A felszólalás szövege:

DR. OLÁH LAJOS (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a költségvetés a toporgás költségvetése. Ez a költségvetés toporgás az országnak és toporgás Teréz- és Erzsébetváros lakóinak. Ez a költségvetés távolodás az európai életszínvonaltól, és távolodás a biztonságtól. Ez a költségvetés nemcsak az európai életszínvonaltól való távolodást jelenti, hanem a környező országok életminőségétől, biztonságától való távolodást is, a leszakadás költségvetése. A kormány által beterjesztett 2019. évi költségvetés… (Dr. Vitányi István közbeszólására, az elnök felé fordulva:) Ne haragudjon, nem tudok beszélni, mert állandóan közbeszól. Köszönöm szépen.A kormány által beterjesztett 2019. évi költségvetés-tervezet meg sem próbál megoldást nyújtani a magyar társadalom legfontosabb problémáira. A többség számára állandó fenyegető veszély marad a leszakadás, saját és családja helyzetének romlása.

(17.10)

A társadalom mintegy egyharmada továbbra is a létminimum szintjén vagy az alatt, lényegében hónapról hónapra kénytelen élni, és reménye sincs a felemelkedésre.

Választókerületem, a budapesti VI. és VII. kerületek ugyan az országos átlagnál jobb helyzetben levő városrészek, de az itt élők is számtalan területen várnak állami segítséget.

Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy hosszú évek küzdelme után az UNESCO hivatalosan is a világörökség részének nyilvánította az Andrássy utat és a környező utcákat, illetve a Belső-Erzsébetváros nagy részét kitevő zsidónegyedet. Ezek a belvárosi részek rengeteg látogatót vonzanak kül- és belföldről egyaránt, akik jelentős bevételt generálnak a költségvetésnek, és messzire viszik el a főváros és hazánk jó hírét.

A világörökségi státusz azonban nem csak privilégium, kötelezettségekkel is jár. Az Andrássy úton és környékén, illetve a zsidónegyedben a közterületek és a házak jó része felújításra vár. Ezt a terhet sem a kerületi önkormányzatok, sem a lakók egyedül vállalni nem tudják. Ékes példája ennek a Kodály köröndön négy éve leégett és azóta is lakhatatlan patinás társasház esete.

A korábbi gyakorlattal ellentétben az új ciklusban érdemi nagyságú állami és uniós pályázati forrást kell nyitni, amelyre kifejezetten a fővárosi világörökségi részek lakóközösségei és önkormányzatai pályázhatnak.

Teréz- és Erzsébetvárosban azonban nemcsak a világörökségi részekben, hanem a kerület többi részén is ezres nagyságrendben lenne szükség társasházak felújítására, energetikai korszerűsítésére. A kulturált, vonzó kinézetű belváros kiemelt városképi és turisztikai jelentőséggel bír. A választókerületemben egyre több idős ember él, ezért a múlt században épült házakban kritikus fontosságú minél több felvonó kiépítése, illetve a meglevő felvonók korszerűsítése.

Az elmúlt ciklusban a kormány a felhasználható uniós források döntő részét deklaráltan közintézmények felújítására fordította. Az országos szinten a társasházaknak biztosított pályázati források a felújításra váró épületek töredékére voltak elegendőek, és jellemzően részleges, például energetikai korszerűsítést tettek lehetővé. Különösen hátrányos helyzetben volt számtalan erzsébetvárosi és terézvárosi társasház, mivel nemes egyszerűséggel kizárták a pályázatokból az 1947 előtt épült házakat. A következő években paradigmaváltásra van szükség, a közintézmények után most a társasházak élvezzenek prioritást.

Prága városa a pozitív példa, hogy jelentős állami szerepvállalással, pályázati források biztosításával, az önkormányzat és a lakók hozzájárulásával hogyan lehetne az egész belvárost fokozatosan, teljeskörűen megújítani. Az 1945 előtti budapesti épületeket pedig nem diszkriminálni, hanem támogatni kell a pályáztatás során, hiszen ezek megőrzése az utókornak kiemelt nemzeti és fővárosi érdek is. Erre is több forrást kell biztosítani.

Mi vár a jövő évben a teréz- és erzsébetvárosi diákokra? Sajnos nem sok jó. Az előbb is elhangzott, hogy 15 milliárd forinttal többet szán a kormány az oktatásra. Ez szánalmas. Az oktatás teljes költségvetése 2356 milliárd forint. Ha 15 milliárddal nő, ez alig több, mint gyakorlatilag fél százalék, azaz 100 forinthoz összesen 60 fillér pluszpénzt ad a kormány. Még egyszer mondom, 100 forinthoz 60 fillér pluszpénzt ad a kormány. Ez alapján jövőre nemhogy nem nő, hanem érdemben csökken az oktatás támogatásának reálértéke.

Ami még érdekesebb, hogy a tervezet szerint 194 milliárdról 230 milliárdra nő az egyházi iskolák támogatása, ami 18 százalékos emelés. Mivel összesen 37 milliárddal nő az oktatás teljes támogatása, eközben jövőre az egyházi oktatásnak 36 milliárddal jut több pénz, az egyházi felsőoktatás támogatására pedig 5 milliárddal. Így az állami iskolákba járó diákoknak jövőre kevesebb pénz fog jutni, mint ami ebben az évben jutott.

Az oktatás területén tovább nő a hatalmas különbség, ami az egyházi, illetve az állami iskolába járó diákok támogatása között van. Már idén is 3,4-szer többet kap egy egyházi iskolába járó diák dologi kiadásra, mint idén. Jövőre ez a különbség tovább fog nőni. Nem az egyházi iskolák támogatását kell csökkenteni, hanem a KLIK-es állami fenntartású iskolák támogatását megemelni az egyházi iskolák szintjére. Erre költségvetési forrásokat kell biztosítani.

Szintén vesztesei lesznek a költségvetésnek a nyugdíjasok. Jövőre az önök által mondott 2,7 százalékos soványka emelést kapnak csak a nyugdíjasok, miközben az általuk vásárolt árucikkek folyamatosan drágulnak. Ráadásul az elmúlt években a nettó keresetek 10-12-13 százalékkal nőttek, ezzel szemben a nyugdíjak 2,5-3 százalékkal emelkedtek. Jövőre az előre kalkulált inflációval azonos mértékben, nagyjából 2,7 százalékkal korrigálják. Ennek következtében a nyugdíjak és a bérek közötti szakadék rohamosan nő.

Belső-Erzsébetvárosban és Terézváros déli részén az elmúlt években mára egy olyan szórakozónegyed alakult ki, ami európai szintű turistacélponttá nőtte ki magát, az állam és a főváros ennek egyértelmű nyertesei. A központi büdzsé éves szinten sok milliárd forint adóbevételt realizált a bulinegyedben működő szórakozó- és vendéglátóhelyektől, és a negyed szerves része lett Budapest turisztikai látványosságainak. Erzsébet- és Terézváros szenvedi el azonban a bulinegyed működésének minden negatívumát. Hatalmas zaj, szemétterhelés, az ezzel járó megnövekedett közbiztonsági, köztisztasági feladatok. Ehhez sajnos az itt élők szinte semmilyen kormányzati segítséget nem kapnak.

Javaslom, hogy az állami költségvetés a bulinegyedből beszedett adók terhére évente 1 milliárd forint plusztámogatásban részesítse az erzsébetvárosi, illetve 500 millió forint támogatásban a terézvárosi önkormányzatot a megnövekedett közfeladatok finanszírozása érdekében. Az éjszaka nyitva tartó szórakozó- és vendéglátóhelyek felügyeleti adóját emelni szükséges a kerületi közteherviselésben való arányosabb részvétel érdekében.

Végezetül szeretném elmondani, hogy minden felmérés szerint a magyar embereket leginkább az egészségügy, az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos problémák izgatják, aggasztják. A Péterfy Sándor Utcai Kórház nemcsak Teréz- és Erzsébetváros lakóinak, hanem több megye betegellátásában is részt vesz, az ő egészségük megőrzésében is közreműködik.

Figyelembe véve, hogy a kormány 2019-re tervezett költségvetésének egészségügyre vonatkozó számai sajnálatos módon, ahogy megnéztük, a helyzet rosszabbodását vetítik előre, ez a költségvetés, ami a szinten tartáshoz sem elegendő, paradox módon megszorításokat tartalmaz akkor, amikor állítólagosan a gazdaság felfutóban van és példásan teljesít. Ez szűkebb képviselői területem vonatkozásában is azt jelenti, hogy a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Szakrendelő, illetve az alapellátás eddigi gondjai és problémái állandósulni fognak, a működési zavarok mélyülnek. Előre látható, hogy a folyamatosan megüresedő háziorvosi és fogorvosi praxisok mellett megjelennek a gondok a gyermekellátás területén is.

A fővárosi kórházfelújítási program alapvetően téves hangsúlyokkal került megtervezésre. Nem elitkórházat kell építeni a közlekedési infrastruktúra nélküli pusztaság és egy korábbi mocsaras terület közepére, hanem a meglevő kórházakat kell minden téren rendbe rakni.

A választókerületem lakói számára elfogadhatatlan, hogy a Péterfy Kórház nem került bele a fővárosi súlyponti kórházak közé, miközben a felújítási források hosszú éveken keresztül csak ezekhez a kórházakhoz fognak kerülni. Első lépésként az a célszerű, hogy ha a kórházak adósságállományát rendezni kell minden évben, akár többször is, előre kalkulálnák, hogy ne ilyen utólagos tűzoltás legyen. Második körben a felmérések alapján azt lehet mondani, hogy körülbelül 15 milliárd forintra van szükség az épületrekonstrukcióra, amivel a Péterfy Utcai Kórházat egy új, modern, XXI. századi kórházzá lehet felfejleszteni, és 5 milliárd forint eszközbeszerzésre, amely alapján nemcsak az épületeket tudjuk rendbe tenni, hanem olyan eszközök kerülnek bele, amelyek megfelelnek egy XXI. századi modern kórházzal szembeni elvárásnak.

Ezt a 20 milliárd forintot kellene a költségvetésben biztosítani akár stadionok helyett, vagy akár ahelyett, hogy a taopénzeket ne engedje ki a kormány a markából, hanem folyassa be rendesen a költségvetésbe, és biztosítsa azt az egészségügynek.

Végül, de nem utolsósorban olyan érdemi bérfejlesztésre van szükség, amely képes megbecsülni és itthon tartani a világ legjobbjai közé tartozó orvosainkat és az ápolóinkat. Ahhoz viszont, hogy ezeknek a kritériumoknak és elvárásoknak meg tudjunk felelni, az előzőekben részletezett feltételeket a Péterfy Kórház munkájának biztosítása érdekében meg kell valósítani.

Teréz- és Erzsébetváros lakói nevében azt kérem, hogy a költségvetési törvény az általam elmondottak szellemében kerüljön módosításra. Köszönöm figyelmüket.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Örömmel szólok hozzá a vitához, de nem a hitvitához, hiszen a klímaváltozást nem lehet hitvitának tekinteni, aki ezen az úton jár, az téves, rögös útra tévedt. Fontos ügyről van szó, olyan ügyről, ami évtizedekig velünk lesz; olyan ügyről, amit mi elkezdünk, de a küzdelmet majd unokáink is folytatni fogják. A XXI. század végére az átlaghőmérséklet emelkedése a nyári hónapokban elérheti a 4 fokot. A csapadék mennyiségének eloszlása az agrárium szempontjából negatív irányba változik, új betegségek jelennek meg, az allergiás időszakok jelentősen megnőnek. És még sokáig sorolhatnánk az elrettentő tényeket.

Itt van ma a Ház előtt a NÉS. Itt ez az anyag előttünk, sok jó és fontos megállapítással. Ez egészen úgy hangzik, mintha ezt a kormányt akár egy pillanatig is érdekelné, hogy lehet-e csökkenteni a környezeti ártalmakat vagy a károsanyag-kibocsátást, esetleg segíteni a megújuló energiák térnyerését.

Úgy hangzik, hogy ez a kormány csinál valamit, elvégre, ha van egy stratégia valahol leírva, akkor biztos tettek is követik azt. Akkor lássuk, hogy a nagy nemzeti éghajlatváltozási stratégia keretében miket tett a kormány az előző években!

(15.40)

Egyik első dolgukként megszüntették a zöldombudsman intézményét, és megszüntették a Környezetvédelmi Minisztériumot. Nincs olyan támogatott beruházás ma Magyarországon, amelynél érdemben vizsgálták volna, döntési szempont lett volna, hogy milyen hatással lesz a környezetre, a levegőre, az élővilágra. Én magam kezdeményeztem például olyan határozati javaslatot, amely szerint a városokban csak úgy lehetne építési engedélyt kiadni a beruházóknak, ha vállalnak fásítást. A Fidesz ezt szemrebbenés nélkül leszavazta. De mondok más példát: minden évben más magyar városban kellett nekünk, ellenzékieknek és DK-soknak megakadályoznunk, hogy gumiégető épüljön. Önök mindent megadtak volna, állami milliárdokat, stratégiai megállapodást, bármit, semmit sem törődve a környezeti hatásokkal és a levegőbe szabaduló rákkeltő anyagokkal. Nekünk akkor is fontos volt a környezetvédelem, amikor önök egy gumiégetőt istápoltak, és vitték egyik városból a másikba, amikor azt mondták az embereknek, hogy meg fogják védeni otthonaikat az ilyen mértékű környezetszennyezéstől.

Önök évtizedekre adósságba verik Magyarországot a Paksi Atomerőmű bővítéséért. Az egész fejlett világ azzal foglalkozik, hogyan tudna még több háztartást megújuló energiával ellátni. Mi javaslatot tettünk arra, hogy az erre szánt összeget egészítsük ki MNB-s forrásokkal, és így hozzunk létre egy ház- és lakásfelújítási alapot. Ez lenne a valódi energiamegtakarítás, ez lenne a valódi küzdelem a klímaváltozás ellen. Önök adósságba vernek minden magyart, aggastyántól a ma született csecsemőig. Ráadásul hova sietünk? Ha még szükséges is lenne a beruházás, akkor is bőven elég lenne 2027-ben elkezdeni az építkezést, 2035-ig ugyanis a mai blokkok bőven ki tudják szolgálni az országot, addig meg sok további fejlődés történhet a többi technológia terén. Közben azt se felejtsük el, hogy a nyári hőhullámok már idén is olyan forróak voltak, hogy ha önök nem csalnak a méréssel, a Duna vizének felmelegedése miatt le kellett volna állítani a Paks I.-et is.

Tisztelt Képviselők! Most szólok, hogy évről évre egyre nehezebb lesz azt állítani, hogy a Duna hőmérséklete nem éri el a 30 Celsius-fokot. A globális felmelegedés nem önöknek dolgozik. A jelentés szerint 2021 és 2050 között minden évszakban egy fokkal melegebb lesz az átlaghőmérséklet, és az ország egész területén még több hőhullámra és nyaranta hosszabb aszályos időszakra lehet számítani. A Duna majd nem 30 fokos lesz, hanem biztosan több. Ha a Duna nem lesz képes a reaktorok megfelelő hűtésére, márpedig nyáron, amikor a legtöbb elektromos áram kell a klímák miatt, nem lesz képes, az már most látszik, akkor nemcsak Paks II.-t kell majd leállítani, ha egyszer elkészül, hanem Paks I.-et is.

A világ legjobb kutatói ma azon törik a fejüket, hogy a megújuló energiát hogyan lehetne hosszabb ideig, nagyobb mennyiségben, hatékonyan tárolni. Az Egyesült Államoktól Németországig ez foglalkoztatja a fejlett világot. Önök mit tesznek? Szétverik az Akadémiát, felszámolják a tudományos élet szabadságát, kutatásokat akasztanak meg források elvonásával. Éppen most, ezekben a hetekben kerülünk olyan versenyhátrányba a kutatás-fejlesztésben, amit nem fogunk tudni behozni. Nem mi fogjuk megmutatni az utat a világnak, hanem majd mi fogunk kullogni azon országok után, ahova most tudósaink menekülnek. Ha a nemzeti éghajlatváltozási stratégia egy létező és működő dolog lenne, akkor ez nem történhetne meg. Önök be akarják szántani a CEU-t, ahol az egyetlen olyan magyar kutató dolgozik, aki tagja a klímakutatásokért Nobel-díjat kapott csapatnak. De lássuk, mit tettek még!  közel sincs vége.

Önök különadót szabtak ki a napelemekre. Az egész világon adókedvezményekkel, állami támogatással ösztönzik a napelemek telepítését, önök megadóztatták. Ez ám az éghajlatváltozási stratégia! Feküdjünk keresztbe a fejlődésnek, és akadályozzuk meg, hogy a környezetet nem terhelő megújuló erőforrásokat lehessen kiaknázni! Nem mindenki más jön szembe az autópályán, kedves képviselőtársaim, hanem önök mennek szembe mindenki mással  a fejlődéssel, a jövővel és a józan ésszel. De még mindig nincs vége.

Önök olyan buszokat vesznek Budapestnek, amelyek más európai városokban leselejtezésre kerültek, nem függetlenül a károsanyag-kibocsátásuktól. Jöhetnek és mehetnek a hibridhajtású elektromos buszok Európa-szerte; önök inkább megveszik azokat a selejteket a budapestieknek, amelyeket az európai nagyvárosok levetettek. Megjegyzem, még csak nem is spóroltak ezzel, hiszen ha normális buszokat vesznek, az se került volna többe. Lehetett volna környezettudatos döntést hozni. De nem csak ezzel adtak egy pofont a nemzeti éghajlatváltozási stratégiának Budapesten.

Környezetvédelem ide, levegőminőség oda, soha egyetlenegy kormány nem vágott ki annyi fát Budapesten, mint önök. A Liget-projekttel lesz egy Városligetünk betonból és térkőből. Hiába törekednek arra minden európai nagyvárosban, hogy minél több közparkkal és növényzettel óvják a város levegőjét, önök ennek is az ellenkezőjét csinálják. Az Európai Számvevőszék idei jelentése szerint Magyarországon rosszabb a levegő, mint Kínában vagy Indiában, a magyar emberek átlagosan két évet veszítenek az életükből a magas légszennyezettség miatt. Az Európai Bíróság még egy jelentős bírságot kiszabhat hazánkra a magas légszennyezettség miatt. Amikor önök ennek ellenére kivágják a fákat, akkor saját maguk és Magyarország alatt is vágják a fát, átvitt értelemben és szó szerint is. De nem szeretnék önökkel igazságtalan lenni, hogy csak arról beszélek, mit csináltak. Már ebben sem volt sok dicsőség, de akkor néhány mondat arról, hogy mit nem csináltak.

