Készült: 2024.09.26.18:22:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

257. ülésnap (2013.03.04.),  325-379. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 1:00:06


Felszólalások:   309-325   325-379   379-393      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozó felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság vizsgálatának eredményeiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. A gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványát H/10077. számon, a bizottsági ajánlást pedig H/10077/2. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen egy ajánláspontot tartalmaz. Megnyitom a részletes vitát hatperces időkeretben. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Megadom a szót Veres János képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan azt elnök úr megfogalmazta, egy ajánlási pontról szól a részletes vita, ezt az ajánlási pontot Józsa István és Göndör István képviselőtársaimmal közösen nyújtottuk be. Azért nyújtottuk be ezt az ajánlási pontot, mert az eredeti határozati javaslat, ami az Országgyűlés előtt szerepel, semmiképpen nem tükrözi valóságosan azt a bizottsági munkát, ami folyt az elmúlt hónapokban; nem tükrözi valóságosan a bizottságban elhangzott meghallgatotti véleményeket; nem tükrözi valóságosan a bizottság munkájában megismert dokumentumok tartalmát; és legfőképpen nem terjed ki és nem érinti semmilyen módon érdemben azt a folyamatot, amely a Malév csődjéhez vezetett 2012 februárjában. Azaz a csődöt megelőző időszak teljes mértékben kimaradt a vizsgálatból. Ezt mindenfajta ügyrendi vitával, és mondhatom nyugodtan, hogy ügyeskedéssel a bizottságban mindvégig sikerült úgy tartani, hogy a jelenlegi kormányzathoz kötődő felelős vezetők - noha szerepeltek a bizottság eredeti meghallgatási menetrendjében - ne kerüljenek meghallgatásra, és ezzel kapcsolatban a bizottsághoz érdemi információ ne kerülhessen el.

Éppen ezért úgy gondoltuk képviselőtársaimmal közösen, hogy az eredeti határozati javaslatot mindenképpen módosítani kell. Egyrészt nem elfogadja a parlament, hanem tudomásul veszi ezt a bizonyos jelentést, de megállapítja a továbbiakban azt, hogy a vizsgálóbizottság nem vizsgálta a Malév csődhelyzetbe kerülésének valódi okait; nem vizsgálta az Orbán-kormánynak a csőd bekövetkeztében játszott szerepét és felelősségét, annak ellenére, hogy a tulajdonosi jogokat a csőd bekövetkeztét megelőző majd' két évben az Orbán-kormány minisztere gyakorolta. A vizsgálóbizottság a csődhöz vezető okokat egyoldalúan, koncepciózus módon, a pártatlanság igényének még a látszatát is mellőzve, kizárólag a 2002-2010 közötti időszakban kereste, holott a nemzeti légitársaság mint állami vagyonelem megőrzése 2010 és 2012 között az Orbán-kormány törvényi kötelezettsége volt. A vizsgálóbizottság nem vizsgálta, hogy az Orbán-kormányt milyen felelősség terheli a csődbe ment nemzeti légitársaság egyes értékes vagyonelemeinek - például repülési jogok - felelőtlen elherdálása és régi barátoknak történő átjátszása miatt. A vizsgálóbizottság nem vizsgálta, hogy van-e reális esély arra, hogy a mindenkori kormány új nemzeti légitársaságot hozzon létre.

Így szól a mi kiegészítésünk, amit most szó szerint idéztem a benyújtott módosító indítványból. És tettem mindezt azért, mert a vizsgálóbizottság munkájában noha tényszerűen ismert körülmények hangzottak el, a vizsgálóbizottság jelentése végül is egy olyan irományra alapozódik, amely iromány nem volt része a vizsgálóbizottság tevékenységének, a vizsgálóbizottság munkájában ezzel nem foglalkozott, ez a bizonyos Fehér könyv, amit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adott ki 2011 novemberében. És milyen érdekesek az időpontok: 2012. január 30-án a kormánystratégia kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a veszteséges Malévet, ami speciális eljárást jelent csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén, és a nemzeti légitársaság 2012. február 3-án reggel 6-kor repülési tevékenységét felfüggesztette, majd a Fővárosi Bíróság a felszámolást 2012. február 14-én már jogerősen is elrendelte.

Úgy gondolom, meg lehet állapítani ezekből a dátumokból is, hogy ha a kormánynak a Malév megmentésével kapcsolatban folytatott tárgyalásainak eredményétől vagy inkább annak eredménytelenségétől el is tekintünk, ezen időpontokat nézve, azt gondolom, érdekes gondolatok támadhatnak mindenkiben, aki a következőket elolvassa ebben a bizonyos Fehér könyvben '11 novemberében, két hónappal a Malév felszámolási eljárásának megindulása előtt.

Ebben a bizonyos Fehér könyvben már az szerepel, hogy a közelmúlt légitársaságot érintő állami intézkedései is mindazt a célt szolgálták, hogy a magyar piac kedvezőbb célpont legyen a potenciális légügyi szakmai befektetők szemében. Az elmúlt hónapok eredményei bizonyítják, hogy ez a törekvés sikeresnek bizonyult, a megfelelő befektető megtalálására fordított erőfeszítések továbbra is folytatódnak. Változatlanul kiemelt kormányzati cél, hogy Magyarországon működjön egy Budapest-központú nemzeti légitársaság, amely biztosítja a nemzetgazdasági és stratégiai érdekek érvényesülését.

Úgy gondolom, miután ezek szerepeltek annak idején, és láthatóan a kormány nem tudta a saját maga által leírt elvárásokat, a saját maga által kitűzött célokat sem teljesíteni, ezért számomra semmiképpen nem fogadható az el, hogy megalapozatlan állítások szerepelnek ebben a bizonyos bizottsági jelentésben, hogy nem tényszerű megállapításokra alapozódik egy bizottsági jelentés, és olyan kérdéseket érint elnagyoltan, elmaszatoltan, amely kérdések ugyanakkor a vizsgálóbizottság munkájában, tevékenységében egyértelműen megfogalmazásra kerültek, és ennek megfelelően itt a bizottsági jelentésben is helye lett volna. Éppen ezért én a magam részéről egy kapcsolódó módosító indítványt is benyújtottam ehhez a vitához, amely indítványban írásban is szerettem volna a parlament számára egyértelművé tenni, hogy a bizottság számára feladatul szabott kérdéskörökben korrekt válaszokat lehet adni a kérdésekre, megfelelő bizonyítékokkal és alátámasztással lehet megválaszolni ezeket a kérdéseket, és mindezt a most benyújtott kapcsolódó módosító indítvány részeként, immár az Országgyűlés iratai között is meg lehet találni mindenkinek.

(22.30)

Remélem, hogy akik érdemben foglalkoznak ezzel a kérdéssel, immáron ezt a bizonyos másik aspektust is megismerhették a vizsgálóbizottság tevékenységének egy szakmai és tényszerű megállapítássorozata alapján.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Aradszki András képviselő úr, KNDP. Öné a szó, képviselő úr.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én mindig nagy tisztelettel adózok Veres János képviselőtársam képességei előtt; főleg azon képessége előtt, hogy egyszerre volt bírája saját tevékenységének, egyszerre most meg védője is saját tevékenységének. Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy aki leginkább érintett volt - nem akarom azt mondani, hogy leginkább ő tehet arról, hogy a Malév csődbe ment -, az egyben a bizottság tagja is volt.

