Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány számára 2010 óta a gyermek és a családok az elsők. Ezért vezettük be azt az intézkedést is, hogy minél hamarabb tudjunk segíteni azoknak a családoknak, ahol a gyermeknek a fejlődése nem a korának megfelelő, hogy már hároméves kortól kötelezővé tettük az óvodába járást, és olyan szabályokat is hoztunk mindemellett, hogy aki bár felveszi a családi pótlékot, de mindemellett a gyermekét nem viszi rendszeresen óvodába, ezzel a saját gyermekének a jövőjét veszélyezteti, azokat a szülőket a családi pótlék felfüggesztésével is igyekszünk ösztönözni, hogy aki nem tenné önmagától, az vigye el a gyermekét óvodába. Mert úgy gondoljuk, hogy az óvoda és legfőképp az óvoda legutolsó éve egy iskola-előkészítő év, ahol a gyermek megkapja azt a segítséget, megkapja az óvodapedagógusoktól azt a lehetőséget, hogy valóban iskolaéretté váljon hatéves korára. Ez az intézkedés tehát nem most kerül csak így elő, hanem évek óta azon dolgozunk, akár új óvodák építésével is, hogy már hároméves kortól minden gyermek korának megfelelő fejlesztése, fejlődése megtörténjen. Ez leginkább azoknál fontos, akik már hároméves korukban lemaradásban vannak a többiektől, mert könnyebb valakinek a lemaradását hároméves kortól segíteni, hogy utolérje a kortársait, semmint csak hatéves korában szembesülni ezzel a kérdéskörrel.

Itt érünk el az utolsó, iskolára felkészítő esztendő után a hatéves korig az óvodából, amikor iskolába mennének a gyermekek. Természetesen most is vannak és mindig, a jövőben is lesznek olyan gyermekek, akik hatévesen iskolaérettek, és lesznek olyanok, akik nem iskolaérettek.

Kérem szépen, hogy azt a hazug riogatást hagyják abba, amelyik arról szól, hogy hatéves korában a nem iskolaérett gyermekeknek is iskolába kéne mennie. Természetesen ez a lehetőség, hogy még egy évig az óvodában legyenek, így összesen négy évet töltsenek az óvodában, továbbra is meg van adva.

És tisztelt képviselő úr, amikor a felszólalásában beszélt, természetesen ön sem tért ki arra, hogy egyébként az iskolaérettségnek a feltételei, tehát hogy mik szükségesek ahhoz, hogy valaki iskolaérett legyen, ugyanazok, mint eddig voltak, nincs benne változás. Az állam részéről nagyobb a segítség a hároméves kortól kötelező óvodáztatással, de az iskolaérettség feltételei lényegében ugyanazok, mint ahogy lényegében ugyanazok a szakértők is, akik eddig voltak, ők sem változtak, hiszen ugyanazokat a pszichológusokat, gyógypedagógusokat, konduktorokat vagy orvosokat vonják be, vagy a pedagógiai központok ugyanazokat a vizsgálatokat folytatják le, amelyeket korábban megtettek. Ugyanígy azt az óvodai nevelési naplót használják, amit eddig is használtak.

Egy dologban valóban változás van: abban van változás, hogy ugyanazt a fejlettségi szintet az ország egyik településén iskolaérettnek tartották, a másik településén pedig nem tartották iskolaérettnek. Szerintem ezt ön sem tartja jónak, hogy ugyanolyan képességű gyerekek más-más megítélés alá esnek, csak azért, mert az egyik az egyik településen született, a másik pedig a másik településen született. Ahogy mondtam: a családok számára a segítséget, hogy minden gyermek hatéves korban elérhesse ezt a fejlettségi szintet, megadtuk, béremelésekkel és más programokkal is igyekeztünk ebben segítséget nyújtani.

Ami változik, az az, hogy ez nem sok százféle gyakorlaton alapulhat, hanem egységesen minden gyermekre Magyarországon ugyanazok az iskolaérettségi szabályok vonatkoztak eddig is, de most az eljárásban is ugyanúgy igyekszünk ezeket a szabályokat érvényesíteni, pontosan a gyermekek érdekében, hogy ne legyen olyan gyermek, aki nem iskolaérett, de mégis iskolába küldik, létszám- vagy hasonló okokból, és fordítva se történjen meg, hogy valaki már iskolaérett, tehát ott lenne a helye az iskolában a korának, fejlettségének megfelelően, de mégis az óvodában tartják valamilyen teljesen más, csoportfeltöltési vagy egyéb okokból, ami szintén nem a gyermeknek az érdeke.

Éppen ezért létrehoztunk egy olyan felületet, tisztelt képviselő úr, amelyik a leghuszonegyedikszázadibb. Hiszen nincs nyitvatartási idő, nincs bezárt hivatal, hanem egy teljesen digitális felület van, ahova fel lehet tölteni a hét hét napján, a nap 24 órájában az összes dokumentumot, amely dokumentumok alapján eddig is ezeket a döntéseket meghozták, és ugyanazon jogszabályok mentén, amelyek eddig is hatályban voltak. Tehát itt egy sorbaállásmentes, a szülők igényeihez ilyen szempontból száz százalékban és a XXI. századi követelményeknek is száz százalékban megfelelő ügyintézésről van szó, pontosan azért, hogy ne legyen sorbaállás, ne legyen postára járkálás, ne legyen hivatali időhöz alkalmazkodás, és amikor a családnak jó.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön felajánlotta, hogy szívesen segítenek nekünk  ezt pedig a kormányzat nevében kikérem magunknak. Önök mit tettek az oktatás területén? 381 helyen lakatot tettek az iskolaépületnek az ajtajára. (Dr. Varga László és Gréczy Zsolt közbeszól.) Önök nem korszerű iskolából, hanem bezárt iskolából mutattak példát. Önök elvettek egyhavi bért az óvodákban is meg az iskolákban is mindenkitől, amikor ön a kormánynak az államtitkára volt, tisztelt képviselő úr, és mellette elbocsátottak 15 ezer pedagógust. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Önök nekünk ne adjanak tanácsot! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)