Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány gondolat a múltat, illetve a jövőt illetően. Ha megengedik, azzal kezdem, hogy az európai uniós pályázatok elsődleges célja az, hogy Magyarország minden vidékét egyformán fejlesszük minden területen. Van, amelyik ipari terület, van, amelyik szállítási, logisztikai terület kérdése, van, amelyik munkahelyteremtő terület, és van, amelyik nem munkahelyteremtő, azonban ugyanolyan szükséges. Vonatkozik ez a korábbi időszakban már európai uniós pénzek felhasználására, utalok itt akár a KÖZOP-os pénzekre, amelyekből 404 kilométernyi út megépült, és a fejlesztett utak hossza, amelyek javításra kerültek, 624 kilométer. De utalhatnék a 351 kilométernyi önkormányzati kerékpárútszakaszra, valamint a NIF által fejlesztett mintegy 138 kilométeres sima kerékpárútszakaszra.

S ha már a vasúti közlekedésnél tartunk, minden irányban történtek és történnek vasúti fejlesztések. A program keretében felújított vasutak hossza 322 kilométer; ez 720 ezer embert érint.

(17.30)

Úgy gondolom, hogy a korábbi időszak lezárásaként ezek a számok magukért beszélnek.

A másik terület az IKOP, ami a most folyamatban lévő közlekedésfejlesztési pályázat, 1215 milliárd forint értékben. A pályázat elsősorban mind a nemzetközi TEN-t, mind pedig a hazai igényeket ki tudja szolgálni. Összességében azt lehet mondani, hogy az összes pályázat kiírásra, lekötésre került, és hogy mennyiségi számokat mondjak hozzá, mintegy 208 kilométer vasúti felújítás fog megtörténni a következő időszakban. A közép-magyarországi régióban a közúti közlekedést és a városi közlekedést segítő útfelújítások mintegy 54 kilométer hosszan, valamint a fenntartható városi közlekedés biztosítása érdekében az úgynevezett elővárosi közlekedésre mintegy 125 milliárd forintért kerül sor beruházásra. Ez magában hordozza a vadonatúj vasúti eszközök, közlekedési járművek beszerzését is.

Fontos, hogy megemlítsük az európai hálózatfejlesztési eszközt, az úgynevezett CEF típusú pályázatokat is. Magyarország 2014 és 2020 között mintegy 337 milliárd forintot vesz igénybe ebből a pályázati csomagból. A három pályázati körben nyertes mintegy 40 projekt a kohéziós keret 100 százalékát leköti, ez az a bizonyos 337 milliárd forintos összeg. Erre vonatkozóan szintén a beruházási értéket figyelembe véve végrehajtásra kerülnek ezek a programok. Magyarország sikeres ezen a területen mindenképpen.

Azt lehet mondani, hogy van még egy kormányhatározat, ami a kormány stratégiai előregondolkodását erősíti. Az 1371/2016. kormányrendelet mintegy 920 kilométernyi út felújítását írja elő, indítványozza. Ezen belül kétszer kétsávos főutak és gyorsforgalmi utak épülnek, elsősorban ez a kettő teszi ki az útépítés 75-80 százalékát. Az összes fejlesztési érték pedig mintegy 1860 milliárd forint. Talán az egyik legfontosabb ahhoz, hogy a gazdaság és az ország maga, a magyar vidék fejlődjön, éppen az utak és a vasutak fejlesztése. Ezek a számok magukért beszélnek, és úgy gondolom, hogy a kormány ezen a területen fontos lépéseket tett.

A másik terület, amire szeretnék utalni, és ami nagyon fontos, hogy néha más típusú fejlesztések is ugyanolyan eredményt hoznak a gazdálkodásban, nem csak építési munkahelyeket, nem csak beruházási munkahelyeket hoznak létre. Ez maga a környezet- és energiahatékonysági operatív program, a KEHOP, amely mintegy 112 százalékban került már kiírásra. Ez azt jelenti, hogy az eredeti 1161 milliárd forint helyett 1302 milliárd forintért írtunk ki pályázatokat. A megítélt pályázatok a 94 százalékát teszik ki ennek az összegnek, és ebből két fő irányt követünk, az egyik az energiahatékonyság, a másik pedig a megújuló energia.

A megújuló energia területén Magyarország célja, hogy 2020-ra az Európai Unió által minimum meghatározott szintet elérje, ez 13 százalék. Már most elértük a Magyarország által vállalt mintegy 14,65 százalék nagyságrendjét. De ettől függetlenül nem állunk le, tehát feltétlenül fontos, hogy Magyarország önálló energiaellátását tudjuk szolgálni a megújuló energiát illetően is.

A másik nagyon fontos az energiahatékonyság. Nem mindegy, hogy közintézményeink mennyi energiát tudnak megtakarítani, és azt tudják fordítani akár működésre, akár például bérfejlesztésre. Ezen a területen 760 milliárd forint beruházásra kerül sor, és mint említettem, ennek 94 százaléka már szerződésre is került, és folyamatban vannak a beruházások.

Úgy gondolom, hogy csak komplexen, kompletten lehet ezt az egész rendszert nézni. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az európai uniós fejlesztéseket is így tekintsék, hiszen egyik elem nélkül nincs összességében fejlődés. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)