Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Németh Zsolt államtitkár urat, kíván-e szólni. (Németh Zsolt nemet int.) Nem. Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, ezért most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést... (Több oldalról is több képviselő érkezik az ülésterembe.) A szocialista képviselő urakat várom éppen. (Derültség.)

Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/1474. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 344 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Azerbajdzsán közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat; az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Grúzia közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat; az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat; valamint az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája és a határozathozatalok.

A törvényjavaslatokat T/1475., T/1476., T/1477. és T/1478. sorszámokon megismerhették.

Az együttes előterjesztői expozé már elhangzott, ezért most a külügyi bizottság állásfoglalásának ismertetése következik 5 perces időkeretben. Megadom a szót Gruber Attila képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. GRUBER ATTILA, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A külügyi és határon túli magyarok bizottsága mai ülésén megtárgyalta az imént felsorolt javaslatokat, jelesül a T/1475., 1476., 1477. és 1478. számú javaslatokat.

A bizottság különösebb vita nélkül egyhangúlag döntött úgy, hogy ezeket általános vitára alkalmasnak találja, és javasolja ezen általános vita lefolytatását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, 15-15 perces időkeretben; elsőként Gruber Attila képviselő úrnak, Fidesz.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jelen hozzászólásomban az Azerbajdzsán, Grúzia és Moldovai Köztársaság kapcsán kívánok szólni. Ezen három javaslat az Unió, valamint Azerbajdzsán, Grúzia és a Moldovai Köztársaság közötti megállapodásokat hirdeti ki Magyarországon. Ez Magyarország számára nemzetközi jogi kötelezettség, amely a csatlakozási szerződések miatt hárult hazánkra.

A szerződések, mindhárom szerződés célja, hogy az Európai Unió és az adott államok közötti kapcsolatot erősítse, elmélyítse. A keleti partnerség kezdeményezés adja meg a keretet ehhez, azaz hogy az említett országok, valamint az Unió politikai és gazdasági téren elmélyíthessék kapcsolataikat. 2011. május 26-án Magyarországon kerül megrendezésre a második keleti partnerség csúcstalálkozó, amely a kezdeményezés legmagasabb szintű, kétévente sorra kerülő rendezvénye a 27 európai uniós tagállam és a 6 keleti partnerség tagország állam- és kormányfőinek részvételével.

Ez esetben nem túlzás azt állítani, hogy ez a csúcstalálkozó az egyik legfontosabb rendezvénye lesz a magyar soros elnökségnek. Az Európai Unió a prágai csúcstalálkozón, azaz 2009. május 7-én hivatalosan útjára indította a keleti partnerség programot, amelynek keretében hat volt szovjet tagköztársasággal, azaz Ukrajnával, a Moldovai Köztársasággal, Azerbajdzsánnal, Örményországgal, Grúziával és Fehéroroszországgal szorosabbra kívánja fűzni politikai és természetesen gazdasági kapcsolatait is.

Magyarország számára tehát kezdettől fogva kiemelten fontos ennek a területnek az ápolása, erősítése. Ennek tükrében a 2011. január 1-jén kezdődő magyar elnökség is kiemelt témaként kezeli a keleti partnerség kezdeményezést. Az Európai Tanáccsal, az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal szorosan együttműködve Magyarország eltökélt abban, hogy előbbre vigye a keleti partnerség ügyét a prágai nyilatkozatban lefektetetteknek megfelelően a gazdasági, de a szociális, a politikai és az infrastrukturális téren egyaránt.

A Moldovai Köztársasággal, Azerbajdzsánnal és Grúziával kötendő partnerségi és együttműködési megállapodás nagymértékben hozzájárul ezen célok és részcélok megvalósítása érdekében. A második keleti partnerség csúcstalálkozó elé többek között azért is nagy várakozásokkal tekint a leendő magyar elnökség, mivel abban esélyt lát arra, hogy összefogásra és összefoglalásra kerüljenek a keleti partnerség kezdeményezés eddigi eredményei, továbbá olyan javaslatok kerüljenek kidolgozásra, amelyek előrébb vihetik a prágai nyilatkozatban lefektetett elemek közül azokat, amelyek területén ez idáig kevesebb előrehaladás történt a kívánatosnál. Ilyen például a szektorális politikák, az energiaügyi, valamint a migrációs együttműködés.

Talán azon képviselőtársaim, akik figyeltek államtitkár úr korábbi hozzászólására, aláhúzzák és megerősítik azt, hogy az energiaügyi együttműködés a közeljövőben milyen fontos, és kiemelten, Magyarország számára kiemelten fontos feladat lehet. Magyarország számára a térség gazdaságainak minden területén van potenciális lehetőség, különösen a logisztika, az energetika és a mezőgazdaság területén.

(18.30)

A kihirdetésre kerülő törvényjavaslatok hozzájárulnak ahhoz, hogy létrejöjjön egy olyan politikai párbeszéd, amelynek eredményeképpen a demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatok egyre erősebbé válnak, továbbá előreláthatóan az ezen megállapodás révén elért gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni az adott országok és az Unió között. Az együttműködés eredményeképpen a régión belül a biztonság és a stabilitás jelentős mértékben megnőhet, valamint jelentős eredmények érhetők el a terület fejlődése szempontjából. A regionális szinten megvalósuló párbeszéd eredményeképpen az európai stabilitás és biztonság megerősödik, mi több, az ezen keretek között zajló párbeszéd a demokrácia elveinek betartásához, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásához is nagymértékben hozzájárulhat. Nem véletlen fontos ez számunkra néhány, korábban felsorolt ország tekintetében.