Ettől függetlenül azt kell mondanom, a képviselő úr megint arra próbálja helyezni a hangsúlyt, hogy vizsgáljunk olyan időszakot, amelyre az Országgyűlés mandátumot nem adott a bizottságnak, a 2010 és 2012 közötti időszakot említeném meg. Minderre figyelemmel nem tudjuk javasolni, hogy az Országgyűlés fogadja el a képviselő úr benyújtott módosító és kapcsolódó módosító indítványát.

Azt is hozzá kell tennem, tisztelt Ház, hogy nagyon érdekes helyzetben voltunk, amikor vizsgáltuk ezeket az időszakokat. Ugyanis minden egyes esetben, akik döntési pozícióban voltak, egyszerűen nem találták meg azt a pontot, hogy kimondhassák magukról, hogy igen ezért, és ezért vagyok felelős. Igen, elég nehéz volt megállapítani a felelősségeket, de az nyilvánvaló volt, hogy elsősorban egy elhibázott, előkészítés nélkül indított privatizációról volt szó, ami aztán alaposan csőd felé vezette a társaságot. Azt is hozzá kell tenni, a privatizáció előtt nyilvánvaló volt, hogy az akkori kormány nem készült fel hatékonyan az európai uniós csatlakozásra, és nem próbálta kezelni a Malév sorsát. Úgyhogy ezek a megállapítások nem tényszerűek, hanem igenis tényeken alapuló valós tartalommegállapítások, ezért nem tudjuk támogatni a módosító javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Elsőként felszólalásra következik Veres János képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Aradszki Képviselő Úr! Az utolsó fél percben mondott szavaira csak azt szeretném reagálni, hogy a legutóbbi vita során Hegmanné államtitkár asszony tényszerűen cáfolta az ön mostani állítását. Pontosan elmondta, hogy igenis rendelkezésükre állnak azok az okmányok, papírok, amely papírok létét ön vitatja, amelyekről valakik úgy gondolták, hogy nincsenek meg. De miután az államtitkár asszony elmondta a vitában, hogy a rendelkezésükre álltak ezek a papírok, ezért úgy gondolom, tényszerűen immáron az önök kormányának államtitkára részéről megcáfolásra kerültek.

Képviselő úr, nagyon fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy én semmi mást nem tettem, mint egy országgyűlési képviselő általános jogával élve, részt vettem a bizottság munkájában. Örülök annak, hogy a képviselő úr legalább azt nem vitatta, hogy ez a részvétel mindig a szakmai kereteken belül maradt. Ez azt jelenti, hogy tényállítások hangzottak el részemről, akár amikor kérdezettként voltam a bizottságban, akár pedig akkor, amikor olyan kérdések hangzottak el, amelyek előrevitték a bizottsági munka megalapozását szolgáló kérdések megismerését.

Végezetül, képviselő úr, csak szeretném pontosan idézni. A bizottság arra kapott felhatalmazást, hogy ugyan egy önök által korlátozottnak nevezett időszakban, mármint időben korlátozott időszakban, egy önök által előre megírt, a címben szereplő hibásak meghatározása mellett, de mégiscsak a jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző okokat kellett volna feltárnia. Miután a fizetésképtelenség 2012-ben következett be, a felszámolás pedig ezt követően történt, képviselő úr, a mi időnkben a Malév működött, a gépek felszálltak, az önök idejében pedig csődbe ment. Sajnos, ez bekövetkezett.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Varga István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megmondom őszintén, e késői órában a bizottság alelnökének, pénzügyminiszter úrnak a szavai miatt vagyok kénytelen szólni. Egyrészt azért, mert azt hiszem, nemcsak mi voltunk ketten, hanem többen voltunk együtt a múltkori késő esti vitában. Az államtitkár asszony világosan és egyértelműen nyilatkozott. De tessék szíves, képviselőtársam, a jegyzőkönyvet megnézni. Nevezetesen arról beszélt, hogy olyan okmányok voltak a birtokukban, amelyek időközben eltűntek. Azt mondta az államtitkár asszony, hogy voltak szerződések, amelyeket nem találnak. Nem azért nem bocsátották a bizottság rendelkezésére, mert nem akarták, hanem azért, mert eltűntek. Feltehetjük a költői kérdést az éjszakai órában, hogy akkor kinek volt érdekében, hogy ezek az okmányok eltűntek, ami egyébként példátlan. De volt ilyen, ismerjük az önök kormányzását, az FVM-nél is tűntek el iratok. Tehát az államtitkár asszony azt mondta, hogy eltűntek az iratok, valószínűleg nem a fideszes képviselők tüntették el az iratokat. Jó, ezzel is lehet vitatkozni természetesen.

A másik dolog pedig, hogy az jutott eszembe ebben a labancos-kurucos kérdésben, amiben nem tudunk megegyezni és nem tudunk konszenzusra jutni az alelnök úrral - ennyiben ki is javítom a képviselőtársamat, Aradszki képviselő urat -, nevezetesen, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy a pénzügyminiszter úr beült a bizottságba bizottsági tagként, hanem tisztségviselőként, alelnökként is. Különbözőképpen szocializálódtunk. Veres János szerint ebben az égvilágon semmi nincs. Az én gyermekszobám szerint ez elképzelhetetlen, hogy egyszerre a magyar államot képviselem pénzügyminiszterként, privatizálom a légitársaságot, utána meg beülök a vizsgálóbizottságba és vizsgálom magamat. Jó, lehet, persze lehet mindent. A Házszabály lehetőséget adott, úgyhogy Veres Jánosnak e tekintetben igaza van.

A harmadik, ami még ezzel kapcsolatban eszembe jutott, azt hiszem, a következő kétperces lesz, elnök úr. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Göndör István képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Én már az előző általános vita időszakában mint jegyző nem akartam lejönni és tovább nyújtani a vitát, de miután Aradszki képviselő úr most már másodszor követi el ugyanazt, én hadd hívjam fel a figyelmét: a vizsgálóbizottság kezdeményezése után a patkóban senkinek nincs joga, még módosító indítvánnyal sem megváltoztatni annak a tartalmát. Merem ezt azért mondani, mert én magam is több vizsgálóbizottságnak voltam részese, és ugyanezt tették a Volán, a MÁV esetében, vagyis nem engedték a folytatást. Azt mondom, hogy tessék megnézni, most már van értelme kezdeni, mert a Volánnál folytatódnak ugyanazok a folyamatok, ami ellen aktívan felléptek, és itt is nem kellett volna mást.

Ha önök azt mondják, hogy tiszták, akkor egyszerűen ki kellett volna nyitni a kaput egészen 2012 végéig, és akkor most nem arra kell hivatkozni, hogy mert tiltva volt. Ön úgy fogalmazott, hogy mert Veres János állandóan át akarta lépni. Mi már akkor is elmondtuk az általános vitában, amikor kezdeményezték, hogy terjesszük ki. De önök ezt megakadályozták. Akkor most ne tessék nekünk felhánytorgatni, hogy mi erre később is tettünk kísérletet, mert hitünk szerint így, ahogy Veres képviselő úr elmondta, van és lenne értelme a mai nap is azt vizsgálni, hogy mi történt 2010 után.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem értem, Göndör képviselő úr miért hánytorgatja fel nekem, a bizottság tagjának, hogy ragaszkodom az Országgyűlés határozatához, és az adott időkeret között szerettem volna maradni és vizsgálni a Malév és a kormányzati szervek tevékenységét. Ha nem ezt tettük volna, tisztelt képviselő úr, akkor lettünk volna házszabályellenesek. Ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy 2010-zel fejeződjék be a vizsgálat. 2010-ben még vizsgálódtunk, meghallgattunk akkori eseményeket, és rögzítettük is azokat a jegyzőkönyvben. Bár abban nem volt sok köszönet, mert a megjelent Bajnai Gordon, a megjelent Oszkó Péter természetesen úgy éreztette velünk, hogy ő azért maximálisan, hatékonyan és szakszerűen járt el, csak annyi történt, hogy nem sikerült a Malévet megmenteni az adósságától, az adósságainak a növekedésétől.