Önök gyakorlatilag nem biztosítanak hazai forrást a klímaváltozás elleni küzdelemhez, sőt sokkal több uniós forrást lehetne észszerűen lehívni. A pénz ott van Brüsszelben, csak le kellett volna hívni, hogy a magyar családok pályázhassanak a támogatásra. Nem csak néhány milliárddal, sok tíz, sok száz milliárddal lehetett volna pályázni. Persze, oligarcha ezen nem tudott volna indulni, így értem, hogy miért nem ezt az utat választották. Ezzel párhuzamosan lehetett volna ebben példát mutatni azzal, hogy a kormány nem pályafűtött stadionokra költi a pénzünket, hanem iskolák és kórházak energia-korszerűsítésére. Le lehetett volna cserélni az összes iskola és kórház nyílászáróit, így talán nem okozna gondot a gázszámla kifizetése sem.

Mivel a környezetünk megóvása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemcsak a mi generációnk feladata, hanem az utánunk jövő generációké is, erre fel kellett volna készíteni a gyerekeket, diákokat. Lett kötelező hittan- meg erkölcstanóra, de a környezetvédelem fontosságáról továbbra sem tanulnak a gyermekeink többet. Még az új Nemzeti alaptantervben sem látszik erre még szándék sem. Hiába adóztatjuk meg a műanyag szatyrot, ha közben nem tanítjuk meg nekik, hogy mi vele a baj. Éppen iskoláskorban lehetne természetes beidegződéssé tenni a gyerekekben, hogy szelektíven gyűjtsék a szemetet, és tudatos energiafogyasztók legyenek. Önök ezt sem tették meg, pedig felnőttkorban már nehezebb lesz az ösztönzés.

Önök inkább szétverték a hulladékhasznosítás korábbi rendszerét, Budapesten ma tíz kerületben gyakorlatilag megbénult a szelektív hulladék begyűjtése, köszönhetően önöknek, országosan is csőd szélén áll a rendszer. És beszélhetnék még itt bármeddig arról, hogy ezen a bolygón fognak élni a gyermekeink, unokáink meg az önök unokái és az önök gyermekei is, teljesen világos, hogy önöket ez nem érdekli. Önöknek arra van a nemzeti éghajlatváltozási stratégia, hogy meg tudják szegni minden egyes pontját módszeresen.

Lehet, hogy most azt gondolják, az éghajlatváltozás csak annyit jelent, hogy majd erősebb fokozatba kell kapcsolni a klímát az állami Audikban  nem is tévedhetnének nagyobbat. A világ összes országa egy nagyon komoly nemzetgazdasági, társadalmi és egészségi jelentőségű változással áll szemben, ki úgy, ki így keresve a megoldást. Minket, magyarokat felkészületlenül fog érni ez a változás, mert önök akkor is csak cinikusan megrántják a vállukat egy problémára, ha már itt áll a küszöbön.

Tisztelt Képviselők! Súlyos árat fogunk fizetni  a mi gyerekeink, unokáink is, meg az önök gyerekei és unokái is. Ezt nem fogja megoldani, hogy Áder János két fideszes alkotmánymódosítás szentesítése között beszél egy kicsit a környezetvédelemről; itt azonnali intézkedésre lenne szükség. Nagyon nagy kár, hogy önök ebben nem partnerek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Ungár Pétert szeretném megnyugtatni, aki itt a lakásfelújításokkal kapcsolatosan teljesen kikészült, hogy nem haladnak a dolgok: kérem, nyugodjon meg, a XV. kerületi választási hajrában László Tamást kinevezték a kormány panelprogramjának miniszteri biztosává. Miután kinevezték, biztos, hogy ez a probléma teljes mértékben megoldódik. Arról a László Tamásról beszélünk, akit néhányszor a választási bizottság elítélt. De ha mégse teljesen így van, hogy László Tamás megoldja ezt a problémát, akkor nagy tisztelettel kérjük a kormányt, hogy a 2011-ben leállított panelprogramot, amit 2014-ben megpróbáltak újraindítani, és 500 milliárd forintot ígért a kormány panelprogramra, ami aztán elhalt szép csendesen, mint a legtöbb ilyen kezdeményezés, ezt valójában indítsák be újra. A forrást meg lehet rá teremteni, és több százezer ember várja azt a lehetőséget, hogy ez elinduljon. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Több, nemzetközileg elismert kutatás támasztotta alá az elmúlt években, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek több női döntéshozót alkalmaznak, jobb gazdasági teljesítményre képesek. Ma már nemcsak tapasztalatok, hanem kutatások igazolják, hogy a felelős pozíciójú nők sokszor jobban kezelik a konfliktusokat, és kockázatvállalásban is higgadtabban járnak el, mint férfitársaink. Higgyék el, nem elképzelhetetlen, hogy egy nő elhagyja a konyha-takarítószertár-szülőszoba háromszöget. Európában olyan országok kezdték már meg a kötelező női kvóták alkalmazását az állami cégekre vonatkozóan, mint Belgium, Franciaország, Hollandia, Dánia, Finnország, Norvégia, Ausztria vagy Németország, és még lehetne folytatni a sort. A magyar nők sem képességeik, sem végzettségük terén nem maradnak le az európai társaiktól, mégis kirívóan alacsony a számuk a döntéshozói pozíciókban, legyen szó igazgatóságokról, fb-kről vagy menedzsmentről. Ezzel önök ártanak a magyar nőknek, és ártanak a magyar gazdaságnak is, hiszen több női döntéshozóval jobb döntések születnének, és eredményesebb, hatékonyabb lenne a gazdaságunk is. Önök semmit sem csinálnak, és még azt sem hagyják, hogy mi, európai magyarok csináljunk legalább valamit. (Cseresnyés Péter: Szűz Mária! Európai magyarok!)

A Demokratikus Koalíció és a saját nevemben már hatszor nyújtottam be törvényjavaslatot ebben az ügyben, a kormánypártok azonban még a tárgysorozatba vételt is elutasították. Javasoltam, hogy a nők az állami és az önkormányzati cégek vezetésében 40 százalékban legyenek képviselve. Ha valamit tárgysorozatba sem vesznek, ez nagyjából annyit jelent, hogy önök szerint beszélni sem érdemes róla, szóra sem érdemes.

Önök nem tisztelik a magyar nőket, és nem hajlandóak biztosítani nekik sem az egyenlő esélyeket, sem az egyenlő fizetést. Önök nem akarják ratifikálni az isztambuli egyezményt, és az Európai Parlamentben is ellene szavaztak a nők elleni erőszakról szóló határozat esetében. Szerencse, hogy Európa másképp gondolkodik, mivel 90 százaléka támogatta azt, önökkel ellentétben.

Nézzenek körül Európában! Nemcsak állami céget, hanem még parlamentet sem találnak olyan kevés nővel, mint az itteni. Miért van ez a különbség Európa és Magyarország között? Miért nem hagyják, hogy a magyar nők is megkapják azt a tiszteletet és bánásmódot a gazdaságban, amit Európa legtöbb országában megkapnak? Miért gondolják, hogy a magyar nők kevesebbet érnek, mint a németek, a franciák vagy a finnek? Miért nem támogatják az állami és az önkormányzati cégeknél a női kvótát? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Meglepődtem államtitkár úron, azt hittem, azzal fogja kezdeni, hogy kifli volt a jelem az óvodában, és hogy volt osztályfőnöki figyelmeztetésem is, és hogy ez lesz a válaszának a lényege, de úgy látszik, most kivételesen a kommunikáció és a TEK nem ásott elég mélyre az önök kérésére. (Dr. Rétvári Bence: Nagyon gyenge volt!)Úgy látom, biztos az én hibám az, hogy ön nem értette a kérdés valódi tartalmát, de valószínű, hogy nemcsak a kérdést nem érti, hanem a nők valódi helyzetét sem. (Dr. Rétvári Bence: Visszautasítom!)

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön nem válaszolt arra a kérdésre egy szó erejéig sem, hogy miért nem támogatják a női kvótát az állami és az önkormányzati cégek esetében. Nem válaszolt arra, hogy az isztambuli egyezményt miért nem ratifikálják, és hogy miért nem támogatták a nők elleni erőszakról szóló határozatot, így a válaszát elfogadni nem tudom.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt 24 órában számtalan telefonhívás és e-mail érkezett Erzsébet- és Terézvárosból (Közbeszólások és derültség a kormánypártok soraiban.), ebből is látszik, hogy talán ez az egyik legkönnyebben elérhető hitelezési, megtakarítási lehetőség, és ami érdekes, hogy nemcsak magánszemélyek, hanem társasházak, illetve nyugdíjasok és nagycsaládosok telefonáltak, és kérték, hogy közvetítsem a többi erzsébet- és terézvárosi képviselő felé, hogy ne szavazzák meg, mert nézni fogják, hogy ki hogyan fog szavazni a mai napon. Ezért, tisztelt képviselőtársaim Teréz- és Erzsébetvárosban, tegyék meg, hogy a társasházakért, a nyugdíjasokért, a nagycsaládosokért, a fiatalokért nem szavazzák meg ezt a dolgot! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék és a függetlenek soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap még volt magyar egyetem a világ száz legjobb egyeteme között, úgy tűnik, nemsokára már nem lesz. Hadd gratuláljak, fideszes képviselők! Sikerült elüldözni a legsikeresebb hazai egyetemet. Ez nem semmi! Ilyet épeszű kormány tényleg nem csinál saját hazájában.Mondhatjuk, hogy ez egy egyedülálló teljesítmény, amire Rákosi Mátyás is büszke lenne. Mert azt önök is tudják, hogy egyetemeket csak diktatúrában zárnak be, egyetemi szakot csak diktatúrákban tiltanak be, demokráciákban soha. Sikerült a kisstílű látszatháborújuk közben egyetlen döntéssel olyat belerúgni a magyar oktatásba, amit érezni fog még sok-sok éven át.

Beszélhetünk majd száz év múlva is a C-vitaminról, Szent-Györgyi Albertről és Semmelweisről, mert új zsenik ebben az országban nem lesznek; önök így döntöttek. Lehet tovább melldöngetni, hogy mi mindenre voltunk képesek az elmúlt ezer évben, nehogy arról kelljen beszélni, hogy mi lesz belőlünk a következő százban.

Nem kell majd elüldözni több magyar Nobel-díjast, mert nem lesz, aki ezt az országot akarná képviselni a tudásával. Magyarországra nem kell a tudás, nem kell a tudomány, és nem kell az oktatás. Ezt üzenik önök a CEU elüldözésével, az MTA kivéreztetésével. A kutatók és a tudósok értik az üzenetet. A jövő magyar felfedezései és találmányai majd amerikai és német felfedezések lesznek, mert ezek az emberek nem kellenek az önök Magyarországára.

Egyetlen bűnük, hogy nem hisznek a háromszavas óriásplakátoknak, márpedig aki képes saját gondolatokra, az veszélyes a hatalomra. Értjük, értik ők is. Értették az üzenetet akkor is, amikor az önök propagandalapja elkezdte listázni őket mint Soros-ügynökök, és értik most is, amikor önök azt mondják nekik, hogy nem kell kutatás és szabadság, meg nem kell a világ egyik legjobb egyeteme. Majd összeszereljük mások autóit, aztán nosztalgiázunk arról, hogy milyen sikeres volt ez a nemzet akkor, amikor még nem üldözték a gondolkodó embert. A szökevénybűnözők jöhetnek, az okos emberek meg az egyetemeik meg mehetnek!

Marad a gulyás meg a Túró Rudi, képviselőtársak, a magyar innovációnak vége. És folytathatnám, hogy mi minden nem leszünk, és hogyan rombolja le a magyar találékonyságról kialakult nemzetközi képet a maguk diktatúrájának rombolása, de tudom, hogy ez önöket nem nagyon hatja meg.

Beszéljünk inkább a pénzről, képviselőtársaim! Önök úgyis csak ebből értenek. Önöknek a pénzről szól a politika, mindenki annyit ér, amennyije van; amije van, ahogy Lázár János mondta. A CEU 10 milliárd forintot hozott Magyarországra a nemzetközi kutatási alapból. 10 000 millió (sic!) forintot kutathattak úgy, hogy ez a magyar adófizetőknek egy forintjukba sem került. Ezt önök nem fogják pótolni, mert kell a pénz a focira; ahogy nem fogják pótolni a CEU ösztöndíjprogramját sem.

Önök azt mondják, hogy a szegény gyerekeknek nem jár a tudás, aki tanulni akar, az fáradjon a kasszához, ahogy ezt már elkezdték a Corvinusszal. Aki pedig szegénynek született, az maradjon csak szegény; ez a világ rendje maguk szerint.

Mi, európai magyarok nagyon máshogy látjuk a világot. Mi azt mondjuk, hogy mindenkinek jár a lehetőség, hogy tehetsége és szorgalma szerint boldoguljon. Ezt képviselte a CEU is. Nem baj, ha valaki felcsúti faluból jön, ha tehetséges, akkor azt is kifizetik neki, hogy Oxfordban tanuljon. Ahogy az Orbán-kormány számos tagja végzett a CEU-n, ha nem kapják meg a lehetőséget, ma nem állami Audiban ülnének, nem államtitkárok lennének, és nem milliós fizetésük lenne. Azt akarják, hogy mások ne kapják meg ezt a lehetőséget, amit önök megkaptak.

Most jön az, hogy a legokosabb európai magyar fiatalok már nem az egyetem után mennek majd külföldre, hanem már előtte, akár már a középiskola alatt. Ez az ország ma nem az európai magyaroké, hanem az önöké, de mi, európai magyarok ebbe nem fogunk beletörődni. Itt vagyunk, és itt leszünk akkor is, ha önöknek ez nem tetszik.

Ma önök a labancok! Ma önök árulják a hazát, ma önök képviselik Bécs érdekét. Ma önök miatt megy el egy egyetem Budapestről Bécsbe, amit tárt karokkal várnak ott. Ma a CEU, holnap az MTA, a Corvinus, és folytathatnám még a sort. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az MSZP, az LMP és a függetlenek padsoraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A tavalyi évben önök minden egyes nap kilenc családot lakoltattak ki otthonaikból. Ezt nem mi mondjuk, ezt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar mondja. Önök minden egyes nap kilenc családot tettek az utcára, azzal, hogy mehetnek, amerre látnak, az úgynevezett családok évében. A kilakoltatott családok között tömegesen voltak olyanok, amelyek ráadásul kisgyermeket is nevelnek. Az állami eszközkezelő is lakoltatott ki kisgyermekes családokat. Ha ilyen volt a családok éve, akkor milyen lesz az idei év? Gyurcsány Ferenc a múlt héten 7+1 pontos családvédelmi programot hirdetett, ebben szerepel az a DK által régóta követelt módosítás, hogy törvényben tiltsuk be a kisgyermekes családok kilakoltatását. Egyszer már benyújtottuk ezt a törvényjavaslatot, önök azonban cinikusan leszavazták.

(12.50)

Én magam írásbeli kérdésben is többször kértem önöket, hogy fontolják meg. Önök nem Brüsszel, nem Soros, nem valami idegen hatalom ellen viselnek háborút, hanem Magyarország és a magyar családok ellen. Háborúk idején kevesebb gyermek születik, és az ország már kilenc éve háborúan él. Önök miatt. Ezért születik kevés gyerek. Önök háborúznak Európával és az európai magyarokkal; mi békét és egy európai Magyarországot akarunk. Önök az oligarcháik és a rabszolgatartó multik oldalán állnak; mi a magyar családokén, dolgozókén, az idősekén. Mi értük, az európai magyarokért alkottuk meg a hétpontos csomagunkat. Ez ma a hazafias politika, mert egy hazafi nem a mellét döngeti, hanem segít a honfitársain. És nem csak a gazdag családokon és gyermekeken, ahogy önök általában a törvényekkel szokták tenni. Ezért kell a törvényi védelem a kilakoltatások ellen, és ezért kell a szociális bérlakásrendszer minden európai magyar számára. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hallom, 2030-ra szeretnénk utolérni Ausztriát. Az elmúlt nyolc év növekedési adatai alapján azonban ez csak 2076-ra sikerülhet. Ahhoz, hogy 2030-ra érjük utol, éves átlagban 11,6 százalékos magyar növekedés kellene. Térjünk vissza a valóság talajára! A gazdasági teljesítményt tekintve 2010-ben még az Unió öt tagországa volt mögöttünk, azóta Lettország beért, Litvánia és Lengyelország megelőzött minket.Magyarország hét régiója közül négy  azaz négy  régió tartozik az Európai Unió legszegényebbjei közé, míg a nyolc román régióból csak kettő. Bukarest és környéke már megelőzte a magyar központi régiót, benne a fővárossal. Erdély fejlettebb, mint a teljes Budapesten kívüli Magyarország. Egyéni fogyasztásban az országok jólétét mérik, 2010-ben szintén öt tagországot előztük meg, azóta a három balti ország, sőt Románia is elénk került. Mögöttünk már csak Bulgária van. Míg azonban nálunk ez a mutató lényegében stagnál, a bolgároknál ugrásszerűen emelkedett, államtitkár úr.

Az egészségügy helyzetét tekintve idén már csak Romániát előzzük meg, azt is csak éppen. Tavaly még további három ország volt mögöttünk, 2008-ban pedig Európa középmezőnyébe tartoztunk, megelőzve Írországot, Olaszországot és éppen csak lemaradva a britektől. Nem az a hazafiság, ha merünk nagyot álmodni, hanem ha ambiciózus, de reális, elérhető célokat tűzünk ki magunk elé. Önök politikai álomvilágba ringatták az országot, ám kilenc év alatt semmivel sem kerültünk közelebb az európai átlaghoz, viszont brutálisan leszakadtunk szomszédainktól, regionális versenytársainktól. Az európai magyarok azonban megérdemlik, hogy hazájuk ne az Unió szegényháza legyen.

