A felszólalás szövege:
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a kormány támogatja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a tisztelt Ház előtt fekvő országgyűlési határozati javaslatot fogadja el.
Köszönöm. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány programjában elkötelezte magát az önkormányzati képviselők jogállásáról és összeférhetetlenségéről rendelkező törvény megalkotása mellett. Fontos céljának tekinti, hogy az állami-társadalmi élet minden területén átlátható, összefonódástól mentes viszonyok alakuljanak ki.
A helyi önkormányzati rendszer a közszféra nagy területét jelenti. A helyi önkormányzatok évente mintegy 1500 milliárd forinttal gazdálkodnak, vagyonuk eléri az 1800 milliárd forintos értéket.
A helyi társadalom is tiszta viszonyokat vár el saját önkormányzatától. A helyi képviselő-testületekben 25 ezer önkormányzati képviselő tevékenykedik. Mindezek együtt különösen indokolják az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének törvényi szabályozását. Ezek fontos elvi kérdések, de közel tíz év működési tapasztalatai, a gyakorlat is sürgeti a törvény megalkotását.
A tervezetet több fordulóban egyeztettük a parlamenti pártokkal és az országos önkormányzati szövetségekkel. Az itt született megállapodásokat tükrözi a benyújtott törvényjavaslat.
Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzati képviselők jogállásának alapjait az alkotmány, továbbá egyes elemeit az önkormányzati képviselők választásáról, illetve a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza. A kormány által benyújtott törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseit szabályozza. A törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok elemzéséből indul ki és a hiányzó törvényi rendelkezéseket tartalmazza.
Az elmúlt években sok vita övezte az önkormányzati képviselői mandátum időtartamát, megszűnésének eseteit. Az 1997. évi alkotmánymódosítás egyértelművé tette a képviselő-testületek megbízatásának az időtartamát, bevezette a négyévenkénti októberi önkormányzati választást, továbbá kimondta, hogy a testületek megbízatása az általános önkormányzati választás napjáig tart. Ezzel összefüggésben a benyújtott törvényjavaslat egyértelművé teszi a mandátum keletkezését, továbbá az önkormányzati képviselői megbízás megszűnésének eseteit.
A gyakorlat különösen igényli a lemondás részletesebb szabályozását. A lemondás joga nem vitatható el az önkormányzati képviselőtől sem, az eljárási szabályok hiánya viszont sok zavart okozott a gyakorlatban.
Az önkormányzati törvény szerint a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. Az elmúlt években kis számban ugyan, de előfordult, hogy egyes önkormányzati képviselők tartósan távol maradtak a testület üléseitől. Önkormányzataink túlnyomó többségénél kis létszámú testület működik, 3, 5, 7 képviselőből áll a testület. Néhány testületnél az említett tartós távolmaradás gyakorlatilag működésképtelenséget eredményezett. Ez tehát komoly gondot okozott a kis községekben működő testületeknél. Másfelől: az ilyen önkormányzati képviselő a választópolgárokat fosztja meg a képviselettől, hiszen a választópolgárok azért választják a képviselőket, hogy az általuk alkotott testület útján döntsenek a helyi közügyekben.
Ezért tartalmazza a javaslat azt, hogy szűnjön meg a képviselő megbízatása, ha egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén. A bírói út ugyanakkor garanciát ad arra, hogy jogtalanul senkit ne foszthassanak meg mandátumától.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fő része az összeférhetetlenség kérdésköre. A kormány az önkormányzati alapértékek védelmében szigorú összeférhetetlenségi szabályok megállapítását kezdeményezi. Ezek szükségesek, hogy az önkormányzati képviselők valóban és mind teljesebben a választópolgárok közösségének akaratát, az adott község, a város, a megye érdekeit szolgálják, és ne más érdekek alapján döntsenek.
A törvényjavaslat előkészítésénél általában egyetértés volt a közjogi-igazgatási összeférhetetlenségekről. Széles körben van egyetértés arról, hogy a központi közigazgatás köztisztviselői ne legyenek önkormányzati képviselők. Összeegyeztethetetlen az is, hogy a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója önkormányzati képviselő.
Az előkészítés során megoszlottak viszont a vélemények - az önkormányzati szövetségek véleménye is - arról a javaslatról, mely szerint ne legyen önkormányzati képviselő az önkormányzat által alapított költségvetési szervnek a vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki a kinevezését, megbízatását a képviselő-testülettől kapja.
Jelzem azt, hogy Európa több fejlett önkormányzati rendszerében ennél lényegesen szigorúbb szabályok vannak. Három országban egyáltalán nem lehet önkormányzati képviselő az, aki a fizetését az önkormányzat költségvetéséből kapja. Ilyen széles közszolgálati kör kizárására mi nem gondoltunk. A törvényjavaslat ehhez képest szűk, azokra vonatkozik, akik közvetlenül a képviselő-testülettől kapják a kinevezésüket, a megbízatásukat. A testület ilyenkor nehéz helyzetben van, nem tud elvonatkoztatni attól, hogy akinek a munkáltatója, az egyben a saját tagja.
Azok az intézményvezetők, akik egyben képviselők, óhatatlanul kedvezményezett helyzetbe hozhatják saját intézményüket azokkal az intézményekkel szemben, azoknak az intézményeknek a rovására, ahol az intézményvezető nem önkormányzati képviselő. Több önkormányzatnál az intézmények szükséges és indokolt átszervezése, korszerűsítése bukott el azon, hogy a célszerű, gazdaságos átalakítást az intézményvezető képviselők ellenezték. Ellenvéleményként önkormányzati szövetségek részéről is felmerült, hogy egyes intézményvezetők kizárása a testületből szűkíti a szakértelmet, a hozzáértést, és ez hátrányos lehet az önkormányzatok számára. Álláspontunk szerint ez nem feltétlenül van így, az intézményi alkalmazottak között is vannak szakmailag felkészült, a képviselőségre is alkalmas személyek.
A gazdasági összeférhetetlenségeknél mindenekelőtt arra szükséges figyelemmel lenni, hogy az önkormányzati alapítású, illetőleg önkormányzati részesedésű gazdasági társaság vezető tisztségviselője inkább a gazdasági társaság érdekeit képviseli a testületben, mintsem az önkormányzat érdekeit a gazdasági társaságban.
A közszolgáltatásoknál ez a két érdek nem feltétlenül esik egybe. Ezért indokolt az, hogy ne legyen önkormányzati képviselő vezető tisztségviselő ilyen gazdasági társaságnál. Hasonlóképpen összeegyeztethetetlen a helyi regionális médiák vezetése és az önkormányzati képviselőség.
Vita után a kormány elfogadta azt az álláspontot, hogy az önkormányzati képviselő felügyelőbizottság tagja lehessen, ott önkormányzati érdekekre vigyázzon. A törvényjavaslat részletesen szabályozza az összeférhetetlenségi eljárást is.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz néhány más törvényi módosítást is kapcsoltunk. Ezek olyan ügyek, amelyeket a gyakorlat hozott felszínre, s az ellentmondások törvényi szabályozással oldhatók fel.
Kiemelem a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenséget. Elvi álláspontunk az, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét ebben a tekintetben lényegében azonosan szükséges rendezni. 1994-ben az Országgyűlés rendkívül szigorú összeférhetetlenséget mondott ki a polgármesterekre. Nevezetesen az Ötv. 33/A. § (2) bekezdése szerint a polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja.
(9.10)
A hozzátartozókra való kiterjesztés lényegesen szigorúbb az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabálynál - ezért is indokolt enyhíteni.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatot.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 1994-ben fogadta el a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvényt. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján indokolt és szükséges a törvény korszerűsítése, kiegészítése.
A törvény a polgármester illetményét a miniszteri fizetéshez köti, amely azonban 1997 óta változatlan, az önkormányzatok többsége ezért valamilyen módon gondoskodott a fizetéskiegészítésről. Ez ellentmondásos helyzetet teremtett, amit a törvényjavaslat elfogadása megszüntetne. A javaslat szerint a polgármester fizetése az önkormányzat által megállapított illetményalaphoz kötődjön, természetesen a képviselő-testületek mérlegelési jogköre továbbra is megmarad.
Az elmúlt években sok vita volt a polgármesterek költségátalányáról is, e kérdésben is egyértelmű szabályozás szükséges. Javaslatunk szerint két megoldás lehetséges, amelyek közül a polgármester választhatná meg a számára kedvezőbbet. Az egyik szerint valamennyi ténylegesen felmerült és számlával igazolt költsége elszámolható. A másik megoldás esetében a félév költségei alapján a polgármester átalány megállapítását kérheti a testülettől, amely azonban nem haladhatja meg az illetmény 30 százalékát, illetve a tiszteletdíj 50 százalékát.
A törvényjavaslat eddig tárgyalt módosítása azt a célt szolgálja, hogy a jól dolgozó polgármesterek anyagilag is megbecsülhetők és megtarthatók legyenek. Szeretnénk elérni, hogy a tehetséges és jó szakembereket ne tartsa vissza a közösség szolgálatától az, hogy a polgármesteri tisztség elvállalása esetén kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyok közé kerülhetnek. Ezen törekvésünk összhangban van az Európai Unió országainak gyakorlatával is.
Tisztelt Országgyűlés! A polgármesterek ellen indított fegyelmi eljárások eddigi tapasztalatai szerint hiányos a jelenlegi szabályozás: nincsenek egyértelmű határidők, és nincs lehetőség a felfüggesztés elleni jogorvoslatra sem. A törvényjavaslat ezért azt tartalmazza, hogy a felfüggesztő határozat ellen a polgármester 8 napon belül bírósághoz fordulhat, amely 8 napon belül dönteni köteles.
Elfogadásra javasoljuk azt a kiegészítést is, hogy a végkielégítés kifizetése csak a munkakör átadását követően legyen lehetséges. Sajnos, vannak példák arra, hogy az újjá nem választott polgármester a választást követően be sem ment az önkormányzathoz, a polgármesteri hivatalba, nem adta át utódjának az okmányokat és a folyamatos ügyeket.
A polgármesterek kedvezményes nyugdíjazási lehetősége érdekében több javaslatot kaptunk az uniós megoldásokra hivatkozva. Álláspontunk szerint lehetőség van arra, hogy 2002-ben az a polgármester, akinek két évnél kevesebb ideje van hátra a nyugdíjig, ha akarja, elmehet nyugdíjba. A költségeket az adott önkormányzat valószínűleg nem tudná viselni, ezért azt a központi költségvetésből kell fedezni. Ez a megoldás a választók és a polgármesterek érdekeit egyaránt szolgálja. Ennél kedvezőbb megoldásra jelenleg még nem látunk lehetőséget.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban egyértelműen szabályozni kívánjuk az alpolgármesterek megbízatásának időtartamát. Álláspontunk szerint ugyanis az alpolgármester megbízatása nem köthető az általános választás napjához, mivel őt a testület választja meg. A javaslat ezért azt tartalmazza, hogy az alpolgármesteri megbízatás akkor szűnjön meg, ha nem választják meg újra képviselőnek, illetve ha testületi tag marad, de az alakuló ülésen nem választják meg újra tisztségbe.
A polgármesterekre vonatkozó törvényben nem szabályozott kérdésekben a továbbiakban is a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a munka törvénykönyve rendelkezik.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Belügyminisztérium számításai szerint a Fővárosi Önkormányzat részére a 2000. évben a központi költségvetési kapcsolatokból származó források mértéke 7 százalékot meghaladó nagyságrendben növekszik, tehát azt lehet mondani, hogy a reálértékét - a várható inflációt figyelembe véve - előreláthatólag meg fogja őrizni.
Amit ön a kérdésében felvet: az 1990. évi LXV. törvény, az önkormányzati törvény határozza meg, hogy az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére Magyarországon az Állami Számvevőszék jogosult. A kormányprogramban is megfogalmazódott, hogy nagy szükség van az adófizető állampolgárok pénzéből gazdálkodó helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzésére. A képviselő úr előtt bizonyára ismert, hogy a jelenlegi kormányzat ennek érdekében már megtette az első lépéseket, így például szélesítette a könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok körét és a könyvvizsgálati hitelesítés tartamát. Ezen túlmenően az elmúlt évben két kormányhatározat született az átfogó külső pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szabályozásának kidolgozásáról: a 2008/1999. (II.5.) kormányhatározat a pénzügyi ellenőrzési rendszer továbbfejlesztéséről szól, míg az 1052/1999. kormányhatározat a közigazgatás korszerűsítésén belül a helyi önkormányzatok külső pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének továbbfejlesztését célozza.
Az a célunk, hogy az Állami Számvevőszék minél több önkormányzat ellenőrzését tudja elvégezni. Amennyiben bővül a pénzügyi-gazdasági ellenőrzésben részt vevő szervezetek köre, várható, hogy az ÁSZ, a cél- és témavizsgálatokat felváltva, egyre nagyobb kapacitást fordíthat az önkormányzatok átfogó ellenőrzésére.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztérium államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A Fővárosi Önkormányzatnak az Állami Számvevőszék általi ellenőrzésére vonatkozó javaslatát továbbítani fogjuk az Állami Számvevőszék elnökének. Egyben engedje meg, hogy felhívjam a szíves figyelmét arra, hogy az alkotmány 27. §-a alapján az Állami Számvevőszék elnökéhez közvetlenül is intézhető kérdés, és a házbizottság, illetőleg az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. március 1-jei állásfoglalása alapján pedig akár azonnali kérdés is. Ezzel együtt, még egyszer hangsúlyozom, köszönöm a kérdését, és a javaslatát továbbítani fogjuk az ÁSZ elnökéhez.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból. - Erkel Tibor tapsol.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szolnok megyei jogú város tartalék ivóvízbázis kialakításához címzett támogatás elnyerésére - úgy, ahogy ön is említette - 1999-ben beruházási koncepciót nyújtott be.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által közzétett, 2000. évre szóló címzett támogatási igény bejelentéséhez előírt beruházási koncepció tartalma szerint ez a beruházás akkor nem volt támogatható. A szakminisztérium azonban az önkormányzattal folytatott egyeztetése során, átérezve a település problémáját, figyelembe vette a város polgármesterének kezdeményezéseit. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter tájékoztatójában az önkormányzatok 2001. évi beruházási koncepció tartalmi követelményei között támogatható feladatként szerepel a felszíni vízből nyert vízbázishoz a tartalék vízbázis kialakítása. Ezek szerint azon önkormányzatok is benyújthatják igényüket, amelyek felszíni vízből nyerik az ivóvizet, és annak átmeneti szennyeződései miatt tartalék ivóvízbázist kell kialakítani. Ez a tájékoztatás megjelent 2000. február 1-jén az önkormányzatok közlönyében.
Az önkormányzatok a beruházási koncepciót a hatályos jogszabályok szerint 2000. május 5-éig nyújthatják be.
A jelenlegi szabályozás tehát a beruházás megvalósításához, annak állami támogatásához címzett támogatás formájában elvi lehetőséget biztosít. A címzett támogatásokról a döntést a kormány előzetes javaslata alapján és a 2001. évi költségvetési törvényben biztosított pénzügyi feltételek figyelembevételével az Országgyűlés fogja meghozni. A döntésnél a tisztelt Ház reményeink szerint figyelembe veszi Szolnok városának és a környező hat településnek a problémáját, amelynek megoldását magam is messzemenően támogatom. Az Országgyűlés döntésére várhatóan - a jelenlegi menetrendet figyelembe véve - 2001 első félévének végén kerül sor.
Kérem a tisztelt képviselő urat válaszom elfogadására. (Taps a Fidesz soraiból. - Várhegyi Attila: Bravó!)
(14.10)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló 6/1988. MT-rendeletet vizsgálja felül, és ennek eredményeképpen döntsön e tevékenység újraszabályozásáról.
A felhatalmazás alapján a kormány a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló MT-rendeletet hatályon kívül helyezte. A döntés jogpolitikai indoka az, hogy a gazdasági szféra liberalizációja, a privatizációs folyamat kiszélesedése következtében jelentősen csökkent az állami tulajdon mértéke, illetve az állami tulajdonnal gazdálkodó közületi szervek köre. Ezek a változások azonban nem a közösségi tulajdon védelmét, csupán annak kormányrendeleti szintű szabályozását tették szükségtelenné. Ez azonban nem jelenti az úgynevezett üzemrendészeti szervezetek felszámolásának kötelezettségét, hiszen ezek a továbbiakban az érintett szervek döntésének megfelelően folytathatják tevékenységüket. Természetesen az ilyen jellegű döntés kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendész valójában a tulajdonos ráruházott jogait gyakorolja, azaz azt teheti, amit a tulajdonos saját vagyona megóvása érdekében jórészt a birtokvédelem lehetőségein belül egyébként is megtehet.
Az eddig elmondottak alapján világosan látszik, hogy az ön által említett MT-rendelet hatályon kívül helyezésével nem szűntek meg automatikusan a rendészeti szervek. Azonban, ha a tulajdonos úgy dönt, hogy nem kíván munkajogi jogviszony keretében rendészeket alkalmazni, úgy a személy- és vagyonvédelmi teendők ellátásával ilyen tevékenységet ellátó személy- és vagyonvédelmi céget bízhat meg.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is szeretném cáfolni a kérdése címében feltetteket: nem kényszerítjük és reményeink szerint senki nem kényszeríti korrupcióra a magyar rendőrséget - se az Országos Rendőr-főkapitányságot, se a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot.
Nyilvánvalóan azt szeretnénk elérni, hogy olyan költségvetési feltételek legyenek megállapítva az éves költségvetési törvényben a rendőrség számára, hogy ezek a bevételek teljes mértékben biztosítsák azokat a pénzügyi feltételeket, amelyek a rendőrség következő évi működéséhez szükségesek.
Amit ön a kérdésében említett, hogy az önkormányzatok és a rendőrség kapcsolata, illetőleg hogy az önkormányzatok bizonyos esetekben támogatják a rendőrséget, meghatározott önkormányzati többletfeladatokat megjelölve ennek feltételéül: azt gondolom, hogy a közbiztonság kialakításához, annak megszilárdításához az önkormányzatok is hozzájárulhatnak, akár azzal, hogy a rendőrséget bizonyos technikai eszközökkel vagy akár benzinpénzzel támogatják. Azt mi sem tartjuk helyesnek, illetőleg nem tudunk olyan gyakorlatról, hogy vállalkozók direkt támogatást adnának a rendőrségnek. Ezzel teljes mértékben egyetértek.
Ami pedig a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság létszámgondjait illeti, illetőleg egyáltalán a rendőrség létszámgondjait összességében érintve: azt tudom mondani, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetése azon dolgozik, hogy ezek a létszámgondok lehetőleg folyamatosan megoldódjanak, illetőleg csökkenjenek. Tisztában vagyunk a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szerepével (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), illetve kiemelt feladataival.
A rendőrség vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a létszámprobléma folyamatosan megoldódjon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság 2000. március 31-ei hatállyal megsemmisítette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. §-ának (2) bekezdését. A kormány által benyújtott törvényjavaslat az Alkotmánybíróság felhívásának megfelelően a hiányosságok megszüntetését szolgálja.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a tisztelt Háznak a vita során megnyilvánuló támogatásért, és kérem a tisztelt Házat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. A Belügyminisztérium korábban elhatározott szándéka, hogy a vitában elhangzottak megtárgyalása érdekében ezt a Toller képviselő úr által felvetett egyeztetést meg fogja tartani ennél korábban. Bár azt is hozzáteszem, hogy a vita azt mutatta, hogy itt a pártok megszólaló képviselői között egyetértés mutatkozik abban a kérdésben, ami a polgármesterek illetményének, illetőleg megbecsülésének a nagybani javítási szándékát célozza meg, úgyhogy vélhetően ez a majdani hatpárti tárgyalásokon is a sikert fogja eredményezni.
