Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatba veszi-e a Novák Előd képviselő által előterjesztett T/3759. sorszámú törvényjavaslatot.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 108 igen szavazattal, 236 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett az előterjesztés tárgysorozatba-vételét elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Közép-európai Légiforgalmi Szolgálatokról szóló megállapodások felmondásáról rendelkező felmondási megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést T/4787. sorszámon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, 20 perces időkeretben.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslat a Közép-európai Légiforgalmi Szolgálatokról, angol rövidítéssel CEATS-ról szóló megállapodások megszüntetéséről hozott, úgynevezett CEATS felmondási megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.

A CEATS megállapodásokat a 139/2005. kormányrendelet hirdette ki hazánkban. Az időközben hatályba lépett "egységes európai égbolt" közösségi jogszabálycsomag megteremtette a funkcionális légtérblokkok kialakításának tagállami kötelezettségét, amely megoldást nyújt a térség légiforgalmi integrációjára. A CEATS felmondási megállapodást és a közép-európai funkcionális légtérblokkról szóló megállapodást 2011. május 5-én írták alá az érintett országok, amelyet hazánkban a 2011. évi LXV. számú törvény hirdetett ki. A CEATS megállapodások megszüntetésével, illetve a FABCE megállapodás létrehozásával működési követelményeken alapuló légtérblokk jött létre, amely egy egységes légtérgazdálkodást valósít meg a meglévő határokra tekintet nélkül.

A FABCE megállapodás hatálybalépésével a korábban megkötött CEATS megállapodás fennmaradása esetén két, hasonló irányultságú, részben azonos országokra kiterjedő megállapodás működne párhuzamosan, amely olyan átfedésekhez vezetne, amely komoly jogi, műszaki és biztonsági problémákat idézne elő, ezért szükséges a CEATS felmondási megállapodás mielőbbi kihirdetése. Tekintettel arra, hogy a tisztelt Országgyűlés a CEATS megállapodásokkal azonos tárgykörben már alkotott törvényt, a 2011. évi LXV. törvényt a FABCE megállapodás kihirdetéséről, ezzel a CEATS megállapodások témaköre az Országgyűlés törvényalkotási jogkörébe került, ezért a felmondási megállapodás kihirdetéséről törvényi szinten kell gondoskodni.

Mindezekre tekintettel tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a T/4878. számon beterjesztett országgyűlési határozatot elfogadni és a CEATS felmondási megállapodás kihirdetését támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Gruber Attilának, a külügyi bizottság előadójának, 5 perces időkeretben.

DR. GRUBER ATTILA, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! A mai napon a bizottságunk megtárgyalta a T/4787. számú törvényjavaslatot a Közép-európai Légiforgalmi Szolgálatokról szóló megállapodások felmondásáról rendelkező CEATS felmondási megállapodás kihirdetéséről címmel. A bizottság az előterjesztő által felsorolt indokokat megismervén arra a megállapításra jutott, hogy a megállapodás felmondása szükséges, hiszen az ebben érintett országok, részben az Osztrák Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, a Horvát Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Magyar Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, valamint a Szlovén Köztársaság is ugyanúgy vélekedik és ugyanúgy lép ebben a kérdésben.

Abban az esetben, ha a tisztelt Országgyűlés ennek a megállapodásnak a felmondását elfogadja, akkor a végleges, és a közép-európai térség légbiztonságát nagyban szolgáló végleges megállapodás letétbe kerül a Belga Királyság kormányának archívumában. Ezért javaslom, hogy a külügyi bizottság egyhangú döntésével elfogadott törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés is támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Staudt Gábor jobbikos képviselő úrnak, aki a képernyőn jelezte felszólalási szándékát. Öné a szó.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én némileg szeretném árnyalni ezt a képet, ami itt kialakult ezzel a megállapodással kapcsolatban, és néhány mondatban néhány szakmai érvet felvonultatni ezzel kapcsolatban.