Kérdezem ezért miniszterelnök urat, államtitkár urat: milyen tervei vannak a kormánynak arra, hogy megint utolérjük Romániát? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A DK által képviselt, először Churchill által elképzelt európai egyesült államok egyik intézkedése az lesz, hogy a multikat megadóztatjuk, és az ebből származó pénzből európai családi pótlékot fizetünk az európai családoknak. Az európai családi pótlék egységesen fog járni minden európai családnak, legyen az olasz, lengyel vagy magyar. Ennek összege körülbelül 15 ezer forint lehet, ami nekünk, magyaroknak azt jelenti, hogy nagyjából meg fogja duplázni a jelenlegi családi pótlékot.

(14.00)

Ez úgy lehetséges, hogy önök 9 év alatt nem voltak képesek egy forinttal sem emelni azt. Gyurcsány Ferenc volt az utolsó, aki ezt megemelte. Higgyék el nekem, hogy minden magyar családnak óriási segítség lesz, amikor az eddigi 12-13 ezer forint helyett az európai családi pótlékkal együtt összesen 27-28 ezer forintot fog kapni minden hónapban. Tudom, hogy ezek az összegek a luxuskastélyban élő fideszes milliárdosoknak aprópénznek számítanak, de a tisztességes magyar családoknak nagy segítséget jelentenének, főleg abban az országban, ahol az Eurostat szerint minden harmadik gyerek szegény; ez a helyzet, államtitkár úr. Az európai családi pótlék ráadásul nem fog késni, mint az önök által késve utalt magyar családi pótlék, mert az Európai Unióban meg lehet bízni, önökkel ellentétben.

Nevezhetik lázálomnak az európai egyesült államokat, nevezhetik lázálomnak az európai családi pótlékot, de ebben a Házban mindenki tudja, hogy maximum az a lázálom, hogy önökkel még sokáig az EU tagjai lehetünk. Én a hazámat képviselem, a haza érdeke pedig az európai egyesült államok. De kérem, mondják el, miért nem akarják, hogy Európa megduplázza a családi pótlékot. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Önnek tudnia kell, hogy hosszú távon komoly veszély fenyegeti a magyar munkahelyeket. Bizonyos kutatások szerint 2030-ra akár 1 millió magyar munkahely is eltűnhet miattuk, az érkezésük márpedig feltartóztathatatlan, nem állítja meg őket semmilyen kerítés. Nem, nem bevándorlókról, menekültekről, migránsokról van szó, én egy valós problémáról beszélek: a robotizációról. A klímaváltozás mellett ma minden normális európai ország azzal foglalkozik, hogy felkészüljön és felkészítse a társadalmat a robotizációra, hiszen a robotok miatt számtalan munkahely fog megszűnni. Árufeltöltők, recepciósok, eladók, pénztárosok, könyvelők, telemarketingesek, és még sorolhatnánk sokáig, veszíthetik majd el az állásukat egyik napról a másikra. S lehetne még sorolni Magyarországon és a környező országokban is számtalan példát, s nemcsak a kétkezi munkásoknál, hanem az irodai dolgozóknál is.

Azokban az országokban, amelyeket felelős kormányok irányítanak, két dolgot tesznek: az összeszerelő üzemek helyett olyan vállalkozásokat ösztönöznek, amelyek innovatív fejlesztésekkel foglalkoznak, illetve támogatják a tudományt, a kutatásokat. Önök ezzel szemben tönkreteszik a Magyar Tudományos Akadémiát, az egyetlen intézményt, amely képes lehetne választ adni arra, hogy mit is kellene csinálni, hogy tud erre felkészülni az ország. Mit fognak önök tenni, ha jön a robotizáció, és a robotok tényleg elveszik a munkát? Kiraknak majd pár plakátot? Lesz erről is nemzeti konzultáció, hogy ugye, milyen felháborító? Nagyjából ezt nézem ki önökből, pedig a valós problémákat nem lehet ezzel megoldani, ehhez dolgozni és kormányozni is kellene.

A robotizáció nem kellene hogy negatív dolog legyen, ha a kormány felkészülne, a javunkra is fordíthatnánk. Olyan kutatásokra kellene költeni, amelyek megmutatják, hogy a robotizációnak milyen hatásai lesznek a társadalomra, olyan átképzési programokat kellene indítani, amelyek felkészítik a veszélyeztetett szakmában dolgozókat, hogy ha elveszítik a munkahelyeiket, gyorsan tudjanak máshol elhelyezkedni. Magyarország az EU öt legrosszabbul teljesítő országa között van az élethosszig tartó tanulás tekintetében, és nagyon magas a számítógép-analfabetizmus is. Pedig a kettő kulcsfontosságú. Meg kellene tanítani a programozás alapjait a gyerekeknek már az általános iskolában, hiszen annál biztosabb munkahely nem lesz, mint a robotok kezelése, fejlesztése és irányítása. Ezt tenné egy felelős kormány, csak sajnos tudjuk, hogy önök nem azok.

Kérdezem hát államtitkár urat, hogy önök mit fognak tenni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérdeztem már a minisztériumot korábban is, hogy az oktatás területén milyen átalakítást terveznek annak érdekében, hogy a robotizáció ne vegyen el 1 millió munkahelyet. Akkor sem tudtak választ adni, most sem tudnak választ adni. Nagy-Britanniáról beszél, államtitkár úr. Igen, ott megvizsgálták és megcsinálták a szükséges átalakításokat. Külön nézték, hogy az általános iskoláknál minden tantárgyat hogy kellene módosítani annak érdekében, hogy a robotizációra felkészüljenek. Ezt Kanadában is megcsinálták. S ami érdekes, a két országban nem ugyanaz az eredmény jött ki. Magyarországon se lehet ezt a munkát elkerülni, ám ön csak beszél, de nem hajlandók semmit sem csinálni. A szakképzésre hivatkozik. Persze, lebutították a szakképzést is. Azok a gyerekek, akik azt elvégzik, nem lesznek képesek arra, hogy a robotizációval felvegyék a versenyt. Százezer diák hagyta abba az iskolát anélkül, hogy érettségit vagy szakmát kapott volna. Önök így készülnek fel. Ez elfogadhatatlan, tisztelt államtitkár úr!

(15.00)

Azt szeretném önöktől kérni, hogy végre vegyék komolyan ezt a dolgot (Kunhalmi Ágnes: Szégyen!  Az elnök csenget.), vegyék fel a kapcsolatot a Tudományos Akadémiával (Kunhalmi Ágnes: Haha! Most zárják be!  Dr. Rétvári Bence: Most zárják be?!), hogy hátha kijön belőle valami megoldás.

A választ nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az LMP és az MSZP soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Ez a pillanat volt az, amikor az Európai Unió alapja megszületett, ekkor lépett a nemzetek együttműködésének és békéjének az útjára a kontinens. Május 9-ét ezért Európa-napként tartjuk számon Európa-szerte. Idén februárban az Európai Parlament arra ösztönözte a tagállamokat, hogy május 9-ét tegyék munkaszüneti nappá, legyen ez egy Európa-szerte általános, közös szabadnapja minden európai polgárnak. Európa nem csupán egy kontinens, Európa egy kulturális és gazdasági közösség, ami vívmányaival arra törekszik, hogy minden tagállama valamennyi polgárának jobbá, könnyebbé és sikeresebbé tegye az életét.

Nekünk magyaroknak Európa tágabb értelemben vett hazánk, munkánkkal gyarapítjuk a közösséget, annak sikerei és eredményei pedig minket tesznek gazdagabbá. Ahogy közösséget alkotunk sikerben és nehézségben egyaránt, úgy jogunk és kötelességünk magunkénak tudni a közös ünnepeket is. Nemzetközi ünnep a munka ünnepe, Európa keresztény polgárai számára a karácsony, a húsvét és a pünkösd, ezek is összekötnek minket. Miért ne ünnepelhetnénk méltón és közösen azt a napot, ami erről a közösségről, Európáról szól?

A Demokratikus Koalíció törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a május 9-i Európa-nap legyen Magyarországon is iskolai és munkaszüneti nap. Ezen a napon az uniós intézmények megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt. A nyílt nap célja, hogy a polgárok betekintést nyerjenek az európai uniós intézmények munkájába. Nyilvánvaló, hogy ezt a tájékozódást és ünneplést úgy tudjuk leginkább elősegíteni, ha más, hazánkban is jeles ünnepekhez hasonlóan iskolai és munkaszüneti nappá nyilvánítjuk ezt a napot.

Európa fontos, az európaiságunk fontos, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy csatlakozzanak a javaslatunkhoz, nyilvánítsuk az Európa-napot, május 9-ét iskolai és munkaszüneti nappá. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy látom, hogy akiknek fontos Európa, azok felszólaltak, és elmondták a véleményüket. A fideszesek úgy döntöttek, hogy inkább alszanak. Hát, próbálják tudomásul venni azt a vereséget, amit az Európai Unióban elszenvedett az a pártcsalád, amihez ők tartozni fognak nemsokára. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valószínűleg, nem meglepő módon a fideszesek megint hallgatni fognak, ők csak pénzt szeretnek elvenni a rokkantnyugdíjasoktól, de igazából a problémáikkal nem akarnak foglalkozni, inkább elfordulnak és átmennek az utca másik oldalára, hisz magukon kívül, a fideszeseken kívül mindenkit az út mentén szoktak hagyni. Nemcsak alkotmánybírósági kérdés ez, de emberiességi alapon is kötelessége, azt gondolom, a tisztelt Háznak felvenni ezt napirendi pontként és tárgyalni erről az ügyről. A DK támogatja Korózs Lajos előterjesztését, és azt szeretném kérni mindenkitől, hogy tegyen ugyanígy.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Önök azt mondják, hogy csak olyanokat támogatnak az Európai Unió különböző vezető posztjaira, akik a zsidó-keresztény értékrend alapján gondolkodnak. Ideje lenne akkor önöknek is így gondolkodni, hisz az látszik, hogy önök nem foglalkoznak a szegénységben élő emberekkel, valószínűleg azért, mert nincsenek rajta a Kubatov-listán, nem járnak el szavazni, aki pedig nincs rajta a listán és nem szavaz, az önöknek nem is létezik. Az elmúlt időszakban számtalan írásbeli kérdést, javaslatot tettem magam is a kisgyermekek kilakoltatásával kapcsolatosan, de a szépkorúak ügyében is ugyanígy javaslatokat tettem. Önök egyikre sem reagáltak érdemben. Önöknek teljesen mindegy, hogy kiskorú vagy nyugdíjas, ha nem úgy szavaz, akkor nincs rá szükség. Mutogathatnak a bankokra, hogy azok milyen galádak, de tisztelt képviselőtársaim, a Nemzeti Eszközkezelő sem volt arra hajlandó válaszolni, hogy hány kisgyermeket lakoltatott ki az állam az adott időszakban. Ha nem tudják, az a baj, ha titkolóznak, az a baj. Ismétlem, maga az állam is cinkos, és összekacsint ebben az ügyben, nem érdekli az, hogy kik kerülnek az utcára.

Ezért azt kérem önöktől, hogy a tárgysorozatba vételt támogassák. Mondjanak ellent a pártjuknak, és hallgassanak a lelkiismeretükre, illetve próbálják meg a választóikat is meghallgatni ebben az ügyben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Országgyűlés! Erzsébet- és Terézváros országgyűlési képviselőjeként évek óta hallom, hogy mit tesznek önök ezzel a várossal. Ahelyett, hogy Budapest fejlődne vagy felzárkózna az európai nagyvárosokhoz, már azon is izgulnunk kell, hogy elviszike majd a szemetünket. Ahelyett, hogy azt látnánk, hogy egyre több a zöldfelület a városban, hogy egy ilyen forró nyár is könnyen átvészelhető legyen, önök azt a kevés fát is kivágják, és arra a kevés zöldfelületre is inkább térkövet tesznek, ami van.Önöket soha, egyetlen pillanatra sem érdekelte ez a város, csak saját érdekeik. Azért ültették Tarlós Istvánt a főpolgármesteri székbe, hogy minden pontosan úgy történjen, ahogy önök ezt akarják.

Új, légkondicionált metró a budapestieknek? Ugyan! Inkább felújítják az 50 éves metrókocsikat az oroszokkal az új áráért. Több zöldfelület? Ugyan! Inkább térkő, ezért lehet uniós pénzt kapni. Átlátható és tisztes parkolási rendszer? Dehogy! Sokkal jövedelmezőbb ellopni a parkolási pénzeket. (Cseresnyés Péter: Karácsony Gergely!) Közben pedig a milliárdos Fidesz markába került minden ellopható vagy felvásárolható ingatlan: kastélyok, villák vagy az Orbán család leendő szállodái. Látjuk, hogyan vették be Budapestet, hogyan ültetnek egy olyan bábot a főpolgármesteri székbe, akit madzagon lehet rángatni.

Eddig ezt büntetlenül megtehették, most viszont fordul a kocka: Budapest felébredt, és ősszel ki fogja vetni magából Tarlós Istvánt. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) A DK egy olyan főpolgármester-jelöltet állított a budapestieknek, aki véletlenül sem keverhető össze a csendben bólogató Tarlóssal. Idézzék csak fel magukban, hogy hányszor készültek összeszorult gyomorral arra, hogy bemenjenek az Egyenes beszédbe Kálmán Olgához. Esetleg kérdezzék meg a miniszterelnöktől, hogy pontosan hány éven át volt képtelen összeszedni a bátorságot ahhoz, hogy bemenjen és tíz percet beszélgessen Olgával.

Azért mondom ezeket önöknek, mert ősztől nem fognak tudni elfutni Kálmán Olga elől, aki akkor már remélhetőleg a budapestiek hangjaként szállhat szembe önökkel ezért a városért. Ősztől vége lesz annak, hogy Budapestnek a kormány diktál.

Ha a budapestiek úgy döntenek az előválasztáson, hogy Kálmán Olgának szavaznak bizalmat, akkor már csak egy lépésre leszünk attól, hogy nem számít majd, milyen gyáva a miniszterelnökük, kutya kötelessége lesz leülni és Budapestről tárgyalni. A budapestieket többé nem lehet majd semmibe venni (Németh Szilárd István: Ki lesz? Karácsony vagy Kálmán Olga?), a budapesti gondokat pedig nem lehet majd többé levegőnek nézni, amelyeket jelentős részben pedig éppen önök okoztak. Nem lesz több diktátum, utasítás, zsarolás, hogy a főváros mit tehet és mit nem tehet. A budapestiek meg fogják találni a hangjukat az előválasztáson, és akkor hiába mutogatnak majd az összecsalt kétharmadukra, mert akkor a demokratikusan megválasztott főpolgármesterrel fognak szemben állni. (Németh Szilárd István: Még a Jobbik is beleszólhat ebbe!)

A fő ok, amiért a DK Kálmán Olgát ajánlja a budapestieknek a holnapután kezdődő előválasztáson, mégsem az, hogy ő képes lesz kiállni a városért, a fő ok az, hogy a DK a legeurópaibb pártként egy szabad, élhető, zöld és legfőképpen európai fővárost szeretne. Itt az ideje annak, hogy Budapest végre az legyen, aminek lennie kell, csak önök kilenc éve akadályozzák ebben.

Ne csak a legszebb főváros legyen a miénk, hanem legyen a legélhetőbb is, szóljon az itt élőkről! Igenis, legyen légkondicionálva a metró, mert európai országban állatokat sem hagynak 40 fokban utazni, mint önök a magyarokat a 3-as metrón. Igenis, legyenek Budapesten elektromos buszok, hogy amikor arról beszélünk, hogy minél többen használják a BKV-t, ne a kisebb és a nagyobb környezetszennyezés között kelljen választani.

Igenis, megérdemlünk egy olyan várost, ahol parkok, nyilvános ivókutak és nyilvános illemhelyek vannak a városban. Egy olyan város, ahol nem luxus a saját lakás vagy a jó állapotú albérlet. Megérdemlünk egy olyan fővárost, ahol nem kell halált megvető bátorság ahhoz, hogy felüljünk a biciklinkre, ahol ha leparkolunk az autónkkal, nem kell attól félnünk, hogy ellopják a parkolásra befizetett pénzünket. Mi, budapestiek megérdemlünk végre egy olyan főpolgármestert, aki minket képvisel, és aki érdekeink szerint vezeti ezt a várost. Meggyőződésem, hogy ha a budapestiek is úgy akarják, akkor ezt az embert Kálmán Olgának fogják hívni. Köszönöm szépen.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt államtitkár úr, engedje meg, hogy először önt biztassam arra, hogy ha úgy érzi, hogy jogtalanul támadják a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat, akkor kérje ki magának, hiszen abban az időszakban felelős beosztást viselt a költségvetés témájában. Tehát nyugodtan válaszoljon képviselőtársainak, ha ilyen kérdések merülnek fel; azt gondolom, ez a korrekt hozzáállás.Beszél a bérekről. 2020-ban már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek, ráadásul a megtermelt javakból Magyarországon nem a munkavállalók részesülnek erőteljesebben, 5 százalékkal maradt el a reálbérek növekedése a termelékenység növekedésétől. Tehát lehet a számokkal zsonglőrködni, még egyszer mondom, 2020-ra Európában már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek. (Banai Péter Benő közbeszól.) Államtitkár úr, azt tudom önnek mondani, ön azt mondja, hogy mindig ugyanazok a kérdések merülnek fel egymás után, minden évben. Igen, önök mindig ugyanazokat az embereket hagyják az út szélén, önöknek nem érdekesek azok, akik nehéz sorban vannak, önök azoknak adnak általában, akiknél bíznak abban, hogy elmennek szavazni, és csak nekik adnak. Azok, akik már szavazni se járnak el, mert reménytelennek látják a helyzetüket, őket meg ott hagyják az út szélén.

Most, amikor zajlik ez a költségvetési vita, most is gyerekes családok kerülnek az utcára. A Nyugatinál és a Keletinél megnyílt kormányablak egy év után bezár, mivel munkaerőhiány van. A metróban 35 fokos meleg van. Ezek azok a körülmények, amikkel szembesülünk akkor, amikor tárgyaljuk a költségvetést. Traumatológusok válságtanácskozást hívtak össze, mert nem látják biztosítottnak a betegek ellátását. Persze, nyugodjon meg mindenki, a stadionok épülnek, és ezek a remek edzőközpontok pedig ki vannak tömve pénzzel rendesen. Nem véletlen tehát, amikor ilyen körülmények vannak, hogy Erzsébet- és Terézváros lakói úgy érzik, hogy a kormány elárulja és cserben hagyja őket. A Péterfy Kórházban nagyon régóta várják, hogy legalább egy konkrét ígérvényt kapjanak már arra, hogy az igazgató által megmondott összeg, ami nagyjából az ingatlanoknál egy 15 milliárdos fejlesztést jelent, az eszközöknél egy 6 milliárdos fejlesztést, lássák már, hogy mi történik, és ne csak ilyen elvont, mega új kórházakról beszéljünk, amit valamiféle ingatlanmutyis területen próbálnak önök felépíteni. Van pénz mindenféle intézetre, amitől Kásler miniszter úr biztos jól érzi magát, de nincs pénz kézfertőtlenítésre.