Köszönöm szépen. (Dr. Géczi József Alajos: Egyúttal a médiakuratóriumokat is meg kellene...)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat és a tisztelt képviselő urat is, hogy nincs szó semmiféle betelepítésről, ilyen szándékról, amit ön a napirend előtti hozzászólásában elmondott.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Köztársaság kormánya új, a nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetését határozta el még 1990-ben. Ennek ellenére az elmúlt kormányok az ezzel kapcsolatos döntéseket nem hozták meg, a projektet nem indították el.
A jelenlegi polgári kormány az Európai Unió elvárásainak megfelelő okmánycsalád bevezetését határozta el és valósította meg. Az új okmány az Unió tagországaiban is a hivatalos eljárásokban hitelt érdemlően igazolja az okmány tulajdonosát, a benne foglaltakat, továbbá magas biztonsági védettséggel rendelkezik.
Az okmánycsalád kialakítása érdekében a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatósága 1999 augusztusában tett közzé ajánlati felhívást a komplex igazgatási, ügyviteli, informatikai, valamint oktatási feladatok megvalósítására. A felhívásra tizenöt gazdasági társaság jelentkezett, amelyekből - előminősítést követően - nyolc társaság kapott lehetőséget az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján ajánlat benyújtására. Végül is négy cég nyújtott be pályázatot.
A benyújtott ajánlatokat szakértőkből álló szakmai bírálóbizottság értékelte és készítette el a döntési javaslatot. A bizottság az értékelés során a benyújtott ajánlatokat, az ön állításával ellentétben, részletesen megvizsgálta. A döntési javaslat kitért a képviselő úr interpellációjában ismertetett értékelési módszerre, és annak alapján rangsorolta a beadott pályázatokat.
Az ár súlyaránya valóban az elérhető maximális pontszám 30 százaléka lehetett, azért, hogy az állampolgárok okmányokkal történő biztonságos ellátása és azok hitelessége ne a pénzügyi ajánlattól függjön a legnagyobb mértékben, hanem annak szakmai tartalmától.
Az értékelés hangsúlyosan kitért a képviselő úr által is említett pénzügyi különbségekre, azonban felhívta a figyelmet az ajánlattevő gazdasági társaságok ajánlataiban javasolt igazgatási modellek hiányosságaira, kockázataira. A szakmai bírálóbizottság döntési javaslata az összességében legkedvezőbb ajánlatot tartalmazza.
Tisztelt Képviselő Úr! Az ajánlati felhívásban rögzített szigorú elvárásokkal, valamint a kiértékelés szempontjaival szemben a dokumentáció megismerését követően a rendelkezésre álló 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel, panasszal egyik résztvevő sem élt. A pályázat eredményét közvetlenül egyik pályázó sem vitatta, csupán egy alvállalkozó tette ezt, amihez természetesen joga volt. Vitatta az összességében legjobb ajánlat elfogadásának tényét, a hangsúlyt a nemzetközi referenciákra és az árra vetítette. A közbeszerzési döntőbizottság a panaszos beadványát 2000. január 27-én elutasította.
Az elfogadott és azóta megvalósult ajánlat végső soron pénzügyi tekintetben is a legkedvezőbbnek bizonyult, hiszen az igazgatási modell költségét az ön által most támogatott ajánlat nem tartalmazta, amely nélkül a rendszer számunkra elfogadhatatlan.
A képviselő úr kérdésére az a válaszom, hogy azt az ajánlatot fogadta el a kiíró, amelyik minden tekintetben megfelelt a tenderben meghatározott követelményeknek, és biztosítani tudta az uniós normáknak is megfelelő okmánycsalád előállításához szükséges feltételeket. A teljes rendszer működtetését figyelembe véve tehát a legolcsóbb és leggazdaságosabb pályázatot fogadtuk el.
Kérem, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ami a címzett és céltámogatások kérdését illeti, mint azt ön is tudja, az 1992. évi LXXXIX. törvény határozza meg ezeknek a támogatási formáknak a szabályait.
Ha az ön által említett 2000. évi költségvetést tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy erre a célra, tehát címzett és céltámogatásokra, a parlament 52 milliárd 300 millió forintot állapított meg. Ebből több mint 42 milliárd, 42,8 milliárd a korábbi determináció, tehát a korábbi parlamenti döntések által megszavazott támogatások finanszírozását jelenti. Új címzett támogatásokra 2 milliárd, céltámogatásokra 8,5 milliárd forintot állapított meg a parlament a döntésével.
Ha a tényeket figyeljük, akkor azt mondhatjuk, hogy valóban a 2000. évi új címzett támogatásokra 2 milliárd forint áll rendelkezésre, de ebben sem igaz az, amit ön állít, hogy egyetlen ellenzéki település sem kapott támogatást. Három települést hadd említsek a tisztelt Háznak: támogatásra javasolja a kormány a parlamentnek, és a parlament fogja a döntést kimondani, a veszprémi kórház pályázatát (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban: Megyei!), a Veszprém városában működő kórház pályázatát, a győri Bartók Béla Művelődési Központ támogatását, ez mind a kettő 500-500 millió forinttal, tisztelt Ház, és a harmadik pedig a szentesi kórház, a szentesi kórházra 1,1 milliárd forintot javasol a kormány a parlamentnek elfogadásra. Tehát ezek tények.
Ami pedig másik tény: a budapesti Fővárosi Önkormányzat támogatása is szerepel ebben az 52,3 milliárd forintos javaslatban, méghozzá 6 milliárd 54 millió forinttal. Hölgyeim és uraim, 6 milliárd 54 millió forintot kap a 2000. évi költségvetésből Budapest főváros! El is mondom, hogy milyen címzett támogatásokra: Uzsoki Utcai Kórház új sebészeti tömbjére 1 milliárd 144 millió forintot (Közbeszólás az SZDSZ soraiban: 1997-ben!), a Szent Imre Kórház bővítésére 1 milliárd 600 millió forintot (Közbeszólás az SZDSZ soraiban: 1998-ban!), az Operett Színház bővítésére 1 milliárd 500 millió forintot, a Szabó Ervin Könyvtár bővítésére 1 milliárd 600 millió forintot, tehát 6 milliárd forintot kap ebben az évben a Fővárosi Önkormányzat. És ezek szigorúan tények, a költségvetési törvényben ellenőrizhető, és a kormány által a parlament elé terjesztendő törvényjavaslatban szerepelni fognak ezek az összegek.
Ami pedig azt illeti, hogy a kormánypárti és ellenzéki önkormányzatok támogatása hogyan áll: az előző ciklus vonatkozásában, az előző ciklus kormánypárti és a jelenlegi ciklus ellenzéki vezetésű önkormányzatai 35 beruházásra 17,2 milliárdot, a függetlenek 21 beruházásra 3,8 milliárdot, és az előző ciklus ellenzéki és a jelenlegi ciklus kormánypárti vezetésű önkormányzatai pedig 23 beruházásra 6,5 milliárdot kapnak, tehát 17,2 milliárd áll szemben 6,5 milliárd forinttal. Megítélheti a tisztelt Ház, hogy milyen többség van.
Tehát ezek a számok szigorúan azt bizonyítják, hogy nem igaz az ön állítása, hogy a jelenlegi ellenzéki önkormányzatok nem kapnak, jelenleg is túlsúlyban van ezeknek az önkormányzatoknak a támogatása (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Kuncze Gábor: Félrevezeti a parlamentet!), és ezekben a kérdésekben (Az elnök csenget.), tisztelt Ház, a kormánynak még komoly teendői vannak.
Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a napirendben szereplő képviselői önálló indítványt, ami a helyi önkormányzatokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosítását jelenti.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja a képviselő úr önálló indítványát.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati beruházások jelentős meghatározó forrásait képezik a címzett támogatások. A címzett támogatások szabályait, az odaítélés rendjét az 1992. évi LXXXIX. törvény határozza meg. E törvény szabályai alapján a kormány 1999 októberében döntött arról, hogy a beérkezett igények közül melyik az a 36, amelynek a megvalósulását az év folyamán támogatni tudja. Ennek mindegyikére az önkormányzatok részletes igénybejelentést készítettek, amelyek megfeleltek a jogszabályi előírásoknak. A részletes előkészítésen alapuló támogatási igényt 1999. december 15-éig, határidőre 49 önkormányzati beruházásra nyújtották be. A 49 beruházáshoz 41 milliárd forint támogatási igény kapcsolódik, amelynek 2000. évi támogatási üteme több mint 4 milliárd forint.
A támogatásokra vonatkozó javaslat kialakításánál figyelembe kellett venni a 2000. évi költségvetési törvényjavaslatban biztosított pénzügyi feltételeket. Eszerint a rendelkezésre álló előirányzat 52 milliárd 300 millió forint, amelynek azonban 80 százaléka a folyamatban levő beruházások finanszírozását biztosítja, ez konkrétan 42 milliárd 800 millió forint. Új beruházások indítására 10 milliárd 100 millió forint áll rendelkezésre, ebből a kormány 2 milliárd forintot javasol címzett támogatásra, 8,1 milliárd forintot pedig céltámogatásokra.
A 80 százalékos determináció kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ebből a 42,8 milliárd forintból 27,5 milliárd forint a címzett támogatás 2000. évi üteme. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy ebből a 27,5 milliárd forintból a legnagyobb tételt a Fővárosi Önkormányzat kapja, konkrétan 6 milliárd 54 millió forintot kap a budapesti Fővárosi Önkormányzat.
A kormány a benyújtott igények közül 38 beruházás támogatására tett javaslatot a tisztelt Országgyűlésnek, ebből 36 a koncepció alapján is javasolt beruházás, két új igény a belterületi vízrendezés megoldása érdekében feltétlenül indokolt a beruházási támogatásra. Az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy válsághelyzet esetében a beruházási koncepció beadási határidejét követően adják be támogatási igényüket, ha a válsághelyzet a beadási határidő után keletkezett. Ez történt jelen esetben a törökszentmiklósi és a tószegi önkormányzat esetében. E két település belvízelvezető-rendszerének támogatására a fedezetet részben a 2000. évi költségvetési törvény alapján lehetett megteremteni. A költségvetési törvény ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján a jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatások visszafizetett összege a belterületi vízrendezésre legyen fordítható. A további támogatás a többi beruházás támogatási ütemének módosításával biztosítható.
A javaslat alapján 2003-ig több mint 25 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg, amelyből 22 milliárd forint a címzett támogatás összege. A javaslat a szakminisztériumok által meghatározott fejlesztési koncepcióba illő beruházásokat tartalmazza. A kormány javaslatának kialakítása során a következő szempontok voltak a meghatározók:
Ez évben is fontos volt a területi kiegyenlítés elve, amely a leginkább elmaradott megyéknek jelentett előnyt. Ezt igazolják a következő adatok. A támogatással megvalósuló beruházások 19 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, több mint 15 százaléka Nógrád megyében, míg 7 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében járul hozzá az önkormányzatok által nyújtandó lakossági szolgáltatások fejlesztéséhez.
A kormány továbbra is nagy súlyt helyez az egészségügyi ellátás javítására, amely a lakosság egésze számára rendkívül fontos. Ezért a támogatási előirányzat közel 50 százaléka kórház-rekonstrukcióra fordítható.
Fontos szempont volt továbbá, hogy az Országgyűlésnek olyan önkormányzatok beruházását is támogatásra javasoljuk, amelyek a címzett támogatási rendszer fennállása óta még nem részesültek ilyen központi támogatásban. Kiemelném Gödöllő, Kecskemét, Nagykörű vagy Tiszabecs pályázatát.
Amikor a kiemelt jelentőségű önkormányzati beruházásokról dönt a tisztelt Országgyűlés, az Európai Unió országjelentésében, országértékelésében leírtakat is figyelembe kell venni. Az EU egészségügyre vonatkozó megállapításainak megfelelően 2000-ben 9 kórház-rekonstrukció indítására teszünk javaslatot. Az elmúlt másfél évben tapasztalt ár- és belvízhelyzet az ország jelentős részén okozott rendkívüli károkat. Ez tette indokolttá, hogy a központi költségvetés a címzett támogatási rendszer útján is hozzájáruljon a belvízhelyzet megelőzését szolgáló beruházásokhoz. Ezért a kormány Tószeg és Törökszentmiklós számára javasolja a belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésének támogatását.
Az időskorúak és pszichiátriai betegek szakmai irányelveknek megfelelő ápoló-, gondozóotthonban történő elhelyezésének mennyiségi és minőségi fejlesztése is szerepel a javaslatban.
A közoktatás területén halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok, az egyedi speciális képzési profilú, nagy vonzáskörzettel rendelkező középfokú oktatási intézmények, többfunkciós létesítmények fejlesztésének támogatása élvezett elsőbbséget. A javaslat elfogadása esetén javulhat az önkormányzatok könyvtári, közművelődési feladatellátása, folytatódhatnak a színházi rekonstrukciók.
A törvényjavaslat 11 igény elutasítását tartalmazza. Az elutasításra javasoltak egy része, szakmai indokoltságuk ellenére, a pénzügyi források szűkössége miatt nem támogatható, másik részénél a beruházások előkészítettsége nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A törvényjavaslatban folyamatban levő címzett beruházások műszaki tartalmának megváltoztatására vonatkozó javaslat is szerepel. A címzett és céltámogatások rendszeréről szóló törvény szerint a címzett támogatással folyamatban levő beruházások törvényi változásból eredő többletfeladatához kapcsolódó eredeti döntés módosításáról az Országgyűlés dönt. Az erre vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 2000. január 30-a volt. A kormány három folyamatban lévő beruházás esetében javasolja a műszaki tartalom megváltozását.
(15.40)
Ezáltal biztosítható, hogy ezek a beruházások a támogatási döntés után meghatározott új szakmai szabályoknak megfelelően készüljenek. Az erre vonatkozó javaslat többlettámogatást nem tartalmaz. A törvény felhatalmazása alapján az Országgyűlés egyedi mérlegelés alapján dönt, a céltámogatással megvalósuló beruházások eredeti funkciójának megszűnése esetén más, kötelező feladatra irányuló hasznosításáról is. Ez alapján Vilonya önkormányzata nyújtott be kérelmet. A törvényjavaslatban az állami támogatással megvalósított iskolaépületben a tantermek kihasználtságának növelése érdekében az óvodai nevelés, iskolai előkészítő működtetésének lehetőségét is javasoljuk biztosítani. A javaslat az önkormányzati szövetségekkel egyeztetésre került.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a benyújtott törvényjavaslatot, amelyet ezúton is elfogadásra ajánlok. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Könnyű helyzetben vagyok a kérdés megválaszolásakor, hiszen a parlament tegnap délután tárgyalta a polgármesterek jogállásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Mind a részletes vita során, mind a három héttel ezelőtti általános vita során azt tapasztaltam, hogy hatpárti konszenzus van a kérdést illetően, nevezetesen ez a törvényjavaslat arról szól, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben - amikor is a miniszteri fizetéshez van igazítva a polgármesterek illetménye - változás következzen be. A kormány többek között azért is tartotta célszerűnek e törvényjavaslat benyújtását, hiszen az elmúlt időben az önkormányzati szövetségek részéről egyrészt sok kritika érte ezt a gyakorlatot, másrészt pedig elharapózott az a gyakorlat, amit ön is említett. Harmadrészt pedig az 1998-as önkormányzati választásokon országos átlagban két jelölt szerepelt polgármesterjelöltként, míg '94-ben három; tehát azt lehet mondani, hogy csökkent ennek a tisztségnek a presztízse.
A törvényjavaslat a településnagysághoz igazodva hét kategóriát állapít meg, amelynek következtében a 3-as szorzótól a 13-as szorzóig terjedően lehet az adott település köztisztviselői illetményalapjához igazodóan a polgármester illetményét megállapítani.
Tisztelt Képviselő Úr! Azt, hogy az ég és a föld között hol a határ, a törvényjavaslat elfogadása esetén az adott település képviselő-testülete vagy közgyűlése fogja meghúzni ezt a határt, attól függően, hogy milyen a polgármester teljesítménye, milyen az önkormányzat megítélése, milyen eredményeket ért el a polgármester a munkája során. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Egyrészt szeretném leszögezni, hogy a benyújtott törvényjavaslat a korábbi költségátalányok rendszerét megszünteti, hiszen az igazolt költségek megtérítését lehetővé teszi, és a benyújtott törvényjavaslat szerint fél év után lenne lehetséges a polgármesternek költségátalány megállapítását kérni a képviselő-testülettől, amely dönt.
Szeretném felhívni a tisztelt képviselő úr figyelmét az önkormányzati autonómiára, arra, hogy az önkormányzatok maguk határozzák meg nemcsak a szervezetüket, hanem a tisztségviselőknek megállapítandó juttatásokat is. Még egyszer szeretném aláhúzni azt a tényt, hogy ez a törvényjavaslat - elfogadása esetén - tiszta viszonyokat teremt, amikor egyrészt vonzóvá teszi ezt a pályát, másrészt pedig csak a törvényben meghatározott juttatásokat engedélyezi megállapítani - nyilván nagyon tág keretek között - az önkormányzati autonómiára is tekintettel a polgármesternek.
Remélem, elfogadható volt a válaszom. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Kis Zoltán: Nem válaszolt! Azt kérdezte, hogy helyes-e ez a gyakorlat!)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is vitába szállnék az indító mondata ténymegállapításával, amelyben arra utalt, hogy országosan romlott a közbiztonság. A tényszámok azt mutatják, hogy 1999-ben lényegesen csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, országosan is, Somogy megyében is. Tudomásom szerint az ön által kérdezett három Somogy megyei kistelepülésen sincs olyan mértékű romlás a közbiztonság állapotában, ami a kérdésfeltevést sugallja.
Ami a kérdései további részét illeti: azt gondolom, közös felelősségünk és kötelezettségünk, hogy minden törvényes eszközt megragadjunk és minden szervezeti intézkedést igénybe vegyünk annak érdekében, hogy a bűncselekmények száma csökkenjen, a közbiztonság javuljon. Ebben mind a Belügyminisztérium, mind az Országos Rendőr-főkapitányság, mind a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság partner az önkormányzatok irányában.
Ezúton is köszönetet szeretnék mondani az érintett településeknek, amelyek szolgálati lakással, szolgálati gépkocsival vagy egyéb törvényes módon járulnak hozzá ahhoz, hogy a közbiztonság javuljon a településen, hiszen ez nemcsak állami feladat, nemcsak a rendőrség feladata, hanem az Ötv.-ből eredően az önkormányzatoknak is van ebben felelőssége.
Tehát köszönöm a kérdését. Köszönöm, hogy ennek kapcsán elmondhattam ezeket a körülményeket, és ezennel is felajánlom az együttműködési szándékunkat.
Ami pedig a tényeket illeti a továbbiakban: tudomásom szerint a három érintett település, tehát Inke, Vése és Nemesdéd önkormányzati képviselő-testületei nemrégiben, március 8-án tárgyalták a rendőrkapitány beszámolóját a közbiztonság helyzetéről, és tudomásom szerint ezeket a beszámolókat el is fogadták. Ezzel együtt természetesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a közbiztonság javuljon.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Egyetértek a képviselő asszonnyal abban, hogy érthető a polgárok türelmetlensége, ha a nehezen megtakarított pénzüket veszélyben érzik. Éppen ezért megkülönböztetett figyelemmel kezeli a rendőrség a London Bróker Rt. ügyét.
Az eljárást a lehető legnagyobb körültekintéssel és gyorsasággal végzi a rendőrség. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a BRFK vizsgálati főosztályán külön csoport végzi az adatok értékelését, elemzését és az adatok alapján szükséges nyomozati feladatok végrehajtását. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet valóban nyolc hónapja vizsgálódik az ügyben, feljelentés azonban a rendőrséghez csak decemberben érkezett. A nyomozás a feljelentés kiegészítését követően, fokozott ügyészi felügyelet mellett februárban megindult. A cég vezérigazgatóját a rendőrség még február közepén őrizetbe vette, gyanúsítottként kihallgatta, és kezdeményezte a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál az előzetes letartóztatás elrendelését, a bíróság azonban végzésében azonnali szabadlábra helyezését rendelte el. Azóta még három személy ellen indult büntetőeljárás.