Itt ugyanis, bár egy nehezen értelmezhető nemzetközi megállapodásösszességről van szó, tulajdonképpen arról döntünk, hogy a légi irányítás mily mértékben maradjon magyar kézben, és milyen formában teszünk eleget az európai uniós kötelezettségünknek, itt ugyanis lehet, illetve van is lehetőségünk a mérlegelésre, illetve az adott lehetőségek legoptimálisabb megválasztására.

Úgy érezzük, hogy a légügy és a légi forgalom egyébként is egy kicsit mostoha terület lett az utóbbi időben. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Budapest Airport Zrt. esetében júniusban az állam már sajnálatosan teljesen kiszállt az egyetlen nemzetközi repülőterünkből. Tette ezt annak ellenére, hogy a kormányzat többször a kampányban és egyébként még ez év közepén is elmondta, hogy a repteret, egyetlen nemzetközi repülőterünket stratégiai és nemzeti célnak tartja, hogy vissza kell valamilyen módon szerezni a külföldi tulajdonosoktól. Ennek ellenére a maradék üzletrészt is kiárulta a kormány. Azóta sem kaptunk erre magyarázatot. Jelen pillanatban csak annyi a kérdés, hogy a kanadai, angol, spanyol, majd német tulajdonosok után francia vagy kínai kézbe kerülhet-e a repülőterünk. Nekünk sajnos már a partvonalról kell néznünk ezt a folyamatot.

Nem sokkal jobb a helyzet a Malévnál sem, ahol a hurráoptimizmus ellenére, hogy sikerült az oroszoktól részben visszavásárolni a légitársaságunkat, nem látunk semmiféle változást. Milliárdokat öl bele a kormány, de úgy, hogy ráadásul a kisebbségi tulajdonos számtalan kardinális kérdésben döntő befolyással bír a cég ügyeire, és a kormányzat itt is csak nézi, hogy talán eljön egy jobb idő, egy külföldi vagy egy akármilyen befektető, hogy a magyar légitársaságot meg tudja menteni. Ez sem éppen egy követendő irány.

Egy utolsó kincsünk maradt a légügyben, ez a magyar légtér, a magyar légi irányítás hatósági kérdése, annak ellenőrzésével együtt. Jól tudjuk, hogy a HungaroControl Zrt. végzi azt a feladatot 2001 óta 100 százalékos állami tulajdonban lévő cégként, amely ezt eddig hatósági feladatként ellátta, hozzáteszem, komoly, többmilliárdos bevételt is hozva ezzel az államnak. Tehát nem lehet azt mondani, hogy itt egy pénznyelő ágazatról van szó, ráadásul nemcsak gazdaságilag, hanem nemzetbiztonságilag, nemzetstratégiailag is egy nagyon fontos területről beszélünk.

(18.40)

Elég egyébként itt is arra emlékezni, hogy amikor az izraeli kémrepülőgépek átrepültek és berepültek hazánk légterébe, tulajdonképpen akkora csönd volt, és visszhang nélkül maradt, illetve a Jobbik volt az, amely egyedül hatásosan felemelte a szavát, illetve megfelelő számonkérést kért. Itt elég, hogyha arra emlékeztetek, hogy igaz, az akkori légügyi főigazgató elmozdításra került, de tudomásunk szerint ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt készülő légiközlekedési védelmi stratégia előkészítésében, kidolgozásában projektvezetőként vesz részt. Amennyiben ezt természetesen meg lehet cáfolni, akkor kérjük ennek a cáfolatát a tisztelt kormányzattól.

De hogy rátérjek a konkrét javaslatra: az Európai Parlament és a Tanács léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló rendeletének 9/A. cikke az, amit Fónagy képviselőtársam, államtitkár úr is emlegetett, hogy ennek a kötelezettségünknek kell eleget tenni, ami igaz is, azonban 2012. december 4-ig kell ezt a funkcionális légtérblokkot megteremtenünk. Viszont amellett, hogy ez kötelező, tudomásom szerint lehetőségünk van ezt egy fokozott együttműködéssel megtenni a környező légterekkel, illetőleg egy közös, integrált szolgáltató létrehozásával. Tehát több lehetőséget jelölt meg ez az európai norma.