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a kihirdetésre kerülő törvényjavaslatok a befektetési és harmonikus gazdasági kapcsolatok előmozdításával hozzájárulhatnak az adott három ország fenntartható gazdasági fejlődésének elősegítéséhez.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Dorosz Dávid képviselő úr, LMP.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A keleti partnerség az egyik, ha nem a legfontosabb külpolitikai intézménye az Európai Uniónak, ezen az alapon támogatni fogjuk ezt a javaslatot. Egy dologra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét: sem az Európai Unió, sem Magyarország nem követheti el azt a hibát, hogy a gazdasági érdekei felülírják az emberi jogok és a demokrácia iránt érzett elkötelezettségét, különösen ezeknek az országoknak a kapcsán, hiszen látjuk, hogy egyes térségekben ezekben az országokban vannak problémák. Hadd utaljak itt csak a Kadirov-rendszerre az Észak-Kaukázusban található Csecsenföldön.

Éppen ezért támogatjuk azt, hogy az Európai Unió egységesen, közösen, egy hangon tárgyaljon és építsen ki a demokráciát és az emberi jogok megerősödését elősegítő kapcsolatot ezekkel az országokkal.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Balla Mihály képviselő úr, Fidesz.

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Kicsit ott folytatnám, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, ahol Gruber képviselőtársam befejezte a gondolatait - vagy amiről Dorosz képviselőtársam is beszélt -: a keleti partnerség kiemelt területe az európai uniós soros elnökségnek, ráadásul a parlamentünket is érinteni fogja ez a kérdés, hiszen a tervek szerint május 5-én és 6-án itt fognak találkozni a tagországok külügyi bizottságainak a vezetői, és ennek keretében az egyik fő témája ennek a találkozónak, a COSAC-találkozónak a keleti partnerség lesz, illetve a nyugat-balkáni helyzet, illetve az azzal kapcsolatos teendők.

Mégis, a javaslatok közül én a T/1478. számúval szeretnék foglalkozni kicsit részletesebben, amely az Európai Unió és az Orosz Föderáció kapcsolatairól, illetve partnerségi együttműködéséről és annak a kihirdetésről szóló törvényjavaslat, amely különösen azért fontos, hiszen az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai rendkívül intenzívek és sokrétűek.

Jelenleg az Unió Oroszország messze legnagyobb kereskedelmi partnere a maga 50 százalék feletti részesedésével. Gazdaságpolitikai kérdésekben egyre inkább keleti elmozdulás érzékelhető, ebből következőn Oroszország szerepe megkerülhetetlen. Lényeges az orosz féllel való jó partneri, kölcsönös partneri viszony létesítése, fenntartása, s ez a szerződés pedig előmozdítja, illetve megszilárdítja mindezt.

A magyar-orosz politikai és gazdasági kapcsolatok az 1998-as oroszországi pénzügyi válság után csak a 2000-es évek elején kezdtek igazán újra élénkülni, a teljes, Oroszországba irányuló export értéke annak idején majdnem megháromszorozódott. Az elmúlt években Oroszország megkülönböztetett figyelmet fordít Magyarországhoz fűződő kapcsolataira, ezzel párhuzamosan a gazdasági együttműködés is dinamikusan fejlődött. Tehát a jó gazdasági kapcsolatok nemcsak az Európai Közösségnek, hanem hazánknak is különösen fontosak.

2000-ben beindult az együttműködés egyik legnagyobb sikerének számító energiadialógus és a nem kevésbé ambiciózus közös Európai Gazdasági Térség koncepciója. Bár Európa energiafüggése tény, nem szabad elfelejteni, hogy ez az eladó-vevő viszony kétoldalú függés, amelyben Oroszországnak mint szállítónak legalább akkora szüksége van piacaira, mint az európai államoknak a földgázra vagy éppen kőolajra. Tehát amikor energiafüggőségről beszélünk, akkor szem előtt kell tartani, hogy a függetlenedés természetes érdekünk, de ez egy kétoldalú gazdasági kapcsolat, amelyben mindkét félnek jogai és kötelezettségei vannak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetes vita tárgya az Unió tagországain belül és természetes köztünk is, hogy a jövőben milyen módon és milyen mértékben kell a Közösségnek közelednie Oroszországhoz. Ezek a kérdések természetesen a magát az elmúlt években újradefiniáló Oroszországban is folyamatosan napirenden vannak, az azonban nem lehet kérdés, hogy jelenleg a világgazdaságban egy olyan átalakulás van folyamatban, amelyben a keleti országok súlya nő, és a jövőben nőni is fog. Egyre fontosabb lesz az olyan hatalmas országok gazdasági súlya, mint Kína, India és természetesen Oroszország.

Az Unió célja tehát egy olyan stratégiai partnerség létrehozása, amely a közös érdekek és az olyan értékek tiszteletben tartásán alapul, mint a piacgazdaság, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása. Bár természetesen az Európai Közösségnek továbbra is kritikusan kell viszonyulnia az oroszországi fejlődés anomáliáihoz, ezzel is segítve a demokratizálódást, mégis ez a szerződés hozzájárulhat a fentebb felvázolt stratégiai célok megvalósulásához.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. (Jelzésre:) Államtitkár úr nem kíván válaszolni. Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztésekhez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, ezért most a határozathozatalok következnek.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/1475. sorszámú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 347 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/1476. sorszámú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 347 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/1477. sorszámú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 351 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/1478. sorszámú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 356 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás és annak módosításainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és határozathozatala. A törvényjavaslatot T/1473. sorszámon, az európai ügyek bizottsága ajánlását pedig T/1473/1. sorszámon megismerhették.

Az előterjesztői expozé már elhangzott, ezért most a bizottsági álláspontok ismertetése következik, 5-5 perces időkeretben.

(18.40)

Megadom a szót Balla Mihály úrnak, a külügyi bizottság előadójának.