A nyomozás további feladata a tényállás pontos felderítése, a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges bizonyítékok összegyűjtése. Az eddigi információink szerint nincs arra alapos gyanú, hogy bármely vidéki fióknál bűncselekményt követtek volna el. Egy feljelentés érkezett a tiszaújvárosi rendőrkapitánysághoz, melynek kapcsán többek között a Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet is megkereste a nyomozó hatóság. A megkeresésre érkezett válasz és a további rendelkezésre álló adatok alapján bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját nem lehetett megállapítani, ezért a nyomozást megtagadták.
Tisztelt Képviselő Asszony! A kisbefektetők biztosak lehetnek abban, hogy a bűnösök felelősségre vonása megtörténik. Ön többször személyesen is meggyőződhetett arról, hogy a rendőri vezetők fokozott figyelemmel kísérik e szövevényes ügy nyomozását. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az értékpapírok zárolását éppen a károsultak érdekében rendelte el, így feloldása is az ő feladatuk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
Az ország területén ebben a pillanatban 2117 kilométer hosszan folyik az árvíz elleni védekezés, amelyben több tízezer ember vesz részt: fiatalok, idősek egyaránt a gátakon vannak.
Tisztelt Ház! Ezt az alkalmat is szeretném megragadni arra, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik a gátakon vannak, és akik áldozatos munkájának eredményeképpen a gátakon ma az ember, és nem a víz az úr. (Taps.)
Szeretném megköszönni a parlamenti frakcióknak is a Házszabálytól való eltérést, amellyel lehetővé tették ennek a napirendi pontnak a tárgyalását. A 47/2000. számú kormányrendelettel bevezetett intézkedések érvényének meghosszabbítása a kormány eredeti szándéka szerint a szükséges időtartamra vonatkozott volna, konkrét időhatár kitűzése nélkül. A Magyar Szocialista Párt frakciójának kezdeményezésére történt az érvényesség 2000. május 25-ében való meghatározása. Ezt tartalmazza a benyújtott határozati javaslat.
A kormány reméli, hogy eddig az időpontig vagy még ennél is korábban sikerül a jelenlegi árvízi helyzetet és annak következményeit felszámolni. Addig a kormány minden alkalmat meg fog ragadni arra, hogy az Országgyűlést tájékoztassa a megtett intézkedésekről és azok következményeiről.
A veszélyhelyzet elrendelését az alábbi események tették elkerülhetetlenné:
Április elején a Tiszán és mellékfolyóin a hóolvadás és az egyidejű folyamatos esőzés hatására olyan árhullám kialakulása kezdődött, amely a keleti országrész mind nagyobb térségét sújtotta árvízzel. A Tiszán az évszázad legnagyobb árhulláma vonult, illetőleg vonul le, amely a Bodrogköz és a Tisza felső folyása mentén levő településeket veszélyeztette. Az áradás következtében 6000 lakóépület került veszélybe, és több mint 400 polgárnak kellett elhagynia az otthonát.
A helyzet április 7-ére olyan mértékben romlott, hogy biztosítani kellett a központi kormányzati koordinációt. A kormányzati koordinációs bizottság javaslatot tett a veszélyhelyzet és az ennek során teendő intézkedések kormányrendelettel történő kihirdetésére, ami 2000. április 8-án meg is történt. A védekezéssel összefüggő előrejelzések további hosszan tartó, több egymást követő árhullámot valószínűsítenek. A védekezés eddigi tapasztalatai, a lakosság életfeltételeinek biztosítása, a vagyoni javak védelme, a járványveszély elhárítása elengedhetetlenné teszi a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések fenntartását, azaz a 47/2000. számú kormányrendelet érvényességének meghosszabbítását.
A katasztrófák elleni védekezés rendjéről szóló 1999. évi LXXIV. törvény szerint erről az Országgyűlés hozhat döntést. Kérem a tisztelt Országgyűlést ennek a döntésnek a meghozatalára.
A védekezés a felső-Tisza-vidéki gátak megtartása mellett jelen pillanatban átterelődött a Közép-Tisza-vidékre, jelenleg Szolnok térségére, ahol a tetőzés április 22-ére várható, majd lassú apadás kíséretében elhúzódó védekezésre lehet számítani. Jelenleg hét megye 253 településén folyik a védekezés, 861 technikai eszközzel és több tízezer ember részvételével.
A veszélyhelyzet és annak elhárítása a polgárok széles körét érinti. A javaslat ezért is tartalmazza, hogy a kormány a veszélyhelyzet egész időtartama alatt folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést a megtett és várhatóan megteendő intézkedésekről.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a felsorolt indokokra tekintettel az előterjesztett országgyűlési határozati javaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönöm a parlamenti képviselőcsoportok támogatását a határozati javaslatot illetően. Kérem a tisztelt Házat, hogy a kormány további erőfeszítéseit is támogassa az árvíz következményeinek felszámolása érdekében.
Köszönöm. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Megerősíthetem a képviselő úr kérdésére válaszolva, hogy a napokban érkezett még egy újabb feljelentés a miskolci székhelyű Rákóczi Bank Rt.-vel kapcsolatban. Az eddigi feljelentések 21 gazdasági társaság több tízmillió forintos hitelfelvételét érintik. Eddig már több ügyben rendeltek el nyomozást, csalás, hitelezési csalás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése vagy tartozás fedezetének elvonása bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt, egy ügyben pedig feljelentéskiegészítést rendeltek el.
Két ügyben a hitelfelvevő vállalkozások cégjegyzésre jogosult képviselői gyanúsítottkénti kihallgatása csalás büntette elkövetésének alapos gyanúja miatt megtörtént. Egyikük az eljárás során az ügyészség által elrendelt szabadlábra helyezésig előzetes letartóztatásban volt. Bűntársát nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását követően Németországban elfogták, a kiadatási eljárás folyamatban van, kihallgatására a kiadatási eljárás befejezését követően kerülhet sor.
További hat, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt elrendelt büntetőeljárást egyesítettek, mivel az érintett vállalkozások hitelfelvételei kapcsán felmerült a banki dolgozók felelőssége. A többi ügyben a cégek iratainak lefoglalásával párhuzamosan folyik a tanúk kihallgatása és a szakértők kirendelése, illetve a szakértői vélemények beszerzése.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Megnyugtathatom önt és a tisztelt Országgyűlést is, hogy az eljáró rendőrhatóság a tényállás teljes körű tisztázására, valamennyi mentő és terhelő körülmény feltárására törekszik ebben az eljárásban is. A büntetőeljárások további célja, hogy a bank hitelezési gyakorlatának vizsgálata és a bankárok felelősségének tisztázása után - a hasonló bűncselekmények megelőzése érdekében - rávilágítson a bűncselekményt elősegítő okokra és körülményekre, és ezeket a nyilvánosság elé tárja.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Abban a szerencsében volt részem, hogy figyelemmel kísérhettem az ön által említett törvény megszületését itt, a parlamentben. Ennek alapján felelősséggel állíthatom, hogy a törvényalkotó szándékai szerint a szabálysértési ügyben eljáró szabálysértési hatóságok az eljárás alá vont személyt büntetik nyilvánvalóan akkor, ha a törvény által meghatározott feltételek fennállnak.
(14.40)
Én nem tartok attól - ezt a törvény hatálybalépése óta eltelt nem túl hosszú idő alapján mondhatom -, hogy ez a kérdés problémaként merülne fel. Én inkább azt mondom, hogy bízom a jegyzők bölcsességében és jogalkalmazó képességében, abban, hogy ez a kérdés nem okoz problémát.
Ha fokozzuk az abszurditásokat - ön említette, hogy mi mindent követelhet ez a személy, a szabálysértési eljárás alá vont személy, aki megfelelő szerszámot kérhet, úgy, ahogy ön felsorolta -, akkor folytathatnánk a sort, azt is mondhatnánk, hogy védőitalt vagy védőételt is kérhetne, sőt, még viccesen azt is mondhatnánk, hogy esetleg a védőnő is szóba jöhetne, esetleg a munkadallal kapcsolatban is lehetne igénye.
De nem akarom komolytalanra venni a választ, hanem azt mondom, hogy itt is, a szabálysértési bírság végrehajtása során is a fokozatosság érvényesül, hiszen az első az önkéntes teljesítés, ennek eredménytelensége, illetőleg hiánya esetén ezt követi a letiltás, ha ez sem vezet eredményre, akkor az adók módjára való behajtás, és ezt követi az eljárás alá vont személy beleegyezése esetén a közérdekű munka. Tehát bízom abban, hogy ennek a feltételei, illetőleg a végrehajtása kérdésében nem tapasztalhatunk problémákat.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: A törvény megfelelő hatályosulása érdekében és az ön által is felvetett problémák megoldása érdekében a kormány tervezi a munka-egészségügyi vizsgálat díjának jelentős csökkentését. Az erre vonatkozó jogszabály jelenleg készül.
Én azt gondolom, illetőleg abban bízom, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy ebben az esetben a közérdekű munka eléri célját, és a kiszabott szabálysértési bírság így, ebben a formában realizálódik. De még egyszer szeretném leszögezni, hogy ez, azt lehet mondani, egy negyedik fokozat ebben az esetben, és az elzárástól való fenyegetettség is megfelelő elrettentésül szolgálhat - idézőjelbe téve természetesen - az elkövető számára, annak érdekében, hogy a szabálysértési bírság valamilyen módon teljesítésbe menjen át.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat benyújtása előtt a kormány kétfordulós hatpárti egyeztetést tartott, valamint az önkormányzati érdekszövetségekkel is konzultációt folytatott. Ennek eredményeképpen nyújtotta be a törvényjavaslatot, amelynek elfogadásához a képviselők kétharmados támogatása szükséges.
Az egyeztetés során a fő vita a gazdasági összeférhetetlenség hatálybalépésének időpontja körül alakult ki. Ebben a kérdésben a kormány kompromisszumra törekedett, és a Magyar Szocialista Párt kifejezett javaslatát figyelembe véve, amely a törvényjavaslat támogatását ennek az elfogadásához kötötte - nevezetesen, hogy a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok is a 2002-es önkormányzati választásokon lépjenek hatályba -, ennek megfelelően nyújtotta be a törvényjavaslatot a kormány a parlament elé.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa és fogadja el a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Házat, hogy a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot fogadják el.
Köszönöm.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Részletesen a határozathozatalt megelőzően kívánok válaszolni. Annyi azért engedtessék meg nekem, hogy elmondjam a vita ezen szakaszában is, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat, ugyanúgy, mint az 1999. évi, abszolút szakmai szempontok alapján, a szakmai szempontok figyelembevételével készült és került az Országgyűlés elé.
És hogy mennyire nem igaz az, hogy ellenzéki vezetésű önkormányzatok vagy intézmények, úgymond, hátrányt szenvedtek, hadd mondjam el, hadd hívjam fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy egy ellenzéki képviselő által vezetett intézmény, a miskolci Semmelweis Kórház, egy MSZP-s képviselő által vezetett intézmény is szerepel a törvényjavaslatban mint támogatott beruházás.
Köszönöm szépen, és a határozathozatalt megelőzően fogok válaszolni.
Köszönöm.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Május 2-án ünnepelte a magyar közélet a demokratikusan megválasztott parlament megalakulásának tizedik évfordulóját. Ez év szeptember 30-án és október 14-én lesz tíz esztendeje annak, hogy a polgárok megválasztották Magyarországon az önkormányzatokat, így szeptember 30-án az önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulóját ünnepelhetjük.
A parlament az elmúlt tíz esztendőben alapvetően, néhány kivételtől eltekintve, megalkotta azt a törvényi hátteret, amely az önkormányzatok törvényes működéséhez szükséges. Van azonban egy terület, amellyel kapcsolatban a parlamentnek adóssága van, nevezetesen: az önkormányzati képviselők jogállásáról és összeférhetetlenségéről szóló törvény megalkotása. A kormány programjának megfelelően előkészítette és előterjesztette a törvényjavaslatot, a törvényjavaslat benyújtását megelőzően három fordulóban hatpárti politikai egyeztetést tartottunk. Az egyeztetés során egyetértés alakult ki a törvényjavaslat szövegét illetően, és ezt a törvényjavaslatot ismerhette meg a tisztelt Ház.
El kell mondanom a tisztelt Háznak, hogy a beterjesztett törvényjavaslat az eredetihez viszonyítva sok tekintetben kompromisszumot tartalmaz. A kompromisszum fő területe a gazdasági összeférhetetlenség időbeli hatályának összekapcsolása a politikai összeférhetetlenséggel; nevezetesen: a kormány szándéka az volt, hogy a gazdasági összeférhetetlenség már 2000. július 1-jén hatályba lépjen. A Magyar Szocialista Párt képviselőjének kifejezett kérésére és annak érdekében, hogy ez a törvény megszülethessen, a kormánypártok, illetőleg az előterjesztő, előkészítő Belügyminisztérium elfogadta azt a kompromisszumot, amely a gazdasági összeférhetetlenséget is összekapcsolta a politikai összeférhetetlenséggel, amelyek együttesen a törvénytervezet szerint a 2002-es önkormányzati választások napján lépnének hatályba.
(14.20)
Hogy miért fontos ez a törvény, illetve ennek elfogadása? Tisztelt Országgyűlés, engedjenek meg néhány adatot: ma Magyarországon 3173 önkormányzatban 25 ezer önkormányzati képviselő tevékenykedik. Évente 1500 milliárd forint közpénzről döntenek, 2000 milliárd forintos vagyonnal gazdálkodnak, 13 ezer intézményt tartanak fenn az önkormányzatok. Azt gondolom, ezek a számok is mind azt mutatják, azt indokolják, hogy ezt a törvényt meg kell alkotni.
A kormány nevében üdvözlöm a Fidesz-Magyar Polgári Párt azon kezdeményezését, hogy zárószavazás előtt ismételten megnyíljon a hatpárti politikai tárgyalások lehetősége és esélye. A kormány nevében ehhez mindenféle támogatást a Belügyminisztérium természetesen meg fog adni. Bízom abban, hogy a tisztelt Ház átérzi felelősségét ebben a kérdésben, és amikor eljön az igazság, a szavazás pillanata, akkor a képviselők nagy többsége támogatja ezt a törvényjavaslatot, amelynek konszenzusos elfogadása azért is fontos, mert az önkormányzatok alapvető működését szabályozza, alapvető működését érinti.
Engedjenek meg még egy érvet, amely a törvény elfogadása mellett szól. Az Európai Uniós csatlakozásunkkal kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az Európa Tanács már 1991-ben részletes anyagot dolgozott ki a helyi képviselők jogállásának alapelveiről, ebben külön kiemelte: "a helyi képviselő mandátumával össze nem egyeztethető feladatokat és tevékenységeket csak törvényben vagy alapvető jogszabályban lehet meghatározni".
Tisztelt Ház! Kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák az összeférhetetlenségi törvény elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném rögzíteni, hogy ez év május 23-án hasonló tárgyban elhangzott interpellációjára dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr már részletes választ adott itt, a tisztelt Házban. (Derültség az SZDSZ soraiban.)
A képviselő úr állításával ellentétben tény, hogy az eljáró hatóság a nyomozás kezdete óta, az ügyészség törvényességi felügyelete mellett folyamatosan végrehajtotta és végrehajtja azokat intézkedéseket, amelyeket a törvény számára előír. Az interpellációjában elhangzott azon állítás, miszerint az ön által megnevezett személyt csak egyetlenegyszer, akkor is tanúként, s nem gyanúsítottként hallgatták ki, nem fedi a valóságot, ugyanis kihallgatására ez ideig több alkalommal sor került.
A nyomozás során az eljáró rendőri szerv látókörébe került gazdasági társaságokra vonatkozó hiteles cégiratok beszerzése az illetékes cégbíróságoktól már a büntetőeljárás kezdetén, 1998 augusztusában elkezdődött. Ezek az iratok azonban hitelességük ellenére nem eredetiek, hanem csak másolatok voltak, ezért írásszakértői vizsgálatra nem voltak alkalmasak. Az eredeti aláírásokat tartalmazó cégiratokat a nyomozó hatóság 2000 májusában szerezte be, amikor a német fél a jogsegélykérelmet teljesítette, s ezáltal már rendelkezésére álltak a szükséges dokumentumok a szakértői vizsgálat elvégzéséhez.
Az interpellációjában szereplő cégek iratait 1998 óta a rendőrség folyamatosan szerezte be az APEH illetékes igazgatóságaitól is. Az ügy ön által említett életszerű elemeinek alapul vétele tekintetében meg kell jegyezni, hogy büntetőeljárás során a tárgyi és személyi bizonyítási eszközök alapján lehet a büntetőjogi felelősséget megállapítani vagy kizárni. Az eljáró hatóságok feltételezésekre nem hagyatkozhatnak, még akkor sem, ha azok életszerűek, és nem hagyhatnak figyelmen kívül tárgyi vagy személyi bizonyítékokat, mert azok életszerűtlenek.
A nyomozó hatóság a törvényben meghatározottak szerint folytatja az eljárást a tényállás teljes felderítése érdekében.
Kérem a képviselő urat, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdésekre azok elhangzásának sorrendjében kívánok válaszolni. Ön már hosszú ideje képviselője a tisztelt Háznak, ezért pontosan tudja, hogy a módosító indítványok indokolása nem része a kormány által előterjesztett törvényjavaslat indokolásának. A kifogásolt szakasz egy képviselői módosító indítvány alapján került az elfogadott törvénybe. Azt csak megjegyezni szeretném, hogy az SZDSZ-frakció egyöntetűen megszavazta a módosító javaslatot, bár ön nem vett részt ebben a szavazásban.
A második: nem tartom helytállónak azt a kijelentését, miszerint a képviselők indokolás hiányában nem tudhatták, hogy miről szavaznak, hiszen a már előbb említett módosító javaslat indokolása egyértelműen tartalmazza a javaslat célját és várható hatását.
A harmadik pont pedig: a Házszabály szigorú időkorlátja nem teszi számomra lehetővé, hogy egy elfogadott törvény indokolását az interpellációban adott válaszomban elmondjam. A T/1085/8. számon benyújtott és az SZDSZ-frakció által is egyöntetűen megszavazott, támogatott módosító indítvány indokolása ezt írásban tartalmazza. Bízom abban, hogy nincs olyan oka, ami miatt nem fogadná el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: A kormány támogatja. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzatok elmúlt tíz éve alapján, az államszervezetben, a társadalom életében betöltött szerep alapján javasolja a kormány a tisztelt Országgyűlésnek, hogy szeptember 30-át, az első demokratikus önkormányzati választások napját az önkormányzatok napjává nyilvánítsa. Kérem a tisztelt parlament támogatását.
Köszönöm. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Mivel nagyvonalú konszenzus volt kitapintható a deklaráció elfogadását illetően, ezért úgy gondolom, az expozém mértéktartó volt, két mondatot mondtam, hölgyeim és uraim. Természetesen sokkal többet is tudtam volna mondani, de úgy gondoltam, ez elegendő lesz, különös tekintettel arra, hogy a hét önkormányzati országos érdekszövetség támogatta a határozati javaslatot. Azt gondolom, aki demokrata, az az önkormányzati érdekszövetségek javaslatát elfogadja.
Hölgyeim és Uraim! Nem értem az SZDSZ zsigeri kirohanását, különösen Bauer Tamás képviselő úr kirohanását, hiszen a javaslat úgy szólt, hogy az elmúlt 10 évben - az elmúlt tíz évben, hölgyeim és uraim, az Antall-kormánytól a mai napig - az önkormányzatok a demokrácia és a jogállam pillérévé váltak. Ennek az elismerésére, meg arra, hogy a jelenleg működő 3173 önkormányzatban tízmillió magyar polgár érintett valamilyen módon, született meg ez a javaslat. Azt gondolom, ezt érdemes akceptálni, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatot.