Most mi gyakorlatilag jelen megállapodással kilépünk a közép-európai légiforgalmi szolgáltatókról szóló '97-es megállapodásból, és korábbi partnereinkkel - az olaszokat kivéve - létrehozzuk a közép-európai funkcionális légtérblokk-megállapodást.

Ami a problémánk ezzel kapcsolatban, hogy tavasszal, amikor először a parlament elé került ez a javaslat, akkor a Jobbik sem szavazott ez ellen, próbáltuk megadni a lehetőségét annak, hogy mi lesz ebből a gyakorlatban. Viszont úgy érezzük, hogy ez a megelőlegezett bizalom elszállni látszik, ha már légügyi példánál vagyunk, hiszen azóta sem sikerül tisztázni néhány olyan fontos kérdést a légtérblokk-megállapodással kapcsolatban, amelyek például az alábbiak lennének:

Készült-e tavasz óta hatástanulmány arról, hogy a magyar részvétel milyen előnyökkel fog járni a jelenlegi helyzethez képest? Növekszik-e Magyarország bevétele az átrepülési díjakból? Tudjuk, hogy ez most közel 10 milliárd forintra taksálható bevétel, tudomásom szerint ennyi bevételt jelent évente. Több munkahelyet teremt-e ez a megállapodás, vagy adott esetben létszámleépítéseket hoz? Nemzetbiztonsági szempontból stabilabb lesz-e a magyar légtér, avagy nem? Számíthatunk-e a jövőben hasonló incidensekre, mint amik itt felmerültek? Hol lesz a központja - ez nagyon fontos kérdés - ennek a légtérblokknak? Számíthatunk-e arra, vagy mik a tervek azzal kapcsolatban, hogy ez a központ hol kerül felállításra? Elképzelhető vagy felmerült-e Budapest központként, vagy a legesélyesebbként Ausztria, Bécs fogja elvinni ezt a prímet? Illetve milyen képzettséggel rendelkező emberek fognak majd dolgozni, és a képzésük hogyan lesz megoldott?

Azt hiszem, ezek olyan kérdések, amiket tavasz óta illett volna tisztázni, hogyha akkor elindultunk egy úton, amit ezzel a törvényjavaslattal szeretnénk beteljesíteni. A korábbi együttműködés megszüntetése és a következő megállapodás hatályba léptetése előtt ezekre a kérdésekre nagyon szeretné a Jobbik, hogyha választ tudnának adni, annál is inkább, mivel a válaszok és ez a téma nemcsak hogy a közvélemény előtt, hanem azt hiszem, még a parlamenti pártok padsoraiban sem egészen tiszta, hogy valójában ezzel az egyezménnyel milyen irányba indulunk el.

Mi nem szeretnénk, hogyha a függetlenségünkről oly módon mondanánk le újra itt az Európai Unióval kapcsolatban, hogy lehetőségünk lenne valamennyivel tágítani azok a kereteket, amiket az Európai Unió számunkra meghatározott, és csak akkor tudunk jó szívvel csatlakozni, vagy csak olyan szavazatot tudunk adni ehhez az egész megállapodássorozathoz, amennyiben látjuk, hogy ez Magyarország szuverenitását elősegíti, és a lehetőségeket maximálisan, legalább az EU keretei között kihasználtuk.

Amíg ezekre a kérdésekre, amiket itt feltettem, nem kapunk kielégítő választ, addig sajnos nem tudjuk támogatni ezt a megállapodáscsomagot. Nagyon szeretnénk, hogyha a jövőben akár közérthetőbben, akár részletesebb szakmai és társadalmi vita keretében - mert én úgy tudom, hogy itt a szakma sem lett kellően bevonva ennek az előkészítésébe, illetve számtalan esetben megfogalmazták a kritikájukat - ezek megtörténnének, és úgy hozhatnánk nyugodt szívvel egy döntést, hogy megtettük azt, amit meg lehetett Magyarország szuverenitásának megtartása érdekében.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, Fidesz.