(22.40)

És nem sikerült az oroszokkal sem megegyezni abban, hogy azt az usque százmilliárd forintot valahogy meszeljék el, rendezzék el. Ilyen válaszokat kaptunk. Tisztelt Képviselő Úr! 2010-ig azt lehetett látni, hogy egy átgondolatlan, olyan privatizáció ment végbe, amelynek a résztvevője, az orosz fél egyszerűen nem volt kész arra, hogy ezt a Malévet ebben a helyzetben, amilyenben volt, üzemeltesse.

A legelső alkalommal, a gazdasági válság első szele elvitte a képességét az orosz félnek. Milyen céget választottak önök ki, amely nem volt felkészülve egy-másfél éves átmeneti nehézség finanszírozására? Erre tessenek nekem választ adni! Mert ha kész lettek volna, akkor nem lett volna az a helyzet, hogy nem tudják megfizetni az adósságaikat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Veres János képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Aradszki képviselő úrnak igaza lehetne, ha egyetlenegy jelenlegi kormányhoz kötődő személy meghallgatására sor került volna a bizottságban, azaz nem szabotálták volna el azon személyek meghallgatását, akik a Malévvel foglalkoztak hivatalból, akiket egyébként megnevezett Oszkó Péter a meghallgatása során, ugyanis, Aradszki képviselő úr, nem úgy szól az önök által beterjesztett és megszavazott határozati javaslata az Országgyűlésnek, illetve bizottsági címe, hogy 2010 kormányváltásig terjedő időszak, hanem 2010-ig terjedő időszak.

Ha tehát egy mákszemnyit engedtek volna abból, amiből egyébként nem engedtek, hogy az önök kormányzati periódusának egyetlenegy hetét, egyetlenegy hónapját, egyetlenegy intézkedését vagy elmaradt intézkedését nem engedték vizsgálni... - így van, képviselő úr, pontosan! Nem engedtek ebből semmit vizsgálni!

Varga Mihály, aki név szerint volt megemlítve Oszkó Péter által, és Varga úr sohasem cáfolta, hogy azon egyeztetésekre a visszaállamosítás kapcsán sor került, amelyekre Oszkó Péter hivatkozott a bizottsági meghallgatásán is, ő sem volt a bizottság vendége. Ma sem tudjuk, hogy pontosan ő hogyan és mint válaszolt volna a bizottság kérdéseire.

Tehát igaza lehetne a képviselő úrnak, ha legalább megengedték volna azt, hogy a 2010. év végéig tartó periódusban vizsgáljuk azt - mert az volt a meghatalmazás -, hogy a jelenlegi fizetésképtelenség, tehát a 2012-es fizetésképtelenséget és felszámolást előidéző okok vizsgálata.

Varga képviselő úrnak pedig azt tudom mondani, hogy az államtitkár asszony azt is elmondta, ha figyelt képviselő úr, hogy bizony rendelkezésre álltak azok a papírok, amiket Aradszki képviselő úr az iménti hozzászólásában hiányolt. Én arról nem beszéltem, hogy milyen papírok hogyan tűntek el, mert fogalmam nincs, hogy hol tűnnek el papírok, erről nem akarok nyilatkozni.

Szerintem nem volt arról szó a bizottsági munkában, és senki olyat nem állított, amit most a képviselő úr állít, hogy akár egyik kormányhoz tartozó periódusban, akár másik kormány időszakában tűntek volna el papírok. Abba tehát nem mernék belemenni, mert nincs róla információm, hogy mikor tűnt el, amihez mi nem jutottunk hozzá (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), egyáltalán eltűntek-e ezek a papírok. (Az elnök ismét csenget.) A tény az, hogy nem jutottunk hozzá.

Köszönöm figyelmüket és a türelmüket is.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Normál hozzászólásra jelentkeztem, de úgy látom, hogy itt közben beindult a kétpercespárbaj, de akkor megpróbálom rövidre fogni.

Szóval: Tisztelt Veres Képviselő Úr! Ha önöknél annyi dokumentum van, akkor én csak néhányat kérnék, hogy mutasson már be, legyen kedves. Az egyik, mondjuk, egy olyan levél, amelyet ön mint pénzügyminiszter, aki ezért felelős volt, mondjuk, Borisz Abramovicsnak címzett, és számon kéri rajta, hogy miért nem teljesítette a privatizációs szerződésben vállalt azon kötelezettségét, hogy föltőkésíti a Malévet; egy. Legyen kedves ezt a levelet bemutatni!

Kettő. Legyen kedves, mutassa már be azt a levelet, amit ön mint pénzügyminiszter az Európai Unióval folytatott tárgyalásokról vagy egyeztetésekről készített, amelyben előzetesen jóváhagyatja az Európai Unióval a Malév állami támogatását, azt a fajta állami támogatást, amit önök kezdtek el folyósítani. Ugyanis ez volt az a kés, amit a Malév testébe döftek.

Úgyhogy bármennyire is próbál itt maszatolni, teríteni a felelősséget, igen, a fizetésképtelenséget önök idézték elő ezzel a két lépésükkel.

Tudja, ez most olyan, mint amikor egy ápolót azért próbálnak kikiáltani bűnösnek és gyilkosnak, mert a beteget ápolja, holott valaki egészen más volt az, aki a folyamatosan ható gyilkos mérget hol kisebb, hol nagyobb dózisban, de elkezdte a betegnek adagolni. Na, most körülbelül itt tartunk.

És ez, amit itt most önök ilyen kvázi politikai nyilatkozattal be akarnak terjeszteni módosító javaslatként, szerintem egyszerűen vérlázító.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Veres János képviselő úrnak, MSZP.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Örülök annak, hogy végül is Márton képviselő úr legalább itt részt vesz a vitában, mert a bizottságba nem jött el meghallgatott személyként, pedig a bizottság programjában szerepelt. Örültem volna, ha a bizottságban is láthatjuk őt. Több javaslat hangzott el az ön meghallgatására. Fel is vette a bizottság a munkarendjére, de úgy látszik, hogy mégsem sikerült ott megjelennie.

Képviselő úr, figyeljen arra, amit mondok! Ugyanis én nem mondtam azt, hogy nálam bármifajta papír, okmány lenne. Nincs! Természetesen én az átadás-átvételi okmányokkal mindent ott hagytam a Pénzügyminisztériumban, miután az én tisztségem ott megszűnt, ebből következően tőlem ne kérjen olyat, amit önnek lehet, hogy ismernie kellene, mert ön azután nagyjából másfél évvel volt légügyi biztos, ami után én már nem voltam kormányzati szereplő. Ebből következően ön lehet, hogy látott olyan papírokat, amiket tőlem kért. Tőlem ilyen papírokat ne kérjen!

Már csak azért se kérjen, mert nem én voltam a szerződő fél. Ezt megint csak tudnia kellene. Nekem ilyenfajta jogosítványom nem volt, mint amire ön most hivatkozik. Nagyon világos, hogy a szerződésben kik voltak a szerződő felek, és kinek mire volt jogosítványa.