Engedjék meg nekem még azt, hogy visszautasítsam Bauer Tamás képviselő úr állításait, miszerint '98. július 8-át követően csökkent volna az önkormányzatok támogatása; a tények nem ezt mutatják.
A tények azt mutatják, hogy reálértékben ebben az évben is nőtt ez a támogatás. De úgy gondolom, ennek a vitának nem ez a lényege, hanem az, hogy ezt a deklarációt a tisztelt Ház a lehető legnagyobb többséggel elfogadja, és ennek az ünnepnek az esélyét az önkormányzatok számára adja meg.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Minden polgári demokráciában szokás, hogy a választási ciklus félidejénél értékelik az egyes szervezetek tevékenységét, ahogy Orbán Péter főkapitány úr is a legutóbb, az ön által idézett módon beszámolt a parlament önkormányzati és rendészeti bizottsága előtt. Tájékoztatta a tisztelt képviselőket arról, hogy a rendőrség, a rendőrkapitányságok munkáját pontos mérőszámok alapján vizsgálják, figyelemmel kísérik, értékelik és elemzik ezeket.
Ezt követően kerül sor erre az értékelésre, illetőleg azoknak a javaslatoknak a megtételére, amelyekre ön most reagált.
(13.30)
Melyek az országos rendőrfőkapitány által kezdeményezett személycserék okai?
1. Egy belső mozgás generálása, amelyet jó néhány területen folyamatossá kívánunk tenni. Így kerül sor a már bejelentett ORFK személyügyi vezetői váltásra, ahová Jász-Nagykun-Szolnok megye rendőrfőkapitánya kerül kinevezésre. Az ORFK műszaki szakterületének vezetője Fejér megye rendőrfőkapitánya lesz. Mindkét váltás a megyék érdekérvényesítő szerepének, az élet problémáinak az országos irányító szervezetben történő jobb megjelenítését szolgálja.
2. A szolgálati törvény alapján a felső korhatár elérése. Ez fog történni Zala megyében.
3. Bizonyos eredményességi és fegyelmi mutatók nem teljesítésének hiánya indokolja a cserét vezetői körben. Ilyen okból történő váltások is előkészítés alatt vannak, ezek azonban még nincsenek olyan stádiumban, hogy nyilvánosságot kapjanak.
A polgári kormány folyamatosan hangoztatott törekvése az, hogy az érintett közvetlenül tudja meg a személyével kapcsolatos elképzeléseket. Ettől az elvtől ebben az esetben sem kívánunk eltérni.
Minden, az állásában érintett rendőri vezetőnek olyan feltételeket kíván a Belügyminisztérium megteremteni, amelyben képességeit, tudását a legjobban tudja kamatoztatni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. A leghatározottabban visszautasítom az ön által elmondottakat, a gyanúsítgatásokat, hiszen erre semmiféle jogalap nincs. Ezek a váltások, amikor a főkapitány úr az önkormányzati és rendészeti bizottság előtt tájékoztatást adott, még nem voltak olyan stádiumban, hogy a bizottságot tájékoztatni tudja.
Azt is szeretném elmondani, amint önök is nagyon jól tudják, a rendőrség politikamentes szervezet, politikai szempontok nem játszanak szerepet sem a személycseréknél, sem pedig a működést illetően.
Arra kérem a tisztelt Házat és a tisztelt képviselő urakat, hogy munkájukban támogassák az új rendőri vezetőket, és támogassák azokat a rendőri vezetőket is, akik új helyen fognak dolgozni a magyar közbiztonság javítása érdekében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is szeretném megköszönni a képviselő úrnak, hogy az interpellációjában egy nagyon fontos problémára hívta fel a tisztelt Ház és a nyilvánosság figyelmét, hiszen valóban tűrhetetlen az, hogy az évi átlagos 19 ezer közúti közlekedési balesetben 1300-1500 körüli halálos kimenetelű baleset történik, és ennyi magyar polgár meghal a közutakon. Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben tenni kell, igénybe kell venni a kínálkozó jogszabályi lehetőségeket, a szükséges technikai eszközöket is és a különböző rendszereket. Ezért köszönöm a képviselő úrnak, hogy erre felhívta a figyelmet, és javaslatot is tett egy megoldásra.
A konkrét kérdéseire a következő tájékoztatást szeretném adni. Az ORFK a Phare-támogatás elnyerése érdekében elkészített egy komplex, bűnügyi és közbiztonsági területre kiterjedő pályázatot, amelynek része volt a közúti közlekedés ellenőrzésének fejlesztése, korszerűsítése. A megalapozott pályázat alapján Magyarország erre a célra is Phare-támogatást kapott. Jelenleg a program részletes kidolgozása folyik.
A forgalomfelügyeleti rendszert célszerűen összekapcsoltuk a szervezett bűnözés elleni feladatok végrehajtásával. Szakmai döntés alapján vizsgáljuk az M7-es autópálya egy meghatározott szakaszára a korszerű forgalomfelügyeleti rendszer kiépítését. A rendszer alkalmas lesz az úgynevezett dinamikus szabálysértések felismerésére, a későbbi bizonyítás érdekében rögzítésére, továbbá a már meglévő eszközök hozzárendelésével a statikus szabálysértések adminisztrálására is, egyben alkalmas a közútkezelő igények kielégítésére is.
A forgalomfelügyeleti rendszer költségigényes, ezért keressük a megoldást a már működő külföldi rendszerek valamelyikének átvételére. A rendszer telepítése teljes egészében rövid idő alatt emiatt nem oldható meg. Az M7-es autópályán telepítendő rendszer tesztelésével, az eredmények értékelésével a fejlesztés iránya és üteme meghatározható lesz.
A közeljövőben megkezdjük az első komplex rendszer telepítésére irányuló tárgyalásokat, továbbá felmérjük annak a lehetőségét, hogy az M3-as autópályán működő rendszer hogyan integrálható a rendőri ellenőrzéshez.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Bízom abban, hogy a képviselő úr a válaszomat elfogadja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy Pintér Sándor belügyminiszter úr külföldön tartózkodik, ezért válaszolok a kérdésére én.
A kérdések elhangzása sorrendjében adom meg a válaszokat a kérdéseire. Az első kérdésére: a legfőbb ügyész átirata alapján 1992. november 20-án fegyelmi eljárás indult az egykori Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány és felesége ellen. Az eljárás megállapította, hogy rendőrhöz méltatlan magatartást tanúsítottak, egy, az úgynevezett olajügyektől teljesen független ügyben. A belügyminiszter 1993. április 15-én, fegyelmi fenyítésként, nyugállományba helyezte az urat, a feleségét pedig elbocsátotta.
A második kérdésére a következő a válaszom: nem felel meg a valóságnak, hogy a belügyminiszter bármelyiküket rehabilitálta volna. Mindössze annyi történt, hogy a házaspár munkaügyi pert indított. A két fél között megegyezés született a szolgálati viszony megszüntetése jogcím megváltoztatására, ezért került sor a feleség jogszabály alapján kötelezően járó előléptetésére.
A harmadik: a Belügyminisztérium semmiféle fájdalomdíjat nem utalt át, az ön által felvetett megnyilatkozásokról nem tudok.
A negyedik: az igaz út egy jogalkalmazó számára kizárólag a törvényesség betartása. Az országos rendőrfőkapitány, dr. Pintér Sándor és a belügyminiszter dr. Pintér Sándor is ennek megfelelően cselekedett és cselekszik ma is.
Tisztelt Képviselő Úr! Ezek tények az ügyben. Mielőtt arról döntene, hogy a választ elfogadja-e, az elhangzottak alapján interpellációja címére a választ egyértelműen igennel adom meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány támogatja. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzati rendszer tízéves működése alatt másodszor tárgyal a tisztelt Országgyűlés képviselő-testület feloszlatására tett javaslatot. Az alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének l) pontja szerint az Országgyűlés a kormány javaslatára feloszlathatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az alkotmánnyal ellentétes. A kormánynak az előterjesztés benyújtása előtt kérnie kell az Alkotmánybíróság véleményét.
Hódmezővásárhelyen az elmúlt év márciusa óta súlyos konfliktushelyzet alakult ki a közgyűlés és a polgármester között. A közgyűlés a fegyelmi eljárások elrendelésével és a polgármesternek a foglalkoztatási jogviszonyából való felfüggesztésével 1999 márciusa óta megakadályozza azt, hogy a polgármester ellássa polgármesteri feladatait.
A kormány álláspontja szerint a közgyűlésnek ez a működése alkotmányellenes. A kormány ez év januárjában kérte az Alkotmánybíróság véleményét. Az Alkotmánybíróság 24/2000. (VII. 6.) AB határozatában több alkotmányos elvet fogalmazott meg a képviselő-testület és a polgármester viszonyáról. Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmány mind a helyi képviselő-testületet, mind a polgármestert alkotmányos intézményként szabályozza és védi. Erre tekintettel kiemelkedő alkotmányos érdek fűződik a közöttük levő közjogi jogviszony zavartalanságához. Ebből következik, hogy a választópolgárok által közvetlenül választott polgármestert a képviselő-testület önkényesen nem korlátozhatja feladatai ellátásában.
Ez az alkotmányos követelmény Hódmezővásárhelyen mintegy másfél éve nem érvényesül. A közgyűlés önkényesen lehetetlenné teszi, hogy a polgármester ellássa polgármesteri feladatát. A közgyűlés alkotmányos jogkörét gyakorolta, amikor fegyelmi eljárást rendelt el a polgármester ellen, amikor felfüggesztette foglalkoztatási jogviszonyából. E jogkörrel azonban nem lehet önkényesen élni.
Az Alkotmánybíróság szerint is a helyi önkormányzás gyakorlásának zavartalansága érdekében a helyi képviselő-testületnek meg kell indítania és ésszerű időben le is kell zárnia azokat az eljárásokat, amelyek alkalmasak a konfliktus kezelésére és megszüntetésére. Az indokolatlan késlekedés az ésszerű határidőn belüli döntésre vonatkozó kötelezettség megszegésének minősül. Tehát ez a késlekedés, mulasztás önkényes, alkotmányellenes, csakúgy, mint amikor a képviselő-testület ésszerű indok nélkül nem zárja le az általa indított fegyelmi eljárást akkor, ha erre külön előírt határidő nem is kötelezi.
A határozati javaslat indokolásában részletesen ismertetett tényállás alapján, az Alkotmánybíróság véleményére is tekintettel, kellő alap van arra, hogy az Országgyűlés megállapítsa a közgyűlés működésének alkotmányellenességét, feloszlassa a közgyűlést. A kialakult konfliktus feloldása ugyanis más eljárásban belátható időn belül nem várható, ezért indokolt a végső eszközt, a feloszlatást igénybe venni. A feloszlatással megszűnik a közgyűlés tagjainak és a polgármesternek is a megbízatása.
A helyzet megnyugtató megoldására vonatkozó döntés a hódmezővásárhelyi választópolgárok kezébe kerül az időközi választáson.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a határozati javaslatot fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Unió országaiban ma nincs egységes tűzvédelmi jogi norma, sőt szövetségi államokban a szabályozás tartományonként is eltérhet. Jelentős mértékben különböznek a tűzmegelőzési jogszabályok és a tűzvédelmi szabványok is. A tűzvédelem, a tűzoltás és a műszaki mentés ma már nem állami, hanem önkormányzati feladat, csak a felügyeletet látják el az állami szervek, ez év elejétől a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. Az átszervezést követően a hivatásos katasztrófavédelmi szervek összlétszáma 425 fővel csökkent a két jogelődhöz képest. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek feladatai jelentős mértékben kibővültek az idén hatályba lépett katasztrófavédelmi törvényben meghatározott feladatokkal.
A képviselő úr által felvetett kérdések mind előttem, mind az ágazat irányítását, felügyeletét végzők körében jól ismertek. Ennek alapján a tűzvédelmi hatósági tevékenységet valóban célszerű elválasztani az önkormányzatok kötelező tűzvédelmi feladataitól, mivel kizárólag így érvényesülhet az egységes és független tűzvédelmi jogalkalmazás. Ennek irányába mutat a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága által elkészítendő nemzeti katasztrófavédelmi stratégia egyik eleme, amelynek megvalósítása esetén a tűzvédelmi hatósági jogkörök a szükséges jogszabályi háttér megteremtésével a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet hatáskörébe kerülnek.
A tűzvédelmi törvény a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települések kötelező közszolgálati feladataivá teszi saját településükön és a jogszabály által kijelölt működési területükön a tűzoltási és a műszaki mentési feladatok ellátását. Működési költségüket teljeskörűen, normatív elosztás alapján az állami költségvetés biztosítja. Ezen kívül az állam évenkénti pályázatokkal számottevő segítséget nyújt az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek ahhoz, hogy mint köztestületek mielőbb működési területet vállalhassanak. Jelenleg 33 önkéntes tűzoltóság rendelkezik önálló működési területtel, középtávon mintegy 100-120 önkéntes tűzoltósággal és a meglévő 95 hivatásos önkormányzati tűzoltóság további működtetésével alakítható ki egy optimális, az állam gazdasági teherbíró képességével arányban álló mentő-tűzvédelmi ellátás.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni, hogy képviselői munkája során gondot fordít Makó és térsége közbiztonságának kérdésére. Szeretném kijelenteni itt, a tisztelt Ház előtt is, hogy az ORFK és az illetékes megyei rendőr-főkapitányságok vezetői is nagy gondot fordítanak arra, nagy figyelmet szentelnek annak, hogy az önkormányzatokkal való együttműködés az adott települések közbiztonságának javítása érdekében az eddiginél még eredményesebb legyen, és keresik azokat a formákat, amelyek ezt a célt segítik, ennek a célnak a megvalósítását lehetővé veszik.
Itt is szeretnék köszönetet mondani az önkormányzatoknak, azoknak az önkormányzatoknak, amelyek anyagi kötelezettségvállalással, helyiségbiztosítással, gépkocsi-biztosítással vagy egyéb módon segítik a rendőrség munkáját.
Az ön által felvetett konkrét kérdésre válaszolva szeretném elmondani, hogy a Kiszombornál megnyitásra kerülő határátkelőhely valóban indokolttá teszi a rendőrőrs kialakítását. Az érintett polgármesterek az elképzeléssel egyetértenek. A testületek határozatai alapján továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy az őrs létrehozását anyagilag is támogassák. A tervek szerint a határátkelőhely megnyitásával egyidejűleg a rendőrőrs átadása is megtörténhet, amelyhez a megyei rendőr-főkapitányság a rendelkezésére álló erők átcsoportosításával biztosítja a szükséges létszámot. A további rendőrőrsök tervezése, illetve létrehozása a jövőben elsősorban a rendőri létszám növelése és a rendőrség költségvetésében a szükséges források biztosításának függvénye.
Tisztelt Képviselő Úr! Kérem önt, hogy a jövőben is fordítson gondot és figyelmet a rendőrőrsök kérdésére Makó és térségében, és bízom abban, hogy ezek a célok megvalósulnak. Kérem válaszom elfogadását.
Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A polgári kormány programjában a rendőrség és a rendőrök szolgálati körülményeinek javítása és az állomány bérének emelése kiemelt feladatként szerepel. A kormányprogram végrehajtásaként nemhogy nem csökkentettük a rendőrség forrásait, hanem azokat jelentős mértékben növeltük.
A most kifizetendő járandóság többletjövedelmet jelent az érintett rendőrök számára, hiszen majd 1 milliárd forinttal több bér kerül kifizetésre. Ennek megfelelően 2000 szeptemberében valamennyi érintett megkapja az elmaradt illetménykülönbözetet. A visszamenőlegesen számfejtésre kerülő illetmény többletjövedelemhez juttatja az eltérő státuszban foglalkoztatott állományt, és emiatt nem fog megváltozni a rendőrség többi dolgozójának jogos járandósága sem. A kifizetésre szánt összeg fedezetét részben a sajnálatos módon magas fluktuációból eredő bérmegtakarítás, másrészt pedig az alaptevékenységet nem befolyásoló fejlesztésekre szánt összegek átcsoportosítása biztosítja.
A bíróság által megítélt járandóságok kifizetéséhez nem kell kormányzati tartalékot igénybe venni, mivel a költségvetés jóváhagyása óta nem történt olyan jogszabályváltozás, ami ezt indokolná. A rendőrség költségvetési támogatása továbbra is elegendő a megfelelő szintű működéshez.
Köszönöm a tisztelt képviselő úr érdeklődését, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
Manninger Jenő kollégám nevében mondhatom, hogy a minisztériumhoz tartozó közlekedési felügyelet ki fogja vizsgálni ezt az esetet, amit ön a kérdésében fölvetett, és erről önt tájékoztatni fogja.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a törvényjavaslatot támogatja. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Házat, hogy a magyar-portugál toloncegyezmény megerősítéséről szóló határozati javaslatot fogadják el.
Köszönöm. (Taps a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MSZP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Egyetértek önnel abban, hogy a magyar parlament 1990-ben valóban történelmi tettet hajtott végre, amikor az alkotmány módosításával, az önkormányzás jogát az alkotmányba beemelve biztosította azt a lehetőséget, hogy a polgárok a helyi ügyeiket a saját maguk által választott képviselőik útján intézzék. Ezt követte az önkormányzati törvény - az 1990. évi LXV. törvény - elfogadása, a választási törvény - a 1990. évi LXIV. törvény - megalkotása, és ez után kerülhetett sorra 1990. szeptember 30-án az önkormányzati, vagy ahogy ön említette, a helyhatósági választások első fordulója, amelyet valóban nagy várakozás kísért szerte az országban.
(14.30)
Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy számomra azért is jó érzés erre visszaemlékezni, hiszen engem akkor, 1990. szeptember 30-án Pápa város 5. számú egyéni választókerületében választottak meg önkormányzati képviselővé. Én magam is át tudtam élni ezeket a felemelő pillanatokat.
Ezt követően sem hagyta magára a parlament az önkormányzatokat, hiszen a vagyonhoz juttatásuk, az önkormányzativagyon-törvény megalkotása, a saját bevételek biztosítása a helyi adók létrehozásával, illetőleg a törvényi biztosítással, a hatásköri törvény megalkotása és az önkormányzatokat érintő alapvető törvényi szabályozások létrehozása megfelelő keretet teremtettek arra, hogy az önkormányzatok betöltsék azt a szerepet, amelyre a jogalkotó 1990-ben az európai normák alapján, a magyar hagyományokhoz igazodva ezt a törvényt megalkotta.
Engedje meg a tisztelt Ház és a tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, hogy a kormány nevében én magam is köszönetemet fejezzem ki azoknak a képviselőknek, önkormányzati képviselőknek és választott önkormányzati tisztségviselőknek, akik 1990-től a helyi önkormányzatokban a településért, a településekért dolgoztak. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy óriási alkotó energiák szabadultak fel 1990-ben, és ezek az alkotó energiák nemcsak az adott települést, hanem a magyar nemzetet és a Magyar Köztársaságot is gazdagították.
Ezt a tevékenységet elismerve terjesztette elő a kormány a tisztelt Ház elé azt a határozati javaslatot, amelyet végül is ez év június 13-án fogadott el a tisztelt Ház, amikor is az évfordulóra, a jubileumra tekintettel, az 1990. szeptember 30-i önkormányzati választások első fordulójára emlékezve szeptember 30-át a helyi önkormányzatok napjává nyilvánította, azt gondolom, a parlament és a kormány is kifejezve ezzel elismerését az önkormányzatok felé.
Azzal a megállapítással, amit a tisztelt frakcióvezető-helyettes úr említett, az önkormányzatok romló gazdasági helyzetével nem tudok egyetérteni, hiszen azt gondolom, hogy az elmúlt esztendők azt bizonyították, különösen 1998. július 8-tól kezdődően, hogy az önkormányzatok gazdálkodása stabil. Ha visszatekintünk az elmúlt évre, azt mondhatjuk, hogy reálértékben is nőtt a támogatásuk. A kormány által benyújtott 2001-2002. évi költségvetési törvényjavaslat is minden alapot megad nekünk arra, hogy azt mondhassuk, hogy ez a támogatásnövekedés reálértékben továbbra is folytatódik.
