Felszólalás adatai

DR. TARNAI RICHÁRD (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Két évforduló is volt, illetőleg lesz a napokban. Nemrég emlékezhettünk arra, hogy Antall József miniszterelnök 80 éves lenne, ha köztünk lehetne, és mintegy egy hónap múlva emlékezünk meg arról, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök úr egy éve távozott az élők sorából. Azt gondolom, méltó, hogy itt a Házban is pár szóban emlékezzünk róluk és az ő munkásságukról; már csak azért is, mert mind a ketten a családi házból hozták azt a személetet, amit itt, az ország Házában, illetőleg az ország vezetőiként is képviseltek.

Idősebb Antall József pontosan azokban a nehéz években, abban a vérzivataros időszakban, amelyről hallhattunk itt az imént, menekültügyi kormánybiztosként 1939-től egészen a német megszállásig, '44-ig segített üldözötteken, zsidókon és nem zsidókon, magyarokon és nem magyarokon, határon belül és határon kívül. Ezért a '90-es években, halála után megkapta a Jad Vasem-kitüntetést is, tehát Antall József is már a családból hozta ezt a fajta szemléletet.

Három mondatot szeretnék tőle idézni. Az egyik a közéleti szereplésének kezdetéről, a másik ennek a derekáról, a harmadik pedig közvetlenül a halála előttről való. Az egyik mondat szerint: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánok lenni - mondta Antall miniszterelnök itt a Házban. Akkor elég éles kritikák érték e miatt a kijelentése miatt, ezek után megélhettünk olyan éveket, amikor a merjünk kicsik lenni elve érvényesült, de amikor egy évvel ezelőtt itt a Házban közösen megszavazhattuk a kettős állampolgárságot, akkor, azt gondolom, minden a helyére került, és miniszterelnök úrnak ez a kijelentése értelmet nyerhetett hosszú-hosszú évek elteltével.

Miniszterelnöki tevékenységének a közepén a következőt mondta: tűrhetetlen, ha bármelyik oldalon önző, pártcélokat szolgáló kijelentésekkel gyöngítik a magyar pozíciókat az ország legkényesebb ügyeiben. Akkor mondta ezt, amikor az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások zajlottak. S milyen érdekes az élet, eltelt jó pár év, és látjuk azt, hogy az Európai Unión belül magyarországi képviselők a magyar érdek ellen szólalnak fel és tesznek, úgyhogy ezek a mondatok, ezek a szavak sem vesztettek semmit az aktualitásukból.

Végül halálos ágyán az a híres mondat, miszerint keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője, nagyon emlékeztet minket az Európai Unió egyik alapítójának, Robert Schumannak a mondatára, miszerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Természetesen ezt a mondatot is sokan félreértelmezték. Itt nem valamiféle vallási kérdésben nyilatkozott meg az akkori miniszterelnök, hanem a felelősséget hangsúlyozta.

(14.00)

Azt a felelősséget, amely a nemrég elfogadott alaptörvényben megjelenik és azt a fajta szemléletet, amit nevezhetünk tízparancsolatnak, nevezhetünk a felelősségvállalás egyéni és közösségi formájának, de mindenképpen európai értékeket jelenít meg, és amit alkalmunk volt nem olyan régen együtt egy alaptörvénybe is foglalni. Három mondat tehát, amely egy miniszterelnök működését jellemezte.

Én egy negyediket is hozzátennék. Volt egy mondat, amely úgy hangzott, hogy "nem klasszikus ugyan, de egy-két napig megjegyezzük szavait". Ezt az akkori ellenzék egyik vezetője, Horn Gyula mondta fél évvel a miniszterelnök úr halála előtt. Én azt gondolom, hogy nem egy-két napig jegyeztük meg Antall miniszterelnök úr szavait, és hogy másfél éve elkezdhettük ezeknek a gondolatoknak a valóra váltását, azt is jelenti, hogy értékállónak bizonyultak ezek a gondolatok.

Egy éve lesz, hogy Mádl elnök úr meghalt. Az ő példája azt mutatja számunkra, hogy mi a különbség az államférfi és a közélet egyéb szereplői között. Az államférfit nem az érdekli, hogy éppen milyen pozíciót tölt be, hogy éppen tárca nélküli miniszter, közoktatási miniszter, köztársaságielnök-jelölt egy esélytelen helyzetben, vagy pedig köztársasági elnök egy ország élén. Bármilyen poszton, bármilyen pozícióban van, mindegyik esetben egyetlenegy szempont vezérli, ez pedig a nemzet érdekének a képviselete. Két államférfira emlékezünk tehát, és két államférfi előtt hajtunk fejet mindannyian, a kereszténydemokraták pedig különösen, hiszen akkor ott álltak Antall József és Mádl Ferenc mellett, most pedig ezeknek a gondolatoknak a valóra váltásában is együtt vagyunk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről Rétvári Bence kíván hozzászólni.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy nem mindegy, hogy milyen miniszterelnöke van egy országnak, de hogy egy rendszerváltás után, amikor egy hazát újra kell alapítani, akkor milyen miniszterelnöke van, az különösen fontos. Úgy gondolom, szerencsésnek mondhatjuk Magyarországot, hogy ilyen nagy formátumú politikus lehetett a miniszterelnök, az első miniszterelnök a rendszerváltás után, mint Antall József. Mit mondott róla egyik legfőbb vetélytársa, Tölgyessy Péter utólag? Antall József belülről vezérelt ember a kívülről vezérelt emberek korában. Talán csak egy belülről vezérelt ember lehetett olyan, aki képes egy ország újraalapítására, nem pusztán továbbvinni az ország jövőjét, hanem új alapokra helyezni.

