Felszólalás adatai

Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára holnap kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/5708. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Most megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákról, valamint a 357/79/EGK tanácsi rendelet, és a 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. december 13-ai 1337/2011/EU rendelet, valamint annak elődei alapján az Unió tagállamai, köztük Magyarország ötévenkénti statisztikai felmérést köteles végezni az egyes gyümölcsfafajok ültetvényeire vonatkozóan.

A soron következő összeírás időpontja 2012. A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény, valamint annak most tárgyalt módosítása ennek az uniós kötelezettségnek a végrehajtását szolgálja.

A felmérés adatait az Európai Unió a gyümölcsfélék piacának közös szervezéséhez használja föl, de a hazai kormányzati szerveknek is szükségük van a felmérésből származó adatokra az agrárgazdaság megalapozott irányításához és a kapcsolódó közösségi támogatások mind hatékonyabb nemzeti felhasználásainak elősegítéséhez, valamint a terméktanácsoknak és egyéb érdekvédelmi szervezeteknek is az értékesítés tervezéséhez. Az adatokat hasznosítják még a gazdasági folyamatokat elemző kutatóintézetek és a nemzetközi statisztikai szervezetek is.

A felmérés az egész Európai Unió tekintetében négy gyümölcsfajra terjed ki, az almára, a körtére, az őszibarackra és a kajszira. Ezen termőterület az összes gyümölcstermő terület több mint kétharmadát teszi ki Magyarországon. A felmérés nemzeti hatáskörben költségtakarékossági okokból nem kerül további fajokkal kiegészítésre.

A felmérést a Központi Statisztikai Hivatal végzi mintavételes összeírással, vagyis nem kerül az összes ültetvény ténylegesen számbavételre, ami alacsonyabb költségeket eredményez. Az összeírás nem jelent adminisztrációs terhet a gazdák és a vállalkozások számára, tekintettel arra, hogy ügyfélkapcsolat nem jön létre, mivel az összeírás a mintába tartozó ültetvények bejárásával történik. A megfelelő minták kiválasztásához és a területi végrehajtáshoz adatvétel szükséges adminisztratív forrásokból, a mezőgazdasági támogatási nyilvántartásból, a digitális földmérési alaptérképből, továbbá mögöttes adatbázisként az ingatlan-nyilvántartásból.

A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvények méretét el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadását az előíró európai uniós rendelet módosulása, az adminisztratív adatok átvételéhez szükséges törvényi felhatalmazás, valamint a korábbi, rendkívül rövid végrehajtási rendelet rendelkezéseinek a törvénybe való beépítése és ezáltal a szabályozás egyszerűsítése teszi indokolttá.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megadom a szót Hanó Miklós úrnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Parancsoljon!

HANÓ MIKLÓS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. A mezőgazdasági bizottság a fent említett törvényjavaslatot megtárgyalta, és egyhangúlag elfogadásra és tárgyalásra javasolta. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Általános vitára alkalmas.) Általános vitára alkalmasnak találta.

Ami a lényeg, hogy fölmerült gondolatként, hogy miért csak erre a négy gyümölcsre történik ez, hisz jelentős szilva-, meggy- és cseresznyeültetvények is vannak, és pont az hangzott el, amit az államtitkár úr is mondott, hogy takarékossági szempontból, és hogy az EU-s előírásoknak feleljen meg a dolog.

Még arról volt vita, hogy mi az a legkisebb méret, amit még figyelembe vegyünk az összeírásnál; egyébként meg elfogadásra javasoljuk.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az írásban előre jelentkezett képviselői felszólalások következnek. Megkérem Hanó Miklós urat, hogy folytassa, ő következik. Parancsoljon, képviselő úr! (Jelzésre:) Ez akkor egyben a képviselői felszólalás is volt. Köszönöm. Erről nem volt információm, de akkor így tudjuk be.

Varga Géza képviselő úr következik a Jobbikból. Parancsoljon, képviselő úr!

VARGA GÉZA (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ez a vita valószínűleg nem lesz olyan hosszú, mint amilyen az előbbi témáról volt.

Mi is támogatjuk ezt a javaslatot, mert azt gondoljuk, hogy valóban, a statisztika egy fontos dolog, és stratégiát, piacszabályozást csak úgy lehet megvalósítani, ha tudjuk, hogy mit akarunk szabályozni.