Ez a tízéves évforduló, ez a jubileum egyébként jó alkalmat kínál valamennyiünk számára, így a kormány számára is arra, hogy átgondoljuk a hogyan továbbot. Az önkormányzati rendszer az elmúlt tíz esztendőben valóban a demokrácia és a jogállam alapvető pillérévé vált. Tehát lényeges változtatásra nincs szükség. De úgy, ahogy a frakcióvezető-helyettes úr is említette, azokat a változásokat, különös tekintettel a hatásköri rendszer reformjára, el kell végezni, hiszen ez valamennyi magyar polgár érdekeit szolgálja. Én ehhez kérem a tisztelt Ház támogatását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném visszautasítani az ön sajnálatát, én azt gondolom, hogy enélkül is jól megvagyok (Derültség.), és erre nincs szükségem.
Ami pedig az azonnali kérdésében megfogalmazottakat illeti, arra a következő választ szeretném megfogalmazni:
Az ön által feltett azonnali kérdést egy ügyetlen kísérletnek tekinthetjük, amely arra irányul, hogy szembeállítsa a belügyminiszter urat a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójával; ezt az ellentétszítást már a rendkívüli ülésnapon, augusztus 23-án is sikertelenül kísérelte meg az ön egyik képviselőtársa. Ezért mindenekelőtt a figyelmébe ajánlom a képviselő úrnak az olajügyekben folytatott rendkívüli országgyűlési vitanap jegyzőkönyvét. Ha a jegyzőkönyvet alaposan áttekinti, láthatja, hogy dokumentumok támasztják alá, és pontosan nyomonkövethetővé teszik állításainkat. Pontosan látható, hogy mikor szüntették meg a gazdasági rendőrséget - ez pontosan látható, tisztelt Országgyűlés -, mikor vonták meg tőle a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazását, hogy a rendőri, pénzügyőri jelzések ellenére csak későn reagáltak a kormányok, és a parlament is későn döntött a törvények módosításáról. Mindezek a dokumentumok alkalmasak arra, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői által az olajügyek lezárására benyújtott javaslatokat alátámasszák. Tökéletesen alkalmatlanok azonban arra, hogy ellentmondást ébresszenek a Fidesz frakció és a belügyminiszter között. (Vancsik Zoltán közbeszólása.)
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én ennek ellenére, amit ön elmondott, bízom abban, hogy a magyar politikai élet valamennyi szereplőjének érdeke fűződik ahhoz, hogy az olajügyek teljes körű felderítése megtörténjen. (Közbeszólás az SZDSZ soraiban: Nocsak! - Közbeszólások az MSZP soraiban.) Ezért nem vesszük fel azt a párbajozásra alkalmatlan kesztyűt, amely a Fidesz-Magyar Polgári Pártot vagy a kormányt erről a teljes tényállást felderítő útról eltéríteni szándékozik, és kibúvást biztosítana a jogi vagy a politikai felelősség megállapítása alól. (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Tisztelt Képviselő Úr! Bármennyire is kényelmetlen, mi is a teljes igazságot akarjuk ebben az ügyben.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A Belügyminisztérium munkatársai a 191/96. (XII. 15.) számú kormányrendelet alapján évente rendszeresen ellenőrzik az országban működő közigazgatási hivatalok munkáját.
Ezúton szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy ebben az évben már három közigazgatási hivatal vizsgálata zajlott le és fejeződött be, és jelenleg két közigazgatási hivatal vizsgálata van folyamatban. Ezek közül az egyik Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala. Tehát szeretném hangsúlyozni, hogy a közigazgatási hivatalok ellenőrzése elfogadott ütemterv szerint zajlik a Belügyminisztérium munkatársai részéről.
Az ön által elmondott interpellációban feltett kérdésre, hogy mire terjed ki a vizsgálat, a következő tájékoztatást szeretném adni: az ellenőrzött szerv tevékenysége megfelel-e a hatályos, vonatkozó jogszabályi előírásoknak; a különböző forrásokkal történő gazdálkodás rendje és színvonala biztosítja-e a 191/96. számú kormányrendeletben meghatározott feladatok teljesítését; a vizsgálat feladata feltárni az ellenőrzött szerv működését akadályozó tényezőket, és elősegíteni a szükséges intézkedések megtételét.
A hivatalvezető úr médiaszereplései miatt szükségessé vált, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal ellenőrzése során ezt a témakört is vizsgálják a Belügyminisztérium munkatársai.
Tisztelt Képviselő Asszony! Az interpellációjában megfogalmazott második és harmadik sorszámú kérdésekre a vizsgálat lezárta után fogom a választ megadni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány hivatalba lépésekor - úgy, ahogy ebben a Házban már többször is elhangzott - több csontvázat talált a szekrényekben, amelyekre nem számított. A Belügyminisztériumnak a hivatásos állomány vonatkozásában három ilyen csontváz jutott: az első - bizonyára önök is emlékeznek rá - az úgynevezett határőr-napidíj kérdése volt; a másik ilyen ügy az eltérő státuszban foglalkoztatott rendőr-tiszthelyettesek kérdése; a harmadik pedig az úgynevezett tűzoltó-műszakpótlék.
Ezek az ügyek - úgy, ahogy ön is nagyon helyesen és nagyon pontosan, korrekten meghatározta - 1996-ban, illetőleg 1997-ben keletkeztek. Ez abból adódott, hogy a szolgálati törvényt, illetőleg annak végrehajtási rendeletét nem hajtották végre, vagy pedig rosszul értelmezték. Lényeg az, hogy ez a három ügycsoport, ez a három csontváz, amely a Belügyminisztérium szekrényében hagyatékként maradt, több milliárd forintos kötelezettséget rótt a Belügyminisztériumra, és nem maradt más hátra, mint hogy a folyamatban lévő, illetőleg jogerősen lezárt perek ítéleteit végrehajtva, azokat tudomásul véve a szükséges forrásokat biztosította a Belügyminisztérium.
Ebben a kérdésben, a tűzoltó-műszakpótlék ügyében szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy az állami tűzoltók műszakpótlékát a Belügyminisztérium 2000. október 31-ig ki fogja fizetni, tehát a kérdésnek ez a része rendeződik.
Ami pedig az ön által feltett, interpellációban megfogalmazott kérdéseket, illetőleg konkrétan annak az önkormányzati tűzoltóságokra vonatkozó részét illeti, szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselő urat, hogy a tűzoltó érdekképviseleti szervekkel a belügyminiszter úr és a Belügyminisztérium vezetése több alkalommal, több fordulóban tárgyalásokat folytatott. Legutóbb két nappal ezelőtt volt egy tárgyalási forduló, és ez a folyamat nem is zárult le.
(15.00)
Szeretnénk ezt a kérdést megoldani, szeretnénk olyan feltételeket teremteni - és ebben számítunk az önkormányzatok segítségére is -, hogy olyan megoldás alakuljon ki, hogy az önkormányzati tűzoltók is hozzájussanak a műszakpótlékhoz.
Abban is bízom, hogy több ilyen csontvázra nem lelünk a Belügyminisztériumban és minden anyagi forrásunkat, minden erőforrásunkat a közbiztonság megszilárdítására és a Belügyminisztérium előtt álló egyéb aktuális feladatok végrehajtására tudjuk fordítani. De addig is, amíg ez a helyzet bekövetkezik és addig is, amíg az önkormányzati hivatásos tűzoltók megkapják ezt a műszakpótlékot, amelynek, még egyszer mondom, a rendezése jelenleg folyamatban van, a tisztelt képviselő úr, a tisztelt Ház és az érintett tűzoltók megértését, türelmét és segítségét kérjük. Bízom abban, hogy képviselő úr a válaszomat el tudja fogadni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Dr. Csáky András képviselő úr interpellációjára, amely hasonló tárgyban született, illetőleg hangzott el, másfél órával ezelőtt a választ megadtam, de mivel a kérdések elhangzottak, úgy gondolom, hogy kötelességem az ön által feltett kérdésekre, illetőleg az interpellációjában megfogalmazottakra válaszolni.
Most is csak azt tudom mondani, hogy a HSzt., illetőleg a végrehajtási rendelet elfogadása után keletkezett ez a helyzet 1996-ban, illetőleg 1997-ben, amely a tűzoltó-műszakpótlékok ügyében született ítéleteket alapozta meg. Tehát most is el kell mondani, ez a helyzet, amely előállt - és több milliárd forint szükséges ennek a helyzetnek a rendezéséhez -, nem ennek a kormánynak a tevékenysége vagy mulasztása következtében állt elő, hanem az 1994 és 1998 között működött kormánynak köszönhető. Nyilván nekünk a feladat jutott, hogy ezt a kérdést megoldjuk, és úgy, ahogy az előbbi interpellációban utaltam rá, mint ahogy a napidíj ügyét megoldottuk, mint ahogy az eltérő státuszon foglalkoztatott tiszthelyettesek kérdése is rendeződik, nincs más feladatunk, mint ennek a kérdésnek a megoldása. De azt szeretném most is hangsúlyozni, hogy ez a több milliárd forint hiányzik a közbiztonság jobb ellátást szolgáló feltételek biztosításához, hiányzik akár a tűzoltók jobb felszerelése vagy akár a határőrség jobb működése érdekében biztosítandó eszközök beszerzése mögül, tehát ezt a pénzt valahonnan el kell venni.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy a belügyminiszter úr többfordulós tárgyalásokat folytatott és jelenleg is folynak ezek a tárgyalások a tűzoltó érdekképviseleti szervezetekkel, és abban állapodtak meg, hogy az önkormányzati érdekszövetségek bevonásával együtt keresik a megoldást.
Az állami tűzoltók 2000. október 31-ig az elmaradt műszakpótlékot meg fogják kapni, és bízom abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletét és az egyéb jogerős ítéleteket tiszteletben tartva és végrehajtva valamennyi tűzoltó megkapja a műszakpótlékát. Bízom abban, hogy ez a helyzet mihamarabb megoldódik, de még egyszer szeretném hangsúlyozni, mi örültünk volna a legjobban annak, ha ezzel a helyzettel nem kellett volna szembenézni, és ezeket a forrásokat más célokra tudtuk volna fordítani.
Tisztelt Képviselő Úr! A konkrét kérdésekre a válaszom a következő: a Belügyminisztérium nem tervezi a 2000. évi költségvetési törvény módosításának kezdeményezését, de bízunk abban, hogy a szükséges forrásokat közösen megtaláljuk arra, hogy a tűzoltók elmaradt műszakpótlékát ki tudjuk fizetni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Bízom abban, hogy a képviselő urak a válaszomat el tudják fogadni. (Szórványos taps a Fidesz és az FKGP soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! 2000. augusztus 4-én délután a Kossuth téren sokezres tömeg vett részt dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr ünnepélyes beiktatásán. Ezen az ünnepélyes beiktatáson az ön által kérdezett incidensről a következő tájékoztatást szeretném adni önnek és a tisztelt Háznak.
A leköszönt köztársasági elnök úr arcképét ábrázoló táblát kezében tartó személy és a mellette állók hangosan vitatkoztak, oda nem illő szavakat használtak. A helyszínen lévő rendőrök figyelmeztetése ellenére újabb vita keletkezett, ezt követően a tábláról a plakátot egy másik személy megpróbálta letépni, majd dulakodás alakult ki. Ekkor a rendőrök igazoltatták az incidensben részt vevőket. A rendőrség további intézkedésként őket az V. kerületi rendőrkapitányságra előállította. Az eljárás alá vont személyeket meghallgatásukat követően szabadon bocsátották. A keletkezett iratokat a BRFK V. kerületi rendőrkapitányság megküldte a szabálysértési eljárás lefolytatására illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság 2000. október 5-én kelt jogerős végzésével megállapította, hogy a rendezvényen olyan rendbontás jött létre, amely a cselekménysor adott pillanatában alappal váltotta ki a rendőrségnek a gyülekezésről szóló 1989. évi III. törvény 11. § (2) bekezdésében írt, a rendbontás megszüntetésére irányuló intézkedési kötelezettségét.
A bíróság a rendzavarás szabálysértést elkövető személyt pénzbírsággal sújtotta, a cselekményben részt vevő másik személlyel szemben az eljárást megszüntette. (Kuncze Gábor: Ő tartotta a táblát!)
A rendőrség hatékony fellépésének köszönhető, hogy a Magyar Köztársaság életében fontos, ünnepélyes esemény közben történt rendzavaró magatartás nem tette tönkre az eseményt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megnyugtatni önt és az aggódó ercsi polgárokat is, hogy a polgári kormány senkit nem hagy ott, ahol a part szakad. Ezt bizonyítja ebben az esetben, hogy eddig már 20 millió forintot utalt át a Belügyminisztérium a partfalomlás, illetőleg az ennek következtében előállt helyzet rendezésére. Egyébként ha visszagondolunk Ercsi város történetére, azt mondhatjuk, hogy sajnálatos módon nem ez volt az első partomlás, hiszen a harmincas években, 1938-ban kezdődött ez a partomlási folyamat. A nyolcvanas években az akkori tanács építési tilalmat rendelt el az érintett területen, amelyet sem a tanács, sem később, '90 után az önkormányzat nem foganatosított, illetőleg engedély nélküli építkezések zajlottak ezen a területen.
(15.40)
Emellett a helyzetet még súlyosbította az is, hogy a lakosság a kiépített csatorna ellenére a szennyvizet, valamint az összegyűjtött csapadékvizet, sőt a fürdőmedencék vizét is a partfalba engedte.
A rendkívüli eseményre tekintettel 1999 szeptemberében az azonnali intézkedést igénylő veszélyelhárítási munkákra soron kívül 5 millió forintot utalt ki a Belügyminisztérium, majd 2000 májusában újabb 15 millió forintot a veszélyeztetett ingatlanok kisajátítására, elsőrendű feladatként kezelve az emberi élet megóvását. Időközben az önkormányzat megállapodást kötött egy kivitelező céggel az eredeti elképzeléstől eltérő technológiával megvalósuló víztelenítésre, és kérte a 15 millió forint átcsoportosítását a felszín alatti vízelvezetésre. A munka meggyorsítása érdekében a tárcaközi bizottság az átcsoportosítással egyetértett, de mindenféleképpen fenntartja a véleményét a legkritikusabb helyszínen levő ingatlanok kisajátításának szükségességét illetően is.
Mivel az eddig elkészített tervvariációk a partfalmozgás megállítására nem tartalmaztak egyértelmű megoldást, ezért javasoltuk a tervek felülvizsgálatát. A végleges műszaki megoldások ma már körvonalazódnak, melynek megvalósításához feltétlenül szükséges az önkormányzat kötelezettségvállalása mellett az érintett ingatlantulajdonosok, valamint az illetékes területfejlesztési tanács bevonása. Ehhez az összefogáshoz nyújthat segítséget a két ön által említett minisztérium is. A végleges megoldás megszületéséig, a kivitelezési munkák megkezdéséig azonban legfontosabb teendő, hogy az önkormányzat gondoskodjon a közvetlen veszély elhárításától, különös tekintettel az ott élő családok biztonságos elhelyezéséről.
Tisztelt képviselő úr, ha ezek az intézkedések megvalósulnak és eredményre vezetnek, akkor azt mondhatjuk, hogy Ercsi nemcsak egy kiváló adottságokkal rendelkező település, ahol gyönyörű kulturális programok, rendezvények, helyi specialitások vonzzák oda közel és messze földről az érdeklődőket, hanem úgy vagyok tájékoztatva, ismereteim szerint jelentős külföldi beruházás is készül Ercsiben, amely több mint 300 munkahelyet teremt. Azt gondolom, hogy az ercsi polgároknak minden okuk megvan arra, hogy bizakodva tekintsenek a jövőbe.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és bízom abban, hogy a képviselő úr elfogadja a választ. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény rendelkezései szerint a járművezetésre jogosító okmányok, valamint a gépjárműtörzskönyvek és forgalmi engedélyek kiállításával, cseréjével és pótlásával kapcsolatos feladatokat 2001. január 1-jétől a körzetközponti települési önkormányzat jegyzője végzi. A nyilvántartóval közvetlen informatikai kapcsolatban álló okmányirodák veszik át a kérelmeket, adják ki az okmányokat, és ellátják az ezzel összefüggő adatkarbantartást és adatellenőrzést.
Az egységes közlekedési igazgatás kialakítása megkívánja a vezetői engedély visszavonásának és a jármű forgalomból történő kivonásának az okmányirodákhoz telepítését. A rendőrhatóság által végzett igazgatási tevékenység átadását jelentő megoldás további lépéseket jelent a közigazgatás korszerűsítésének irányába is.
Az egységes igazgatási rendszerben a nyilvántartóval az okmány kiadása és visszavonása esetén is a jegyző tartja a kapcsolatot. Így az ügyintézés az okmányellátástól a visszavonásig egy kézbe kerül, hatáskörmegosztás nélkül biztosítva a központi nyilvántartás adatkarbantartásának lehetőségét. A jegyző kibővült hatáskörében meghatározott feladatainak csak akkor tud törvényesen eleget tenni, ha az általa kezelhető adatok körét és az adatforrást a törvény meghatározza. Ezért szükséges a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet, továbbá a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítása. Ezenkívül a javaslat biztosítja, hogy BM Központi Hivatal elsőfokú hatáskörben eljárva részt vegyen a járművezetői engedély kiadásában, ha az ügyfél a kérelmét közvetlenül a hivatalnál nyújtja be.
A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény alkalmazásának tapasztalatai alapján felmerült annak igénye, hogy a jogszabály kimondja: a daktiloszkópiai és fénykép-, valamint DNS-profilnyilvántartásba nem kell felvenni azt, akivel szemben a büntetőeljárás magánvádas eljárás keretében folyik. A törvény alapján a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásba a szándékos bűncselekmények, a DNS-profilnyilvántartásba pedig csak meghatározott szándékos bűncselekmények elkövetőit kell felvenni.
A törvény tartalmazza azt is, hogy az említett két nyilvántartásba felveendő személyekkel kapcsolatos adatokat az a nyomozóhatóság közli a nyilvántartás kezelőjével, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta. E bűncselekményeknek sajátos kategóriáját képezik a magánindítványra üldözendő deliktumok, közöttük is azok, amelyekkel kapcsolatban magánvádas eljárásnak van helye.
A büntetőeljárási törvény értelmében a magánvádas bűncselekmények elkövetőit nem a nyomozóhatóság, hanem a bíróság vonja eljárás alá. Mivel a bíróság nem nyomozóhatóság, a magánvádas bűncselekmények elkövetői nem kerülnek be a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásba. Jelenleg ezt a szabályt csak jogértelmezéssel lehet a törvény szövegéből levezetni.
A jogbiztonság követelménye azonban megkívánja azt, hogy a törvény külön jogértelmezést nem igénylő módon közvetítse ezt a jogalkotói szándékot. A javaslat ennek megfelelően egyértelműen tartalmazza, hogy sem a daktiloszkópiai és fénykép-, sem a DNS-profilnyilvántartásba nem kell felvenni azoknak a bűncselekményeknek az elkövetőit, akikkel szemben magánvádas eljárásnak van helye.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF és a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Igen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy Lamperth Mónika képviselő asszony, miután elmondta felszólalását, elment anélkül, hogy megvárta volna az általa felvetett problémákra a választ. Ha tényleg együttműködésre és párbeszédre, a polgárok érdekében való cselekvésre törekedne a gyakorlatban is, az úgy valósulhatna meg, ha a válaszomat talán meghallgatná.