Azt a kérdést pedig, amit most itt föltett, azt nyugodtan föltehették volna képviselőtársai azoknak, akik a bizottsági meghallgatáson megjelentek, és megkapták volna rá a választ. Úgy gondolom, hogy volt is ilyen válasz egyébként a bizottsági munkában. Ezt persze nem vették figyelembe az önök fogalmazó munkatársai, hogy beleírták volna a jelentésbe. De ezt már csak sajnálni tudom. Én magam beleírtam a jelentéstervezetbe, amit én csináltam a magam részéről, az ön által most feltett egyik kérdésre adott azon választ, ami elhangzott a bizottsági meghallgatásnál. Ezért tehát csak sajnálni tudom, hogy nem tényszerűségre törekszik, hanem megint valamiféle vádaskodásra.

És, képviselő úr, ne mondjon olyat, hogy két és fél év után - hogy két és fél év után! - az akkori dolog miatt megy valami csőbe. Azt tudom önnek mondani, hogy az én miniszterségem ideje alatt valamennyi, Malévvel kapcsolatos döntés le volt egyeztetve a Bizottsággal. Ezt megtalálja az átadás-átvételi okmányokban. A Támogatásvizsgáló Iroda okmányai között megtalálja, hiszen ez nem privát levelezés volt, éppen ezért amit most tőlem kérdezett, menjen el a minisztériumba, nézze meg a papírokat, és megtalálhatja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Veres képviselő úrnak mondom, hogy a bizottságnak volt egy elvi álláspontja, hogy az időpont 2010. december 31-e. Ezzel többségében a kormánypárti képviselők is egyetértettek; egy.

Kettő. Az is igaz, hogy Oszkó Péter utalást tett Varga Mihállyal egy beszélgetésre, aki akkor még nem volt kormányzati tényező. Képviselő úr, a pénzügyminiszter Oszkó Péter volt. Ismerünk mi olyan dolgot - legalábbis itt, a jobboldalon - hogy vezetői felelősség. Lehet, hogy a másik oldalon ezt nem ismerik. A vezetői felelősség Oszkó Péteré volt és senki másé ebben az időszakban. Ilyen szempontból tehát teljesen indifferens volt, hogy mit beszélgetett Varga Mihállyal. A döntési pozíció, a döntési kötelezettség, a döntési lehetőség Oszkó Péteré volt.

A másik dolog. Hegmanné Nemes Sára államtitkár asszonnyal kapcsolatban: ő annyit mondott, hogy valóban volt a birtokában egy reorganizációs terv, de azt is hozzátette - és továbbra is kérem, hogy bólogasson -, hogy az is a birtokában volt, amit az Európai Unió vagy a Bizottság, vagy megfelelő szervezete írt, hogy ez a terv alkalmatlan volt, ezt nem fogadták el.

Önök azt várták el tőlünk, hogy ezt az alkalmatlan tervet alkalmazzuk a későbbiekben és mentsük meg a Malévot. Önök is tudták azt, hogy az elmúlt évek, az elmúlt időszakok téves privatizációjának köszönhetően a Malév menthetetlen volt, csak tolták mindig a döglött lovat a másik oldalra. Általában ezt csinálták más dolgokban is. Lásd: európai uniós és IMF-es kölcsön 12,6 milliárd euró, amit most kell visszafizetnünk. Ez a gyakorlat ment végig, és ez, az ilyenfajta kormányzati magatartás vezetett ahhoz, hogy a Malév 2012-re menthetetlenné vált.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra következik Márton Attila képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport.

(22.50)

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem csodálom, hogy Veres képviselő úr - mint pénzügyminiszter - nem akar emlékezni semmiféle dokumentumra, ugyanis ilyen dokumentumok nincsenek. Legalábbis az átadás-átvételi anyagban az a két legfontosabb dokumentum, ami alapvetően befolyásolta a Malév életét, az a két dokumentum nincs.

Először: nincs az a dokumentum, amely arról szólna, hogy számon kéri az akkori kormányzat pénzügyminisztere Borisz Abramovicsot, hogy teljesítse a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit, mert egyébként nem szólították föl a tőkepótlásra, tehát nincs ilyen levél, tisztelt képviselő úr. Ön mint pénzügyminiszter sem fordított arra figyelmet, hogy ilyen levelet Borisz Abramovicséknak és a tulajdonosoknak írjon, tehát nincs ilyen levél, átadás-átvételi csomagban ilyen levelet nem lehet találni.

Valamint olyan levelet sem lehet találni, amit vélhetően, mondjuk, a cseh légitársaság, a ČSA részéről a cseh állam vagy mondjuk, a LOT részéről a lengyelek lefolytattak tárgyalásokat és egyeztetéseket az Európai Unióval, illetve a Bizottsággal, amely lehetővé tette ennek a két légitársaságnak az állami tőkejuttatást. A Malév esetében pedig nincs ilyen levél, legalábbis az átadás-átvételben, amely a Malévval kapcsolatos dokumentumokat, szerződéseket, levelezéseket tartalmazta, az MNV részéről, ahol állítólag az összes anyagnak ott kellett volna lenni, ilyen levelezés nem volt.

Tehát továbbra is állítom, hogy önök felelőtlenül jártak el annak idején a Malév sorsát illetően, nem kérték számon a tulajdonosokon a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettséget, és ez vezetett oda, hogy a Malév fizetésképtelen lett. Tehát ne próbálja másra terelni a felelősséget, Veres képviselő úr!

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Veres János képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Képviselő úr, ön megint téved. A privatizációs szerződésben szereplő kötelezettségek teljesítésének számon kérése az akkori vagyonkezelő feladata volt. A vagyonkezelő ennek érdekében tett intézkedéseket. Ha megnézné rendesen azoknak a tárgyalásoknak a jegyzőkönyvét, amelyeket pedig én folytattam, akkor ezekben is szerepel az, hogy az orosz kormány képviselőinek a gazdasági vegyes bizottság ülésén én vetettem föl, és én kértem az ő közreműködésüket abban, hogy az orosz partner hajtsa végre a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Hogy ön ezt nem nézte meg, az egy más dolog, de rajtam olyat ne kérjen számon, ami nem az én jogköröm volt és nem az én lehetőségem volt. Tehát akinek ez jogköre volt és felelőssége volt, az csinálta, én a magam részéről szintén csináltam ezt a kérdést.

Képviselő úr, az egy súlyos félreértés, amit ön most itt mondott, a magyar kormány igenis elindította azt az eljárást, amelyet önöknek folytatniuk kellett volna. Elindította Brüsszel felé azt az eljárást, ami alapján a Malévnek nyújtandó támogatás egy reorganizációs program részeként nem minősül tiltott támogatásnak. Hogy ez nem ért véget, az annak tulajdonítható, hogy sajnos a kormányváltást követően az én ismereteim szerint meglehetősen - úgy fogalmazok - felületes módon kezelte az, akinek a felelősségi körébe tartozott, ezt a kérdést. De ebbe nem akarok belemenni, mert ezzel kapcsolatban a bizottságban nem került elénk dokumentum, ezért kértem a bizottságban, hogy tárgyaljuk meg.

Úgy, ahogy Aradszki úr mondta, a bizottság elfogadta, hogy december 31-éig tart a mandátum, csak semmit nem tett annak érdekében, hogy a kormányváltást követő időszakból bárki meghallgatásra kerüljön és egyetlenegy okmány a kezünkbe kerüljön. Ezért nincs ma sem a bizottsági tagok kezében semmi, ami a 2010-es kormányváltást követő időszakban keletkezett ebben az ügyben. Éppen ezért az én időszakomban, amit a Malévvel kapcsolatban tettünk, az megfelelt a jogszabályoknak, és megfelelt az európai uniós normának is.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Örülök, hogy Veres képviselő úr legalább annyit elismert - persze, most megint másra próbálja hárítani a felelősséget -, hogy a privatizációs szerződéssel kapcsolatos számonkérés bizony nem volt rendben. Most azt mondja, hárítja másra a felelősséget, hogy ez másnak a dolga lett volna, mi meg úgy látjuk, hogy nem. Tehát ez egyértelműen az ön feladata lett volna, különösen abban a helyzetben, amikor láttuk azokat a fotókat, hogy akkor teljesen magáénak érezte, amikor a privatizációs szerződés aláírása volt, még ugyan nagy parolában, mosolyogva kezet fogtak ott a Malév-embléma előtt, amikor a privatizációs szerződés aláírásra került. Úgyhogy elég érdekes, hogy utána úgy gondolta, hogy önnek ezzel az üggyel semmiféle teendője nincs.