(23.40)

Ez most nem más, mint az EU-irányelv átvétele, ez a szabályozás. Annak ellenére, hogy azzal kezdtem, hogy támogatjuk, de ez éppen a hibája is mindjárt, mert miközben az EU kötelez bennünket ennek az átvételére, illetve ennek a megvalósítására, azt gondoljuk, hogy ennek az árnyékában vagy ugyanezzel a levegővel, ahogy Hanó képviselőtársam is említette, azokat a gyümölcsfajtákat is össze kellene írni, amelyek nem az EU szempontjából fontosak, hanem a nemzet szempontjából fontosak, ami a magyar gazdaságnak. Az, hogy ez a négy gyümölcsfaj - alma, körte, őszi- és kajszibarack - az Uniót tekintve a négy legfontosabb gyümölcsfajta, de Magyarországon nem ez a sorrend van. Ezek Magyarországon a 60-65 százalékát fedik le az ültetvényeknek, illetve az ültetvényméret alatti gyümölcsösöknek, és a másik 35-40 százaléka éppen hogy a nemzetgazdaság szempontjából fontos: a meggy, a szilva, a dió - ahogy elhangzott Hanó képviselőtársamtól. Éppen azt hiányoljuk belőle.

Olyan nagy érdekfeszítő vitát nem fogunk tudni generálni ebből a gyümölcskérdésből, mint amilyet a paktumból, de azért arra föl szeretném hívni a figyelmünket, hogy miközben mint egy vak ló, vesszük át az EU-direktívákat, ugyanakkor eszébe nem jut senkinek ezenközben ugyanabból a költségből a nemzeti érdeket is legalább megvalósítani, legalább a nemzeti érdeket is figyelembe venni.

Ahhoz, hogy a nemzeti vidékstratégia, amely a kormánynak egy másik programja... - beszél a lokális gazdaságról. A lokális gazdaságot nem lehet megvalósítani úgy, ha nincsenek megfelelő adataink. Így az Uniónak az Uniót érdeklő gyümölcsfajtákról lesz területi összeírás, fadarabszámot, termésátlagot, mindent tud az Unió számolni, csak éppen mi nem fogunk tudni azokkal a növényekkel mit tenni, illetve arról nem lesz pontos információnk, amelyik itthon fontos.

A kormány a pálinkafőzést liberalizálta. Beszél a nemzeti vidékstratégia a lokális gazdaság fontosságáról. Ezek az előbb említett gyümölcsfajok, mint meggy, szilva, dió s a többi, ezek éppen hogy a lokális gazdaságban cserélnek gazdát, ott történik ezek kereskedelme, noha Magyarország a meggy vonatkozásában Európában talán a második vagy harmadik exportőr is. Ezt tehát nem egészen értjük.

A nemzeti vidékstratégia vonalával egyetértettünk, és itt a lokális gazdaságot többször említettem. Ezen az úton lehetne valamit megvalósítanunk a nemzeti élelmiszer-önrendelkezésből, és pontosan ezt mulasztja el a kormány ezzel a rendelettel. Egy módosító javaslatunk volt itt, amit aztán visszavont képviselőtársam, mert nem fogadta el a bizottság. Az arról szólt, hogy az ültetvényeken belül a művelési módot, a művelési rendszert is vegyük be abba a sorrendbe, hogy miket kell összeírni majd az összeíróknak.

Ez a művelési mód azért volna fontos, mert nem elég tudni egy gyümölcsösről, pláne ültetvény alatti méretű gyümölcsösökről, hogy milyen fajok vannak benne, milyen a sortávolság, tőtávolság, hanem a művelési rendszert is javasoltuk felvenni. Mert ránézünk egy gyümölcsösre, és az, hogy mondjuk, a kordonos gyümölcsösnél 2 méteres sortávra és 1 méter tőtávra van ültetve a fa, akkor ha most 2 méter a tőtáv, akkor az rosszul működő, rosszul ültetett kordonos ültetvény-e, vagy éppen valami más miatt tették ezt, tehát ez mindenképpen hozzáadott értéke lett volna az ültetvények felmérésének tekintetében.