Azt gondolom, az okmányirodák működésével kapcsolatban akkor járunk el helyesen, ha a tényekre hagyatkozunk. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném elmondani, hogy 2000. január 1-jén 152 magyar településen - ahol rendőrkapitányságok működnek - indult okmányiroda. A mai napig 419 ezer személyazonosító igazolványt és 1 millió 90 ezer lakcímigazolványt adott ki a 152 okmányiroda; ez 1,5 millió új okmányt jelent. A kezdeti nehézségek ellenére január második felétől az okmányirodák működésével kapcsolatban ténylegesen nem merült fel probléma. Elmondom a tisztelt Háznak, hogy nagyon sok település megkereste a Belügyminisztériumot azzal, hogy ahol eddig még nem működött okmányiroda, szeretnének okmányirodát indítani. Visszatérve az előző gondolatra azt is szeretném elmondani, hogy a Belügyminisztérium szerződést kötött az illető önkormányzatokkal, és a minisztérium teljes mértékben teljesítette az ezekben a szerződésekben vállalt kötelezettséget mind a pénzügyi, mind pedig a dologi teljesítés tekintetében.
Folytatva a sort tehát tovább bővül, több mint száz új okmányiroda lesz Magyarországon, ezek folyamatosan kerülnek kiépítésre. Az érintett önkormányzatokkal a Belügyminisztérium szintén szerződést köt. Szeretném elmondani a tisztelt Ház előtt, hogy az új okmányirodák beindításának is biztosítva lesznek a feltételei, valamint azok a feltételek is biztosítva lesznek, amelyek a meglévő okmányirodák új feladatainak a teljesítését elősegítik. Gondolok most elsősorban a vállalkozói igazolványra, amely november 1-jétől jelent új feladatot a már működő okmányirodáknak, illetve 2001. január 1-jétől a közlekedési okmányok kiadására.
Ahogy a törvényjavaslat expozéjában is elmondtam, az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve a Belügyminisztérium központi okmányirodát hoz létre, hogy azok a polgárok is, akik itt nyújtják be kérelmüket, gyorsan új okmányokhoz jussanak. Ez arra az esetre is megfelelő biztonságot jelent, ha esetleg az önkormányzati okmányirodák nem bírnák teljes mértékben a megterhelést. Ezek a feltételek garantálják azt, hogy 2001. január 1-jétől a közlekedési okmányokat is ki tudják adni az okmányirodák.
Azt kérem a tisztelt ellenzéki képviselő uraktól és úrhölgyektől, hogy a tényekre támaszkodjanak, illetőleg bízzanak abban, hogy az okmányirodák 2001. január 1-jétől a polgárok érdekében - ezt szeretném aláhúzni - megfelelően ki tudják adni az okmányokat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat előkészítése során - ugyanúgy, mint az előbbi törvényjavaslat előkészítése során is - hatpárti tárgyalásokat kezdeményezett és folytatott le a Belügyminisztérium, és a hatpárti tárgyalások során elhangzott javaslatokat is figyelembe véve nyújtottuk be a törvényjavaslatot.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi módosítás célja az útiokmány-kiadási és -nyilvántartási eljárás pontosabb szabályozása és az adatszolgáltatás adatvédelmi garanciákkal történő megerősítése. A törvény eddig nem rendelkezett a szülői felügyelet megszűnése, szünetelése esetében teendő intézkedésekről. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szülői felügyeleti jog megszűnése esetén a kiskorú úti okmányát az útlevélhatóság visszavonja, ha az okmányt a szülői felügyelet gyakorlására jogosulttá váló személynek a másik szülő nem adta át.
A törvényjavaslat pontosítja az útiokmány-nyilvántartás adattartalmát, megvalósítja a külföldre utazásban korlátozottak, illetőleg az érvénytelen úti okmánnyal rendelkezők adataihoz való közvetlen hozzáférést a határőrség részére. Ezáltal lehetővé válik az okmányhasználat jogszerűségének gyors ellenőrzése, illetőleg a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása.
A személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban lehetővé válik, hogy a személyazonosság megállapítása érdekében az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a szükséges adatokat átadja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás részére.
A politikai egyeztetés 2000. május 15-én alapvetően támogatásáról biztosította az előterjesztést. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a tervezetben foglaltakat csak a személyazonosító jel belső azonosítóként történő használata miatt kifogásolta, emiatt a tervezetből a személyazonosító használatával összefüggő módosítások kimaradtak.
(18.40)
Az adatszolgáltatás körében a törvényjavaslat az adatkör pontosítása mellett javaslatot tesz arra is, hogy a jövőben az adatszolgáltatásért, ahogyan az a személyazonosításra alkalmas más okmányok, illetve nyilvántartások esetében is megvalósult, igazgatási szolgáltatási díjat kelljen fizetni. A javaslat az igazgatási szolgáltatási díj mértékének rendeletben történő meghatározására a belügyminisztert és a pénzügyminisztert együttesen hatalmazza fel.
Fontos szabály, hogy a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevelek esetében az adatszolgáltatást csak a Külügyminisztérium mint útlevélhatóság teljesítheti. Ezzel kizárható a nyilvántartásból való illetéktelen adatlekérdezés, illetőleg az, hogy az adatszolgáltatás során a nemzetbiztonságot veszélyeztető adathozzáférés történjen.
A törvényjavaslattal jogharmonizációs kötelezettséget is teljesítünk. A törvényjavaslat elfogadása esetén megfelelünk az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szóló európai uniós irányelvben foglaltaknak.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.
Köszönöm figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni az általános vitában elhangzott támogató nyilatkozatokat a törvényjavaslat elfogadása érdekében. Azt gondolom, hogy a hatpárti egyeztetés során fölvetett javaslatokat a belügyminisztériumi előterjesztés magában foglalta és az egyetértés szerint - úgy, ahogy több képviselő úr ezt rögzítette - tartalmazza.
Én bízom abban, hogy a részletes vitát követő határozathozatal során a szükséges többséget a törvényjavaslat megszerzi, és a parlament azt elfogadja.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Fenyvessy Zoltán képviselő úr azt mondta, hogy igen nagy bajban van a rendőrség. Szeretném elmondani a tisztelt Országgyűlésnek, hogy bár a rendőrség feszített pénzügyi feltételek között végzi egyre eredményesebben a tevékenységét, de az nem felel meg a valóságnak, hogy nagy bajban lenne. Természetesen minden többlettámogatást, ami a költségvetés jelenlegi kondícióin túlmutat, a rendőrség kellő módon tudna felhasználni, de a pontosság és a pontos tájékoztatás érdekében szeretném elmondani, hogy képviselő úrnak ez a kijelentése nem felel meg a valóságnak.
Köszönöm a figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Őszinte örömmel hallottam napirend utáni felszólalását, ami lehetőséget ad számomra, hogy több, a fogyatékosok támogatására született törvény kapcsán felmerült kérdést is tisztázzunk.
A legfontosabb, hogy a törvény a fogyatékos emberek helyzetének általános érvényű javítása és támogatása mellett lehetőséget ad az ön által is lényegében kiemelt fogyatékossági támogatásra. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 vagy 80 százaléka. A törvényből adódóan a fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki a vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Mint az ön szavaiból is kiderült, a vakok és csökkentlátók egy része éppen abba a körbe tartozik, akiknek állapota eleve olyan súlyos, hogy már részesülnek járadékban. Ők nem kell, hogy a felvetésben kifogásolt procedúrán megjelenjenek, részt vegyenek.
Szeretném megjegyezni, hogy magára a fogyatékossági vizsgálatra éppen azért kell a háziorvos által kiállított orvosi beutalóval megjelenni, mert a háziorvos, ismerve mind a rendelet szabályait, mind pedig betegei aktuális egészségi állapotát, már az indulásnál ki tudja szűrni azokat a betegeket, akik valamilyen ok miatt biztosan nem jogosultak a támogatásra, és emiatt a vizsgálaton való megjelenésük is szükségtelen.
Tisztelt Országgyűlés! Természetesen tudjuk, hogy nagy számban fognak jelentkezni olyanok, akiknek az esetében csak orvos szakértői vizsgálat fog dönteni, de azt gondolom, a rendelkezésre álló idő erre elegendő lesz, a későbbiek során pedig a folyamatosság miatt is csökkenni fog az elbírálásra jelentkezők száma. Azt se feledjük, hogy a súlyos fogyatékosság nem csak egy szerv károsodása miatt értelmezhető, lehetséges, hogy valaki több betegség összes következménye miatt lesz súlyosan fogyatékos, aminek eldöntése az orvos szakértőkre tartozik.
Tisztelt Képviselő Úr! Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/3219. számú előterjesztést vitassa meg és fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a benyújtott törvényjavaslatot támogatja.
Köszönöm.
| Ülésnap | Felszólalás | Felszólalás dátuma | Felsz./videó idő | Napirendi pont |
|---|---|---|---|---|
| 170 | 422 | 2000.11.07. | 2:38 | 373-447 |
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezen a késői órán is, azt gondolom, nem haszontalan, ha a tisztelt Házat tájékoztatom arról, hogy a kormány ez év július 2-án az új céltámogatásokról hozott döntésében úgy rendelkezett, hogy 103 milliárd forint értékű új szennyvízberuházás - amely szennyvízcsatorna-építést és tisztítómű-építést foglal magában - indulhat meg, amiből több mint 60 milliárd forint az állami támogatás.
Szeretném elmondani, hogy ilyen nagyságrendű szennyvízcsatorna-építés, mióta a cél- és címzett támogatási rendszer működik, ebben az országban még nem indult. És ha hozzávesszük ehhez a képviselő úr által tett önálló indítványnak azon hatását, hogy ezeket a befagyott beruházásokat kimozdítja, és a parlament kedvező döntése esetén - amit én ezúton is tisztelettel kérek a tisztelt Háztól - lehetővé teszi, hogy ebből a közel 140 beruházásból a lehető legtöbb befejeződjön, egyrészt a közpénzekből, másrészt pedig az érintett önkormányzatok hozzájárulásával, a képviselő úr által precízen kimunkált és beterjesztett döntési mechanizmus volna szükséges garanciák beépítésével, akkor, azt gondolom, a politikát, a politikumot nyugodtan félre lehet tenni úgy, ahogy több képviselőtársam a kormánypárti oldalról megtette. Hiszen ezek a beruházások, ezek a befejezések nem a politikumot, a politikai szférát szolgálják, hanem az adott településen élő polgárok érdekeit, nevezetesen azt, hogy ezek a közművek végre kiépülnek, és végre ezek a beruházások befejeződhetnek.
Én szeretném itt is megerősíteni, a tisztelt Ház előtt, hogy a kormány támogatja ezt az önálló képviselői indítvány formájában benyújtott törvényjavaslatot, hiszen, úgy gondoljuk, ez egy érdemi előrelépés lesz az érintett szennyvízcsatorna-beruházások befejezése, illetőleg a címzett támogatások vonatkozásában pedig a két kórházberuházás megvalósulása felé. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény tartalmazza a külföldre utazást korlátozó rendelkezéseket. A törvény 16. és 19. §-a felsorolja azokat az eseteket, amikor magyar állampolgárok nem utazhatnak külföldre. A külföldre utazás korlátozása csak az előbb említett jogszabály alapján lehetséges. Ezen túlmenően a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 99/D. §-a úti okmány elvétele címen tartalmaz kényszerintézkedést. Ezen rendelkezés kimondja, hogy kötelező elvenni az úti okmányt, ha a terhelt előzetes letartóztatását, kényszergyógykezelését vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. Mérlegelésen alapuló döntést tesz lehetővé a törvény az ügyész, illetve a bíróság számára, ha olyan bűncselekmény miatt folyik eljárás, amelyre a törvény három évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel el, és az elvétel a terhelt eljárási cselekménynél való jelenlétének biztosítása végett indokolt.
A konkrét ügyre vonatkozó kérdésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ön által megnevezett és megkérdezett személy neve felmerült az APEH Bűnügyi Igazgatóságán folytatott egyik nyomozás során, azonban gyanúsítottként az ügybe eddig nem vonták be. Egy másik ügyben korábban folyt ellene nyomozás, azonban azt már befejezték.
Tudomásom szerint, tisztelt képviselő úr, jelenleg az ön által megkérdezett személy ellen rendőri nyomozó hatóság büntetőeljárást nem folytat. Míg nevezett személy bűnössége be nem bizonyosodik, csak találgatni lehet. A konkrét válaszokat nem én, hanem az ügyet érdemben lezáró hatóság vagy bíróság tudja megadni.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha kíváncsiak a viszontválaszomra, nagyon röviden annyit szeretnék hozzátenni a korábban elmondott válaszomhoz, hogy sem ebben az ügyben, sem más ügyben a rendőrség passzivitásáról nem beszélhetünk.
Köszönöm szépen. (Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
(14.10)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által föltett kérdésekre válaszolva tájékoztatom önt és a tisztelt Házat, hogy Josip Tot horvát állampolgár útlevelét ismeretlen tettesek jogosulatlanul felhasználva Josip Tot néven több magyar gazdasági társaságban szereztek tulajdon- és irányítási jogot. Az írásszakértői vizsgálat megállapította, hogy a fenti cégek esetében több személy használta fel Josip Tot útlevelét. Nyomozás elrendelésére került sor közokirat-hamisítás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt. A megérkezett jogsegély adatai, a foganatosított eljárásjogi cselekmények alapján a büntetőeljárást vele szemben 2000. november 23-án megszüntették.
Kaya Ibrahim személyével összefüggésben megállapítható, hogy ismeretlen személy az ő adatainak és nevének felhasználásával 13 gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot. A cégek a bejelentett székhelyeken nem találhatók, számviteli adatszolgáltatási kötelezettséget nem teljesítenek, tartozásaik nem behajthatók.
Nyomozás elrendelésére került sor közokirat-hamisítás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás során szükségessé vált Kaya Ibrahim kihallgatása, melynek érdekében a magyar hatóságok jogsegély iránti kérelmet terjesztettek elő.
A jogsegélyre a hiteles magyar nyelvű választ a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2000. május 17-én megkapta. A vélemény kimondja, hogy bizonyossággal határos valószínűséggel aláírta a szerződéseket Kaya Ibrahim, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szakértő teljességgel megállapította volna azt, hogy az aláírás Kaya Ibrahimtól származik, ezért további pontosításokra volt szükség.
Ennek érdekében az eljáró szerv újabb jogsegélykérelmet terjesztett elő a Fővárosi Főügyészségre, amelyre a válasz még nem érkezett meg. Ezzel egyidejűleg felkértük a Külügyminisztériumot azon iratok eredeti példányainak beszerzésére, amelyek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kaya Ibrahim korábbi beutazásaival kapcsolatosak.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön "Mit kíván tenni annak érdekében, hogy az közvélemény megnyugtató választ kapjon Josip Tot és Kaya Ibrahim ügyében?" címmel tett föl azonnali kérdést. Azt gondolom, hogy az azonnal kérdés Házszabályban rögzített feltételei alapján én a legjobb tudásom és az ismereteim szerint készültem a válasz megadásával, és ennek alapján adtam meg a választ az ön kérdésére.
Képviselő úr, különben nem azonnali kérdésről, hanem találós kérdésről beszélhettünk volna (Közbeszólások az SZDSZ soraiból.), de a címből eredően a legtöbb információt igyekeztem megadni. Egyébként pedig ismételten szeretném elmondani önnek és a tisztelt Háznak, hogy a nyomozó hatóság a törvényben meghatározottak szerint mindent elkövet a bűncselekmény tényállásának teljes felderítésére, valamint az ismeretlen elkövető kilétének megállapítására. A büntetőeljárás fokozott ügyészi felügyelet mellett folyik, az eljáró szerv intézkedéseit az ügyészséggel egyeztetve, illetve annak utasításai alapján hajtja végre.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm az interpellációját, amelynek révén módot ad nekem arra, hogy a polgári kormány ezzel kapcsolatos intézkedéseit önnek és a tisztelt Háznak is ismertessem.
A polgári kormány első intézkedései között a Btk. módosításának kezdeményezésével a korábbi ittas járművezetés törvényi tényállását kiegészítette a bódult állapotban történő járművezetés tilalmával. A bódult állapot bizonyítása érdekében az új eszközök rendszeresítése megtörtént. Az első szállítmány megérkezése 2000. december közepén várható, a gyorstesztek kiosztására ezt követően kerül sor. A kábítószer fogyasztására utaló anyagokat a tesztek vizeletmintából mutatják ki. A mintavétel nem az intézkedés helyszínén, hanem zárt helyen, többnyire rendőrorvosi intézményben vagy egészségügyi intézetben történik.
A hatékony rendőri fellépés új ellenőrzési módszerek bevezetését, a tevékenység normatív szabályozását és a személyi állomány megfelelő képzését is megköveteli. Az országos rendőrfőkapitány utasításban szabályozta a járművezetői képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt lévő járművezetőkkel szemben alkalmazandó rendőri intézkedéseket.
Az egyes kábítószertípusok egymástól teljesen eltérő tüneteket eredményezhetnek, melyek helyszíni felismerése a képzettebb szakembereket is próba elé állítja. A belső norma melléklete tartalmazza azokat a releváns külső tüneteket és viselkedési formákat, amelyek megkönnyítik az egyes drogok fogyasztásának helyszíni felismerhetőségét. Az utasítás kiadása az új technikai eszközök beszerzésével egy időben megtörtént.
(15.40)
Az érintett rendőri állomány felkészítése folyamatosan történik. A drog elleni fellépés ismertetése az elmúlt időszak képzéseinek és továbbképzéseinek tematikájában már szerepelt. A közeljövőben a rendőrképzés állandó elemévé válik a bódult állapotban elkövetett járművezetés esetén alkalmazandó rendőri intézkedések elsajátítása.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt képviselő urat, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a megértését a múltkori válaszelmaradás miatt.
Ami az interpellációjában megfogalmazott kérdéseket illeti, a következőket szeretném az ön és a tisztelt Ház szíves tudomására hozni. Ha visszagondolunk az elmúlt esztendőkre, azt mondhatjuk, hogy az önkormányzati hivatásos tűzoltóságok technikai fejlesztésében jelentős előrelépés történt, hiszen az elmúlt időszakban 174 darab fecskendőt adtunk át mintegy 8,5 milliárd forint értékben az önkormányzati tűzoltóságok részére. Ez jelentős mértékben kedvezően befolyásolta a tűzoltóságok gépjárművel való ellátottságát.
A program következő része az a feladat, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokat különleges gépjárművekkel szereljük fel. E körbe tartozik az ön által kérdezett, magasból mentő gépjármű is. Ezek beszerzése sajnálatos módon nem történhet meg azonnal, hiszen ez jelentős pénzügyi kötelezettségvállalással jár. Eddig három ilyen gépjármű átadása történt meg költségvetési forrásból: egyet Budapesten, egyet Szegeden, egyet pedig Dunaújvárosban adtunk át.
Arra a kérdésre, mennyi idő szükséges ahhoz, hogy valamennyi, tízemeletes épülettel rendelkező település ilyen berendezést kapjon, azt tudom felelősséggel mondani, több éves fejlesztés szükséges, hogy valamennyi, magas épülettel rendelkező város hozzájuthasson ezekhez a magasból mentő eszközökhöz. A fejlesztés során figyelembe kell venni, hogy a mennyiségi növekedést megelőzően a szükséges amortizációs cseréket is végre tudjuk hajtani. Hároméves szakmai program keretében a különleges tűzoltó-gépjárművek közül hét darab magasból mentő eszköz beszerzésére kerülhet sor.
Ami pedig a második kérdését illeti, a Lada Niva terepjárók beszerzéséről a következőt szeretném tájékoztatásul elmondani. Ennek a forrása az orosz államadósság volt, tehát az orosz államadósság terhére érkeztek be a Belügyminisztériumhoz. A gépjárművek nyilvántartási értéke darabonként 3 millió 200 ezer forint. A megállapított nyilvántartási értéket befolyásolja az államadósság elszámolása során alkalmazott beszámítási mérték.
Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy ez a Lada Nivák beszerzése során kiemelkedően magas értékben került meghatározásra; a Magyarországon felmerült, üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek még növelték a nyilvántartási értéket. Ilyen volt a fogyasztási adó, a környezetvédelmi termékdíj, a szállítási díj és a tárolási díj.
Kérem a tisztelt képviselő urat, hogy a válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány támogatja a képviselői önálló indítványt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy héttel ezelőtt ugyanebben az időpontban ugyanezek a kérdések hangzottak el, és a ma elhangzott kérdésekre a következő választ szeretném adni.
A kérdésben szereplő ügyben ismeretlen tettesek ellen folytattak nyomozást, akik Josip Tot horvát állampolgár útlevelét felhasználva, Josip Tot néven több magyar gazdasági társaságban szereztek tulajdoni és irányítási jogot. (Bauer Tamás: Nem ez volt a kérdés!) Az ügyben adócsalás miatt nem folyt eljárás.
Ismételten csak arról tudom tájékoztatni, hogy írásszakértői vizsgálat bizonyítja, hogy Josip Tot útlevelét az üzletkötések alkalmával több személy használta fel, akiknek kilétét a nyomozás során megállapítani nem lehetett. (Közbeszólások az SZDSZ padsoraiból: Nem ez a kérdés!)
A Josip Tottal kapcsolatos ügyben közokirat-hamisítás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt folyt eljárás, amelyet a megérkezett jogsegély adatai, valamint a foganatosított eljárásjogi cselekmények alapján 2000. november 23-án megszüntettek. (Szalay Gábor: Kik szüntették meg?)
(14.20)
Szintén közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt került sor nyomozás elrendelésére a Kaya Ibrahimmal kapcsolatos ügyben ismeretlen tettesek ellen. (Bauer Tamás közbeszól.) A nyomozás során szükségessé vált Kaya Ibrahim kihallgatása, amelyre jogsegély keretében került sor. Mivel a szakértő teljes bizonyossággal nem tudta megállapítani, hogy a kérdéses aláírások tőle származnak, ezért további pontosításra van szükség, amelynek érdekében az eljáró szerv újabb jogsegélykérelmet terjesztett elő. A jogsegélykérelemre ez idáig válasz nem érkezett. Ezzel egy időben felkértük a Külügyminisztériumot a Kaya Ibrahim korábbi beutazásaival kapcsolatos iratok eredeti példányainak beszerzésére.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném tájékoztatni önt, hogy az ön által kérdezett ügyekben a büntetőeljárás fokozott ügyészi felügyelet mellett folyik, az eljáró szerv intézkedéseit az ügyészséggel egyeztetve, illetve annak utasításait végrehajtva látja el. A nyomozó hatóság célja a bűncselekmény tényállásának teljes kiderítése.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megnyugtatni önt és a mátranováki polgárokat is, hogy nem lesz Mátranovákból Chicago. Szeretném a tisztelt Házat emlékeztetni arra, hogy az elmúlt két évben 28 százalékkal - azaz több, mint 120 ezerrel - csökkent az országban az ismertté vált bűncselekmények száma. Minden bűncselekmény-főcsoportban olyan eredményeket értek el a rendőrök, amelyek - azt gondolom - önmagukért beszélnek.
A parlament előtt lévő kétéves költségvetés pedig jó garancia arra, hogy azokat a feltételeket - mind a bérek, mind a dologi kiadások vonatkozásában, természetesen a fejlesztésekkel együtt - biztosítsa, amelyek a rendőrség eredményes működéséhez szükségesek, különös tekintettel arra, hogy a kormány, a Belügyminisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság teljes mértékben eltökélt a vonatkozásban, hogy tovább csökkenjen ebben az országban az ismertté vált bűncselekmények száma.
Ami pedig a mátranováki esetet illeti, amit ön az azonnali kérdésében felemlített, ott valóban három olyan bűncselekmény történt, amiket ön említett. Az emberölések száma a korábbi egyről háromra emelkedett. Mind a három emberölés családi, ismerősi körből fakadó nézeteltérések miatt következett be, amelyek megelőzése szinte lehetetlen. A bűncselekmények elkövetésének felderítése évek óta jó színvonalú. A községben két éve önálló körzeti megbízott teljesít szolgálatot, munkáját rendszeresen segíti a közlekedésrendészeti szolgálat, valamint a megyei beavatkozó alosztály is. A mátranováki körzeti megbízotti székhely ellátásáról, fejlesztéséről a megyei rendőr-főkapitányság a területileg illetékes rendőrkapitányságon keresztül gondoskodik.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Mátranovákról beszélt az azonnali kérdés első részében, aztán Chicagoról, majd kitért egyéb ügyekre is. Szeretném önnek és a tisztelt Háznak is elmondani, hogy a rendőrség megtörte a bűnözés emelkedésének lendületét '98 őszétől kezdve, és az elmúlt két év eredményei azt bizonyítják, hogy csökkent a bűncselekmények száma, a rendőrség eredményeket ért el.
Arra kérném a tisztelt Házat, hogy a rendőrség érdekében benyújtott módosító indítványokat a költségvetés szavazása során önökkel együtt támogassák.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha rövid választ kívánnék adni, akkor azt mondanám, hogy igen, természetesen az ön által említett cégre is érvényesek a magyar építésügyi és hatósági előírások és szabályok.
A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal határozatát, amely a helyszíni szemle és az iratok ellenőrzése után megváltoztatta az elsőfokú határozatot, s elutasította a nevezett cég építésiengedély-kérelmét, valóban végre kell hajtani, annak érvényt kell szerezni. Szeretném biztosítani a képviselő urat, a Pilisi-medence polgárait, az ottani önkormányzatokat arról, hogy a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal ennek a döntésnek érvényt szerez. A képviselő úrnak pedig szeretném megköszönni, hogy itt, a parlamentben is szóvá tette ezt a kérdést.
Azt gondolom, a Pilisi-medence Magyarország egyik legszebb területe, olyan természeti értéke, amelyre nemcsak az ott lakóknak, hanem a hatóságoknak is vigyázniuk kell. Kérem a képviselő urat, hogy a jövőben is terjessze ki a figyelmét erre az ügyre. Bízom abban, hogy úgy, ahogy mondtam, a közigazgatási hivatal határozatának érvényt tudunk szerezni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Ennek az építési ügynek, amelyet ön kérdezett, tisztelt képviselő úr, az elfogulatlan intézése az adatok szerint nem várható el az elsőfokú építési hatóság jegyzőjétől, ezért a legcélravezetőbbnek az látszik, hogy a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője más építésügyi hatóságot jelöljön ki a további eljárás lefolytatására, s ennek az építési hatóságnak joga van az építkezés leállítására.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön által feltett kérdésekre az elhangzás sorrendjében kívánom a válaszokat megadni.
Az első kérdés: Grespik László a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjeként eljárva olyan döntést hozott, amellyel a Fővárosi Bíróság nem értett egyet, és őt új eljárásra utasította. Grespik László bíróság által helytelenített döntésének következménye tehát az, hogy az ügyet újólag el kell bírálni. (Dr. Kóródi Mária nevet. - Dr. Pető Iván közbeszól.)
A második kérdés: a budapesti Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2000. évi ellenőrzése szeptember 18-a és október 10-e között zajlott. Az ellenőrzés megállapításaiból kitűnően a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése, a bevándorlás engedélyezése, a Meixner-iskola ügye, a gazdálkodás szabályozottsága, ellenőrzöttsége, valamint a titkos ügyiratok kezelésének módja tárgykörökben tárt fel olyan tényeket és körülményeket, amelyeket javítani kell. Az ellenőrzésről készült összefoglaló jelentést a közigazgatási hivatal vezetője 2000. november 6-án vette át, amelyhez írásos észrevételeket tett, ennek minisztériumi feldolgozása folyamatban van. Amennyiben ez a feldolgozás megtörténik, akkor születhet döntés arról, hogy a feltárt hibák és hiányosságok megszüntetése milyen módon lehetséges.
Ami pedig a harmadik kérdését illeti, arra az a válaszom, hogy bízunk abban, hogy Grespik László hivatalvezető úr jövőbeni tevékenysége elsősorban szakmai tevékenységi körökre terjed ki, és a közszereplése háttérbe szorul.
Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék köszönetet mondani a tisztelt Háznak a törvényjavaslat tárgyalása során kifejtett támogatásért. Úgy gondolom, hogy ennek elfogadása újabb nagy lépést jelent a korszerű, ügyfélcentrikus polgári közigazgatás megteremtése felé. Az ügyfelek 259 okmányirodában, azaz minden városban és Budapest minden kerületében intézhetik ügyeiket. Ezenfelül 2001. január 1-től Budapesten központi okmányiroda kezdi meg működését. A jelenleg meglévő okmányirodák létszámának bővítését is lehetővé teszik a 2001-re tervezett források. A tervek szerint az ügyintézői létszám mintegy 700 fővel emelkedik.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot szavazatával támogassa és fogadja el. Köszönöm figyelmüket.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat benyújtását megelőző hatpárti politikai egyeztetéseken, majd a törvényjavaslat általános és részletes vitája során több indítvány hangzott el a törvényjavaslat mellett és a törvényjavaslat néhány rendelkezése ellen. Egy kérdésben azonban minden megszólaló egyetértett: a közutakon tapasztalható állapotokon, a közlekedési morálon változtatni kell.
Az is érződött a vitában, tisztelt Országgyűlés, hogy a benyújtott törvényjavaslat jelentős eszköz erre a változtatásra, és ennek elfogadása esetén jelentős lépést tehetünk a közlekedési morál javítása érdekében, ennek következtében nyilvánvalóan a közlekedők biztonsága érdekében is. Hiszen az adatok azt mutatják, hogy egy átlagos magyar falunyi népesség hal meg évente a közutakon, s az általános és a részletes vitában is elhangzott, hogy a parlamenti képviselőcsoportok készek arra, hogy ezen az állapoton a maguk módján változtassanak, illetve ehhez segítséget nyújtsanak.
Elhangzott az is, hogy a közúti közlekedési előéleti pontrendszer társadalmi fogadókészségéről készített tanulmány azt igazolja, hogy a lakosság túlnyomó többsége megérti és szükségesnek tartja a pontrendszer bevezetését.
A törvényjavaslat hatpárti egyeztetésével született megállapodásnak megfelelően a kormány támogatja azt a módosító indítványt, hogy a pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekményeket és szabálysértéseket a törvény melléklete tartalmazza. Továbbá támogatja a kormány azt a javaslatot is, hogy a pontrendszer közlekedésbiztonságra gyakorolt hatását folyamatosan vizsgálni kell, és a tapasztalatokról az Országgyűlés kapjon tájékoztatást. Ezek azok a garanciák, amelyekkel biztosítani lehet, hogy a közlekedés biztonságára fokozottan veszélyes cselekmények kerüljenek a pontrendszerbe kellően súlyozott mértékű pontok megállapítása mellett.
(18.00)
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosításokkal fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretnék köszönetet mondani önnek azért, hogy lehetőséget ad napirend előtti felszólalásával (Közbeszólások az MSZP soraiból: Azonnali kérdés!) nekem arra, hogy a kormány nevében a tisztelt Ház előtt ezúton is köszönetet mondjak annak a több ezer önkéntes tűzoltónak, akik áldozatos munkával vesznek részt a tűzoltási és mentési tevékenységekben.
Úgy, ahogy ön mondta, 2000. december 1-jén lépett hatályba a belügyminiszter rendelete, amely a kormány szándékainak megfelelően szigorította és pontosította a megkülönböztető hang- és fényjelzések használatáról szóló szabályokat. Mint azt a tisztelt Ház is figyelemmel kísérte, széles körű társadalmi támogatottságot élvezett a kormány azon törekvése, hogy ezeket a szabályokat szigorítani és pontosítani kell. Hiszen az 1996-os belügyminiszteri rendelet nem érte el célját, és sok olyan helyzetet idézett elő, amelyről a tisztelt Ház is tudomást szerzett.
Visszatérve az önkéntes tűzoltóság és az önkéntes tűzoltók részére adandó megkülönböztető jelzésre, azt gondolom, hogy elsősorban a részükre rendelkezésre álló eszközparkot kell felülvizsgálni, tehát azt, hogy milyen eszközökkel tudnak részt venni a tűzoltási és mentési feladatokban. Ezt a felülvizsgálatot a Belügyminisztérium munkatársai el fogják végezni. Úgy gondolom, hogy ennek a javításával, az eszközpark fejlesztésével még inkább hatékonyan tudnak az önkéntes tűzoltók a polgárok érdekében a tűzoltási és mentési munkákban részt venni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Az eszközpark felülvizsgálata mellett a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai vizsgálni fogják majd az önkéntes tűzoltó-egyesületek által végzett beavatkozások számát, hatékonyságát, feltételeit. Ennek során vizsgálni fogjuk azt, hogy esetleg milyen módon lenne indokolt a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata, és a vizsgálat eredményeképpen vissza fogunk térni erre a kérdésre.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdéseire a következő választ szeretném adni.
Az ön által kérdezett személy, a miniszterelnök úr tanácsadója részére az akkor hatályos BM-rendelet szerint az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság igazgatásrendészeti főosztálya adta ki az engedélyt. Tehát a BM-rendeletben rögzített hatóság adta ki az engedélyt. Itt ebben az esetben, de más esetben sem történt hatáskörelvonás, hiszen a jogszabályban rögzített szerv volt az engedélyező.
Szeretném tájékoztatni önt arról is, hogy a szóban forgó engedélyt október 2-án kapta meg, és november 28-án kérte az engedély visszavonását a kiadó igazgatásrendészeti főosztálytól.
Ami a legfőbb ügyész úr helyettesének hivatali gépjárműveire kért megkülönböztető jelzés engedélyezése tárgyában 2000. október 17-én benyújtott fellebbezés sorsát illeti, szeretném tájékoztatni önt, hogy azt november 7-én a legfőbb ügyész úr visszavonta, így az elsőfokú, a kérelmet elutasító határozat jogerőre emelkedett.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném elmondani önnek - és majd a konkrét listát is elő fogom terjeszteni -, hogy '94 és '98 között sokkal több kék lámpa kiadására került sor, mint '98 után. (Dr. Kis Zoltán: Ne beszélj már! '96-ban mindenkitől visszavonták! - Dr. Kóródi Mária: Nem igaz!) Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormánynak a hivatalba lépése óta eltökélt szándéka volt a szabályok módosítása, szigorítása. Ez december 1-jével megtörtént, és bízom abban, hogy ez a szabályozás sokkal jobban szolgálja a polgárok érdekeit, mint az önök által hozott 1996-os.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön pontatlanul idézett egy adatot, hogy mindig elutasító a válasz. Szeretném tájékoztatni önt és a tisztelt Házat, hogy 2000. július 1-je és 2000. október 25-e között a Fővárosi Közigazgatási Hivatal 230 ilyen ügyet bírált el, amelynek során 152 esetben engedélyező határozatot hozott, és 78 esetben volt elutasító a határozat. Tehát döntő többségben vagy az esetek nagy többségében engedélyezte a külföldiek ingatlanszerzését.
Ami pedig ezt a jogi helyzetet illeti, engedje meg nekem, hogy elmondjam, hogy ezt a helyzetet a 7/1996. (I.8.) számú kormányrendelet hozta létre, hiszen úgy, ahogy ön is mondta, ez az 1. § (4) bekezdés mérlegelési jogkört biztosít a hivatalvezető részére. Ez önmagában nem is okozna gondot, de a mérlegelési szempontokat nem határozza meg ez a jogszabály. Tehát arról van szó, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője és minden közigazgatási hivatal vezetője egyébként úgy hoz határozatot, hogy a jogszabály - amely egyébként 1996-ban született - a mérlegelési szempontokat nem határozza meg.
Ami pedig azt illeti, hogy 1999-ben a közigazgatási hivatalok 1640 határozatát támadták meg bíróság előtt, tehát egy közigazgatási hivatalra átlagosan 85, bíróság előtt megtámadott határozat jutott, szeretném felhívni a figyelmét, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője által hozott határozatokat két esetben támadták meg a bíróság előtt, illetőleg a bíróságok két esetben hoztak olyan végzést, amit ön említ.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kézi lőfegyverekről, lőszerekről és a lőterekről szóló szabályokat a jelenleg hatályos 115/1991. kormányrendelet tartalmazza. Ez határozza meg többek között, ennek az V. fejezete a lőterek létesítésére vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében lőtér építésének engedélyezése során a rendőrség az építési hatóság szakhatóságaként, az üzembe helyezésre irányuló eljárás során pedig az építési hatóság a rendőrség szakhatóságaként működik közre.
A Budapest II. kerületi önkormányzat építési és műszaki osztálya a kérdéses ingatlan területének vonatkozásában nem adott ki lőtér építésére engedélyt. Az engedélyezési eljárás során sem az építésre, sem az üzemeltetésre vonatkozóan a rendőrséget mint szakhatóságot a fenti építésügyi hatóság nem kereste meg.
A kormányrendelet szerint lőtér létesítése és üzemeltetése jogi személy vagy azon magyar állampolgár, illetve állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi részére engedélyezhető, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik e tevékenységhez. Ennek értelmében magánszemély részére lőtér létesítése nem engedélyezhető. Ezen a készülő jogszabály, amelyet hamarosan a tisztelt Ház tárgyalni fog, sem kíván változtatni.
A környék polgárainak is bízniuk kell a közigazgatásban, hiszen a törvények mindenkire, így az ön által említett építtetőre is vonatkoznak. Bízom abban, hogy a parlament előtt lévő új törvényjavaslat alapján az ilyen és ehhez hasonló helyzetek még egyértelműbben és gyorsabban rendezhetők.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném megnyugtatni önt és a környék lakóit is, hogy minden alappal bízhatnak a hatósági eljárásban, abban, hogy a hatóság az érintett polgár jogkövető magatartásának elmaradása ellenére biztosítani fogja a hatályos jogszabályok - jelen esetben a 115/1991. számú kormányrendeletben foglalt szabályok - végrehajtását. Arra kérem önt és a tisztelt Házat, hogy a hamarosan a Ház elé kerülő törvényjavaslatot támogassák és fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bevezetésként szeretném rögzíteni, mindenképpen kívánatosnak tartjuk, hogy a sziget jelenlegi hasznosítási formája alapvetően ne változzon.
A jelenlegi helyzet megértéséhez vissza kell mennünk 1989-90-re. Az 1990. évi LXV. törvény, tehát az Ötv., illetőleg az önkormányzati vagyonjuttatási törvény, a '91. évi XXXIII. törvény rendelkezéseiből következően a Fővárosi Önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzett kezelővel nem rendelkező ingatlanból megkapta azt a tulajdoni hányadot, amelyet a jogelődjei tartottak fenn, és amely önkormányzati feladatok ellátására szolgál. Nem kaphatta meg a sporttelepeket, amelyek állami tulajdonban maradtak, valamint a Casino kertjét, mint vendéglátásra szolgáló területet. Ezzel együtt a Fővárosi Önkormányzat túlnyomó hányadban lett tulajdonos.
Az osztatlan közös tulajdon 1989-90-ben jött létre, az addig állami vállalat gazdasági társasággá történő átalakulásával. Így alakult ki az a helyzet, hogy a föld tulajdonjoga a magyar államé, a felépítmény tulajdonjoga viszont egy gazdasági társaságé. Ebbe a tulajdoni közösségbe lépett be a Fővárosi Önkormányzat, amikor megszerezte a túlnyomó többségű tulajdoni hányadát. A kérdéses terület a sziget 0,57 százalékát teszi ki. A Fővárosi Önkormányzat a szigetnek és az érintett ingatlannak is több mint 90 százalékban a tulajdonosa. Ez azt jelenti, hogy nélküle semmiféle változás nem történhet, sem a tulajdonosi szerkezetben, sem pedig a használat módjában. Többségi tulajdonosként ugyanis bármilyen, számára kedvezőtlennek tűnő elképzelés megvalósítását meg tudja akadályozni, végső soron pedig élhet a tulajdonostársat megillető elővásárlási jogával. Ezenfelül pedig még hatósági eszközök is rendelkezésre állnak.