Az a helyzet, képviselő úr, a másik témát illetően, hogy itt már elhangzott: bizony az az anyag, az a reoragnizációs anyag teljes egészében alkalmatlan volt arra. Aki valamennyire is jártas a légi közlekedésben és a közlekedésszervezési szakmában, ha belenézett abba az anyagba, akkor látta, hogy egy tőkehiányos társaságot még inkább olyan szervezési intézkedéseknek alávetni, legalábbis a dilettantizmus határát súrolja az, ami abban az anyagban le volt írva.

Továbbra is azt állítom, tisztelt képviselő úr, hogy azért minősítette tiltott állami támogatásnak az Európai Unió és az Európai Bizottság már az önök által folyósított pénzeket is, mert nem folytatták le azt az egyeztetést, amelynek eredményeképpen a Bizottság jóváhagyta volna ezt. Ez vezetett a fizetésképtelenséghez.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Veres János képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Képviselő úr, súlyos tévedés, amit ön mond. A fizetésképtelenséghez nem az vezetett, hiszen a cég fizetésképtelensége úgy állt elő, hogy az Európai Bizottság által kiszabott bírságból egy fillért sem fizetett sehová sem. A fizetésképtelenség sokkal hamarabb bekövetkezett az önök dilettáns vállalatvezetési, irányítási módszereinek következtében abban a több mint két évben, ami a Fidesz-kormány időszakában bekövetkezett és amelyről a bizottságot nem hagyták, hogy vizsgálódjon.

Képviselő úr, ezért azt tudom csak mondani, hogy súlyos tévedésben van, ha azt gondolja, hogy akkor rontotta el bárki ezt a részét a dolognak. Valamit elrontottunk, természetesen, ezt el is mondtam a bizottsági meghallgatás során, nem erre akarok most kitérni. Képviselő úr, az teljesen világos volt, hogy az Európai Bizottsághoz beadott reorganizációs programmal kapcsolatos tárgyalásokat folytatni kell az új kormánynak is. Önök nem folytatták ezt a tárgyalást. Senki nem tárgyalt Brüsszellel, az ezzel foglalkozó emberekkel a kormányváltást követően fél évig az én ismereteim szerint. De még egyszer mondom, ha okmányokat látunk, majd ki fog derülni, hogy voltak-e ilyen tárgyalások. Én azt tudom mondani: az én miniszteri időszakomban ezek a tárgyalások folytak, dokumentáltan folytak, és az én átadás-átvételi anyagomban ezek lefűzésre kerülve átadásra kerültek.

Ebből következően, képviselő úr, rajtam olyat ne kérjen számon, ami az önök hibája volt. A Malév akkor ment csődbe, akkor vált fizetésképtelenné, amikor a Fidesz-kormány nem foglalkozott vele kellő mértékben, és nem foglalkozott a reorganizációnak az európai uniós elfogadásával.

Hogy kinek mi a feladata: én elég világosan foglalkoztam, képviselő úr, én nem voltam aláírója ennek a szerződésnek, ebből következően nekem nem volt aláírói jogom, ilyenfajta lehetőségem. De igenis, abban a térben, amely térben nekem lehetőségem volt ennek a szerződésnek a végrehajtását elősegíteni, szóvá tettem, és jegyzőkönyvben rögzítettük azt az orosz kormány illetékesével, hogy azok a kötelezettségek, amelyeket vállaltak a szerződésben, végrehajtandó kötelezettségek, ugyanis ha nem, akkor bekövetkezik az, ami sajnos a Fidesz-kormány időszakában már bekövetkezett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem vettem részt a bizottság munkájában, és nem voltam itt a múltkori vitán, amikor Hegmanné Nemes Sára államtitkár kolléganőm elmondta a kormány álláspontját. Csak most hallgatva itt a vitát, Veres János miniszter úr szavaiból számomra az derül ki, ha ez igaz, hogy 2002 és 2010 között a Malév privatizációja sikeres volt; hogy 2002 és 2010 között a Malév évente egy jól gazdálkodó légitársaság volt; hogy 2002 és 2010 között a Malév megőrizte a gépállományát, és saját állományú gépparkja volt; hogy 2002 és 2010 között nem halmozott fel 100 milliárd forint tiltott támogatást, és hogy 2002 és 2010 között egy Veres János nevű miniszter tökéletesen végezte a dolgát, ami, ne haragudjon, képviselő úr, ebből a szempontból irreleváns. Reggelig mondhatják a szóvirágaikat, személy szerint senkit nem érdekel a Malév szempontjából, hogy Veres János nevű pénzügyminiszter hogy végezte a dolgát. A végeredmény az érdekes.

(23.00)

A végeredmény, amelyből - és reggelig beszélhetnek, akkor sem tudják az előbbi tényállást kimagyarázni. Nincs kétségem afelől, hogy mindent elkövetnek ennek érdekében, de nem tudják megtenni, mert egyszerűen nem igaz.

Ön ténynek igyekszik feltüntetni valótlan dolgokat, és valósnak igyekszik feltüntetni egy olyan történetet, ami nem úgy történt, ahogy ön és önök mondják. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások sora következik. Elsőként megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, KDNP.

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak pontosítani szeretnék egy-két dolgot a jegyzőkönyv kedvéért.

Veres János képviselő úr, pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy ő mindent becsomagolva, szépen átadott, az ő átadási jegyzőkönyvében ez szerepel. Képviselő úr, én ezt nem is vitatom, egy baj van, hogy ön ezt 2009. április 14-én tehette meg legkésőbb, mert akkor alakult meg a Bajnai-kormány. 2009 után, szintén MSZP-s kormányként a Bajnai-kormány tevékenykedett és juttatta el azokat az anyagokat vagy nem juttatta el, amit állítólag ön - és nincs okom kételkedni az ön szavában - átadott Oszkó Péternek, az új pénzügyminiszternek. De nem kételkedhetem Márton Attila képviselőtársam szavában sem, aki azt mondja, hogy a távozó, kétharmaddal leváltott szocialista kormány képviselőitől egy papírfecnit sem kapott, illetőleg azt a használhatatlan, európai uniós bizottság által használhatatlannak mondott reorganizációs tervet kapta, amelynek segítségével vagy amelynek alkalmazásával a 100 milliárd forintos tiltott támogatást nem lehetett kigazdálkodni a Malév működéséből. Nem lehetett kigazdálkodni a veszteségét, nem lehetett eltüntetni az egyéb adósságait, amely a szállítók felé fennállt.

Mindez akkor volt, tisztelt képviselő úr, amikor 2010-ben ott kopogott a 12,6 milliárd eurós tartozás, amit 2010-ben kellett elkezdeni törleszteni és tart 2014-ig. Hogy tegyünk bele majdnem 150 milliárdot a Malévbe ebben a helyzetben, amikor alkalmatlan a reorganizációs terv, adósságot kell törlesztenünk és nincsenek meg a dokumentumok? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Veres János képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Államtitkár úr, amiket ön nekem tulajdonít, én nem mondtam egyszer sem. Ön jobban tudja nálam, mert ön az előző kormányban is szerepet játszott, amikor eldöntötték, hogy a Malévnak nem lesznek saját gépei, hanem lízingelt gépei lesznek. Ugye, erre még emlékszik, hogy ez nem az átkozott szocialista kormányoknak volt a döntése.