Úgyhogy azért támogatni fogjuk, amit mondtam, hogy a statisztikai adatok fontosak, viszont azt nagyon hiányoljuk belőle, hogy ezt a hazai gazdaság számára ezeknek a statisztikai adatoknak a begyűjtését a nekünk fontos gyümölcsök vonatkozásában elmulasztottuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Vágó Gábor képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Van egy rossz hírem Varga képviselő úrnak. Nincs vidékstratégia, nem hozták be a parlament elé. Kormányzaton belül a minisztériumok hátsó szobáinak talán alsó fiókjaiban még nyomokban megtalálható, de azok a szép elemek, amelyekkel itt Ángyán exállamtitkár úr körbeturnézta a vidéket, és jómagam is több állomáson meghallgattam őt, azok a szép elvek, úgy tűnik, elszálltak.

És talán ennek is tudható be, hogy azok az értékek, nemzeti értékek, amelyek itt vannak Magyarországon, nem fontosak annyira, hogy számba vegyük őket. Nem fontos annyira az érdi bőtermő. Nem fontos annyira az egres. Nem fontos a cseresznye, nem fontos a mandula; de hogy valóban Magyarországon a második legnagyobb termőterülettel a meggy rendelkezik, és utána jön a szilva.

Ifjúságom java részét meggyesekben töltöttem. Nem akarok most nagyon meggyesezni, hiszen az Esztergom-vita kapcsán volt már meggyesezés elég, de tényleg szörnyű azt látni, hogy pápábbak vagyunk a pápánál, amit az Unió kér, azt megtesszük, tovább nem megyünk, mert az már pénzbe kerül. Kérem szépen, ha valóban az a célja a kormányzatnak, amit Ángyán államtitkár úr belerágott a vidéki emberek fejébe, hogy a lokális gazdaság, helyi termék, helyi földolgozás, akkor mi lesz azokkal, akik mondjuk, Panyolán a 'nem tudom szilvát' akarják feldolgozni? Mennyi 'nem tudom szilvafánk' van? Hány olyan helyi tájjellegű, tényleg magyar nemesítésből származó gyümölcsfánk van, ami nem esik ebbe a négy gyümölcsfajta sorába? Fogalmunk sincsen, és ezek után nem is lesz fogalmunk róla.

De én pontosan gyümölcsészektől tudom, hogy a kajszi termőterülete szűkebb pátriámon, Kecskeméten radikálisan csökkent, erről most kapunk egy szép számot. De hogy mi lesz a hevesi meggyesekkel, arról nem tudunk semmit, mert a meggyeseket nem kell megszámolni. Ez eléggé problematikus. Lehet itt arra hivatkozni, amit hallottam számot, hogy 100 millióval többe kerülne, ha megszámolnánk az LMP-s javaslat szerint még a meggyet, szilvát, birset, cseresznyét, diót, gesztenyét, mandulát, mogyorót, bodzát, naspolyát és az eperből a fehéret és a pirosat is. Kérem szépen, ez a 100 millió forint amit most befektetnénk, nem éri-e meg hosszú távon, ha tudjuk azt, hogy hol vannak azok a gyümölcsöseink, amikre lehetne egy helyi feldolgozóipart építeni? Nem érné-e meg, ha távlatosan gondolkodnánk a magyar vidék helyzetéről és nem csak az éppen aktuális pénzspórolást tartanánk szem előtt? Egyértelmű a kormányzat preferenciája: nem.

De még egy dolog van. Ettől függetlenül támogatjuk, mert tudjuk, hogy mennyi van a kajsziból, almából meg az ősziből. Ez is már több mint a nulla. Viszont a tájjellegű őshonos fajtákat legalább ennél a négynél nem volna pluszmunka fölmérni. Nem volna semmiből több az, ha odaírnák, hogy ez nem a sztenderd idared alma, hanem ez tájjellegű, a helyre, arra a kis mikroklímára jellemző fajta, ami őrzendő-védendő.

Magyarországon elindult egy mozgalom, nem tudom, hogy ismerik-e. Ez a Tündérkert Mozgalom, ahol pontosan a tájjellegű gyümölcsösöket ültetik össze templomkertben, falu szélén azért, hogy megvédjük ezeket az értékeinket, mert a Magyarországon található génállomány ugyanúgy szerintünk a nemzeti vagyon része.

