Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FUZIK JÁNOS, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szószólótársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, bár valóban egy terjedelmes törvénymódosító javaslatról van szó, a zárszó már nem igényel különösebb elemzést, de néhány reagálást meg szeretnék tenni, mivel fel is voltunk konkrétan kérve. Ez helyénvaló. Mindenekelőtt azért szeretném megköszönni bizottságunk, szószólótársaim nevében az elismerő szavakat, amelyekkel ezt a munkánkat illették. Azt hiszem, hogy aki a kezében is tartotta a törvénymódosító javaslatunkat, érzékelhette, hogy valóban hosszú és tartalmas tevékenység, munka áll mögötte.

Talán konkrétan Teleki László képviselő úr kérdéseire válaszolnék. Egyrészt köszönöm szépen a javaslatát az egyes szegmensek újragondolására, ami a tulajdonrészszerzést illeti. Nyilvánvalóan, ahogy jeleztem is, ez a törvény további munkára vár még. Azt hiszem, egy jogszabály is olyan, mint egy élő organizmus, időről időre kezelni, az élethez igazítani kell. Lehet, hogy említettem, hogy talán sokat markoltunk, de azért egyes területeken az apró lépések taktikáját követtük, és igyekeztünk olyan irányba elindulni, ami sikerrel kecsegtetett, főleg olyan fontos dolgokban akár, mint a tulajdonszerzés kérdése.

Mi most a vagyonkezelői jog megszerzését tűztük ki, aminek reális esélyét láttuk. Annál is inkább, mert ez az állami intézményfenntartók esetében már megvalósult, tehát hivatkozási alapunk is volt. Mint láttuk, Gúr Nándor képviselőtársam is például ezt a törekvésünket abszolút támogatta. Egyébként azt hiszem, hogy a nemzetiségi önkormányzatok szempontjából ez az egyik alapvető kérdés. Tehát ha valóban a törvényjavaslatunkat elfogadja az Ország­gyűlés, és törvényerőre emelkedik, akkor ez nagyon sokat segíthet a jövőben.

A három szinttel kapcsolatban, amire részben Ritter Imre szószólótársam is válaszolt már: az, hogy egy nemzetiségi jelölt három szinten is működhessen az önkormányzatokban, helyi, települési, területi, tehát megyei és országos önkormányzatban, korábban a két szintnél kötelező is volt. Amikor nem közvetlen választások voltak, hanem elektori választások, egy országos önkormányzatban csak helyi képviselők vehettek részt, hiszen ők választották az országos önkormányzatot. Tehát ez természetes is volt. Aztán, amikor a területi szint bejött, nem volt tiltva.

Utána a nemzetiségi képviselők úgy érzékelték, hogy valamiféle jogtól fosztották meg őket ezzel a korlátozással. Most is, mint említettem, a javaslataink jelentős része az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségétől és az országos nemzetiségi önkormányzatoktól érkezett be. Ez többek között, ismerve a helyi képviselők igényeit, saját képviselőik igényeit… ‑ tehát ez az igény onnan érkezett, és ezt mi is támogattuk.

Ez már összefügg egy másik kérdéssel is, amit önök ugyancsak támogattak, és mások is, hogy a tiszteletdíjak emelését is lehetőségként a törvénymódosító javaslatba építettük. Tudjuk, hogy ez inkább csak gesztus a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében, hiszen azok képviselői túlnyomórészt tiszteletdíjat nem is vesznek fel. Tehát ez egy lehetőség az ő esetükben.

Örülök, hogy az ötfős önkormányzati testületeket pozitív változásként éli meg, ugyanígy az országos önkormányzatoktól érkezett ez a jelzés, ez az igény. Hangsúlyozottan kérte, hogy reagáljunk arra, hogy ez a változtatás, a háromszintű önkormányzati tevékenység megengedése vagy jóváhagyása, visszaállítása nem jelenti azt, hogy egy önkormányzati, egy nemzetiségi önkormányzati képviselő nemzetiségi szószóló is lehessen. Erről, mint arra Dunai Mónika képviselő asszony is utalt, az Országgyűlésről szóló törvény ma is rendelkezik. Tehát egy nemzetiségi szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat képviselője vagy tisztségviselője, ahogy egy országgyűlési képviselő sem lehet önkormányzati képviselő vagy polgármester. Tehát ez továbbra is így van.

Az Országgyűlésről szóló törvényt nem módosítottuk, viszont valóban igyekeztünk megjeleníteni a nemzetiségi törvényben ezt a számunkra is fontos új intézményt, intézményeket, a nemzetiségi szószóló intézményét, a nemzetiségi képviselő lehetséges, de a gyakorlatban még nem létező intézményét, vagy a nemzetiségek jogait és érdekeit képviselő bizottságot. Természetesen ezt sokkal alaposabban és a maga helyén szabályozza az Országgyűlésről szóló törvény, de úgy éreztük, hogy egy ilyen, számunkra jelentős, nagy kódexben egy ilyen jelentős változást valamilyen módon meg kellene jeleníteni.

A továbbgondolkodás szerintem majd a leendő bizottságra, a leendő szószólókra, nemzetiségi képviselőkre vár. Tanulságos lesz számukra ez a munka, azt hiszem, amit mi elvégeztünk, hogy érdemesebb egy-egy szegmensét felülvizsgálni a nemzetiségi törvénynek, és azt valóban alaposan kidolgozni; például a nemzetiségi önkormányzatok és a települési önkormányzatok viszonyrendszerét, ahol az ön által felvetett tulajdonszerzés ismét napirendre kerülhet ‑ de más kérdések is.

Természetesen Gyüre Csaba képviselő úr felvetésére nyitottak vagyunk, hogy a szószólói jogkör kiterjesztése, bővítése is kívánatos lenne. Mesterházy Attila képviselő úr már nincsen körünkben, akivel annak idején többen is együttműködtünk mint országos önkormányzati elnökök. Nyilván el lehet gondolkodni az ötpárti egyeztetésen, de ez nem igazán a mi hatáskörünk. Mi egyrészt nem vagyunk pártfrakciók tagjai, másrészt képviselők sem, de minden megoldható a jövőben, ha van erre nyitottság.

Mindenesetre most is nagyra értékeljük azt, hogy tulajdonképpen minden politikai frakció előzetesen támogatta az elképzeléseinket. Önt kérem arra, hogy ha még nem született határozott döntés az MSZP frakciójában, akkor ezt támogassa. Ismét nagyon szép lenne, ha egy parlamenti politikai konszenzussal lenne elfogadva ez a törvénymódosító javaslatunk a következő országgyűlési ülésen. Ma délután itt járt a parlamentben az Országos Szlovén Önkormányzat képviselő-testülete, szószóló asszonnyal tájékoztattuk őket a munkánkról.

(18.40)

Jó volt látni azt az őszinte örömet, amikor közöltem velük, hogy valóban két év után, talán harmadik nekifutásra, de ma az Országgyűlés már tárgyalni fogja azt a törvényt, amely az ő életükben is számos változást hozhat, és amikor felsoroltam azokat a változásokat, amelyek várhatók, valóban láttuk, hogy van értelme, lesz eredménye, és egy korszerűbb és jobb törvény születhet.

Ismételten szeretném az államtitkár úrnak, a kormánynak, a szaktárcáknak megköszönni a nagyon hathatós szakmai támogatást, amit nyújtottak, és ennek köszönhető az, hogy a mai napon valóban az általános vitára sor került.

Kérem a frakciók és a képviselők támogatását a végső szavazás során, tehát kérem, hogy a parlament fogadja el önálló törvénymódosító indítványunkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)