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! (Zaj. - Az elnök csenget.) Általában egy ilyen súlyú ügy, egy ilyen nemzetközi egyezmény nem nagyon szokott nagy vitát kiváltani itt a parlamentben, de engedtessék meg nekem, hogy az előttem hozzászóló Staudt képviselő úr elmondását néhány dologban korrigáljam, mert úgy érzem, hogy kell. Képviselőtársamat láthatóan nem zavarták a tényismeretek hiányai, hogy nyolc percet, majdnem kilencet elhasználjon itt a parlament idejéből.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelettel kérem, hogy ne beszéljen már összevissza. Tehát a HungaroControl nem hatóság, hanem légiszolgáltató. Annak, hogy most milyen egyezményhez tartozunk, a magyar légtér irányítása milyen szervezetben működik, semmi köze a Magyarországon átrepülő gépek mennyiségéhez.

Láthatóan ön nincs tisztában ezekkel, úgy gondolom, ez bizonyos szempontból talán bocsánatos bűn, de nagyon kérem, hogy legalább olyan dolgokat ne mondjon, ami ha kifele, külföldre kimegy, azzal valóban problémát és gondot okoznak Magyarországon, gondot okoznak abban Magyarországnak és a HungaroControlnak, hogy valóban a FABCE, tehát a közép-európai légtérblokk egyik vezető szereplője legyen.

Ezúton szeretném fölhívni az ön figyelmét, hogy amióta megtörtént a kormányváltás, a HungaroControl magyar légiszolgáltató rt. két nagy projektbe is belevágott, ami pontosan azt fogja biztosítani, hogy Magyarország meghatározó szereplője legyen a közép-európai légtérpiacnak. Az egyik, hogy egy olyan szimulációs központot hoztak létre és alakítottak ki itt Budapesten a HungaroControl égisze alatt, amelyben európai légtér-szimulációk zajlanak, ilyen nincs még egy Európában, és egy olyan kiképző központot hoztak létre szintén európai együttműködésben, amiből összesen még egy ilyen szintű és minőségű van Európában. Úgyhogy én tisztelettel kérem képviselő urat, hogy ne beszéljen már összevissza olyan dolgokat.

Az, hogy milyen szervezethez, hogyan, milyen módon történik az európai légtér irányítása, ez egy Európán belül zajló egységesítési folyamat. Itt pont az a célunk, hogy a HungaroControl Légiforgalmi Szolgálat Zrt. itt ebben a FABCE-együttműködésben vezető szerepet tölthessen be, és mindazok a lépések, amelyek eddig megtörténtek, pontosan ezt szolgálták, az ilyen jellegű hozzászólás, már bocsánat, viszont Magyarország érdekei ellen szól.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Akkor egy-két kiegészítést nekem is tennem kell. Nem a gépek mennyiségéről beszéltem, tehát nyilván a jövőben nem fog több vagy kevesebb repülőgép attól átrepülni, hogy milyen a jogi szabályozás, illetőleg lehet ennek is szerepe, de nyilván nem erről van szó. Annak viszont igen, hogy ha ennyire előre járunk ezekben a folyamatokban, akkor szeretném látni, hogy a pénzek elosztását milyen módon kívánják megoldani, illetőleg mit tudnak arra mondani, hogy gyakorlatilag nincs már nemzetközi repülőterünk, nagyon jó központot építünk, de nincs nemzetközi repülőterünk, ami állami tulajdonban lenne, már résztulajdonban sem. A Malév gyakorlatilag haldoklik, és a kormányzat annak érdekében semmit nem tesz, hogy ennek a hatékonyságát és a valódi problémáját megoldja.

Én azt mondom, hogy a légi irányítás kérdése - és nemcsak én mondom, hanem a szakma is, higgye el, amit meg kellene hallgatni - igenis kardinális kérdés, ha azokra a konkrét kérdésekre, amiket, higgye el, nem én, hanem a szakma már feltett önöknek, nem találjuk meg a választ, vagy önök még nem tudták megadni a választ, akkor nem hiszem, hogy itt ebben a fórumban, itt a parlament előtt ilyenekről kellene vitatkozni.