Ha elvégezzük ezt a fölmérést, egy fillérrel nem kerül többe, ha van még a fölmérőlapon egy rubrika, hogy az őshonos fajta-e és arról az őshonos fajtáról még körülbelül mit kell tudni. Nem kerülne több pénzbe, tényleg nem. (Varga Géza: Van a fajtára rubrika.) De az külön megemlítendő-e, hogy őshonos-e. Ez egy x lenne csak a rubrikánál. Az LMP adott be ezzel kapcsolatban is egy módosító javaslatot, ez tényleg nem kerül több pénzbe.

(23.50)

Reméljük, hogy a magyar gyümölcsészek érdekeit is védik abban, hogy ezt a génállományt megvédik.

Csak egy kérdés volna, hogy konzultáltak-e - nem tudom, hogy az államtitkár úr tud-e róla, mert itt nincsenek sokan a Vidékfejlesztési Minisztérium soraiból - például a gyümölcsész hálózattal ezen felmérés tervezése kapcsán, hiszen az Aggteleki vagy a Bükki Nemzeti Parkban, az Ormánság Alapítványban, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kht.-ben, a Pangea Egyesületnél, a Gömöri Környezet- és Tájfejlesztő Egyesületnél folyik munka ezen gyümölcsök felmérése kapcsán, megvan már egy adatállomány, ami ezeknél a civil szervezeteknél vagy intézményeknél ott van, ezt csak el kellene kérni, nem kellene plusz újabb kiadásokat eszközölni. Mondjuk, ha azt a meglévő adatállományt, amit eddig már összegyűjtöttek, és az erre fordítandó pénzt csak arra költenénk, hogy akkor a meggyet vagy csak a szilvát... - vagy egy lépéssel menjünk tovább, mint amit az Unió akar, csak egy lépéssel, hogy lássuk azt, hogy hogyan lehet kitörési pontja a magyar vidéknek, ami nem a négy nagy uniós gyümölcsfajtára épül.

Tehát kérem az államtitkár urat, hogyha konzultál a Vidékfejlesztési Minisztériummal - nagyon sajnálom, hogy például nincs itt senki a Vidékfejlesztési Minisztériumból -, akkor ezeket az LMP-s módosítókat ajánlja figyelmébe.

Köszönöm a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólásra Hanó Miklós képviselő úr következik. Parancsoljon!

HANÓ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Az előző hozzászólásomban azért nem akartam bővebben kifejteni, mert ez egy EU-s előírás, ezt végre kell hajtani és kész.

Vágó Gábornál el akarok oszlatni egy tévhitet. Nehogy azt higgye, hogyha most felmérjük, hogy mennyi a meggy, mennyi a cseresznye meg mennyi a dió, és azután akarunk üzemeket csinálni, akkor az egy normális dolog. Az a téeszesítés, az volt az, amikor beleszorították az embereket, hogy na, van ennyi meggyed, akkor állj össze. A piacgazdaságban ez úgy működik, hogy ha van megfelelő piaci rész vagy van lehetőség, gazdasági lehetőség, akkor azt termelik. Az megint más, hogy a Darányi Ignác-tervben van erre forrás, tehát ha a gazdák összeállnak. Eleve a meggynél meg pont a cseresznyénél ciklikus a dolog, mert amikor sok helyen elfagy, akkor jó piaci ára van, amikor meg nem fagy el, és túlkínálat van, vagy sok az eső, akkor elrohad. Sokféle dolog van, de attól, hogy mi összeírjuk, hogy mondjam, attól ez nem lesz előrébb.

Még amit el akarok mondani: ebben az egész dologban az összeírásnál a gazdák nem annyira repkednek, tehát nehogy azt hidd, hogy ettől ők most olyan nagyon boldogok, hogy neki számolják a disznóját, a csirkéjét, a gyümölcsfáját, meg hány centire van, meg mi hogyan, itt nem ez a lényeg. Van egy kötelező jelentés, amit meg kell csinálni, egyébként meg azt, amit mondtál, hogy feldolgozóipart kell csinálni, viszont meg a gazdák társulásával kell megcsinálni öncélúan, ez nem függ az összeírástól.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Apáti István képviselő úr következik. Megkérdezem, hogy mivel kezd, rendes felszólalással vagy kétpercessel. (Dr. Apáti István: Kétpercessel, és körülbelül le is tudom a rendes felszólalást.) Parancsoljon! Akkor legyen rendes felszólalás, és akkor hagyja abba, amikor jónak látja.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Jó rendben, köszönöm szépen, igyekszem tényleg röviden összefoglalni. Én magam ugyan nem agrár végzettségű képviselő vagyok, de odahaza családi gazdaságból élnek a szüleim, családi gazdaságból él a családom, úgyhogy van némi fogalmam akár az alma, akár a meggy, akár a szilva termesztésével kapcsolatosan.