Államtitkár úr, én nem mondtam azt, hogy jól működő vállalat volt. Én mindig azt mondtam a bizottsági munkában, hogy egy keservesen és kínnal életben tartott cégről van szó a Malév esetében. Rengeteg olyan konkrét ügy került a kormányzat szintjéig sajnálatos módon, hogy hogyan lehet életben tartani ezt a céget.

A különbséget csak annyiban látom, hogy ez 2010-ig sikerült, 2012-ben pedig nem sikerült. Ez a lényege a különbségnek, már megbocsássanak, mert ön azt mondta nekem, hogy itt mindenfajta szépítgetés lehetséges, én pedig ugyanezt mondom, hogy mindenfajta szépítgetés lehetséges. Lehetséges a múltra mutogatás is, de mégiscsak az a tény, hogy több mint két évig ez a kormány működtette, majd nem tudta működtetni ezt a céget.

Államtitkár úr, azt tudom mondani, hogy semmifajta olyan az én számból el nem hangzott, ami dicsőítése lett volna annak a periódusnak, mert nincs mit dicsőíteni, de egy tény: a működtetés biztosított volt, ilyen, olyan és amolyan módszerekkel, ilyen, olyan és amolyan beavatkozással vagy beavatkozás nélkül. De azért tényszerűen érdemes felsorolni azt, hogy az én miniszterségem alatt nem kapott tiltott állami támogatást a Malév. (Dr. Aradszki András: Csak azt kapott!) Mondom: nem kapott. Én felolvastam ezt már egyszer, most fel fogom akkor még egyszer olvasni.

Az első Orbán-kormány időszakában kapott összesen 47,2 milliárd forintot, amelyből 2001-ben 9,2 milliárd forintot, 2010-ben pedig 38 milliárd forintot immáron a második kormány időszakában... (Dr. Fónagy János: Nem is voltunk európai uniós tagok!) De nem ez a kérdés, bocsássanak meg (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.), nem ez a kérdés. Már elnézést, itt önök egészen mást beszéltek az imént. (Márton Attila: Te beszélsz egészen mást!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Dr. Veres János: Én is köszönöm, akkor ismételten megnyomom majd a gombot.) Kétperces felszólalásra megadom a szót Varga István képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az az igazság, hogy a párhuzamosok semmiképpen nem találkoznak, és én szeretném folytatni, amit államtitkár úr mondott.

Az első történés ez a bizonyos Költő Magdolna, aki felügyelőbizottsági tag volt, majd igazgatósági tag lett, amivel kapcsolatosan miniszter úr azt mondta, hogy az égadta világon semmit nem jelent, utána pedig vevőként szerepelt, ugye? Azért úgy tudom, hogy nem Fidesz közeli vállalkozás a Resonator Kft., amely vörös segélyt nyújt ma is például egy Békés megyei városban, ahol egy államtitkár asszony most lesz vezérigazgató-helyettes. És ahogy most este hallottam, idefelé jövet, ezt a trükköt Költőék egy másik céggel is megcsinálták, aki Szabó Andráshoz tartozik. Gondolom, Szabó Andrásról sem lehet mondani, hogy jobboldali gazdasági körökhöz tartozik.

Tudomásul kell venni, hogy önök egy elhibázott privatizációt csináltak, és azt a fáradságot sem vették, kedves képviselő úr, hogy esetlegesen strómanokat vettek volna igénybe, nem a haverokat meg a hozzám közeli vállalkozókat, katonatársakat alkalmazták volna, hanem Kiss Pistát, még ezt a fáradságot sem vették. Ezt megcsinálták, és most ennek az országnak be akarják bizonyítani, hogy önök nem követtek el semmit.

A politikai felelősség világos, hogy a szabad demokratáké és a szocialistáké, az egyéb felelősség kérdése pedig nem a parlamenti vizsgálóbizottság feladata.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Márton Attila képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport.

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Veres képviselő úr, én értem, hogy ön borzasztóan ki akarja magát mosdatni abból, hogy önnek bármi szerepe is lett volna a nemzeti légitársaság csődjében, de lássuk be, hogy volt, konkrétan például a privatizáció.

Amiről elfeledkezik, tisztelt képviselő úr: az a helyzet, hogy az önök által - tehát még egyszer mondom: az önök által, az önök kormánya által - juttatott támogatást minősítette az Európai Bizottság tiltott támogatásnak. Az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy ön még egy szót sem szólt erről, mert próbálja teríteni a felelősséget, én ezt az ön személyes indítékai miatt meg is értem, de az a helyzet, hogy az önök által folyósított támogatásokat kezdte el vizsgálni az Európai Bizottság, és hozott egy döntést, amely döntés értelmében arra kötelezte a céget, hogy fizesse vissza a magyar államnak azt a támogatást, amit a magyar államtól kapott.

Na, ez vezetett oda egyébként, még egyszer mondom, hogy a cég sajnos fizetésképtelen helyzetbe került, mert ezt már nem tudta volna visszafizetni. Úgyhogy, képviselő úr, ezek azért olyan fontos momentumok, amelyek mellett jó volna, ha ön sem menne el szó nélkül, és még egyszer mondom: 2010-ben, a kormányváltás után az első hivatalos levelezés és dokumentum az Európai Bizottsággal már arról szólt, hogy igazoló jelentést kértek arról, hogy az önök kormánya által folyósított összegek hová mentek és mi történt a Malévnél.

Hegmanné Nemes Sára államtitkár asszony valószínűleg tudja produkálni ezeket a leveleket is. Még egyszer hangsúlyozom: már jelentést kértek az önök által nyújtott támogatásról, tisztelt képviselő úr. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Veres János képviselő úr, MSZP.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Az imént félbemaradt sor: a visszaállamosítás során összesen 25,3 milliárd forint tőkeemelésre került sor, ebből 20,7 milliárd készpénzben, 4,6 milliárd követelés apportban. A készpénzes tőkeemelésből 16,8 milliárd rögtön az APEH-hez került inkasszóval, és összesen 3,9 milliárd forint készpénzes tőkeemelésre került sor a társaság likviditásának helyreállítása, a rövid távú finanszírozás érdekében.

Márton képviselő úr, az a probléma azzal, amit ön mond, hogy már két évvel azelőtt is, mint amit mond időpontként, az Európai Bizottságnál volt ilyen feljelentés, folyt ez a vizsgálat, csak az akkori kormány meg tudott válaszolni ezekre a kérdésekre, mert tárgyalni akart és tudott tárgyalni.

Tehát azt tudom válaszolni önnek, hogy rengeteg ügy volt folyamatban Magyarországgal szemben, de a mi kormányunk időszakában tényleges fizetési kötelezettséget nem kellett teljesítenünk. Amikor megállapították a fizetési kötelezettséget, utána is tudtunk úgy tárgyalni, hogy nem kellett megfizetni azt az összeget Magyarországnak.

Ezért csak azt tudom mondani, hogy nagyon sajnálom, hogy nem vették figyelembe azt, hogy mi volt az azt megelőző időszakban, és nem tudták folytatni az azt megelőző időszak sikeres tárgyalásait. Tényszerűen pedig az igaz, képviselő úr, szemben az ön állításával, hogy a Fidesz-kormány időszakában vált fizetésképtelenné és került csődbe ez a társaság.