A parlagfű másfél millió embert érint ma Magyarországon, tisztelt képviselőtársaim, nulla védekezés van. A kár, amely az agráriumban, a turizmusban, a gyógyszerekre kifizetett pénzben mérhető, sok tíz milliárd. Egy népmese van program helyett, amelyik nem határoz meg konkrét számokat, hogy mit kellene elérni, hogy ez a másfél milliárd ember ne szenvedjen. Nem határozzák meg, hogy milyen pollenszámot szeretnének elérni jövőre, öt év múlva, tíz év múlva.

(9.30)

Az állami vállalatoknál nincs meg az a pénz, hogy legalább a saját törvényi kötelezettségüket tudják teljesíteni a kaszálás tekintetében, beszélhetnénk akár a MÁV-ról, a Közútról vagy a nemzeti parkokról is.

Nincs megfelelő orvosi kapacitás a parlagfű-allergiásoknál, hihetetlen sorban állás van, gyakran már el se mennek, hanem magukat gyógyítják, ami a lehető legrosszabb.

Erzsébet- és Terézvárosban van az úgynevezett bulinegyed. Az önkormányzatnak több mint 500 millió forintba kerül csak a takarítás. Évek óta kérem önöket, hogy adjanak arra több pénzt, hogy ha az állam sok milliárdot kap ebből a bulinegyedből, akkor adjanak vissza az önkormányzatnak, és adjanak vissza egyébként az ott lakóknak, hogy tisztességes körülmények között tudjanak élni annak ellenére, hogy hajnalig megy a dajdajozás. 1-1 milliárd forintnyi pluszforrást biztosítsanak az ottani költségekre.

Emelni kell a felügyeleti díjat. Talán önöket is meglepi az a szám, hogy a 24 óra után nyitva tartó helyiségek, kocsmák összesen 15 millió forintot fizetnek be a közös kasszába. Nevetséges. Ne legyen maximálva az iparűzési adó százalékában ez, és az egész összeget növelni kellene.

Erzsébet- és Terézváros lakóit az érdekli, hogy lesze több pénz társasház-felújításra, lesze több pénz energiahatékonysági növelésre.

Szeretnénk, ha olyan színházi pályázati rendszer lenne, ami nem csak az állami vagy önkormányzati műhelyek támogatására lenne jó.

Adjon a kormány arra pénzt, hogy ne haljon meg ennyi ember légszennyezésben, egy olyan dologban, ami elkerülhető lenne. Legyen minden évben betervezve a pénz elektromos buszok cseréjére országosan is, de itt Budapesten különösen. Szeretnénk azt, hogy legyen pénz arra, hogy a 18 év alatti fiatalok ingyenesen utazhassanak a közösségi közlekedésen. Legyen végre valódi pénz önkormányzati bérlakásfejlesztésre és tisztességes hajléktalanellátásra.

Végül, minden diák egyenlő. Elfogadhatatlan, hogy az egyházi iskolákban több pénzt kapnak egy gyerek után, ez ellentétes az alkotmány szellemiségével. Fontos, hogy minden gyerek után minden iskola ugyanazt az ellátást kapja, ugyanazt a dologi ellátást. Ezért azt szeretném kérni önöktől, hogy a költségvetésben ezt is rakják helyre.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Önök évekkel ezelőtt meghirdették az „Egészséges Budapest” programot, amit azzal reklámoztak, hogy a fővárosban valaha volt legnagyobb egészségügyi fejlesztés lesz. Ennek ellenére az erzsébet- és terézvárosi lakók azt látják, hogy a Péterfy Kórházba lassan félnek bemenni, mert vagy a vakolat omlik le, vagy nem találják bent az orvost. Azt nem tudhatom, hogy ebből az ígéretükből mennyit szándékoznak betartani, mennyi pénzt terveznek valójában a budapesti egészségügyi ellátás fejlesztésére elkölteni, feltűnő volt viszont, hogy a főváros egyik legnagyobb kórházára, a választókerületemben fekvő Péterfy Sándor utcai kórházra már meghirdetéskor is mindössze 1,3 milliárd forintot, azaz a teljes összeg nem egészen 2 ezrelékét akarták fordítani. A Péterfy Kórház évente több százezer járóbeteget és több tízezer fekvőbeteget lát el, ha csak az ellátottak számát nézzük, az az 1,3 milliárd forint akkor is aránytalanul kevés. Egyenesen nevetséges viszont az összeg, ha a kórház állapotához mérjük.

Az intézmény katasztrofális adósságot halmoz fel újra és újra. Ezzel minden kórház így van, az állami finanszírozás keretében fizetett térítés köszönőviszonyban sincs az egyes kezelések tényleges költségével. Ám a kórház ijesztően lepusztult, lerobbant a dolgozók fizetése, és ebből következően a munkaerőhiány is katasztrofális. Ez a kórház volt kénytelen egymilliárdért aneszteziológusokat és műtősöket bérelni – mondom: bérelni , bezárni az érsebészeti ügyeletet szakorvosok hiányában; itt maradtak el műtétek, mert nem volt műtőssegéd; itt mondtak fel a sebészek tömegesen. Itt fenyegetőztek az orvosok, hogy maradéktalanul betartják az előírásokat, és itt derült ki, hogy a röntgenorvosok ólommellényei átengedik a sugárzást. És az itteni állapotok és munkakörülmények késztették arra Sándor Máriát, a fekete ruhás nővért, hogy megindítsa országos tiltakozó mozgalmát.

Kérdezem miniszter úr képviseletében államtitkár urat: ön szerint mennyit képes változtatni ezeken az állapotokon 1,3 milliárd forint? Miért késlekednek még azt is elkölteni a kórházra? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Két éve meghirdették a rekonstrukció megkezdését, azóta sem történt semmi, mikorra remélhetnek a választóim (Az elnök ismét csenget.) emberhez méltó körülményeket? Elnézést! Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hazánkban mintegy másfél millió ember szenved parlagfűallergiában, a fő kórokozó maga a növény, ez a legelterjedtebb gyom, nagyon sok virágport termel, és igen hosszú ideig virágzik, érthető hát, hogy a legtöbb szénanáthás megbetegedést éppen ennek a pollenje idézi elő. A nemrégiben lezárult idei parlagfűszezon okán szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy eddig csaknem 150 alkalommal próbáltam a kormányzat figyelmét felhívni erre a problémára, javaslatokat tenni az enyhítésére  sajnos kevés sikerrel. A kormány szavakban mindig készséggel felvette a harcot ez ellen a növény ellen, ám konkrétan csak nagyon kevés érdemi intézkedésről tudott beszámolni, a ráolvasás elől pedig a parlagfű nem hátrál meg. A parlagfű-allergiás megbetegedések szempontjából igen fontos a levegő egy köbméterében megtalálható pollenrészecskék száma, ez az elmúlt három évben csúcsidőszakban minimum 400-500 volt, ami a sokéves átlag mintegy másfélszerese, gyakran előfordul a 800 és 1000 közötti érték is. Válasz nélkül maradt viszont az a többször feltett kérésem, hogy mennyire tervezi ezt a kormány csökkenteni az elkövetkezendő egy-két éven belül. Akcióterv van a parlagfű elleni védekezésre, de kitűzött cél nincs, így ezt számonkérni sem lehet.

Érdeklődésemre kiderült, hogy a közutak és vasutak melletti területeken idén másfél milliárd forintot irányoztak elő parlagfű-mentesítésre, amiből háromszori kaszálást terveztek. Egy hektár kaszálása  nagyon jutányos áron  nagyjából 60 ezer forint, vagyis a jelzett összeg nevetségesen kevés, és önök még csak a saját portájukon se tudják eltakarítani a parlagfüvet. A 2015 és ’17 közötti három évben hektáronként átlagosan 25 ezer forint bírságot szabtak ki külterületi, parlagfűvel fertőzött földterületek miatt a tulajdonosoknak, tehát ez alapján jobban megéri kifizetni a bírságot, mint lekaszálni a füvet.

(13.40)

Az is kiderült, hogy ebben az időszakban csak 2-3 ezer földdarabot találtak fertőzöttnek, ami érthető, hiszen tavaly a kormányhivatalok mindössze 5 ezer parlagfű-ellenőrzést bonyolítottak le, és a kormányhivataloknak semmilyen kapacitásuk nincs ahhoz, hogy ellássák ezt a feladatot, pedig ilyen eredményesség mellett az ellenőrzések számát nagyságrendekkel kellene növelni. Sürgettem, hogy a parlagfűvel szennyezett földek után ne kapjanak az agrárvállalkozók EU-s támogatást. A válasz az volt, hogy most sem kapnak, de azt nem tudták megmondani, hogy mennyi támogatást vontak meg emiatt. Javasoltam, hogy a védekezésbe uniós forrásokat is próbáljunk bevonni. Kezdeményeztem a környező országokkal való szorosabb együttműködést, minthogy a szél és az általa hordozott pollenrészecskék nem tisztelik az országhatárokat. Közvetítettem a civil szervezetek javaslatait a minisztériumoknak, azt azonban, hogy a kormány hogyan viszonyul a civil szervezetekhez, mindannyian láthattuk. Megnyugtatónak szánt válaszokat, üres ígéreteket minden esetben kaptam, mást nem. Javasoltam, hogy ha már van kerékpározásért felelős kormánybiztos, akkor a parlagfű elleni küzdelmet is egy kormánybiztosra bízzák, hisz számtalan olyan tárcát érint, amit össze kellene hangolni. Önök nem voltak képesek megmondani, egy becsült számot sem tudtak küldeni nekem, hogy mekkora kár érheti évente a nemzetgazdaságot a parlagfűből kifolyólag.

A parlagfű a táppénzes napokkal, az idegenforgalom csökkenésével, a mezőgazdasági károkkal jelentős gazdasági hátrányt okoz az országnak; ez tízmilliárdokban mérhető. Évente honfitársaink ötödrészét rendszeresen megkínozza, a kormánytól azonban szavaknál és látszatintézkedéseknél többre nem telik. Ma sok milliárd forintot költenek az állampolgárok gyógyszerekre. Az egészségügyi ellátás nem is bírja el a nyomást a szezonban, és sajnos sok embernek kizárólag az öngyógyítás marad, aminek a következményeiről az orvosok sokat tudnának mondani.

Ha a kormánynak fontos az a másfél millió ember, akkor ideje végre lépni. Ez a helyzet, amit ma tapasztalunk, a klímaváltozással csak jelentősen fokozódni fog. A szezon korábban elkezdődik, ellenben legalább tovább tart. Önök azzal kezdték a parlagfű elleni küzdelmet, hogy a magyar adófizetők által összeadott 1 százalékot elköltötték terepjárókra, laptopokra. Az a kérésem, hogy ne így folytassák, hanem végre tegyenek valamit azokért az emberekért, akik minden évben elszenvedik ezt a betegséget, akiket önök az út szélén hagytak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány perccel ezelőtt Korózs képviselőtársam annyit mondott, hogy egyszer ennek vége lesz. Önök felkiáltottak, hogy fenyeget, és néhány hónap múlva akár 4-6 hónapos fizetésmegvonás járhat ezért a dologért, hogy azt mondta, hogy egyszer ennek vége lesz. Ez azt jelenti, hogy önök fogják meghatározni, hogy a pitypang vagy a kökörcsin kimondása hány havi büntetéssel fog együtt járni, mert árt a Ház méltóságának. Nem inkább azt kellene büntetni, és az árt a Ház méltóságának, hogy önök nem lázadnak fel azzal kapcsolatosan, hogy a köztévében nem látunk ellenzéki képviselőt? Mert ez árt a Ház méltóságának! Erre hozzanak szabályt, hogy mennyit kell ilyenkor fizetniük! Nem az árt a Ház méltóságának, és inkább azt kellene büntetni, hogy ebben az évben a DK-nak lassan száz olyan sajtóközleménye lesz, amit a szintén közpénzből fizetett MTI nem hajlandó kiadni, mert benne van esetleg Mészárosnak vagy Tiborcznak a neve? És ezt Magyarországon visszadobhatják? Ez árt a Ház méltóságának, és igazából ezt kellene büntetni mindenkinek. Nem azt kellene büntetni, hogy van arra lehetőség, hogy a képviselők módosító indítványairól ne szavazzunk, hanem csomagban egyszerűen az egészet obstruálják? Nem azt kellene büntetni, és az árt a Ház méltóságának, hogy ha belefojtják a képviselőkbe a szót, és a levezető elnökök egyszerűen lezárják az ülést? Ez árt a Ház méltóságának, és ezt kellene utána hónapokkal büntetni! De lehet, hogy azt is lehetne büntetni, és az is árt a Ház méltóságának, hogy a családi pótlékhoz önök nem hajlandók hozzányúlni, a köztársasági elnök fizetését meg a duplájára emelik.

És lehet, hogy az is árt a Ház méltóságának, hogy önök között olyan emberek vannak, akik ajánlóívein ugyanaz a 341 név szerepel, mint egy kamupárt ajánlóívein. Megállapította azt egyébként a rendőrség, és az ügyészség is kimondta, hogy választási csalás követett el, de a 341-ből egyet sem kérdeztek meg, nehogy kiderüljön, hogy az önök képviselője, aki itt ül, az bűnös. Ez árt a Ház méltóságának, kedves képviselőtársaim. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi, az állami közmédia tele volt az ellenzéki képviselőkkel, és mindenkit megkérdeztek arról, hogy mondják már el a véleményüket erről a vitáról, hogy mi az ellenzék véleménye. Önöket is, gondolom, nyugalommal tölti el, hogy az ellenzéki képviselőket állandóan behívják, megkérdezik, és ugyanúgy azt a lehetőséget megkapják, amit önök minden egyes nap minden egyes percében megkapnak a közmédiában, kezdve a focimeccsek közötti egy percben, a hatalmas, sok milliárd forinttal fizetett századvéges monológokig. Nem zavarja önöket az, hogy ez az ország így épült fel? Önök arról beszélnek, hogy az ország méltóságát, az Országház méltóságát bántja, amit a képviselők csinálnak. Nem, képviselőtársaim, az ország méltóságát és az Országház méltóságát az bántja, hogy önök egy olyan országot hoztak létre, ahol a közmédiába csak önöket hívják be. Ez az, amit meg kell szüntetni, és ez az, amit ennek a törvénynek meg lehetne szüntetnie. Azt kellene mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy azok a képviselők, akik ehhez hozzájárultak, azok fizessenek büntetést, azok ne szavazhassanak egy ideig. Tehát önök egy olyan országot hoztak létre, ahol csak az önök hangját lehet hallani.

Önök el akarták dugni ezt a törvényt. El akarták dugni ezt a törvényt, hogy senki ne lássa, senki ne hallja, hogy milyen problémákat jelent. Jelentem, önök ezt a meccset elveszítették, csúnyán elveszítették, mi képviselőtársainkkal ki tudtuk húzni azt az időt, hogy most, napközben is tudunk erről a törvényről beszélni. Gátlástalan, alattomos módon éjfélkor akarták csendben, sunyi módon ezt a törvényt levezényelni. Hányan szólaltak meg a Fideszből, hogy barátaim, frakciótársaim, mégse illik ezt, ne csináljuk már, mégiscsak a keresztény erkölcsbe és ideológiába nem illik, hogy elbújunk, nem merjük vállalni a véleményünket, hanem sunyiban, éjszaka, amikor már nem járnak a villamosok se, akkor majd csendben valahogy megoldjuk ezt a problémát? Miért nem szólaltak fel akkor?!

Igazából ez az, ami az Országgyűlés méltóságát valójában sérti. De nem csodálkozunk ezen, hisz önök nem hívei a nyílt vitának. Orbán Viktor, az önök miniszterelnöke, pártelnöke menekül minden nyilvános vitától, nem hajlandó semmilyen vitára a választási időszakban, példátlan módon. Önök ezt tanulták tőle. Legyenek már bátrak, és merjék már azt mondani, hogy főnök, nincsen ez rendben, állj már ki vitázni, ha van véleményed! Ha van véleményed, de önök se mernek, a polgármestereiket letiltották, utána meg mondja Tarlós, hogy lehet, hogy jobb lett volna Karácsonnyal vitázni. Nem utólag kell bátornak lenni, kedves fideszes képviselőtársaim, hanem merjenek vitázni, merjék elmondani a véleményüket, kérjék arra Orbán Viktort is, hogy mondja el a véleményét ezzel kapcsolatosan!

Önök a vitát nemcsak úgy általában üresítik ki, a plenáris üléseket kiüresítik. Nemhogy éjfélre teszik be ezeket a fontos napirendi pontokat, hanem próbálják a lehető legtöbb szavazást és vitát a plenáris ülésről a bizottsági ülésekbe elrejteni. Ez sem normális, tisztelt képviselőtársaim! Miért nem mondják ezt, hogy mégiscsak itt kellene elmondani, hadd lássa az egész ország, hogy kinek mi a véleménye a különböző ügyekben?! Önök nem merik felvállalni a véleményüket! Önök gyávák! Nem merik itt elmondani a kamerába, hogy mit gondolnak különböző ügyekről, és félnek attól, hogy valami olyasmit lásson az ország, amit nem a közmédia közvetít önök felé. Önök csak abban a képben hisznek, és azt hiszik, hogy sokáig meg lehet vezetni ezt az országot, amit a barátok 90 milliárdért a közmédiában mutatnak. De október 13. megmutatta nagyon világosan, hogy nem lehet sokáig ezt az országot megtéveszteni, s akkor majd minden tükröt le kell takarni otthon, mert nem tudnak majd tükörbe nézni valójában.