Antall Józsefben megvolt az a tudás, megvolt az a felkészültség, amely egy nagyon nehéz helyzetben érte őt, és nagyon nehéz helyzetben tudott jó emberként, szakmailag felkészülten miniszterelnökként tevékenykedni. De a képességei már az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon is előkerültek, egyrészt a szakmai felkészültsége, másrészről a kortársak szerint a kompromisszumkészsége volt az, ami kiemelte őt a többiek közül, és ez utóbbi végigkísérte, hiszen olyan kormányzati stabilitást hozott létre, sokan nyilván vitatják ennek egyik-másik lépését, például az SZDSZ-szel kötött paktumot, amely kormányzati stabilitás nem volt jellemző akkor egyik közép-európai, kelet-európai rendszerváltó államra sem, de úgy gondolható, hogy ez a stabilitás nagyon fontos és Magyarország számára hosszú távon meghatározó.

Ezt nagyon sok helyen el is ismerték mind a mai napig Magyarország tekintélyével kapcsolatban nemzetközi téren. Antall József hivatkozási alap, akár az édesapja is, akiről a képviselő úr is említést tett, akár ő maga is. Nemhiába kapott 1991-ben Robert Schuman-díjat. Szilárdan állt az euroatlanti integráció és orientáció talaján. Úgy gondolta, hogy a magyar nemzeti tudat az európai tudat nélkül csonka, éppen ezért csak egy Európában tudott gondolkodni, csak Európában tudta Magyarországot elképzelni.

Ne feledjük el, hogy ez egy olyan időszak még, a miniszterelnökség első egy-másfél éve, amikor a külföldi csapatok Magyarország területén állomásoznak. Nem lehet ugyanaz az elvárásunk egy olyan miniszterelnökkel szemben, aki külföldi csapatok mellett vagy között kell hogy egy országot irányítson, mint aki teljesen függetlenül, szovjet itt állomásozó csapatok nélkül. Az államférfiúságának az igazi mértéke az volt, hogy egyszerre három nagyon erős ellenszéllel is kellett küzdenie. Egyrészről ott volt még az előző rendszerből maradt posztkommunista igen nagy tömb vele szemben, amely óriási nehézséget jelentett, mindenhol ebbe ütközhetett. Ott volt az ellenzék nagyon élénk ellenkezése, és ott volt saját betegsége. Ezt a hármat kellett neki egyszerre leküzdenie.

De három évszámot is tudunk mondani, ami az ő számára a politikai hitvallás alapja volt. Az 1848-as nemzeti liberalizmus, az 1945 utáni pár éves demokratikus időszak és az 1956-os forradalom. Antall József azt mondta '56-ról, hogy ez neki erőt ad, eszmét ad és erkölcsöt ad. Ez volt az az '56-os eszme, ami sokban segítette őt. Nyilvánvalóan a kereszténység számára is a keresztény Európa alapvető érték volt. Talán a mai napig emlékszünk még arra a - ha lehet mondani - negyedik mondatára is, hogy Európában az is keresztény, aki ateista, hiszen az egész kultúránk, az egész nemzetünk, az egész Európai Unió keresztény alapokon épülhet fel, olyan átláthatatlan módon szövi át, hogy talán észre sem vesszük, de mégis itt van a kereszténység az Európai Unió alapításakor. Ehhez az Európához, ehhez az értékközpontú Európához akarta Magyarországot csatolni Antall József.

A politikáról pedig azt mondta: "hivatásszerűen készülni kell rá, hivatásként kell a politikát űzni, de mesterségbeli tudással, mert akiben nincs politikai hit, nincs politikusi hivatás, az sok minden lehet, de abból igazi politikus sohasem lesz".

Úgy gondolom, hogy Antall Józsefre születésének 80. évfordulóján is fontos emlékezni. A magyar kormány képviseletében a család által szervezett csütörtöki megemlékezésen délután épp Hende Csaba miniszter úr fog köszöntőt mondani, és úgy gondolom, hogy mindnyájunk számára politikusként példakép lehet Antall József azzal az államférfiúi nagyságával, amire azóta is kevés példa volt a magyar demokrácia történetében.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-22      Ülésnap adatai