Az viszont, ha eddig nem történt meg, akkor engedtessék meg, hogy szóvá tesszük, elmondjuk a véleményünket, és aggályainkat fejezzük ki. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem Fónagy államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tökéletesen egyetértünk abban, hogy a légtérirányítás egy nagyon komoly dolog, éppen ezért az erről kialakított kép és az ezzel kapcsolatban elmondott vélemények is nagyon fontosak.

(18.50)

Egy hozzászólásban nem lehet mindent összerakni csak azért, mert a levegőnél nehezebb testek mozgásával kapcsolatos a dolog. Azt a megállapodást, amiről most beszélünk, 1997-ben írta alá a magyar fél, számos más környező országgal együtt. 2004-ben lépett hatályba tulajdonképpen, majd az azt megelőző közvetlen években és az azt követően létrejött uniós tagországokkal kapcsolatos változások a környező országokban is és Magyarországon is átértékelték mind a repülőbiztonsági, mind a szolgáltatási igényeket, az ezzel kapcsolatos szabályozási környezettel kapcsolatos célkitűzéseket.

Ezek az átértékelődött és zömmel valóban közösségi megállapodásokhoz és szabályozáshoz kötött elképzelések szükségessé tették a CEATS-projekt felülvizsgálatát. Ennek eredményeképpen ennek a szervezetnek az irányító testülete, tehát nem Magyarország, maga ez az önkéntes megállapodással létrehozott szervezet 2008 márciusában kimondta a megállapodások felmondásának szükségességét.

Befejezésül - csak azért, mert ön is dátumot említett -, ez a testület a projekt lezárásának végső határidejeként 2010. december 31-ét jelölte meg, tehát Magyarország igen, az utolsó pillanatig kitartott és a lehetőség szerint igyekezett, mint ahogy Márton képviselő úr utalt is rá, a megállapodás utáni időkben saját maga számára, saját légtérirányítása számára kedvező pozíciókat elfoglalni és kialakítani.

Kérem továbbra is, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, most a határozathozatal következik.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/4787. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 310 igen szavazattal, 44 ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok határozathozatala és lehetőség szerint a zárószavazás. Az előterjesztést T/4658. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/4658/3. és 5. sorszámon kapták kézhez. Az államtitkári zárszó már elhangzott, most a határozathozatal következik.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő a benyújtott módosító javaslatokat nem támogatja, és azok a szükséges bizottsági támogatást sem kapták meg, de a frakciók kérték a határozathozatalt. A módosító javaslatok és a törvényjavaslat elfogadásához is az országgyűlési képviselők kétharmadának, azaz 257 képviselőnek az igen szavazata szükséges.

Az ajánlás 1. pontjában Hegedűs Lorántné és mások az 1. §-ban az alkotmány 12. § (2) bekezdése helyébe új rendelkezést javasolnak. Ebben azt kezdeményezik, hogy az önkormányzati vagyonvesztés következményei elhárításának szabályairól minősített többséget igénylő törvényt alkosson az Országgyűlés. A javaslat elfogadása kizárja a kiegészítő ajánlás 1. pontját. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 60 igen szavazattal, 297 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Most a kiegészítő ajánlás 1. pontját teszem fel szavazásra Tóbiás József indítványa szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 96 igen szavazattal, 260 nem ellenében, tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elutasította.

Elfogadott módosító javaslat hiányában most a zárószavazásra is sor kerülhet. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/4658. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 258 igen szavazattal, 97 nem ellenében, tartózkodás nélkül a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelmet 259 igen szavazattal, 98 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok határozathozatala. Az előterjesztést T/4659. sorszámon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/4659/25. és 33. sorszámon kapták kézhez. Az államtitkári zárszó már elhangzott, most a határozathozatal következik.

Felkérem a jegyző urat, hogy ismertesse a szükséges bizottsági támogatást el nem érő módosító javaslatokat, a támogatott indítványok körét, illetve a frakciók ezekhez kapcsolódó kéréseit. Jegyző úr!

Felszólalások:   178-188   188-200   200      Ülésnap adatai