(23.10)

Természetesen lehet visszafelé mutogatni sok mindenre, de a tény mégiscsak az, hogy a mi időszakunkban sikerült működőképesen tartani, az önök időszakában meg nem sikerült működőképesen tartani ezt a társaságot. Ez egy nagyon nagy szomorúság, valószínűleg mindannyiunknak. Én sosem mondtam azt, hogy minden tökéletes volt a mi időszakunkban, hiszen rengetegszer kellett a szabályok határmezsgyéjén egyensúlyozva megoldásokat keresni a napi problémák kezelésére, de mindig sikerült olyan megoldást találni, hogy a működőképesség biztosított volt. Önöknek ezt nem sikerült folytatni a későbbiek során, ezt én csak sajnálom, azt meg még jobban, hogy vizsgálni se engedték ezt az időszakot.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

MÁRTON ATTILA (Fidesz): köszönöm. Hogy nagy klasszikust idézzek: trükkök százaival azért sok mindent el lehetett intézni. Tisztelt Képviselő Úr! Tudja, olyan ez, hogy az elmúlt két évben az önök kormányzásának - finoman fogalmazok - a rengeteg sarát próbáljuk lapátolni, mert, tudja képviselő úr, az a helyzet, hogy - egy másik témában - például a túlzottdeficit-eljárást is önök hozták össze, és folyik az eljárás az ország ellen. No, azt is nekünk kell rendbe tenni. Csak az a helyzet, hogy itt nem hoz a Bizottság egy olyan határozatot, hogy Magyarországot csak úgy fizetésképtelennek nyilvánítja, míg a Malév esetében hozott azzal, hogy kötelezte az önök által folyósított tiltott állami támogatás visszafizetésére.

És tudja, képviselő úr, az a helyzet, hogy ha ön most arra hivatkozik, hogy mi nem folytattuk az önök gyakorlatát, ugyan mondja már meg, hogy mivel az az anyag teljesen alkalmatlan volt mindenféle reorganizációra, amire Oszkó Péter is folyamatosan hivatkozik, akkor mondja már meg, hogy mégis mi lett volna az az alap, amit az önök kormánya hagyományozott ránk Malév-ügyben, mi lett volna az a muníció, amivel lehetett volna tárgyalni. Mert igazából használható dolog nem maradt önök után semmi, csak egy nagy rakás adóssághalmaz, meg egy már folyamatban lévő európai uniós vizsgálat. Na, ez volt az önök hagyománya Malév-ügyben, ezt hagyták ránk. És ön is nagyon jól tudja, tisztelt képviselő úr, hogy a cég a bizottsági döntésig élt, és mi is mindent megtettünk annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest működőképes legyen, de amikor beállt a fizetési kötelezettség, még egyszer hangsúlyozom, az Európai Bizottság döntése értelmében, akkor kellett a céget leállítani.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Veres János képviselő úr.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Képviselő úr, rosszul tudja. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Már megint rosszul tudják. Amikor februárban leállították a Malévet, akkor nem azért állították le, mert beállt a fizetési kötelezettség. Nem volt fizetési kötelezettsége akkor még a Malévnek. Ebből következően, képviselő úr, rosszul menedzselték, rosszul próbáltak segíteni - azt soha nem vitattam, hogy próbáltak rajta segíteni -, és ennek eredményeképpen fizetésképtelenséget, majd csődöt jelentett a Malév. Egyébként ma is tisztázatlan, hogy ki mondta ki ezt a döntést. Én a mai napig várom a döntés pontos megszületésének a körülményeit, mert nagyon érdekes tanulságai lesznek majd annak is, ha valamikor ismertté fog válni számunkra, hogy hogyan is történt ennek a döntésnek a meghozatala.

Képviselő úr, továbbra is csak azt tudom mondani, hogy e vállalat működésének minden egyes elemét éveken keresztül vizsgálta az Európai Bizottság. Ha egyszer sikerült több éven keresztül a vizsgálatra megfelelő válaszokat adni és nem ítélte el az Európai Bizottság Magyarországot, akkor azt tudom mondani, hogy ha ez a tárgyalás folytatódik az önök részéről, akkor ez tovább is biztosítható lett volna a későbbiek során. Volt olyan kimenete ennek a tárgyalásnak, amely Magyarország számára és a Malév számára pozitív kimenetet is jelentett. Én csak azt sajnálom, hogy nem ezt a szálat vették fel, és nem ezzel foglalkoztak annak idején, hanem azzal, hogy hogyan lehet másokra csontvázkereséssel, meg mit tudom én, milyen hülyeségekkel ráborítani a szekrényt. Ha az lett volna az önök viselkedése, hogy megpróbálnak az előző kormánytól szerzett információkat figyelembe véve továbbra is eredményesen fellépni, akkor nem ez lett volna a végeredmény - ezt tudom garantálni minden további nélkül -, hiszen nagyjából tudom, hogy az azt megelőző években milyen helyzetben voltak ilyen tárgyalások, mennyire kiélezett szituációkban is sikerült az ország számára jó megoldást találni. Azt sajnálom, hogy ez nem történt meg, és így az önök időszakában ment csődbe a cég.

ELNÖK: Köszönöm. További kettőperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Varga István képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elmúlt percekben a legendás szocialista szakértelemről értesülhetett az ország közvéleménye és a parlamentben ülő képviselők. Ezzel kapcsolatosan az jut eszembe, kedves miniszter úr, hogy amikor bekövetkezett Magyarországon a rendszerváltozás és új kormány alakult, az Antall József vezette első kormány, akkor, emlékszem rá, hogy az önök propagandájának a legfontosabb része az volt, hogy hogyan lehet Jeszenszky Géza külügyminiszter, hogyan lehet egy tanár, Antall József miniszterelnök, amikor hiányzik belőlük a legendás szakértelem, ami azokban megvan, akik éveken, évtizedeken keresztül a szovjet elvtársakkal együtt tárgyaltak, most pedig Nyugat-Európával. Hogyan tölthetnek be ezek tisztségeket, hogyan ülhetnek a parlamentben olyan emberek, akik korábban tanárok, ügyvédek, jogászok, ellenállók, ellenforradalmárok voltak, fasiszták voltak? Most pontosan ugyanez a frazeológia ismétlődik itt a parlamentben. Ön végig azt mondja, hogy ugyan volt tiltott állami támogatás, de én, a legendás pénzügyminiszter, a zseniális simulékony modorommal folyamatosan a nyugati elvtársakkal, New Yorkkal tárgyalgattam, és ennek következtében, mivel zseniálisan tárgyaltam, nem volt semmilyen probléma, nem kellett Magyarországnak fizetnie. De amikor jött a dilettáns Fidesz-kormány, amely nem volt ilyen simulékony és nem úgy tárgyalt, akkor bekövetkezett a krach.

Egyszerűen elképzelhetetlen és elfogadhatatlan ez az érvelés. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Gruber Attila képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Érdeklődéssel hallgattam Veres miniszter úr sajátos időrendiségét. De én hadd hivatkozzam újra csak azokra az első kiszervezésekre, amivel éveken keresztül a kormány tudtával és asszisztálásával próbálták a Malév év végi veszteségét nullára feltornászni azzal, hogy közben adogatták el a Malévnak azokat a földi kiszolgáló elemeit, ami a későbbiekben megmutatkozott, hogy a nyereséges és valóban nélkülözhetetlen elemeket jelenti. A múltkor már említettem, hogy ilyen volt a földi üzemanyag-szállító, kiszolgáló rendszer, de mondhatnám az összes többi földi rendszert is. Ha megnézzük, az annak az eladásából származó bevétellel sikerült kikozmetikáznia a még mindig veszteséges, de nulla közeli állapotokat. Ennek aztán az lett a vége, hogy minden kis aranytojásocskát sikerült a fészekből elegánsan kiemelni. Tehát ezek a problémák nem megoldottak voltak, hanem a vagyonelemek folyamatos értékesítésével voltak biztosítottak.