Önök azokat az ellenzéki pártokat akarják elhallgattatni, aki képviselők nem magukat képviselik itt. Az ország több mint 50 százaléka rájuk szavazott! Ja, igen, önök megváltoztatták a választójogi törvényt! Tudjuk, az előző kormányoknál, mikor mi voltunk hatalmon, mi úgy változtattunk választójogi törvényt, hogy megkérdeztük mindig az ellenzéket, és velük egyetértésben változtattuk. Önök ehhez is gyávák voltak, hogy egy normális egyeztetést csináljanak a választójogi törvényből kifolyólag! Önök maguk megcsinálták azt a rendszert, amelyről azt gondolták, hogy önökre működik, de bebizonyosodott, kedves barátaim, hogy ez alapján a választójogi törvény alapján is gyakorlatilag meg lehet buktatni önöket.

Nem az bántja az ország méltóságát, tisztelt képviselőtársaim, amikor az MTI, az MTVA folyamatosan dobja vissza az ellenzéki pártok közleményeit, hogy nem hajlandók kiadni? Miért nem ezt szabályozzák, hogy ilyen esetben az országgyűlési képviselők álljanak fel, és mondják el a jogaikat?! Önök szerint normális az, ha egy közleményben benne van Mészáros Lőrinc neve, akkor az MTI nem adja ki? Milyen országot élünk?! Önökre sokan büszkék lennének a diktátorok között, hogy megvalósították azt, hogy egyértelműen befolyásolják a hírközlés folyamatát. A Demokratikus Koalíció, tisztelt képviselőtársaim, ebben az évben el fogja érni a száz darabot azon közlemények tekintetében, amit önök visszadobtak, amit az önök pribékjei nem engedtek közzétenni. Írnak egy nagyon szép levelet, hogy sajnos a jogszabályok alapján jogunk van arra, hogy ezt megtegyük, és ezt a jogot önök adták meg nekik, önök teremtették meg azt a lehetőséget, képviselőtársaim, hogy az MTI az állami pénzből, mindannyiunk pénzéből elhallgassa a valóságot, elhallgattassa a képviselők egy részét, elhallgattassa az ellenzéki pártokat. Miért nem szégyellik el magukat, miért nem lázadoznak és állnak fel, hogy te, főnök, módosítsunk már valamit, ne a haverok üljenek be, ne a focistatársak, hanem csináljunk egy rendes közmédiát!

Ezért, ha odakerülünk 2022-ben, a közmédiát ilyen módon meg kell szüntetni. Ettől a közmédiától ezt a támogatást meg fogjuk vonni, képviselőtársaim, legyenek nyugodtak, és egy tisztességes közmédiát fogunk felépíteni, ahol, meg fognak lepődni, önöknek, ellenzéki képviselőknek is lesz arra lehetőségük, hogy elmondják a véleményüket. Szokatlan lesz, mert az elmúlt években, mióta önök kormányoznak, nem láttak ilyet. Nem zavarta önöket, hogy a választások alatt is kap öt percet egy ellenzéki párt? Hát normális országban élünk?! Nem szégyellik magukat, amikor hazamennek a gyerekeikhez, és azt mondják, hogy apa, csak titeket látlak a tévében, hogy lehet ez? Hát, kicsim, ilyen országot építettünk, ugye, milyen ügyesek vagyunk? Gondolom, csak ezt tudják nekik mondani.

(12.20)

A törvény benyújtói között, tisztelt képviselőtársaim, van egy olyan ember, akinek nem lenne itt a helye. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Melyiknek van itt a helye?) Valaki azt kérdezte, hogy melyiknek van. Lehet, hogy nehezen tudnám felsorolni. Van egy probléma a VII. kerületben, tisztelt képviselőtársaim, egy kamupárt jelölőívén és a Fidesz jelölőívén 341 aláírás, 341 név és cím sorrendiségében is megegyezik. Egymás után ugyanúgy van a két kamupárt, és az önök, a Fidesz jelölőívén ez a dolog, de az aláírás nem egyezik meg. Megtettük a rendőrségi feljelentést, a rendőrség kirohant, és elkobozta. Egy évig ült rajta, megállapították, hogy bűncselekmény történt, de nem tudják, hogy ki a tettes. Miért nem kérdeztek meg abból a 341-ből öt embert, képviselőtársaim, hogy kinek írt alá, a Fidesznek vagy a kamupártnak?! Akkor kiderült volna, hogy a Fidesz adta át vagy a kamupárt a Fidesznek. Önök még arra se képesek, hogy a nyilvánvaló választási csalókkal, akik az önök soraiban ülnek, szembenézzenek! Ilyen ember nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, ami önmagában azt mutatja, hogy ez egy illegitim törvényjavaslat, egy választási bűncselekmény áll e mögött a törvényjavaslat mögött. 341 név, ismétlem, 341 név, cím sorrendisége megegyezik eltérő aláírásokkal. Miért csak 341?  kérdezhetik önök. Igazuk van, csak 341, de azért, mert a rendőrség elkobozta a papírokat, és nem tudtuk megnézni az egészet. Lehet, hogy 670 lett volna, képviselőtársaim. De még egyszer mondom, ez sérti az Országgyűlés méltóságát, hogy olyan emberek ülnek önök között, akiknek az ügyeit ki se vizsgálják, és akkor nem beszélek például Farkas Flóriánról, akiről elég sokat beszéltünk itt az éjszaka folyamán képviselőtársaimmal.

Az éjszaka Korózs Lajos a következő mondatot mondta: vége lesz ennek a rendszernek egyszer. Az akkor jelen lévő képviselőtársaik felhördültek, hogy fenyegetés, és az új törvény alapján e nagyon súlyos fenyegetés miatt Korózs Lajosnak lehet, hogy hat hónapig nem lehet pénzt fizetni, mert annyira megfenyegette őket, amikor azt mondta, hogy ennek a rendszernek egyszer vége lesz. Mi lesz akkor a következő? Hogy nyílik a pitypang, az három hónap? A kankalin virágzik, kettő hónap? Ki határozza meg, hogy mit lehet mondani és hány hónapot lehet megvonni a képviselőktől, hogy mi lesz a szavazati jogával? Önök egy olyan rendszert építenek fel, amit kizárólag a parlament elnökére akarnak ráépíteni, arra az elnökre  ami sokszor elhangzott , aki 50 ezer forinttal díjazta azt, hogy itt emberek fizikailag bántalmaztak egy országgyűlési képviselőt. Ez a törvény arra alkalmas, hogy önök a diktatúrát tovább tudják építeni, nem lesz semmiféle kontroll, úgy döntenek bármiről, ahogy eddig is akartak, csak ezt még erőteljesebben törvénybe szeretnék iktatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Higgyék el, a hatalom véges, nem tart örökké, a fák nem nőnek az égig. Azt javaslom, hogy ha nem szeretnék az összes tükröt leszerelni odahaza, akkor vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, még nem késő. Addig is azt tudom mondani, hogy ezt a törvényjavaslatot, ezt a vitát önök már elveszítették. Önök sunnyogva, sunyi módon, éjszaka akarták ezt megszavazni, éjszaka akarták lezárni. Ez nem sikerült. Az egész ország látja azt a borzalmat, szörnyűséget, amit önök újból elkövetnek. Gondolják meg! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Önök az éjszaka folyamán arról beszéltek, tisztelt képviselőtársaim, hogy azért is kell ez a törvény, mert milyen garázda módon, jogellenesen behatoltunk a tévé épületébe. Elmondták ezt egymás után sokszor, s tették ezt annak ellenére, hogy van egy elsőfokú döntés, tisztelt képviselőtársaim, egy birtokvédelmi döntés, amely azt mondja, hogy az országgyűlési képviselők igenis jogosan tartózkodtak az MTVA épületében. Ez önöket nem érdekli. Önök folyamatosan azt sulykolják, hogy azért van szükség erre a törvényre, hogy megakadályozzák ezt a galádságot. A közmédia, amit 90 milliárdért a közös pénzünkből tartunk el, ezt sulykolja, hogy micsoda galádság van, és hogy Varju Laci, a földön fekve, miközben hét biztonsági őr ült rajta, megvert állítólag valakit. Önök ezt sulykolják, ezt mutatja a közmédia. Nem volt önökben annyi bátorság, hogy valaki felálljon, és azt mondja, hogy ne csináljunk már bohócot magunkból, hogy a Varju Lászlót bíróság elé citáljuk, hogy az ügyészség kikéri a mentelmi jogát azért, merthogy megvert valakit, miközben a nyakán ültek, a gerincét nyomták? Önöket nem érdekelte az igazság.

Az éjszaka folyamán is folyamatosan megtévesztették az embereket, azt állították, hogy jogellenes volt az intézménybe való bemenetel. Ehhez képest ez a törvény a képviselőktől ezt a jogot gyakorlatilag teljesen megvonja, és az intézményvezetőnek csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Ettől a pillanattól kezdve az intézménytől függ az, hogy ez egy e-mailben történik meg, vagy beengedi nagy kegyesen a képviselőket.

Önök félnek, azért hozzák ezt a törvényt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény a félelem és a szájzár törvénye, amit önök beterjesztettek. Ez a törvény a félelem törvénye, hisz október 13-a után önök érezték, hogy baj van, valami szőrszál került a levesbe, hisz hiába volt a teljes kormánypropaganda, a milliárdok, amit öntöttek a kampányba, a finanszírozott áljelöltek, önök csúfosan elbukták Budapest számos kerületét és sok vidéki várost. Önök abban bíztak, hogy nincs megfelelő nyilvánosság, és hátha a léc alatt, a kulcslyukon keresztül megint be tudnak surranni, és kisajátítva a közmédiát, a lakosság korrekt tájékoztatását mellőzve, önök megint el tudnak érni egy sikert. Önöket ez a félelem nem most kezdte el áthatni, hisz nem véletlen az, hogy önök úgy döntöttek, hogy a 90 milliárdos közmédiába nem engedik be az ellenzéki képviselőket. Úgy döntöttek, hogy az Alkotmánybíróságot kisajátítják, és nem konszenzusosan választják meg a jelölteket, mert féltek attól, mi van akkor, ha egy tisztességes Alkotmánybíróság kell hogy az önök törvényeit minősítse, és ráadásul nagyon sok esetben  ugye, ez elhangzott tegnap, a Jobbik is mondott több példát  elvették az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát, mert önök féltek attól, hogy egy tisztességes Alkotmánybíróság normálisan vizsgálja a dolgokat.

Önök féltek a rendes bíróktól is, és ezért egy korai nyugdíjazásba kezdtek gyorsan, megpróbáltak mindenkit eltávolítani és feltölteni mamelukokkal, rokonokat betéve a bírói szervezetek élére, akik utasítgatva próbálták meg elérni azt, hogy önöknek megfelelően döntsenek. Önök a Legfőbb Ügyészséget legszívesebben életfogytig bebetonoznák, félnek attól, hogy mi van akkor, ha végre egy tisztességes ügyészség lenne, és elkezdene nyomozni az önök ügyeiben. Önök félelmükben sok tíz milliárdért felállították a TEK-et, és hihetetlen módon a rendőrség helyett egy kontrollálhatatlan szervezetet kezdtek el támogatni.

Azt gondolom, hogy ha arról beszélnek, hogy a tisztelt Háznak mi lenne a feladata, és hogy mi őrzi meg a tisztelt Ház jó hírét, akkor az, hogy nem ilyen törvényjavaslatokat terjesztenek be, amely az Alkotmánybíróságtól elvonja a jogköröket, ahol a bírókat megpróbálják nyugdíjazni. Ha önök odafigyelnének arra, hogy hogy működik a Ház, akkor nem engednék azt meg, a Ház vezetése nem engedné meg, hogy képviselők írásbeli vagy szóbeli kérdésére folyamatosan semmitmondó válaszok érkezzenek. Nem értem azt, hogy hogy engedheti meg a pulpituson ülő levezető elnök, hogy elfogadja azt, és nem utasítja helyre azokat a minisztereket, miniszterelnököket, akik egy szóban válaszolnak, és soha nem adnak tartalmi választ. Írásbeli kérdések ezreire nincs válasz, és semmilyen észrevétele nincs a parlament elnökének azzal kapcsolatosan, hogy az nem sértie a Ház tekintélyét, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez történik. Ilyenkor kellene a fideszes képviselőknek büntetést kiszabni, mert hagyják, hogy ez a rendszer kialakuljon, kedves képviselők.

Önöket nem zavarja az, hogy nem lehet szavazni költségvetési módosító indítványokról. Önök el akarják sunnyogni, és nem akarják, hogy mindenki lássa például azt, hogy önök leszavazzák a lombikbébiprogramot, és még sorolhatnánk ezt a dolgot, hogy a családi pótlékot nem engedik emelni, ezért önök kivették azt, hogy egyesével itt, a Ház előtt kelljen ezekről szavazni. Önöket csak az érdekli, hogy a köztársasági elnök fizetését a kétszeresére emeljük, de az nem érdekli önöket, hogy a családi pótlékot is végre növelni kellene. Akik régebben képviselők voltak, emlékeznek, az előző kormánynál  nem az önök kormányánál, hanem a korrektül működő parlamentnél, kormánynál  1600 költségvetési módosítóról szavaztunk. Miért hozták a Házat ilyen áldatlan, lehetetlen helyzetbe, hogy nem lehet tisztességes módon itt szavazni a különböző módosítókról? Miért engedik meg azt, hogy a vita egy részét bizottságokba, sötét szobákba eldugják az emberek elől, ahol nincs közvetítés? Miért nem engedik, hogy itt lehessen vitázni? Ez sérti a Ház tekintélyét, tisztelt képviselőtársaim, s arra biztatom önöket, hogy ne engedjék ezt.

Még azt szeretném önöktől kérni, hogy ha a Ház tekintélye fontos, akkor kezdjék el engedni a képviselők által kezdeményezett vizsgálóbizottságot. Mitől félnek? Ez is az önök félelmét mutatja, hogy nem engedik a vizsgálóbizottságokat. Önöknek kellene kezdeményezni egyébként, hogy a Mátrai Erőmű témájában azonnal álljon fel vizsgálóbizottság, és nézzük meg, hogy a különböző hivatalok miért nem értesítették a környékbeli településeket. Önök félnek. Félnek attól, hogy valaki megsértődik, és nem ad önöknek pluszkampánypénzt.

Azonnal fel kellett volna állítani egy vizsgálóbizottságot a tekintetben, amikor úgy döntött az Európai Bizottság, hogy a 700 milliárd forintot a különböző ügyeik miatt nem adja oda az Európai Unió által Magyarországnak biztosított lehetőségből. Miért nem álltak fel? Ez sérti igazából a Ház méltóságát, tisztelt képviselőtársaim. Arra biztatom önöket, hogy ezt a törvényt vonják vissza. Ezt a törvényt vonják vissza, és állítsák vissza, ne ezt a mostani rendet, ami a törvény benyújtása előtt volt, hanem egy tisztességes parlamenti rendet állítsanak vissza.

Egyetlenegy jó hír van, és köszönöm ellenzéki képviselőtársaimnak, akik itt voltak vagy hazamentek, mert egész éjszaka kitartottak, hogy nem engedtük azt a sunyiságot, amit önök el akartak követni, hogy hajnali egy óráig, éjfélig bezárják ezt a törvénymódosítást, mert akkor nem látják az emberek, hogy önök mire készülnek. Önök sunnyogni akartak, betették a törvényi kezdeményezést. (Héjj Dávid Ádám felé:) Képviselő úr, igen, így volt! Tizenegy órára betették! Szégyellje magát! Szégyellje magát, hogy 11 órára betette ezt a módosítót. Nem önökön múlt, hogy most beszélünk. Olyan szinten komolytalannak tartották ezt a dolgot... Hol vannak a beterjesztők? Miért nincs itt az összes beterjesztő, aki benyújtotta ezt a törvényjavaslatot? Nem tisztelték meg a Házat azzal, hogy eljöjjenek ide, és végigüljék ezt a vitát, hogy válaszoljanak, hogy mit miért csinálnak.

Azt gondolom, hogy ez a hozzáállás mutatja, hogy ez a félelem törvénye, amit szájzárat szeretne tenni az ellenzéki képviselőkre. Önök ezt a vitát elbukták, nem tudták sunnyogva végigvinni. Arra kérem önöket, a beterjesztőket, még most van erre lehetőségük, vonják vissza ezt. Köszönöm szépen.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm, elnök úr. Csatlakoznék Varga László képviselőtársamhoz, aki azt mondja, hogy fontos az, hogy az ellenzéki képviselők megfelelő információhoz jussanak. Önök most azt mondják, hogy ne mehessünk be az intézményekbe, majd az intézményvezető tájékoztat minket. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy hogy lehet az, hogy a DK jogerősen megnyerte a pert a taoiratok kiadásával kapcsolatosan, és több mint egy éve nem tudjuk ezeket a papírokat megkapni. Ha hirtelen odamegyünk a papírokért, átszállítják egy másik intézménybe, majd amikor odaérünk, egy másik intézménybe átszállítják.Önök játszanak a nyilvánossággal, önök rejtegetik a valóságot az ellenzéki képviselők és a lakosság elől. Önök félnek attól, hogy kiderül a taopapírokból, hogy mennyi pénzt kaptak és mire költötték el ezeket.

Miért nem arról csinálnak törvényt, tisztelt képviselőtársaim, védve a Ház méltóságát, hogy ilyenkor hogy lehet eljárni, milyen szankciója van, milyen büntetőjogi szankciója van annak akkor sokkal keményebben, hogyha az ellenzéki képviselőktől megtagadják az információszolgáltatást? Mert ha önök a problémát akarnák megoldani, ahogy ellenzéki képviselőtársam, Varga László mondta, akkor azzal foglalkoznának, hogy egy korrekt rendszert felépítsenek. Önök nem ezzel foglalkoznak, hanem további kapukat akarnak bezárni, további bástyákat akarnak állítani.

Ezért nagy tisztelettel arra kérem önöket, hogy vonják vissza ezt a törvényt, és inkább olyan jogszabályt alkossanak, amely lehetővé teszi azt, és súlyosabban bünteti azt, hogy végre megkaphassa a Demokratikus Koalíció például a taopapírokat, amiket önök rejtegetnek jogerős bírósági döntés ellenére. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyolc ember nevéhez fűződik ez a botrány, egész életükben sajnálni fogják, hogy egy ilyen parancsnak eleget tettek, és behozták ezt az anyagot.De kérdezem, hogy hol van Kövér László. Nem érdekli a Ház elnökét ez a törvényjavaslat, amely meg fogja határozni a Ház működését? Mit csinál? Üdül valahol? Nyaral? Szaunázik? Miért nincs itt az Országgyűlés elnöke egy ilyen törvényjavaslatnál, amely meg fogja határozni az ő munkáját végig? Szerettük volna megtudni a véleményét arról, hogy hogy látja ezeket a pontokat, hogy fog dönteni különböző helyzetekben. Ez a törvényjavaslat, tisztelt képviselőtársaim, egy biankó csekk, önöknek, akik ott ülnek fent, bármit megtehetnek.

