Felszólalás adatai

DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban nagyon-nagyon fontos az időzítés akkor, amikor persze, hogy van nemzetközi felelősségünk, és a Magyar Országgyűlés ezt a felelősségét érzi. De azt is tudjuk, hogy van egy nemzeti érdek, amelyet meg kell próbálnunk összhangba hozni ezzel a nemzetközi felelősségünkkel is, és mind a kettő sürgető: az egyik az ukrajnai választások, a másik pedig a határon túli magyarokat érintő intézkedések miatt.

Nos, én azt gondolom, ez a nyilatkozattervezet, amely a tisztelt Ház előtt van, jó kísérlet arra, hogy ezt az összhangot megteremtse, mert hiszen pontosan tudjuk, hogy változások vannak az egész térségben, Európában, és ezek a változások, bár más és más módon érintik a határon túl élő magyarokat, de egy dologban nem lehet különbséget tenni, ez pedig azoknak a normáknak, azon demokratikus normák joghatalmának, a kisebbségeknek nemcsak egyéni, hanem nemzeti kisebbségeknek és emberi jogoknak is a védelme, amelyektől eltekinteni nem lehet. Mindenképpen abban a régióban, ahol az euroatlanti integrációs folyamat hol csak perspektívában, hol pedig a gyakorlatban is jelen van, ott e folyamatnak együtt kell járnia a demokratikus jogoknak és a kisebbségi normáknak az érvényesülésével. Ha bármilyen kis mértékben is kompromisszumot engednénk, vagy gondolnánk, hogy a két dolog egymástól szétválasztható, súlyos ár fizetésére kényszerítenénk, na, nem magunkat, mi csak az elveinkkel kell hogy elszámoljunk, hanem azokat, akik szenvedő alanyai lehetnek egy ilyen eltérésnek. Nyilvánvaló, hogy azok az intézkedések, amelyek a legutóbbi időszakban érték és érintik az Ukrajnában lévőket, ahogy erre Eörsi képviselő úr nagyon világosan rámutatott, nemcsak magyarokról van itt szó, nemcsak más kisebbségekről van szó, hanem egy nagyon nagy ukrajnai csoport, az oroszul beszélő, illetve orosz anyanyelvű népesség csoportjáról is szó van, akiket szintén hátrányosan érint ez az ügy. Persze az ukrajnai nagypolitikában, a belpolitikában egészen más a pozíciója egy, az államnyelv szerepét magának megszerezni kívánó ukrajnai csoportnak, az oroszoknak, illetve egy alig 200 ezres, nem is egészen 200 ezres népességnek, a magyar kisebbségnek a vonatkozásában.

A Magyar Köztársaság kormányának, amely ez ügyben már nagyon fontos lépéseket tett, és a Magyar Köztársaság Országgyűlésének alkotmányos kötelessége, hogy azokban az esetekben, amikor a határon túli magyarok érdekéért tenni tud valamit, akkor tegyen. Az egész euroatlanti integrációs folyamat, tisztelt képviselőtársaim, hát mi más célt szolgálhatna, mint hogy Ukrajnában mindenki boldogulhasson, beleértve az Ukrajnában, Kárpátalján élő magyarokat is? Ha mi támogatjuk, és százszázalékos eltökéltséggel támogatjuk Ukrajnának az európai intézményekhez az integrálódását, akkor ebben természetesen benne van az a támogató szándékunk is, hogy ennek során minden előnyével együtt a határon túl, a Kárpátalján élő magyarság ezekhez a lehetőségekhez, az integráció nyújtotta előnyökhöz hozzájusson. Ezért az integrációs támogatás egyértelmű, ugyanakkor világossá kell tennünk azt is ukrajnai partnereink számára, hogy ez a nagy európai közösség normák, értékek alapján működik, és úgy tudnak révbe érni Európában, úgy tudnak az európai integrációhoz csatlakozni, ha ezeket a normákat és értékeket folyamatosan vallják és érvényesítik.

Éppen azért, tisztelt képviselőtársaim, azt mondom a saját frakcióm nevében is, hogy úgy vagyunk érdekeltek egy ukrajnai integrációban, hogy mindeközben a demokrácia, a kisebbségvédelem és a jogállamiság normái érvényesüljenek, merthogy csak ezáltal fog tudni teljesülni az az abszolút érték, követelmény és magyar cél, hogy az Ukrajnában élő minden polgár, köztük az Ukrajnában élő magyarok is boldoguljanak most is és később is Európában.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)