Felszólalás adatai

ELNÖK: Mesterházy Attila, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a külügyminiszternek: "Hogyan segítheti a magyar és az európai energiabiztonságot hazánk kapcsolatépítése Azerbajdzsánnal?" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Valóban azt figyelhetjük meg a világ gazdaságpolitikájában, hogy egyre több ország egyre nagyobb energiafogyasztó lesz a gazdasági fejlődés eredményeképpen. Igaz ez az Európai Unióra, de igaz ezen belül Magyarország számára is. Ha a számok és a becslések igazat mondanak, akkor mintegy 2012-re elérhetjük azt az állapotot Magyarországon is, hogy a jelenlegi szerződéseink nem fogják tudni biztosítani és garantálni azt a gázmennyiséget, amely szükséges Magyarország számára, hogy fenn tudja tartani az ilyen típusú fogyasztási igényeit.

Természetesen ez mindenféleképpen kockázatot is jelent Magyarország számára. Éppen ezért el kell indulni újabb és újabb irányokba, mint például az energiahatékonyság javítása érdekében vagy a megújuló energiafogyasztás fejlesztése irányába. Ezekbe az irányokba a kormány komoly lépéseket tett, de ettől függetlenül fennmarad az a veszély, fennmarad az a tényező, amivel számolnunk kell, hogy bizony a régi tradicionális energiahordozók is nagyon fontos részei lesznek a magyar energiafogyasztásnak. Éppen ezért ezzel is kell hogy kezdjünk valamit. Két irányban tudjuk a kockázatot csökkenteni, egyrészt az egyoldalú függőséget kellene hogy csökkentsük, hiszen Magyarország mintegy 80 százalékban energiaimportját Oroszországból szerzi be. Egyik oldalról tehát a forrásoldalról kellene diverzifikálni, másik oldalról pedig természetesen az elérési útvonal tekintetében.

A világban Oroszországon, Iránon, Türkmenisztánon, Kataron kívül még Azerbajdzsánban rendelkeznek nagyobb gázlelőhelyekkel, tartalékokkal. Tudomásom szerint miniszter asszony Azerbajdzsánban tett látogatást pár héttel ezelőtt. Feltételezem, hogy a megbeszélés tárgya volt ennek a kérdésnek a rendezése. Ezért kíváncsi lennék arra, hogy milyen eredményekkel zárultak ezek az egyeztetések, hiszen ez különösen fontos nemcsak Magyarország szempontjából, hanem az Európai Unió szempontjából is, hiszen a Nabucco-vonal, a Nabucco-projekt komoly segítséget adna Magyarország számára is, ha ebben minél hatékonyabban tudnánk előrelépni.

Ezért kérdezem miniszter asszonyt, hogyan zárultak a tárgyalásai. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Göncz Kinga miniszter asszonynak.

DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdést, és köszönöm azt is, hogy elmondta, hogy energiakérdések esetében akkor is, ha közös európai energiapolitikáról beszélünk, nemcsak hagyományos szénhidrogénekről van szó, hanem energiahatékonysági kérdésről, alternatív energiaforrásokról, megújuló energiaforrásokról, és emellett szoktuk emlegetni azt, hogy mindenképpen diverzifikációra van szükség, arra, hogy az elérési útvonalak és a források a hagyományos energiahordozók esetében is változzanak.

Nagyon sok vita hangzott el, pró és kontra érvek hangzottak el vezetékek ügyében. Amikor két héttel ezelőtt Azerbajdzsánba látogattam, akkor az egyik célja ennek a látogatásnak valóban az volt, hogy tisztábban lássunk abban a témában, miszerint a Kaszpi-tenger térségéből Európába jövő energiaszállításnak mekkora az esélye, mi ennek az időbeli lefutása, mik a lehetséges kapacitások, és így tovább. De azért hadd mondjam el, mielőtt rátérnék ennek a részleteire, azt is, hogy Azerbajdzsán az Európai Unió keleti szomszédságpolitikájának nagyon fontos célországa, van egy akcióterv, amely az együttműködéseket kirajzolja. Ennek egy része energia-együttműködésről szól, de mindenféle egyébről is.