A 46/A. § így szól, hogy az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a felszólalási jogot attól a képviselőtől, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését kifogásolja. Normálisak vagyunk itt ebben a Házban, hogy egy ilyen törvényjavaslatról egyáltalán beszélünk? Hogy lehet ilyet beterjeszteni? Mondom, csak elemezzük! Rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül teheti ezt meg, tisztelt képviselőtársaim, tehát még csak azt se kell mondani, hogy ez így nincs rendben, rendreutasítom, e nélkül megvonhatja a felszólalási jogát.

Aki kifogásolja az ülés vezetését. Mi lehet a kifogás például? Hogy szabályellenesen tett fel valaki valamit szavazásra, ezt a kifogást valaki elmondja, tisztelt képviselőtársaim, és figyelmeztetés nélkül megvonhatják a jogát, hogy hozzászóljon. Miért nincs itt Kövér László, hogy ezzel kapcsolatosan elmondja a véleményét, hogy mit gondol erről a paragrafusról? Ez a paragrafus Európában elképzelhetetlen lenne, hogy mindenféle kontroll, szabályozás nélkül ilyet behozzanak a tisztelt Ház elé, képviselőtársaim! Még egyszer, csak hogy fel tudják írni és el tudják mondani otthon, hogy mi az, amit önök beterjesztettek: rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül, csak azért, mert a döntést vagy az ülésvezetést valaki kritizálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt a lehetőség, még most megállhatnak, most már nem tudják sunnyogva végigvinni ezt a módosítást, hisz nem tudták befejezni 11 órakor, ahogy tervezték, sunnyogva, ezt a napirendi pontot, ezért azt javaslom önöknek, hogy most, hogy már szembe kell nézni a kamerákkal is meg az ébren levő Magyarországgal, tegyék meg, hogy visszavonják ezt, és megvizsgálják, nemcsak azt, hogy mi nem volt jó a mostaniban, hanem hogy hogy tudják visszaállítani valóban a jogállamot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor szeretném megkérdezni Kövér Lászlót, hogy hogy gondolja ennek az értelmezését a jövőben, amikor önök azt gondolják, hogy ezeket a házszabályokat sokkal intenzívebben, sokkal erősebben büntetve szeretnék alkalmazni.

(13.50)

Ez tényleg érdekes, hogy Kövér Lászlónak különböző képviselőkkel kapcsolatosan másképp fog a pennája. Akkor, amikor fizikai erőszakot követtek el ellenzéki képviselővel szemben, akkor 50 ezer forintra büntetik a képviselőt, amikor meg valaki hangosan bekiabál vagy mutogat, akkor 300 ezer forintra büntetik. Érdemes lenne már valamilyen normális, kiszámítható, számonkérhető rendszert csinálni! Önök nem ezt csinálták, önök tovább fokozták az önkényt. Nagy tisztelettel arra szeretném kérni önöket, hogy most, amikor még lehetőség van rá, délután 2 órakor, tegyék meg, hogy visszavonják ezt a javaslatot, kezdeményeznek egy normális, teljes egyeztetést itt a parlamentben, hiszen az látszik, hogy ez ezer sebből vérzik.

Önök sem akarják, hogy így működjön az Országgyűlés. Önök sem akarhatják kiüresíteni a plenáris ülést. Önök sem akarhatják, hogy képviselőket ne engedjenek be intézményekbe. Foglalkozzunk inkább azzal, hogy egy tisztességes országot csinálunk, egy olyan országot, ahol, amikor baj van a Mátrai Erőműben, akkor az Országgyűlés eljár; amikor 700 milliárd forintra megvágják az országot, akkor az Országgyűlés eljár. Egy olyan országot, amelyik hajlandó foglalkozni a klímaváltozással, nem bújnak el a miniszterek, és sorolhatnánk még ezeket a dolgokat.

Azt szeretném kérni önöktől, egy előterjesztő van, sajnos a többi nincs itt, hogy együtt ezt megtegyék, de ha felhívná őket, és beszélne velük, hogy visszavonják ezt a törvényt, azt megköszönnénk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK padsoraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az amerikai és a brazil elnökökkel együtt önök is azon kevesek közé tartoznak, akik tagadják, hogy klímavészhelyzet van. Magyarországon statisztikailag nincs rossz helyzet a károsanyag-kibocsátás tekintetében, mert a viszonyítási pont éppen az az időszak, amikor az elavult és korszerűtlen gyárak tömegét zárták be a rendszerváltozás után, egyebekben önök mindent megtesznek azért, hogy a helyzet súlyosbodjék. Magyarországon már nincs környezetvédelmi minisztérium, és felszámolták a zöldombudsman intézményét is, különadóval sújtják a napelemeket, ellehetetlenítik a szélerőművek alkalmazását, visszavásárolják Mészáros Lőrinctől a veszteséges és súlyosan környezetszennyező Mátrai Erőművet, csak hogy be ne kelljen zárni. Megkísérelték más célra fordítani a lakóházak energiatakarékossá alakítására szánt uniós forrásokat, és az Európai Tanácsban megvétózták a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló kezdeményezést. Mindezt pedig nem ellensúlyozza, hogy a köztársasági elnök néha felszólal egy-egy környezetvédelmi konferencián, és pontyokkal a kezében fotózkodik.

Figyelmen kívül hagyták azt a javaslatomat is, hogy az alaptanterv térjen ki a klímaváltozással kapcsolatos ismeretekre. Szerencsére a fiatalok, akiknek a jövőjéről van szó, enélkül is aktívak. Tömegesen készülnek részt venni a pénteki klímatüntetésen, és erre kívánom biztatni azokat is, akik még nem döntöttek: péntek 12-15 óra között a Batthyány téren és a Kossuth téren lehet a klímatüntetésen részt venni. Mindazonáltal sokkal több alapvető ismeretre volna szükségük ahhoz, hogy hatékony lépéseket tudjanak tenni a klímakatasztrófa elleni küzdelemben fiatalként és később felnőttkorban is.

Kérdezem államtitkár urat: hajlandóake végre a környezeti nevelésnek a helyzet súlyossága által megkövetelt helyet biztosítani a közoktatás rendszerében? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a DK soraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyarok munkáját az önök korábbi plakátjaival ellentétben nem a migránsok fogják elvenni, hanem a robotizáció és a mesterséges intelligencia, ami pedig óriási igényt fog támasztani a robotokat kezelni, irányítani képes alkalmazottak iránt.Az ember a kétkezi munka helyett irányítóvá, döntéshozóvá válhat, csakhogy ehhez új, másfajta készségekre és képességekre lesz szükség. Másfelől a robotizáció kétféle folyamatot is elindíthat. Minthogy nem lesz többé jelentősége annak, hogy munkaigényes iparágakat olyan országokba telepítsenek, ahol a bérek alacsonyak, megindulhat az ipari és szolgáltatási tevékenység visszatelepítése a fejlett országokba, ám a korábban kitelepített termelés maga után is húzhatja a nagyobb tudást igénylő támogató, kiszolgáló tevékenységet olyan országokba, ahol az ehhez szükséges tudás és képzettség rendelkezésre áll. Ahhoz tehát, hogy a robotizációt előnyünkre fordíthassuk, tömegesen lesz szükség digitális ismeretekre, nyelvtudásra, empátiára, kommunikációs képességre és együttműködésre, vagyis csupa olyasmire, amit önök irtottak ki a köz- és felsőoktatásból, főleg pedig a szakképzésből.

Kérdezem ezért államtitkár urat, mi a kormány stratégiája arra, hogy Magyarország a robotizáció nyertese és ne vesztese legyen. Hogyan ösztönzik az innovációban hagyományosan rosszul teljesítő magyar kis- és középvállalkozásokat az új kihívásokhoz történő alkalmazkodásra? Milyen változásokat terveznek a közoktatásban, a szakképzésben és az élethosszig való tanulásra történő felkészítésben, hogy a magyar munkavállalók megtalálják a helyüket a robotizáció és a mesterséges intelligencia világában? Az önök intézménye, a HIPA átállte már arra, hogy csak abban az esetben ad támogatást egyébként magyarországi beruházásra, ahol vizsgálják a robotizáció és a mesterséges intelligencia hatásait?

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már szinte mindenki rendelkezik mobiltelefonnal, és akár az autósok tekintetében, akár az állam, akár az önkormányzat tekintetében, azt gondolom, mindenkinek előnyös lenne, ha minél többen fizetnénk mobillal, csökkenne a készpénzforgalom, kevesebb működtető parkolóautomatára lenne szükség. Az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. azonban minden befizetett 100 forintból 10 forintot hazavisz, elvisz, elkölt, ezen túlmenően minden egyes elindított telefonos, mobilos parkolás után a kényelmi díjból még 50 forintot szintén a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek utalunk át. Ezen túlmenően azt látjuk, hogy a különböző piaci mobilszolgáltatók eltérő díjat számláznak ki egy olyan szolgáltatás esetén, amit az állam teljes módon kontrollál: 1-2,5-szeres a szorzó ahhoz képest, hogy melyik mobilszolgáltatónál van telefonkártyája az embernek. Éppen ezért, tisztelt államtitkár úr, egy ilyen törvényjavaslat került benyújtásra, amelyet a Gazdasági bizottság ma leszavazott, remélem, csak véletlenül, mert nem konzultáltak önökkel, és a kormány tudná azt támogatni, hogy maradjon több pénz az önkormányzatoknál, és ezt a 10 százalékot csökkentsük le. (Dr. Rétvári Bence: Hogyhogy most jutott eszébe?) A törvényjavaslatban 2,5 százalék volt, de azt gondolom, ebben lehet rugalmasnak lenni, a cél az, hogy minél több pénz maradjon az önkormányzatoknál. Szerintem semmi oka nincs annak, hogy a kényelmi díjból is kapjon a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. Azt gondolom, le lehetne vinni konkrétan az 50 forintot nulla forintra, és a piaci mobilszolgáltatóknál pedig valamiféle egységesítésre lenne szükség, a törvényjavaslat 30 forintot tartalmazott.

Az a kérdésem, tisztelt államtitkár úr, hogy a kormány tudjae azt támogatni, hogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. helyett inkább az önkormányzatoknál maradjon a pénz. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mélyen igaznak gondolom, hogy egy olyan rendkívüli helyzetben, mint a koronavírus-járvány, az egyik legfontosabb teendő, hogy elkerüljük a pánikot. Jól tudjuk, hogy a pánik még egy ilyen veszélyes betegségnél is veszedelmesebb, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy az emberek megőrizzék a hidegvérüket, és ne veszítsék el a bizalmukat abban, hogy a kormány tudja, mit csinál. Ezt a kormányok a világon mindenütt két dologgal érik el. Az egyik, hogy a legmagasabb szakmai szinten kezelik a járványt, beleértve a kontaktkutatást és a rengeteg tesztelést, a másik, hogy erről tételesen be is számolnak, és tájékoztatják az embereket. De ez csak akkor működik, ha a második alátámasztja az elsőt, azaz a kormányzati tájékoztatásból mindenkinek kiderül, hogy a háttérben is minden a legnagyobb rendben folyik.Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az operatív törzs sajtótájékoztatóiból árad a megnyugtató járványügyi profizmus, ennek az oka pedig elsősorban Kásler Miklós miniszter. Hogyan lehetséges az, hogy amikor az oktatásért is felelős minisztert arról kérdezik, hogy miért nem mondták el, hogy melyik egyetemre jár a koronavírusos iráni hallgató, akkor azt mondja, hogy azért, mert ő maga nem mondta meg. Találtak egy koronavírusos fertőzött diákot, és egy teljes napig nem tudták, hogy melyik egyetemre jár. Kásler egészségügyért felelős miniszternek Kásler oktatásért felelős miniszter nem mondta el. Nincsenek beszélőviszonyban?

De hadd tegyek fel még egy kérdést! Hogyan lehetséges az, hogy a másik iráni diák csoporttársai, akik napokon át voltak közvetlen kapcsolatban a koronavírusos beteggel, maguk jelentkeznek, hogy teszteljék le őket, de elhajtják őket azzal, hogy nincs szükség tesztre. Nem kellett a potenciális fertőzötteket felkutatni, maguk jelentkeztek, a munka nagy részét megspórolták a járványvédelemnek. Erre az illetékesek hazaküldik őket? Tegnap kiderült, hogy miután nagy nehezen végre elvégezték rajtuk a tesztet, az egyiküknél kimutatták a koronavírus-fertőzöttséget. Egyébként még egyszer mondom, korábban hazazavarták őket. Mondhatnánk, hogy jobb későn, mint soha, de a járványoknál sajnos minden késlekedésnek ára van. Kásler Miklós megbukott mint egészségügyért felelős miniszter, és megbukott mint oktatásért felelős miniszter is. Azt persze látjuk, hogy Kásler Miklóst a siralmas szereplése óta már önök sem merték a sajtó elé állítani, elrejtették, de ez önmagában kevés.

Persze, emellett is számtalan tennivaló áll önök előtt. A DK felelős ellenzéki pártként tegnap is 14 olyan konkrét intézkedésre tett javaslatot, amelyek hatékonyabbá és eredményesebbé tehetik a koronavírus elleni védekezést. Örömmel láttuk, hogy ezek közül párat önök is befogadtak, például az osztálykirándulások elhalasztását vagy az idősotthonok látogatási tilalmát. Nagyon reméljük, hogy a többi javaslatunk is erre a sorsra jut majd, mint például a tesztelés kiszélesítése, az otthoni munkavégzés támogatása vagy a kártérítési alap létrehozása, amelyben a karanténban lévő magyarok munkabérét lehet majd pótolni.

Új javaslatként most a következőket kezdeményezném.

1. A sárga csekkek befizetése ügyében azonnal hozzon a kormány döntést a szolgáltatókkal történő egyeztetés után, hogy a nyugdíjasoknak járvány idején ne kelljen a postán sorban állni, és ezért ne essenek késedelembe.

2. Azonnal alakítsák ki az otthoni karantén szabályait, költségvetési támogatását.

3. Segítség nélkül, egyedül élő nyugdíjasok esetében, amennyiben a járvány miatt otthon szeretnének bezárkózni, az állam az önkormányzatok bevonásával szervezze meg ellátásukat, legyen szó bevásárlásról vagy gyógyszerekről.

4. Március 20-án Apostol-koncert jön, tízezer idős ember egy helyen járványveszély idején. Merjen már végre dönteni a kormány a rendezvényekkel kapcsolatosan! Nincs helye késlekedésnek. Most valóban van mitől megvédeni az országot, erre pedig nem alkalmas a plakátolás, a propaganda, a kommunikáció.

Győzzék meg az országot, hogy képesek megvédeni minket! Kezdjék azzal, hogy Kásler Miklóst kiteszik az operatív törzsből, és folytassák azzal, hogy érdemben foglalkoznak a javaslatainkkal! Az egészségügyben dolgozók áldozatos eddigi munkáját pedig nagyon-nagyon köszönjük, és a jövőben is nagyon bízunk bennük. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Demokratikus Koalíció az elmúlt napokban több mint harminc javaslatot nyújtott be a kormánynak, a törzsnek azzal kapcsolatosan, hogy milyen lépéseket lenne értelmes megcsinálni itt a járvány idején, ezek között volt olyan, amelyről az egyik államtitkár-kollégája az előző héten elmondta, hogy befogadták és megcsinálták, ez volt az, hogy önök egyfajta látogatási tilalmat rendeltek el a nyugdíjasotthonokban, és egy fontos lépés volt, hogy önök ezt befogadták és megtették. További javaslataink is voltak a nyugdíjaskorú, szépkorú állampolgártársainkkal kapcsolatosan, és engedje meg, hogy ezekre felhívjam az ön figyelmét.Az egyik az, hogy a kormány biztosítson külön forrást az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy azokat a nyugdíjasokat, akik nem tudnak vagy nem akarnak kimozdulni járvány idején, tehát nem tudnak elmenni a gyógyszertárba vagy bevásárolni a boltba, jobban el lehessen látni; azt szeretnénk kérni, hogy ezeket a forrásokat tegyék elérhetővé.

A másik, hogy a szociális szféra dolgozói nélkül az idősek ellátása nem megoldható, ezért azt kérjük, hogy azonnal biztosítsanak megfelelő védelmet a szociális szféra dolgozóinak. A munkájukat csak elismerés, hála övezi ebben a nehéz időszakban, önök pedig biztosítsák azt, hogy védve is legyenek!

A következő, hogy azt kértük önöktől, hogy a sárga csekkek befizetésénél ne kelljen a nyugdíjasoknak sorban állniuk ezen időszakban, oldják meg azt, egyeztetve a szolgáltatókkal is, hogy ne essenek késedelembe azok, akik ezeket a sárga csekkeket nem fizetik be időben.

Nagyon szeretnénk önöktől azt kérni, hogy végre tegyék már elérhetővé azt, hogy minden nyugdíjas hatósági áron vásárolhasson magának maszkot, mert a mostani áron az megfizethetetlen, hisz még akkor is, hogy ha otthon maradnának, nem mennek el gyógyszertárba vagy boltba, akkor is lehet olyan körülmény (Az elnök csenget.), hogy el kell menniük orvoshoz. Biztosítsák ezeket a maszkokat; a nyugdíjasoknak, a gyógyszertári dolgozóknak, az élelmiszerboltokban dolgozóknak, a közérdekű, közüzemi működést fenntartóknak hatósági áras maszk legyen elérhető! Köszönöm szépen, és elnézést! (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszter úr most azt mondta, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy megvédjék az időseket. Akkor hogy lehet, hogy egy nyugdíjas még ma se tud maszkot venni a gyógyszertárban, egyszerűen hiánycikk? Önök képtelenek arra, hogy ezeket a maszkokat biztosítsák. Hogy lehet az, hogy ha az interneten valahol megtalálja, akkor kifizethetetlen áron szerepel ez csak? Képtelenek önök arra, hogy valamiféle plafont szabjanak ezeknek a dolgoknak. Tisztelt Államtitkár Úr! Az idősek számára az a legjobb védelem, ha ki sem mozdulnak a lakásból, azonban ehhez segítségre van szükségük. Mindenekelőtt enniük kell, és gyógyszerekre van szükségük.

