a bankok által egyoldalú jognyilatkozatnak tekintett okiratot egyszerűen a szerződés létrejöttét és annak módosítását vagy megszüntetését eredményező alakító jogként nem ismeri el a jogegységi határozat.

Végül szeretnék szóba hozni egy olyan kérdést, amely részben a bizottsági ülésen is elhangzott, részben azonban van aktuális tartalma is. Mind Vejkey Imre képviselő úr, mind Vas Imre képviselő úr érintette a bizottsági meghallgatás során az ügyelosztás rendszerét. Az utóbbi időben jó néhány olyan sajtóvélemény fogalmazódott meg a nyilvánosság előtt, amely kúriai bírói tanács, illetve kúriai bíró személyével összefüggésben elfogultsági gyanút fogalmazott meg. És ennek az elfogultsági gyanúnak a kezelését összefüggésbe hozták ezek a sajtóvélemények a kúriai elnök hatáskörének gyakorlásával. Ez az összefüggés nem valós. A Kúria az ügyelosztási rend meghatározásával nem kezelhet elfogultsági kérdéseket. A Kúria ügyelosztási rendje kollégiumi és bírói tanácsi vélemény alapján alakul ki minden évben december 10-ig. Ez, ahogy a korábbi években, ebben az évben is, folyamatban van, és meg fog történni. Azonban, ha egy bíróval szemben elfogultsági gyanú merül fel, akkor azt az adott peres eljárásban, a létező és törvények által szabályozott eljárási rendben kell érvényesíteni.

Ez két módon történhet. Vagy a bíró jelenti be, hogy úgy érzi, nem tud elfogulatlanul ítélkezni az ügyben, és ebben az esetben ezen nyilatkozata alapján a bíróság másik ítélkező tanácsa jár el, vagy pedig igazgatási jogkörben a kollégiumvezető másik tanácsot jelöl ki az ügy elbírálására. A másik megoldás pedig az, hogy ha a peres fél álláspontja szerint az ügy tárgyilagos elbírálása az eljáró tanácstól nem várható, az eljárási szabályok lehetővé teszik kizárási kérelem előterjesztését. Ezt a kizárási kérelmet pedig az adott bíróság másik tanácsa bírálja el.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen kiegészítéssel, megköszönve az önök észrevételeit és a Kúria tevékenysége iránt tanúsított figyelmüket, továbbra is kérem a beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)