Energiaügyben, ami látható volt, és ebből a szempontból érdekes, hogy az ország vezetőivel szinte kivétel nélkül találkozni tudtam, az elnökkel, miniszterelnökkel, külügyminiszterrel, energiaipari miniszterrel, gazdasági miniszterrel is. Elmondták, hogy körülbelül 6-7 milliárd köbméter az, amit 2008-ban exportálni tudnak, ma a Törökországig menő csatornán keresztül, és a jövőben várható, hogy ez magasabb lesz. Nem tudják pontosan a kapacitást, de reálisan számolnak azzal, hogy akkor lesz valóban gazdaságilag kifizetődő ennek a szállítása, ha ehhez türkmén, illetőleg kazah gáz is csatlakoztatható.

Tehát egyrészt reálisan látják ezt kérdést, ami nagyon fontos, másrészt nagyon elkötelezettek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az azerbajdzsáni vezetők abban, hogy az Európai Unió értékeit elfogadják akár ezen a területen is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Viszontválaszra megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen miniszter asszony válaszát. Talán ez a válasz is rávilágított arra, hogy ezt a kérdést nemcsak egy oldalról, a gazdaság oldaláról, és mondjuk, például egy gazdasági minisztérium oldaláról lehet és kell megközelíteni, hanem bizony a külpolitikának is komoly szerepe és lehetősége van ennek a biztonsági kockázatnak a csökkentésére.

Arra biztatnám a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumát, hogy a Gazdasági Minisztériummal együttműködve minél inkább tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ezt a kérdést minél hatékonyabban tudjuk kezelni, és hogy minél nagyobb mértékben tudjon Magyarország az Európai Unió közös, kialakulóban lévő energiapolitikájához is hozzájárulni szakmai javaslatokkal, információkkal. Hiszen azt gondolom, hogy ez az Európai Unió érdeke és ez ezen belül Magyarország nemzeti érdeke is, hiszen Magyarországon a magyar fogyasztók azt várják tőlünk, hogy a lehető leghatékonyabb és legolcsóbb módon biztosítsuk számukra és a gazdaság szereplői számára is az energiaellátást.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.50)

ELNÖK: Viszontválaszra megadom a szót miniszter asszonynak.

DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter: Köszönöm szépen. Akkor azért elmondanám folytatásaképpen annak, amit az elején említettem, az, hogy az Európai Unió keleti szomszédságpolitikájának fontos része az, hogy a dél-kaukázusi országokkal hogyan is alakulnak a kapcsolatok, meghatározó tényező lesz az energiabiztonság és -diverzifikálás szempontjából. És ami a legpozitívabb volt ebben a látogatásban, hogy ez valóban az a fajta elkötelezettség, amit Azerbajdzsán mutat az együttműködés alapelvei, normái betartása területén.

Ebből a szempontból fontos az is, hogy az együttműködésnek része a gazdasági együttműködés. Érdemes tudni, hogy Azerbajdzsánnak közel 40 százalékos a GDP-növekedése - azt hiszem, 34-35 százalékos volt a múlt évben, és idénre várják a közel 40 százalékost -, tehát egy hatalmas GDP-növekedése van, ami nagyon nagy lehetőségeket jelent egyéb gazdasági együttműködésekben, és van egyfajta nyitottság arra, hogy az emberi jogi helyzet javítása területén is és a demokrácia fejlesztése területén is továbblépjenek, itt is kínálkozik egy együttműködési lehetőség.

Azt látjuk pontosan, amit elmondott képviselő úr, hogy ezek egymást támogató, egymásra ható együttműködési lehetőségek, nehéz elválasztani az energiabiztonság kérdését attól, hogy egyébként milyen orientációjú egy ország, és milyen alapelvek mentén képes és szeretne együttműködni más országokkal vagy az Európai Unióval.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)