Az önkormányzatoknak meg kell szervezniük a nyugdíjasok számára a heti egyszeri bevásárlást, továbbá az óvodai és iskolai közétkeztetés bázisán étkeztetésüket és az étel házhoz szállítását is. Hajlandóe a kormány minderről intézkedni, és az ehhez szükséges pénzeszközöket az önkormányzat rendelkezésére bocsátani?

A felvásárlási láz robbanásszerűen nyomta fel az élelmiszerek árát. A nyugdíjak amúgy is rohamosan értéktelenednek el, az átlagnyugdíj már a nettó átlagkereset felét sem éri el. A vészhelyzetre készülve élelmiszert felhalmozó nyugdíjasoknak gyakran egyetlen fillér tartalékuk sem maradt.

(16.50)

Hajlandóe a kormány a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjak tulajdonosait a Demokratikus Koalíció javaslatainak megfelelően egyszeri, legalább 15 ezer forintos gyorssegélyben, nyugdíj-kiegészítésben részesíteni? Végül: hajlandóake moratóriumot elrendelni a nyugdíjasok esetében a közüzemidíj- és köztartozásokra azzal, hogy a vészhelyzet elmúltával legalább 90 napig késedelmi kamat nélkül tudják kiegyenlíteni ezeket? Köszönöm szépen.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen. Elfogadhatatlan, hogy önök még járvány idején se képesek rendesen válaszolni a kérdésekre. Azt gondolom, ha valamit büntetni kellene, akkor ezzel szemben kellene erőteljesen fellépni. Ha jól értem, államtitkár úr azt mondja, hogy nem hajlandóak pluszforrást adni az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy minél jobban ellássák az időseket. De hadd tegyek fel még egy konkrét kérdést! Önök ma döntöttek arról, hogy az intenzív ágyak mellett dolgozó orvosok és nővérek speciális maszkot kapnak, a koronavírus gyanújával behozottak pedig sebészeti maszkot.

Hadd kérdezzem meg önöket, hogy mit csináltak eddig. Hogy lehet, hogy ezt a döntést önök most hozták meg? Eddig önök veszélyeztették az orvosok és a nővérek életét, ezáltal az egész magyar társadalomét, a betegekét? Ki a felelős ezért, államtitkár úr? (Taps az ellenzék soraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A kormányfő által bejelentett mai gazdasági csomag mentőöv helyett gyakorlatilag a reménytelenséget kínálja. A mai bejelentés szerint önök semekkora bérpótlékot  lehet nevetni, de azok, akik az utcán vannak és munkanélküliek, nem nevetnek , önök semekkora bérpótlékot nem adnak azoknak, akiket már elbocsátottak. Ez több tízezer embert jelent. Önök nem nyúlnak a családi pótlékhoz, és ez azt jelenti, hogy ezzel a legszegényebb családokat ott hagyják az út szélén. Ma a boltban egy sima maszk 600 forintba kerül, és a piacon már gyakran 2 ezer forintba kerül a csirkemell. Önök gyakorlatilag a nyugdíjasoknak csak távoli ígéreteket mondtak, de semmiben nem segítik őket. Tisztelt Miniszter Úr! Ha az ön háza kigyullad, önnek megfelelőe az, ha azt mondják, hogy majd jövőre jön a tűzoltó, addig pedig üljön és pihenjen nyugodtan, hátha majd a csoda megsegíti önt?!

Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, önök nemcsak hogy az út szélén hagyták a nyugdíjasokat, hanem még taszítottak is egyet rajtuk, amikor az önkormányzatoktól pénzt vettek el, hisz az önkormányzatokra delegálták azt a feladatot, hogy a nyugdíjasok ellátását oldják meg, önök pedig delegáltak feladatot, nem vettek el feladatot, ellenben pénzt elvettek. Tehát azt a pénzt, amit az önkormányzatoktól vettek el, önök a nyugdíjasoktól vették el.

Tisztelt Miniszter Úr! Adjanak azonnali segítséget a nyugdíjasoknak, ne várjanak arra, hogy valami majd jövőre történik! Az elbocsátott embereknek a korábbi fizetésük 80 százalékát biztosítsák! Hosszabbítsák meg az álláskeresési járadékot, hirdessenek rezsimoratóriumot, és kérem önöket, hogy a DK által hétvégén bejelentett 20 pontból a lehető legtöbbet fogadják el a gazdaság és az ország érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Szomorúan néztük végig, hogy európai országok egymás után jelentették be a nagyobbnál nagyobb válságkezelő csomagjaikat, miközben önök teljesen mással foglalkoztak. Az elmúlt hetekben önök voltak az egyetlen kormány a kontinensen, amely a munkahelyek védelmével nem foglalkozott, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy hogy lehet ebből a helyzetből még több hatalmat kifacsarni; közben esetleg keresztbe tenni az ellenzéknek és az önkormányzatoknak, nehogy már a pártpolitikát nemzeti összefogásra cseréljük. Az elmúlt hetekben önök inkább a mi lejáratásunkkal foglalkoztak az ország védelme helyett. Ma április 6-a van, és eddig kellett várni, hogy önök mondjanak valamit, még ha ez nem is igazából sikerült. Önöknek eszükbe sem jutott, hogy milyen módon segíthetnének a karanténba került embereknek, az iskolabezárással érintett szülőknek, azok munkáltatóinak milyen segítséget tudnak adni. Az út szélén hagyták őket is. Úgy tűnik, nincs veszélyesebb kombináció ebben az országban az ország szervezetére, egészére, gazdaságára nézve, mint a koronavírus és a Fidesz kombinációja. A forint mélyrepülése pedig ennek szemléletes tünete.

Mostanra tehát már egy olyan válságkezelő csomagra van szükségünk, amely az önök késlekedése, gyenge bejelentése által okozott károkkal is foglalkozik. A DK pár nappal ezelőtt bemutatott egy ilyen csomagot, az nagyságrendileg 3000 milliárd forintból védi a munkahelyeket, és pótolja az önök által cserben hagyott, már elbocsátott dolgozók bérét. A DK csomagja szerint azoknak a vállalkozásoknak, amelyek vállalják, hogy árbevételük jelentős esése ellenére sem bocsátanak el dolgozókat, állami forrásból kell segíteni a bérek kifizetésében, 20-40 százalékban átvállalva ezt a bérfizetést. Egyszerű a képlet: ha a cég vállalja, hogy ezekben az időkben sem rúg ki embert, akkor az állam vállalja, hogy segít kifizetni az így megtartott dolgozók bérét.

A DK csomagja szerint azoknak, akiket már elbocsátottak, vagy fizetés nélküli szabadságra küldtek, ki kell fizetni állami forrásból a fizetésük 80 százalékát. Ugyanígy kell eljárni az egyéni vállalkozók és az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar mikrovállalkozások esetében is. Ne jöjjön nekünk a miniszterelnök úr azzal, hogy az pusztán segély, meg hogy teljesítmény nélkül nem szabad pénzt adni! Ne keverjék össze a magyarok teljesítményét a teljesítmény nélkül milliókat kereső focistákkal!

Ne keverjék össze a magyarokat az életükben nem dolgozó fideszes rokonokkal, vejekkel, oligarchákkal, akik teljesítmény nélkül lettek az ország leggazdagabb emberei! Ne hasonlítsák hozzájuk azokat, akik egész eddig keményen dolgoztak minden egyes nap, amíg a járvány és a járványügyi intézkedések el nem lehetetlenítették! Nekik igenis jár, hogy amikor a koronavírus kirántotta a talajt a lábuk alól, akkor megkapják a fizetésük egy részét, hogy túléljenek, amíg újra munkába tudnak állni. Emberek, magyar cégek, családi vállalkozások, családok mennek éppen tönkre. Egész évben keményen dolgozó édesapák és édesanyák mennek úgy haza, hogy otthon közölniük kell a családjukkal, el fogják veszíteni a munkájukat, otthonukat.

Önök meg felhatalmazási törvénnyel és az ellenzék lejáratásával, az önkormányzatok megsarcolásával voltak elfoglalva hetek óta, majd Európa legkisebb csomagját jelentették be hosszú vajúdás után. Beszélhetnénk még a DK 3000 milliárdos csomagjáról, hogy miért kell elhalasztani minden magánszemély és kisvállalkozás rezsifizetését, hogy miért kellene megduplázni az egészségügyi és szociális szférában dolgozók bérét, hogy miért kellene fizetett szabadságot adni a kisgyermekes szülőknek. De ennek láthatóan nincs sok értelme, mert önöket nem érdekli a való világ.

De ha mégis úgy döntenének, hogy esetleg egy normálisabb válságkezelő csomagot terjesztenének elő, akkor javaslom, hogy fussák át a DK húszpontos gazdasági és szociális javaslatait, egy szisszenést sem fognak tőlünk hallani, csak tegyék már meg végre, mert különben tönkremegy ebbe a csomagnak nevezett minimális előterjesztésbe az ország. Köszönöm szépen.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerencsés vagyok, a lányom harmadikos gimnazista, így nem kell arra készülnie a családnak, hogy az önök által a járvány csúcsának mondott május 3-át követő néhány napon belül be kell mennie és érettségit kell tennie. Szerencsés vagyok  különösen a lányom , hiszen van otthon számítógép, van otthon internetelérhetőség, ellentétben sok olyan érettségire készülő diákkal, akiknél ez az esélyegyenlőség nem biztosított. Tehát úgy kell érettségire készülniük, hogy nem tudják elérni a tanárt, adott esetben nem tudnak elérni tananyagot, nem tudnak rendesen felkészülni rá. Önök szerint a járvány csúcsa május 3-a, ezt követően elindulnak az érettségik. Több ezer tanár, több tízezer diák, szülők, nagyszülők kerülnek veszélybe azáltal, hogy önök a járvány csúcsán egy terembe zárva érettségit akarnak tartani.

Tisztelt Államtitkár Úr! Önök Sorosról minden héten konzultáltak legalább tizenkétszer, szeretném kérdezni, hogy konzultáltake az érettségi időpontjáról tanárszervezetekkel, diákszervezetekkel, egészségügyi szervezetekkel. Miért nem egyeztettek az érettségi időpontjáról, tisztelt államtitkár úr? Miért tették az érettségi időpontját a járvány várható csúcsával egy időbe? Miért nem teremtik meg az esélyegyenlőséget azon diákok számára, akiknek nincs lehetősége az online tanulásra? Várom megtisztelő válaszát.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen. Látszik, hogy államtitkár úr a kocsi bőrfoteléből nem nagyon ment ki, nem járt vidéken, hogy lássa, amit mond, az tételesen nem igaz. Magyarországon sok gyereknek nem adatik meg az a lehetőség, hogy online tanuljon. Tehát erről ön tételesen valótlanságot állított.Másrészt arra a kérdésre sem válaszolt, hogy ha a járványügyi szakembereik azt mondják, hogy május 3-ára várható a tetőzés, akkor mi indokolja, hogy rá néhány napra betereljük a gyerekeket egy szobába, és ott érettségizzenek. Erre nem tudott választ adni.

Kérem, egy dologra viszont nagyon konkrétan válaszoljon! Igaz-e, hogy az érettségiző fiataloknak ki kell tölteni egy nyilatkozatot, hogy fenntartjáke a jelentkezésüket a vizsgára? A nyilatkozat alján ez olvasható: „Döntésemet a járványügyi kockázatok figyelembevételével hoztam meg.” Igaz-e, hogy az érettségizőknek ilyen nyilatkozatot kell kitölteni? Várom válaszát. Köszönöm. (Taps a DK padsoraiból.)

DR. OLÁH LAJOS, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Környezetvédelmi Miniszter Úr! Ja, nem! Azt önök felszámolták, kivégezték. Tisztelt Zöldombudsman! Ja, igen! Őt is megszüntették. Tisztelt magát zöldnek tartó Köztársasági Elnök Úr! Ja, ő sincs itt, mert nem lehet pontyokkal fotózni, és valójában, amikor valódi teljesítményre van szükség, akkor hiányzik. Egyetlenegyszer sem emelte fel a hangját idehaza a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatosan. Kint rengeteg vízügyi konferencián ott van, mert ott lehet fotózkodni, itthon, amikor a munka várná, hogy tegyen végre valamit a klímaváltozás ellen, akkor őt nem lehet megtalálni. Orbán Viktor azt mondta, hogy majd akkor foglalkoznak környezetvédelemmel, ha több pénzt kapnak az Európai Uniótól. Nem értik, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemmel nem lehet várni, hisz minden elvesztegetett év után csak többe fog kerülni ez a küzdelem. Nem elkerülhető, csak egyre nagyobb lesz a baj, és újabb visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be, amiket utána a legtöbb pénzzel se lehet már megállítani.

Nem értik, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem nem egy elvont fogalom, hanem a szociális jólét alapja. Persze önöket nem érdeklik azok a most munkájukat vesztett emberek sem, akik a járvány idején elvesztették a munkájukat, semmiféle támogatást nem kapnak önöktől, így azt sem értik meg, hogy a klímaváltozás elsődlegesen a szegényebb embereket érinti, ezért is nem foglalkoznak ezzel érdemben, hisz persze a rózsadombi luxusvillákban kevésbé érződik a klímaváltozás hatása. (Nacsa Lőrinc: A Szemlőhegy utcában?)

Mit csináltak kormányon önök tíz évig? Bujkáltak. Most itt bujkálnak elöl, de ha valaki megkérdezi, hogy ki képviseli most egyébként a környezetvédelmi minisztériumot, egy nevet se tudnak megemlíteni az emberek, önök láthatatlanok. Ezelőtt végig azt mondták, hogy a klímaváltozással való foglalkozás nem más, mint egy görögdinnye, hogy kívül kicsit zöld, belül piros, aztán hirtelen úgy látszik, hogy önök is görögdinnyévé váltak, mert csináltak néhány statisztikai kutatást, amelyik azt mutatja, hogy igenis ez az egyik olyan téma, amelyik a leginkább érdekli a magyar embereket is, és látják azt, hogy az elvesztett önkormányzati választások után muszáj valamit változtatniuk, és hirtelen önök is zöldek akarnak lenni.

A tavaly nyáron benyújtott, a klímaváltozással kapcsolatos törvényt, úgy döntöttek, hogy most, a járványveszélyhelyzet idején próbálják meg tárgyalni. Azt hiszik, hogy megússzák ezt, hogy kevesen foglalkoznak vele, hisz emberek százezreit a mindennapos megélhetés veszélye fenyegeti. De ne dőljenek hátra, hisz ezt a témát önök nem tudják megúszni, nem tudják beletenni a fiókba, s függetlenül attól, hogy mi lesz az eredménye a mai megbeszélésnek, az ellenzéki pártok, a Demokratikus Koalíció folyamatosan napirenden fogják ezt tartani.

Azt gondolják, hogy az emberek ezt ilyen távoli, elvont dolognak kezelik, és nem fogja érdekelni őket. Igenis lehet látni a Facebookon, a közösségi médiában, hogy az elmúlt években jelentősen növekedett az emberek érzékenysége, felelősségtudata a környezetvédelmi problémákkal kapcsolatosan. De önök bármit mondanak, mi az, amit csinálni szeretnének? Nem fogjuk elfelejteni azt, hogy az egyik első cselekvésük az volt, hogy megszüntették a környezetvédelmi minisztériumot. Ez a minisztérium mindig megtalálható volt. Az látszik, hogy önök ezt el is rejtették, nincs olyan arc  vagy önöknél is volt, ki is rúgták gyorsan a pártból, gyakorlatilag megszűnt a Fidesz szakpolitikusa lenni, mert valóban érdekelte a környezetvédelem. Ő az a politikus volt, aki odaláncolta magát a fához. Most ugye, önök már kivágták a fákat, már oda se tudná magát láncolni Illés Zoli ezekhez a fákhoz.

(13.50)

A zöldombudsman, tudják, az, amelyik a jövő nemzedékéért felelt volna, önöket ez sem érinti. A klasszikus mondás, hogy majd az unokáink miatt kell ezzel foglalkozni, már rég nem igaz. Nem az unokáink miatt kell ezzel foglalkozni, hanem azért, mert ma már mindenkit érint a mai pillanatban is, nem egy távoli jövőre vonatkozik.

Ha van valami, ami ellen csak együtt, közösen lehet küzdeni, az a klímaváltozás. Önök ezzel kapcsolatosan is nehéz helyzetben vannak, hisz nemzetközileg olyan helyzetbe navigálták magukat, hogy önökkel nem szívesen állnak szóba külföldön. Magyarország állandóan harcban áll a világgal, így nehezebb kialakítani egy konstruktív együttműködést.

Önök próbálkoznak, látták azokat a közvélemény-kutatásokat, amelyek azt mondják, hogy az embereknek nem elég az, hogy önök Sorosról beszélnek, Soros-ügynökökről beszélnek. Elegük van abból, hogy önök erről konzultálnak. Amikor a klímaváltozás volt a téma, és az Európai Unió azt akarta, azt kezdeményezte, hogy beszéljék meg ezt a lakossággal, önök elfelejtették ezt a konzultációt megcsinálni. Csendben, titkos, füstös szobákban kitöltötték az EU-nak szóló papírokat, de nem csináltak valódi konzultációt. (A miniszteri széksorban helyet foglaló Nacsa Lőrinchez:) Ne nézzen hátra, képviselő úr! Nem csináltak konzultációt! Önök csak Soros-ügyben hajlandóak konzultációt csinálni. Semmi más nem érdekli önöket.

Ezért azt javaslom, hogy ha valóban azt mutatják, azt szeretnék mutatni, hogy önök a környezetvédelemért vannak, akkor tegyék meg például azt, hogy előveszik azokat a korábbi ellenzéki törvényjavaslatokat, módosító indítványokat, írásbeli kérdéseket az elmúlt tíz évből, amiket önök lesepertek az asztalról, nem érdekelte önöket, leszavazták folyamatosan, mert ezt sem az ország, sem a politika nem felejti el! Önök hirtelen váltottak, de ott vannak a bizonyítékok.