A másik kérdés, ami nagyon érdekes - de lehet, hogy ez majd egy következő kétperces lesz -, hogy ez a technika, ez a mi időnkben bezzeg minden jól működött, most pedig minden összeomlik technika másutt is nyomon követhető, és egy következő kétpercesben szeretnék is példát mondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Veres János képviselő úrnak, MSZP.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kollégák! Olyat ne tulajdonítsanak nekem, amit nem mondtam. Varga képviselő úr, én nem beszéltem New Yorkról, Gruber képviselő úr, én nem mondtam azt, hogy minden jól működött. Én pontosan azt mondtam, hogy kínkeservesen, nagyon nehezen, rengeteg nehéz döntés meghozatalával sikerült működőképes állapotban tartani a céget. Én nem mondtam azt, hogy ez egy ragyogó cég volt, nem mondtam azt, hogy nagyon nagy nyeresége lett volna. Azt nem is tudom megmondani, hogy melyik évben volt utoljára nyereséges a cég, annyira régen volt utoljára nyereséges, és az most mindegy, hogy az első Orbán-kormány időszakáról van szó, vagy az azt követő kormányok időszakáról. Én azt mondom csak, hogy ennek a kérdésnek a kimenetben volt egy másik megoldási lehetősége, de ehhez 2010 nyarán nem csontvázakat kellett volna kergetni a szekrényben, nem létező csontvázakat. Ehhez az kellett volna, hogy valaki megnézze, mi van az átadás-átvételi papírokban ezzel kapcsolatban. Ehhez az kellett volna, hogy a támogatást vizsgálók közül azok, akik ebben a kérdésben benne voltak - köztisztviselőkről van szó és nem politikusokról -, megkérdezésre kerüljenek, hogy ez a szál vajon hol folytatható tovább.

(23.20)

Ehhez persze az kellett volna, hogy legalább egy vagy két korábbi politikai vezető is megkérdezésre kerüljön, hogy vajon kik voltak azok a magas rangú, beosztású tisztviselők Brüsszelben, akikkel erről a kérdésről folytak az egyeztetések, ismerik a hátterét a dolognak, és felvehetők ezek a szálak. Én nem tehetek arról, hogy semmifajta szándék nem volt, sőt ellentétes szándék volt. Az volt. Márton Attila már 2010 nyarán azt kiabálta nekem, hogy "börtönbe fogsz kerülni majd emiatt". (Márton Attila nevet.) Igen, Attila, emlékezz vissza, bizottsági ülésen! Már bocsánat, így nem lehet ezt csinálni! Így nem lehet ebben a kérdésben együtt dolgozni!

Folytatni kellett volna, és nem biztos, hogy az Európai Bizottság (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) elkaszálta volna Magyarországot, mert elfogadtatható lett volna vele a reorganizációs program.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Gruber Attila képviselő úrnak, Fidesz.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tehát ez a bezzeg a mi időnkben tudtuk tartani az állásokat, és jön egy következő kormány, és rögtön ránk borul minden. Van egy másik ilyen téma, amit esetleg az MSZP frakciója így fog tudni mondani, hiszen friss hír, hogy közel 10 millió euró agrártámogatást kér vissza az Európai Unió; az Európai Bizottság valamivel több mint 9 millió vagy majdnem 10 millió eurót kér vissza a keresztmegfelelési szabályok be nem tartása miatt.

Ezt most kéri vissza tőlünk. Csakhogy az ennek az alapját képező megállapodások be nem tartása sajnálatos módon az előző kormányzat idejére tevődik. Tehát, amikor mondjuk, önök majd azt fogják mondani holnap reggel, hogy micsoda szörnyűség, hogy ez a jelenlegi kormány tízmillió forintot kell hogy visszafizessen... - (Dr. Varga István: Euró!) bocsánat, eurót! -, ez igaz, hogy most kell visszafizetni. Csak ennek az alapja az, hogy az önök kormányzata alatt nem volt meg a megfelelő mezőgazdasági ellenőrzés.

Ugyanennek vagyunk tanúi a Malévnél is. Ön egy héttel ezelőtt azt mondta, miniszter úr, hogy ez a repülőgép az önök idejében szállt, és aztán rögtön lezuhant. Egy repülőgép, el kell mondjam önnek, tízezer méterről, ha mind a négy hajtóműve szétrobban, akkor sem zuhan azonnal. Az még tovább száll. Csak az a történet, ami a hajtóművek leállását okozta sajnos, az nem ennek a kormánynak az idején volt.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Veres János képviselő úr következik kétperces időkeretben. Megkérem képviselőtársaimat, szorítkozzunk a napirendi ajánlás szerinti pontokhoz. Öné a szó, képviselő úr.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Éppen ezért nem fogok beszélni az agrártámogatással kapcsolatos kérdésről, bár arról is van személyes véleményem természetesen.

Képviselő Úr! Az az igazi probléma, hogy ami hasonlatot ön most elmondott, ez is engem támaszt alá. (Derültség a Fidesz soraiban.) Nyilvánvaló, ez a bizonyos négymotoros gép, amiről ön most beszélt, ugye ön azt mondja, hogy ragyogóan működtek a motorok, aztán még nem azonnal zuhan le, hanem még utána van egy pálya, amit repülőpályaként kifut a gép majd a leszállást megelőzően. Úgy tűnik, hogy ez most nagyjából két és fél évig tartott ebben az esetben. De én nem mondom azt, hogy ezek a motorok csodálatosan működtek abban az időszakban, sőt mindig azt mondtam, hogy kínkeservesen, folyamatosan karbantartva működött ez a társaság, de felszállt, de működőképes maradt.

Továbbra is azt tudom mondani, hogy nincs semmifajta oka annak, hogy ne vizsgáltuk volna meg ezt a bizonyos két évet, amit meg kellett volna vizsgálni. Minimum a 2010. év végéig, ha már a jogász Aradszki úr szigorú felfogása szerint nézzük, és 2010 végéig kell vizsgálni, bár őszintén megmondva, a határozat úgy szólt, hogy a fizetőképtelenség okait is meg kell vizsgálni. Nyilvánvalóan akkor azt nem lehet ennyire távoli időszakban keresni, mert az meg már, úgy gondolom, hogy szakmailag blődség, ha valaki azt gondolja, hogy nem tudom én, hány évvel korábbi a fizetőképtelenség, mert akkor meg miért volt addig fenntartható. Szóval, ez egy egészen más dolog, amiről beszélünk.

Azt tudom csak mondani, hogy a mi időszakunkban rengeteg nagyon nehéz döntéssel fenntartható volt, ebben az időszakban meg valami oknál fogva és valami miatt, aminek lehetne találgatni az indokát, de nem tudom megmondani, mert nem tudtuk vizsgálni ezt a periódust, ez nem volt fenntartott, és ebből következően a második Fidesz-kormány időszakában fizetésképtelenné vált és csődbe került a nemzeti légitársaság, és lényegében megszűnt mára.

Ez a szomorú dolog. Mi azt szerettük volna, ha erre is sor kerül a vizsgálat során, és a valóságos okokat is fel tudjuk tárni.

Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, így megkérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10215. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Fónagy János úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.




Felszólalások:   309-325   325-379   379-393      Ülésnap adatai