Ráerősítenék Varga Géza képviselőtársam gondolataira: igenis nem lenne haszontalan legalább akkor a meggy termőfelületének mértékét, mennyiségét összeírni. Úgy gondolom, ha az alma, a körte, a kajszi- és az őszibarack esetében hasznos, akkor ugyanilyen hasznos lenne a meggy esetében is; mégpedig azért, mert évről évre azt láthatjuk, hogy pontosan ennél a gyümölcsfajtánál van a legtöbb piaci zavar meg a legtöbb értékesítési nehézség. Akár a termelés, akár az értékesítés szervezése szempontjából hasznos lehetne, ha ezeket a területeket felmérnénk, és szó sincs arról, hogy pont a Jobbik mondaná azt, hogy az amúgy sem túl egyszerűen teljesíthető uniós előírásokat akkor mi most fejeljük meg eggyel, és tegyük még nehezebbé az amúgy sem könnyű dolgunkat, hanem saját magunk számára készítsünk egy hasznos adatbázist legalább a meggyel kapcsolatban.

Erre azért is lenne szükség az előbb említetteken túlmenően, mert Magyarország mellett Lengyelország és Németország az Európai Unió három nagy meggytermelője, ez a három ország körülbelül az Unió meggytermelésének 80 százalék körüli mértékét adja, és egyébként gyakran előfordul, hogy a másik két országban - talán az 1990-es évek végén vagy a 2000-es évek elején emlékszem ilyen időszakra -, két egymást követő évben a lengyeleknél elfagyott a megy, meg a németeknél sem igazán jött össze a termés, akkor 300-310 forint körüli felvásárlási ára volt a meggynek, szinte akkori viszonylatban aranyáron mérték, aztán sajnos következett nemhogy hét, hanem attól sokkal több szűk esztendő.

Tehát nem ártana ezt a felmérést megcsinálni, nem kerülne annyival többe, pontosabban többet érne, több hasznot hozna, több hozadék lenne, mint amennyi költséggel vagy kiadással járna, és valóban érdemes lenne megfontolniuk a Jobbiknak azt a javaslatát, hogy akár a 2006. évi XLVIII. törvényben, akár az ezt a törvényt módosító törvényjavaslatban foglalt szempontokon túlmenően vegyük figyelembe a művelési módszer vagy művelési rendszer szempontját is, hiszen ez is egy lényeges, meghatározó tényező lehetne a felmérés elkészítésénél.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.)

Mivel jelentkezőt nem látok, megkérdezem Rétvári Bence államtitkár urat, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra most válaszolni. (Dr. Rétvári Bence: Igen.) Igen, kíván válaszolni.

Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyes módosító javaslatokról majd lesz alkalmunk itt vitatkozni a részletes vita során. Én csak arra szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni, hogy egyrészről van a kormánynak vidékstratégiája, Darányi-tervként mindenki megismerhette, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban is megvitatásra került, sok vidéki fórumon is, minden más helyeken is.

Ez a vita azonban nem egy mezőgazdasági vita - akkor a Vidékfejlesztési Minisztérium lenne az előterjesztője -, hanem egy statisztikai, KSH-s, európai uniós, közigazgatási kérdésnek a megvitatása, egy kötelezettség, amit végre kell hogy hajtsunk, és a későbbiekben hasznos adatokat szolgáltathat a különböző tervezésekhez. De örülök, hogy ezt a részét mindenki támogatta, a különböző részekben pedig nagy érdeklődéssel hallgattuk mindnyájan a tőtávolságokra és egyebekre vonatkozó felvetéseket. Magam is sokat tanultam ebből a rövid vitából.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára holnap kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyházkénti elismerés elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. Az emberi jogi bizottság önálló indítványát T/5839. és H/5854. számon ismerhették meg a képviselőtársaim.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, az előterjesztő bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   244-346   346-360   360-376      Ülésnap adatai