Ott van a Városliget mint bizonyíték arra, hogy mennyire érdekli önöket a klímaváltozás elleni küzdelem, mennyire érdekli önöket a környezetvédelem. A Városligetben önöket csak a beton és a lenyúlható pénz érdekli. Kezdeményeztük, hogy ha bármilyen építkezés van, akkor tegyék kötelezővé bizonyos négyzetméterenként a fásítást. Önök a DK-nak ezt a törvényjavaslatát elvetették.

Kezdeményeztük, hogy jelöljenek ki területeket, ahol civil szervezetek erdőt tudnának telepíteni. Önök a DK-nak ezt a kezdeményezését elvetették. Kezdeményeztük, hogy a klímavészhelyzet kezelésére lehessen állandóan 1 százalékot felajánlani. Önök a DK-nak ezt a kezdeményezését elvetették. Kezdeményeztük azt, hogy a NAT-ban átfogó módon szerepeljen a környezetvédelem, a klímavédelemmel kapcsolatos tananyag. Önök erre azt válaszolták, hogy minden rendben van, a DK-nak ezt a javaslatát önök elvetették. Magam többször kezdeményeztem, hogy az illegális szemetelést lényegesen erőteljesebben büntesse ez a kormány. Ezt önök az elmúlt években többszöri kezdeményezés ellenére elvetették.

Kezdeményeztük, hogy a csomagolási hulladékkal kapcsolatosan, annak csökkentésére hozzanak sokkal keményebb szabályokat. Önök ezt az elmúlt tíz évben elvetették. Ez egy újabb DK-kezdeményezés volt. Kezdeményeztük, hogy a zöldcivileknek több forrást juttassanak, tekintettel arra, hogy nagyon sok kormányzati feladatot is ellátnak. Önök a DK-nak ezt a javaslatát elvetették. Kezdeményeztük, hogy az EU-s forrásból minél több lehetősége legyen a magánszemélyeknek, társasházaknak, magánházaknak arra, hogy az energetikai hatékonyság területén előremenjenek. Önök ezt elvetették, és inkább állami intézményekre csoportosították át ezt az összeget.

Kezdeményeztük, hogy sokkal több forrást biztosítsanak a panelprogram folytatására. Önök a DK-nak ezt a javaslatát elvetették. Kezdeményeztük, hogy az MNB a pénzt ne az alapítványok finanszírozására, ingatlanmutyira, étterem nyitására fordítsa, hanem támogassák azt, hogy energiahatékonysági programok valósulhassanak meg ebből, és ezt a pénzt fordítsák erre. Önök ezt elvetették. A szélerőművekkel kapcsolatos kezdeményezésünket mondhatnám, a klímakutató intézet felállítására, napenergiával kapcsolatosan  sorolhatnám még.

Tisztelt Fidesz! Tisztelt Kormány! Ezer olyan kezdeményezést tudnak az ellenzéki pártok az elmúlt időszakból felsorolni, amit önök elvetettek, vagy hirtelen, egy önkormányzati vereség után kiderült, hogy önök is görögdinnyék: kívül zöldek, belül pirosak, és hirtelen elkezdenek a klímaveszélyhelyzettel, -vészhelyzettel kicsit komolyabban foglalkozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vírus miatti gazdasági válságból való kilábalást muszáj a zöldfordulattal összekötni. A zöld intézkedési terveket ne dobjuk sutba a gazdasági növekedés érdekében, hanem azokat építsük be a gazdaság-talpraállító intézkedésekbe! Az elsődleges szempont a gazdasági kilábalásnál ne a fideszes oligarchák pénzhez juttatása, hanem a szegény emberek, a munkahelyek megvédése, és a zöldfordulat elindítása legyen.

Ne feledjük, hogy tágabban szemlélve a klímaválsággal összefügg a vírus megjelenése, és ahhoz, hogy az újabb vírusok felbukkanásának kockázatát csökkentsük, a klímaválságot és a hozzá kapcsolódó szociális válságot közösen kell kezelni. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen, elfogadom.

ELNÖK: Öné a szó, Oláh képviselő úr.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen, elnök úr, elfogadom, annál is inkább, mert szívesebben teszem fel az államtitkárnak ezt a kérdést, mint egy olyan miniszternek, aki egy 32 éves ember haláláról szóló kérdést szórakoztatónak nevezett. (Németh Szilárd István: Nem ezt mondta, ne hazudj!) Azt gondolom, hogy most nem tehet mást, mint hogy tényleg bemegy Orbán Viktor szobájába. Ismétlem, itt, előttünk három perce mondta, hogy szórakoztatta ez a dolog. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.  Dr. Budai Gyula: Nem ezt mondta, Lajos, ne hazudjál!) Tisztelt Államtitkár Úr! Szomorú rekordot sikerült önöknek beállítani, 2001 óta a legkevesebb, 91 400 tanuló jelentkezett a felsőoktatásba, 20 ezerrel kevesebb, mint tavaly. 2011 óta tendenciaszerűen csökkent a jelentkezők száma, a fölvettek és a hallgatók száma egyaránt. A nappali képzésben részt vevő hallgatók száma a rendszerváltás óta az önök 2010-es kormányra kerüléséig minden egyes évben nőtt, attól kezdve viszont évről évre alacsonyabb lett. 2014 óta pedig már a diplomások aránya is csökkent. Az Európai Unióban ez az arány rajtunk kívül szinte mindenütt növekszik, a legtöbb régiós versenytársunk esetében pedig az EU-s átlagot is jóval meghaladja ez a növekedés.

Szorosan összefügg mindez a miniszterelnök munkaalapú társadalomról alkotott képével, melynek lényege, hogy Magyarország az összeszerelő üzemek és betanított munkások hazájává váljék. Önök ezért bármire szívesebben költenek, mint a felsőoktatásra. A járvány gazdasági hatásai elleni védekezés ürügyén önök első intézkedéseik egyikeként a kivetett különadókból pótolták a látványsportok taóból való részesedését. Eközben az egyetemeken a megszorításokat indították el. A Pécsi Tudományegyetemtől a hírek szerint 3,5 milliárdot  ismétlem: három és félmilliárdot  vontak el, hogy a védekezés a költségvetési szervektől is megköveteli a közös teherviselésben való részvételt. Az ELTE-n, amelynek 860 milliója esett a megszorítások áldozatául, létszámstopot kellett életbe léptetni, és a határozott idejű szerződések is legfeljebb két hónappal hosszabbíthatók meg. Nem csodálható, hogy a tanulók egyre nagyobb számban választják a külföldi egyetemeket, és a végzős doktoranduszok távoznak az országból. Köszönöm.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem lepődtünk meg, megint nem válaszolt a kérdésre egyáltalán: miért fontosabb önöknek a látványsport, a foci, mint az egyetem, miért van az, hogy a bankokból beszedett járványadóból a foci kap pénzt, az egyetemektől meg elvonnak? Államtitkár úr, erre legyen szíves válaszolni! Mást nem kérdezek, mert úgysincs arra esély, hogy ön érdemben válaszol. Köszönöm szépen.

DR. OLÁH LAJOS, a DK képviselőcsoportja részéről: (Kezdetben nem szól a hangosítás.) Olyan izgalomba jött a mikrofon a témától… Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megkésve bár, de legalább van egy anyag előttünk. A szokásos fideszes technika van: hirtelen önök szeretnének fogyasztóvédőként beállítani egy pártot, a Fideszt. Láttuk ezt már, ez történt akkor, amikor önök hirtelen környezetvédők szerettek volna lenni, de minden ilyen dologról általában lehullik a lepel, és van valami hátsó szándék, ami kiderül, hisz a mai nap bizonyította, hogy az önök környezetvédelme csak addig érdekes, addig érvényes, amíg ki lehet állni, és el lehet mondani. Mihelyt törvényjavaslatot kell beterjeszteni, önök visszavonták azt a törvényjavaslatot, amit több százezer ember támogatott, amit mindenki várt. Ha önöknek fontos lenne egyébként a Föld védelme, a jövőnk, akkor nem vonták volna vissza az egyszer használatos műanyaggal kapcsolatos törvényjavaslatot minden indoklás nélkül. Önök most hirtelen fogyasztóvédők szeretnének lenni. Kérem szépen, nem kellett volna akkor az elmúlt években folyamatosan leminősíteni azt a területet, megszüntetni az önálló hatóságot, az Országgyűlésben azt a bizottságot megszüntetni. Miért tették ezt? Miért nem csinálják ezt vissza, kérem szépen? És utána fogják magukat, és beteszik az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Melyik szóhoz teszik ezt? Hova illik ez, az innovációhoz vagy a technológiához? Ez az a minisztérium, ahová valóban be kell ezt a dolgot tenni? Talán még egy olyan minisztérium van, ahová ennyire nem illik bele, ez a Külügyminisztérium, szinte bárhol máshol normális helye lenne, ha önöknek számítana az valójában, hogy ez a szervezet rendben, normálisan működjön.

Egy ilyen Fogyasztóvédelmi Hatóság-törvény akkor teszi jól, ha egyszerre védi a fogyasztót és a tisztességes vállalkozásokat. Elhangzott itt, hogy a járvány különösen megmutatta azt, hogy van tennivaló. Egyetértünk, jó lett volna, és talán még most sem késő, ha végre felébredne a tisztelt hatóság és minisztérium, és megnézné a maszkok árát, és azt mondaná, hogy igen, van olyan szituáció, amikor a fogyasztók érdekében a maszkokat tekintve el kell indulni, és nem lehet azt hagyni, hogy a bekerülési árnak a sokszorosát kérjék el a kiszolgáltatott fogyasztóktól, akik az életüket akarják megmenteni azzal, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy maszkot vásárolnak. Önök viszont hagyják, hogy a csillagokba emelkedjen a maszk ára.

Önök a Lehel téri piacra is csak akkor mentek ki, amikor már az ellenzéki képviselők lázadoztak, hogy kérem szépen, 2700 forintért adnak egy kiló csirkemellet. Semmit nem csináltak. Nem a parlamentben kell fogyasztóvédőnek lenni, tisztelt képviselők, hanem ki kell menni, és rendet kell csinálni végre ebben az országban.

Önök képtelenek, hogy egy átfogó szabályozást letegyenek az asztalra, amely valójában átgondolja az összes problémát, és hosszú távú megoldást biztosítana.

Önök szétverték a szervezetet, beintegrálták egy olyan helyre, amihez semmi köze nincs. Úgy kellett volna ezt megoldani, hogy valamilyen módon a minisztériumok feletti szervezet legyen, hisz mindegyik minisztériummal szoros együttműködésben kellene működnie.

De továbbmegyek: csak akkor működhet jól bármilyen fogyasztóvédelem, ha szoros civil együttműködéssel és kontrollal működik. Önök viszont az elmúlt időszakban nemhogy segítették volna ezt a munkát, hanem, kérem szépen, lemészárolták azokat a civil szervezeteket, akik nélkül nincs, nincs, még egyszer mondom, nincs normális fogyasztóvédelem. Önök, amit csinálnak, az a kirakatbábu kategóriája; civil szervezetek megerősítése nélkül nem lehet eredményes fogyasztóvédelmet csinálni.

Beszélnek azokról az európai problémákról, hogy átcsomagolás, a különböző applikációk, weboldalak kérdése. Legyenek kedvesek, akkor kezdjenek végre normálisan, érdemi együttműködést az Európai Unióval, és legyen egy normális európai fogyasztóvédelmi együttműködés, amit valójában támogassanak. De hát önök mindig csak szidják az Európai Uniót. Akkor viszont nem fogják tudni megvédeni a magyar embereket, ha más dolguk sincs, csak minden sorosozni és szidni az Európai Uniót. Érdemben normális fogyasztóvédelem a nyitott Európában csak akkor lehet, ha önök kialakítanak egy rendes együttműködést.

Az, amit önök elkezdtek, hogy bizonyos szempontból néhány szabályt próbálnak kicsit szélesíteni, ezek között van több olyan terület, ahol az irány jó. Az a kérdés persze, hogy önök a szabályozás erősítésével büntetni szeretnének, több pénzbevételhez jutni, vagy bizonyos fideszes oligarchák piaci versenytársait szeretnék ellehetetleníteni. Nem mindegy, hogy mi az önök célja. Ha a fogyasztók védelme és a tisztességes cégek védelme, az egy dicsérendő dolog.

Korábban képviselőtársaim már hosszasan beszéltek a magánlakás védelméről, csorbát szenved, ellenőrizhetetlenné válik, jogosítványt ad a Fidesznek, és az elmúlt tíz évben önök bebizonyították, hogy ha bármilyen jogosítványt kapnak, ahol beléphetnek a magánemberek érdekszférájába, csorbíthatják az ő törvényes jogaikat, önök mindent megcsinálnak. Ahogy jobbikos képviselőtársam elmondta, önök egy Facebook-poszt alapján elvisznek embereket, majd széttárják a kezüket. Az igazságügyi miniszter asszony széttárja a kezét, mosolyogva! Kérem szépen, nem szeretnénk, ha önök ugyanezt csinálnák a fogyasztóvédelem tekintetében, hogy magánlakásokba hatolnak be, majd valamelyik miniszter széttárja a kezét, most jelen esetben az innovációs miniszter, és azt mondja, hogy bocsánat, hát, kicsit túlbuzgóság volt! Mi nem szeretnénk olyan mandátumot adni önöknek, amikor ilyen pici túlbuzgóságokra lehet apellálni.

Mi azt szeretnénk, ha önök juttatnának több forrást ennek a szervezetnek. Ne a taóra adjanak válság, járvány idején további pénzeket, hanem ezt a hatóságot erősítsék meg, erősítsék meg úgy, hogy a hatóság is erősebb legyen és a civil szervezetek erősebbek legyenek, és egy szorosabb együttműködés legyen az európai uniós fogyasztóvédelemmel. Kérem, fogadják meg ezeket a dolgokat. Köszönöm a lehetőséget.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, van olyan helyzet, amikor egy magánlakásba is be kellene menni annak érdekében, hogy védjük a fogyasztók érdekeit, de ahogy Molnár képviselőtársam elmondta, van erre már lehetőség. Hát, használják a megfelelő szerveket erre a dologra, nem kell egy újabb jogosítványt odatenni, ahova ez nem való! Megvan erre most a normális törvényes lehetőség, tegyék meg, hogy azt használják, és ebből a törvényből vegyék ki ezt a szinte körülírhatatlan felhatalmazást! És azt gondolom egyébként, valószínű, hogy még azt is el lehet mondani, hogy nem így egy-két alkalommal országosan, mert ez azt mutatja, hogy talán meg kéne egy kicsit erősíteni ezt a szervezetet, csak jogilag legyen rendben. A normális szerveket hagyjuk dolgozni, a fogyasztóvédelem ezt kérje, azok a szervezetek pedig csinálják meg ezt a dolgot. Köszönöm szépen.

DR. OLÁH LAJOS (DK): Volt idő, amikor a Fidesz hitt az önkormányzatiság eszméiben, amikor fontosnak tartotta azokat, ez sajnos azonban mára már a múlt, önöknek mások lettek a prioritásaik. A járványalapba folyó, a bankok által fizettetett adóból 50 százalékot a taóra lehet fordítani; igen, a taóra, nem az egészségügyre, az oktatásra vagy esetleg az önkormányzatok támogatására. A vidéki papok jövedelmét a duplájára emelik, itt sem a háziorvosok fizetését érezték fontosnak. Külföldi sportegyesületeket, barátok szállodáit tartották támogatásra érdemesnek, ugyanakkor pénzt vonnak el az egyetemektől, semmit se adtak a nyugdíjasoknak, kevesebbet visznek haza ma az egészségügyi dolgozók, mint a járvány megkezdése előtt. Az önkormányzatoktól is pénzt vonnak el a szolidaritás jegyében, pedig a járvány sok új feladatot ad az önkormányzatoknak. Önök Erzsébet- és Terézvárosból elvontak több mint 250 millió forint gépjárműadót. Az idegenforgalmi adó kiesése a két kerületben több mint egymilliárd, és az ingyenes parkolás is több száz milliós rést ütött a költségvetésben.

Emellett számtalan feladatot kaptak az önkormányzatok. Önök úgy döntöttek, hogy az önkormányzatokat nem segíteni szeretnék, hanem belökik a szakadékba. Amíg a német kormány, Angela Merkel bőségesen áldoz a bajba jutott városokra, addig Orbán Viktor megfojtani akarja a településeket. Értjük persze, hogy a tavaly októberi választások után ezek bűnös városok lettek, és a kormányt nem érdekli, hogy a kerületek és ezek a városok az elvonások miatt nehezen tudnak segíteni az idős embereken, nehezen tudnak támogatást adni a szegényeknek, nem marad pénz a fejlesztésre. A fideszes városoknak lesz pénze, de ahol vesztett a Fidesz, ott a Fidesz és az Orbán-kormány megszorít.

Erzsébet- és Terézváros országgyűlési képviselőjeként tiltakozom, hogy az önkormányzat (sic!) százmilliókat von el a VI. és a VII. kerülettől. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Kérdezem államtitkár urat, hogy miért büntetik az önkormányzatokat. Köszönöm. (Taps a DK soraiban.)

DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm szépen. Államtitkár Úr! Ön nem volt önkormányzatnál az elmúlt hónapokban, hiszen nem tudja, hogy miről beszél. Jöjjön el velem akár Teréz-, akár Erzsébetvárosba! Menjünk el egy gyűlésükre, kérdezzük meg, hogy mennyi pénzt vont el a kormány ebben az időszakban, és mennyi pluszfeladatot kapnak, és önök ezt nem pótolták. Önnek ez lenne a feladata, hogy harcoljon az önkormányzatokért, ne pedig a Fideszt védje. Nem a mundér becsületét kell védeni, hanem az önkormányzatoknak kell segíteni, tisztelt államtitkár úr! Ezért nagy tisztelettel arra kérem, hogy jöjjön el velem, nézzük meg, hogy milyen hatással volt a járvány. Ön szolidaritásról beszél, eközben pénzt adnak egyébként stadionépítésre külföldi sportegyesületeknek. Miért nem ők fizetnek be ebbe a szolidaritási alapba? Hol van itt a szolidaritás, államtitkár úr?! Az önkormányzatok zsebében turkálnak, a taót pedig becsempészik a különböző focicsapatok zsebébe. Ez nem szolidaritás! Míg a polgármesterek ezekben a kerületekben küzdenek, szociális bérlakásokat hoznak létre, a Kásler-minisztérium által utcára tett embereknek próbálnak segíteni (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), önök az önkormányzatoktól pénzt vonnak el. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)