Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, tegnap két időközi választás is volt Magyarországon, Devecserben, illetve Tatán. Mindkét helyen a győztes polgármesternek, illetve képviselőnek gratulálunk. Azt tudjuk levonni következtetésként, hogy Tatán a korábbi százalékos eredményhez képest 20 százalékot javítva a szavazatok 64 százalékával a Fidesz jelöltje, Purgel Zoltán szerezte meg a mandátumot, és kétségkívül - a Jobbik büszke volt itt napirend előtti felszólalásában erre - el kell ismerni, hogy egy választáson a Jobbiknak is lehet esélye, hogyha a kormánypártok nem állítanak jelöltet. (Felzúdulás a Jobbik soraiban. - Szávay István: Sumákban! - Taps a kormánypártok soraiból. - Z. Kárpát Dániel: Ha ilyen elképesztően erősek vagytok, miért nem állítottatok jelöltet?)

Szeretném azonban felhívni a jobbikosok figyelmét, hogy egyelőre a Fideszben a testületi döntések úgy állnak, hogy indulunk a 2018-as választásokon, tehát ez mérsékli azt a már-már önhittségnek tűnő optimizmust, amelyet a Jobbik felszólalása itt számunkra sugallt. És ha már itt Szél frakcióvezető asszony hivatkozott arra, hogy nekünk a valósággal kell szembesülnünk, mert az az LMP oldalán áll, milyen kár, hogy sem Devecserben, sem Tatán a választóknak erre nem volt lehetőségük, hiszen az LMP jelöltet sem állított egyik helyen sem.

Ami azonban a legfontosabb kérdést és a felszólalásomnak az apropóját is jelenti, az az, hogy meg kell vitassuk már azt is az Országgyűlésben, hogy a kormánynak a véleménynyilvánítás szabadsága jár‑e vagy sem, megilleti‑e a véleménynyilvánítás szabadsága a magyar kormányt.

(13.50)

Hiszen az a Helsinki Bizottság, amely mindig a szabadságjogok lehető legliberálisabb értelmezése mellett szállt síkra, most bírósági keresetet nyújtott be annak érdekében, hogy a bíróság állítsa le, zúzza be, szüntesse meg a nemzeti konzultáció kiküldött kérdőíveit.

Ráadásul még azt sem állítja a Helsinki Bizottság, hogy valótlan tények szerepelnének ebben a nemzeti konzultációban. Azt látja, hogy valós tények szerepelnek, csak ezeket hamis színben tünteti fel a kormány, és ez már okot ad arra, hogy kérje a bíróságot, hogy függessze fel a nemzeti konzultációt.

Mi úgy gondoljuk, hogy ahogy a Helsinki Bizottságnak a véleménynyilvánítási szabadságát sem korlátoztuk soha, úgy ez a kormányt is megilleti egy nemzeti konzultáció formájában is. Ezért teljesen indokolatlannak tartjuk azt, hogy valaki ilyen értelemben a kormány véleménynyilvánítási szabadságát kívánja korlátozni.

Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy az Európai Parlamentben nem javult, hanem romlott a helyzet. Mondhatni, hogy a valóságtagadásnak az Európai Parlament már egy olyan szintjét érte el, amely a testület hitelességét veszélyezteti. Ha már itt szintén az LMP-t kérhetjük, mint a Zöld Párt megbecsült tagja, tehát az európai zöldek megbecsült tagja, akkor legyenek kedvesek konzultálni azzal a kolléganővel, aki Magyarország ellen készít egy jelentést annak érdekében, hogy a 7. cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben indítsák el. Úgy tudjuk, hogy ennek az eljárásnak Magyarországgal szemben végképp semmilyen alapja nincsen. Azt is látjuk, hogy évek óta ezzel próbálkozik az Európai Parlament. Tisztelettel arra kérjük a magyarországi zöld pártot, hogy járjon el az európai zöldeknél, hogy egy Tavares-féle ámokfutásra ne kerüljön sor ismételten Magyarországgal szemben.

Ami még ennél is veszélyesebb, az pedig a Dublin IV. rendelet módosítására vonatkozó terv, amely gyakorlatilag egy állandó, felső keret nélküli áthelyezési rendszert hozna létre. Ez azt jelentené, hogy az Európai Unió területére érkező bármely menekültkérelmező - tehát nem elismert menekült, hanem menekültkérelmező - ettől fogva automatikusan kötelezően nyerne áthelyezést egy másik tagállamba, hogy ott folytassák le ezt követően a menekültügyi eljárást. Ráadásul a terv egy olyan szankciórendszert is bevezetne, amely a kötelező áthelyezésben való részvételtől tenné függővé, hogy egy tagállam hozzáférhet‑e az európai uniós strukturális alapokhoz. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen terv elfogadása lehetetlen helyzetet eredményezne. Közös bevándorláspolitika nincs az Európai Unióban, márpedig az, hogy valaki benyújtja a menedékjog iránti kérelmet, az illetőt még nem teszi menekültté.

Miután a szabadságjogokkal foglalkozó LIBE bizottságban október 19-én lesz döntés a kérdésben, ezért szeretném valamennyi ellenzéki párt képviselőjét és a frakcióvezetőket megkérni arra, hogy járjanak el annak érdekében, hogy a bevándorlást elutasító magyar nemzeti álláspontnak megfelelően szavazzanak képviselőik, mert ellenkező esetben teljesen hiteltelen az, amit itt a bevándorlás ügyében Magyarországon elmondanak.

Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)