A Belügyminisztériumnak nincs további lehetősége a sziget közösségi tulajdonban tartására, erre a Fővárosi Önkormányzatnak van módja és lehetősége, szem előtt tartva természetesen azt, hogy a hatályos alkotmány nem ismeri el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) bizonyos tulajdoni formák felsőbb- vagy alsóbbrendűségét. Azt azonban mindenképpen megígérhetem, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít...
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: ...a sziget hasznosításának további alakulására. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Legelőször is válaszolnék a kérdése címében feltett kérdésre, amelyre a válaszom egyértelműen az, hogy a segélyhívó rendszer nem kiált segítségért, hiszen az mindenki számára elérhető.
Ezenkívül az európai követelményeknek is megfelelő, egységes segélyhívószám, a 112 bevezetése is megtörtént. Díjmentes a hívó fél számára a mentők 104, a tűzoltók 105, a rendőrség 107 és az egységes segélyhívó 112 hívása. A hatályos jogszabályok szerint nem kell belépési díjat fizetni azokért a szolgáltatás-hozzáférési pontokért, amelyet a mentők, a rendőrség, a tűzoltóság speciális segélyhívószámokon kezdeményezett segélykérés célba juttatásához, továbbá a nyilvános segélyhívó berendezések céljára szolgáló helyi összeköttetésekhez létesítenek.
Valóban igaz, hogy a távközlési hálózatok előfizetési díját az előbb ön által említett szervezetek fizetik. Kormányzati szervekkel történő egyeztetés alapján az előfizetői díj összegéből a legnagyobb szolgáltató, a Matáv Rt. valamennyi segélyhívást fogadó szerv részére 20 százalék kedvezményt biztosít, annak ellenére, hogy erre jogszabályi kötelezettség nincs.
A kérdés rendezése alapos, körültekintő vizsgálat nélkül nem lehetséges, az érintett kormányzati szervek a szolgáltatók bevonásával egyeztetnek, ugyanakkor jogos a szolgáltató azon igénye, hogy a fenntartással és a működéssel kapcsolatos költségei megtérüljenek. Az egyeztetések lezárása után lesz látható, hogy milyen jogi háttér megteremtése szükséges.
Köszönöm kérdését, hogy erről a problémáról beszélhettem. Köszönöm. (Taps a Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Ország-gyűlést, hogy a tárgybani határozati javaslatot fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki oldalon Hack Péter, Bauer Tamás, illetőleg Csabai Lászlóné képviselők több alkalommal is jelezték, hogy úgymond számukra nem egyértelmű az, hogy a törvényjavaslat vonatkozásában a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kire terjed ki.
Ezzel kapcsolatban szeretném tájékoztatni a képviselőket és a tisztelt Házat is, illetve szeretném elmondani, hogy a kormány kész a párbeszédre az ellenzékkel ebben a kérdésben, de úgy nagyon nehéz párbeszédet folytatni, hogy az ellenzéki képviselők kilövik a nyilaikat a törvényjavaslatra, megteszik a támadásaikat, majd a képviselőházból távoznak, és a kormány képviselőjének a véleményét nem hallgatják meg.
Az érdemre térve szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslat 22/A. §-a egyértelműen és világosan meghatározza, hogy a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a (7) és (8) bekezdésben meghatározott köztisztviselő, a vele közös háztartásában élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz.
A (7), illetőleg a (8) bekezdés egzakt módon felsorolja azokat a köztisztviselőket, akikre ez a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a törvényjavaslat szerint kiterjed, ha ezt a parlament elfogadja. Én ezt most nem akarom elmondani, de a 22/A. § (7) bekezdése a)-tól h) pontig terjedően határozza meg, majd úgy rendelkezik, hogy az e)-h) pontokban meghatározott feltételek alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend mellékletében kell feltüntetni. Tehát azt gondolom, hogy egzakt módon meg van ez határozva a törvényjavaslatban.
Szeretném a tisztelt Házat és a nyilvánosságot is tájékoztatni arról, hogy mintegy 45 ezer köztisztviselőre és mintegy 4 ezer rendvédelmi, a Hszt. hatálya alá tartozó személyre terjedne ez ki.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm önnek, hogy - ahogy ön fogalmazott - ezeknek a hétköznapi hősöknek a mindennapjairól esik szó itt a tisztelt Házban. Azt gondolom, hogy mindenképpen megilleti őket az az elismerés és az az elismertség, amelyet ön a szavaiban és kérdéseiben megfogalmazott.
Úgy gondolom, hogy határozott igennel tudok válaszolni az azonnali kérdésére, hiszen a kormánynak az a határozott szándéka, hogy még inkább kiterjessze ezeket a szabályokat, ezt a szociális ellátó rendszert, amely jelenleg is működik és az ön által helyesen megfogalmazott rendeletben rögzített szabályok szerint működik. De szeretném azt is aláhúzni, a kormány arra is törekszik, hogy szűkítse azon kockázati tényezők körét, amelyek tragikus események okozóivá válhatnak a jövőt illetően.
Ami pedig a jelenlegi szabályokat illeti, engedje meg, hogy utaljak arra, a hivatásos állomány részére évek óta, ahogy ön is említette, csoportos életbiztosítást kötünk, a balesetből származó maradandó rokkantság esetén a biztosítottak az általános ellátáson kívül jelentős anyagi támogatásban részesülnek. Költségvetési forrásaink függvényében igyekszünk egyre bővíteni az ellátások körét. Ez év elejétől a belügyminiszter a tanulmányi eredménytől függően támogatást biztosít a szolgálati kötelmekkel összefüggésben elhunytak árvái részére egyetemi-főiskolai tanulmányaik során.
Szeretnék utalni arra a vitára, amely a Házban a délelőtt folyamán zajlott a köztisztviselői törvény módosítása tárgyában. A hivatásos állományúak elismerését a kormány azzal is szeretné kifejezni, hogy a Ktv. illetményrendszerét a Hszt. hatálya alá tartozó személyekre is kiterjeszti.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék ígéretet tenni önnek arra, hogy a kormányzati szándékoknak megfelelően a jövőben még inkább kiterjesztjük azoknak az ellátásoknak a körét, amelyek az ilyen személyeket, illetve családtagjaikat, hozzátartozóikat megilleti.
A jövőben is szívesen számot adok arról, hogy a kormány ebben a kérdésben mit tett. Szeretném egyben felhívni a figyelmet arra, hogy a törvény jelenleg is kiemelten kezeli az özvegyet, az élettársat, az árvát, a szülőt, biztosítja az emelt szintű özvegyi nyugdíjat, a kiemelt árvaellátást, a szülőknek pedig alanyi jogon járó szülői nyugdíjat biztosít. Ezen túlmenően az ön által kért ellátási forma kiterjesztését, illetőleg értékállóságát is szeretnénk biztosítani.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Valóban, úgy, ahogy ön is említette, a jelenlegi napokban zajlik az önkormányzati költségvetések elfogadásának véghajrája, illetve a legtöbb önkormányzat már elfogadta a 2001. évre, illetőleg van olyan önkormányzat, ahol kétéves költségvetést fogadtak el, tehát a 2001. és 2002. évre szóló költségvetést is.
Én néhány számot mondanék önnek és a tisztelt Háznak is, amivel azt tudom bizonyítani, hogy a parlament által az elmúlt év december 19-én elfogadott 2001. és 2002. évi költségvetés olyan jövedelempozíciót biztosít a magyar önkormányzatok számára, amely a 2001. év vonatkozásában a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokat országos átlagban 13,4 százalékkal növeli. Ez konkrét számot tekintve 792 milliárd 874 millió forintot biztosít az önkormányzatoknak, 2002 vonatkozásában pedig 871 milliárd 122 millió forintot; ez pedig a 2001. évihez képest 9,3 százalékos emelés. Ez alapvetően két tételből tevődik össze: egyrészt a normatívákból, másrészt pedig az átengedett szja-ból, hogy az inflációhoz képest reálértékben nőni fog 2001-ben és 2002-ben az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrása.
Ezen túlmenően szeretnék még említést tenni a fejlesztési célú támogatások növeléséről. Ez a címzett és céltámogatások vonatkozásában a 2000. évi 52,3 milliárd forinttal szemben 62,3 milliárd forintos támogatást jelent, tehát több mint 10 milliárd forinttal és az évi inflációt meghaladó mértékben növeli a támogatást a parlament által elfogadott költségvetés.
Én egyébként az országban járva-kelve azt tapasztaltam, hogy alapvetően bizakodó légkörben zajlottak ezek a költségvetési tárgyalások és a költségvetés elfogadása.
A konkrét kérdéseire szeretnék válaszolni. Azt gondolom, nagyon helyes cél volt, hogy a kormány a kétszer egyéves költségvetésben a közszférában dolgozók bérfejlesztését preferálta, és az átlagos 2001. évi 8,75 százalékos emelésen túlmenően a pedagógusoknak, az egészségügyi dolgozóknak, a szociális ágazatban dolgozóknak év közben még ezen túlmenően kiemelt bérfejlesztést biztosít. Az ehhez szükséges költségvetési forrásokat a központi költségvetés biztosította.
Nem írt elő tudomásom szerint a parlament - tiszteletben tartva az önkormányzatok autonómiáját - 2 százalékos létszámleépítést, hiszen ezt nem is tehette volna meg, de nem is volt ilyen szándéka; ilyen ajánlás fogalmazódott meg.
Ami pedig a harmadik kérdését illeti, tehát az eszközjegyzék visszavonását: nem tudunk arról sem, hogy ilyen feltételhez lenne kötve a bérfejlesztés. Ezt az Oktatási Minisztérium államtitkára megerősítheti vagy meg is erősítette. (Folyamatos zaj.)
Ami pedig az önkormányzatok által felvetődött kérdéseket illeti: én azt el tudom képzelni, hogy minden önkormányzatnál fordulhat elő olyan szituáció, hogy egy adott fejlesztést nem biztos, hogy az adott évben meg tudnak valósítani, illetve nem minden fejlesztést tudnak megvalósítani. De én azt gondolom, hogy pontosan az önkormányzati autonómiának, az önkormányzati szabadságnak a lényege az, hogy a helyi képviselő-testületek saját maguk dönthetik el, hogy mi a fontos vagy mi a fontosabb, és az adott évben mit támogatnak.
Én bízom abban, hogy képviselő úr el tudja fogadni a válaszomat. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a Kisgazdapárt soraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyeim és Uraim! Remélem, a képviselő úr is egyetért velem abban, ha az utolsó kérdésére úgy válaszolok, ön se vitatja, hogy, hála istennek, jogállamban élünk és nem kiskirályságban. Köszönöm önnek, hogy ezt a régóta húzódó problémát a tisztelt Ház falai között, az interpellációjában feltett kérdése során is megemlítette.
Az ön által említett Eger környéki szőlősgazdák problémája nem ismeretlen a Belügyminisztérium előtt, bár az interpellációjában említett jegyző szerepe igen csekély az ügy megoldásában, mivel a jogszerű lehetőségei is igen korlátozottak. A földkijelölési és -kiadási ügyben első fokon a földművelésügyi hivatal hoz határozatot. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint a határozat végrehajtását ennek a szervnek kell elrendelnie.
A birtokvédelmi eljárás nem alkalmas eszköz arra, hogy egy másik szerv által hozott határozatot végrehajtson. A birtokvédelem során a jegyző szerepe nem az igazságszolgáltatás, csupán a birtokban lévőt részesítheti védelemben. Mindaddig köteles birtokvédelemben részesíteni a birtokban lévőket, amíg a birtoklás ténylegesen fennáll. A jegyző nem vizsgálhatja a birtokláshoz való jogosultságot, erre - a birtokvédelmet biztosító határozat ellen előterjesztett kereset alapján - a bíróság jogosult. A jegyző a határozatában felhívta az ügyben érintettek figyelmét, így az új tulajdonosok, a birtoklásra jogosultak értesülhettek erről a lehetőségről.
Mindezekből az következik, hogy megítélésünk és ismereteink szerint a jegyző nem lépett túl a hatáskörén. Az új tulajdonosoknak a Fejér Megyei Földművelésügyi Hivataltól kell kérniük a végrehajtás elrendelését. Ha ez megtörtént, akkor ehhez a jegyzőnek is igazodnia kell. Bízom abban, tisztelt képviselő úr, sikerült megvilágítanom azt a tényt, hogy ebben az ügyben a döntő szó nem a jegyzőé, hanem a független bíróságé.
Gondolom, önnek nincs oka arra, hogy a válaszomat ne fogadja el. Ebben a reményben köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása egyetértő támogatásra talált a hazai és a nemzetközi közvéleményben. A belépés feltételeinek mielőbbi megteremtése érdekében már eddig is sikeresen hajtottuk végre a feladatokat. Az egyik legnagyobb kihívást az illegális migráció kezelése és a szervezett bűnözés visszaszorítása jelenti.
A probléma megoldásának feltétele a nemzetközi összefogás, a célok és a jogszabályok összehangolása. A beterjesztett törvénycsomag jelentős állomása a felkészülési folyamatnak. Olyan szabályokat és alapelveket tartalmaz, amelyek elfogadottak a tagállamok gyakorlatában, és jól szolgálják hazánk érdekeit is.
A törvénycsomag tiszteletben tartja a külföldiek jogait, emberi méltóságát. A Magyar Köztársaság területén törvényeink betartása esetén mindenkinek garantálja a biztonságot és a szabadságot. Ugyanakkor határozott és szigorú fellépésre ad lehetőséget a jogszabályok megsértőivel szemben. Mindezek összhangban vannak az Európai Unió Tamperében, 1999-ben megtartott csúcsértekezletének döntéseivel. Ez a fórum határozta meg a bevándorlás, a menekültügy, valamint a bűnözés elleni küzdelem egységes joganyagának irányelveit, a közösség céljait, szándékait.
A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások folyamatosak. Ennek keretében történik a bel- és igazságügyi joganyag átvilágítása. Várhatóan 2001 második félévében kerül sor az érdemi tárgyalásra. Ezért rendkívül időszerű az úgynevezett migrációs csomag parlamenti megvitatása, hiszen még ez évben számot kell adnunk a jogharmonizáció érdekében tett és tervezett intézkedéseinkről. Amennyiben ezek kedvezőtlen fogadtatásra találnának, akkor az nagy valószínűséggel hátráltatná a csatlakozásunk időpontját. Az Unió ugyanis döntött a harmadik pilléres normák közösségesítési szándékáról is.
Tisztelt Ház! A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat a schengeni elveknek megfelelően állapítja meg a beutazás feltételeit. A vízumrendelkezések lehetővé teszik, hogy már a csatlakozást megelőzően is tudjuk nemzeti érdekeinknek megfelelően alkalmazni a schengeni vívmányok egyes követelményeit. Lehetővé teszik, hogy felkészüljünk arra a joggyakorlatra, amelyet a csatlakozást követően kell folytatnunk. A határainkon kívül élő magyarság körében gyakran fogalmazódik meg, hogy a schengeni szabályok gátolják az anyaországgal való kapcsolattartást. Kétségtelen, hogy vannak olyan új, számukra is kötelező normák, amelyek a jelenlegihez képest bizonyos mértékben megváltoztatják a beutazás szabályait. A tartózkodási jogosultságok között azonban a törvényjavaslat már a csatlakozást megelőzően is nyújt olyan megoldásokat, amelyekkel a magyarok számára a jelenleg biztosított kedvezmények bővíthetők.
A törvényjavaslat kedvezményeket nyújt azoknak a külföldieknek is, akik családegyesítés érdekében kívánnak a Magyar Köztársaság területén tartózkodni vagy akár véglegesen letelepedni. A családi együttélés jogának biztosítása és a kísérő nélküli kiskorúak fokozottabb védelme a szabályozás egyik fontos alapelve. A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét az Unió polgárainak arra, hogy a csatlakozást követően az ország területére szabadon beutazhassanak és tartózkodjanak. Ezek a rendelkezések azért is fontosak, hiszen a magyar állampolgárok a csatlakozást követően reményeink szerint azonos kedvezményben részesülnek majd az Európai Unió tagállamaiban.
Az Európai Unió egyik fő célkitűzése az illegális bevándorlás, az illegális munkavállalás elleni küzdelem. A törvényjavaslatban szigorúbb rendelkezések váltják fel a jelenlegi idegenrendészeti normákat. Nő a felelőssége azoknak, akik elősegítik a jogsértő cselekmények elkövetését. Védelmet nyújt ugyanakkor az áldozatoknak, akik készek arra, hogy a bűncselekmények felderítése érdekében a hatóságokkal együttműködjenek.
A javaslat egyszerűsíti az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek rendszerét, megváltoztatja a hatásköri szabályokat. Megteremti egy új, alapvetően civil migrációs struktúra létrehozásának lehetőségét. Ilyen szervezet már több tagállamban hatékonyan működik.
Tisztelt Országgyűlés! A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény megfelel az uniós követelményeknek. Az Európai Unió szakértői közreműködésével elkészült az a nemzeti akcióterv, amely a menedékjog harmonizálása érdekében szükséges módosításokat és intézményfejlesztéseket foglalta össze. A törvényjavaslat ennek megfelelően harmonizálja a menedékjogi fogalmakat, és kiegészíti a szabályozást. Megadja a menekültügyi hatóság számára a menedékjogi kérelem elutasításával egyidejűleg a kiutasítás jogát. Így nem érheti kritika az országot az eljárások esetleges elhúzódása miatt.
Tisztelt Ház! A javaslatban szereplő harmadik törvény a határőrizetről és a határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosítása. Elfogadásával a Magyar Köztársaság megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Unió a Közösség külső és belső határainak védelme érdekében támaszt. A hatályos törvény biztosítja a külső államhatár uniós normáknak megfelelő védelmét. Az új szabályok főleg a leendő belső határokra vonatkoznak, és garantálják az uniós térség polgárainak szabad utazását.
A törvényjavaslat a csatlakozást követően biztosítja a belső határok ellenőrzés nélküli átlépésének lehetőségeit. Megteremti a jogi feltételeit annak is, hogy az ellenőrzés megszűnése ellenére a biztonsági kockázatot a lehető legkisebb mértékűre tudjuk csökkenteni.
(9.10)
A feladatok ellátására a határőrség már hosszabb ideje készül. Ezt szolgálják azok a szervezeti átalakítások, technikai fejlesztések, amelyeket a közelmúltban elvégeztünk.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását is javasoljuk a benyújtott tervezetünkben. Ezt az indokolja, hogy minél nagyobb garanciát szeretnénk kapni arra, hogy állampolgárságot csak az arra méltó személyek kaphassanak. A törvényjavaslat lehetővé teszi az állampolgárság visszavonását is akkor, ha a hatóságokat tudatosan félrevezették; ezt az eljárást megengedi az európai állampolgársági egyezmény is. A törvényjavaslat kibővíti a kedvezményesen honosíthatók körét, ezzel elsősorban a hontalanok helyzetének rendezését kívánja elősegíteni.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat elfogadása jelentős előrelépés az uniós jogharmonizáció teljesítése érdekében, a változások egyaránt szolgálják a Magyar Köztársaság állampolgárainak és a hazánkba érkező külföldiek védelmét és érdekeit. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat tárgyalja meg és fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: (Nem működik a mikrofonja.) Köszönöm szépen...
ELNÖK: Kérem, kapcsolják be Kontrát Károly államtitkár úr gépét. Lehet, hogy az a gond, hogy az előbb még a miniszter úr ült ott. (Dr. Kontrát Károly: Most már jó.) Most már jó lesz, igen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom és magam is örülök annak, hogy (Hangosítással:) ez a vita abszolút szakmai keretek között zajlik, és én ezt... (Egy álló mikrofont kívánnak elhelyezni a szónok előtt.) Megy... (Közbeszólások: Megy már!)
ELNÖK: Most már jó, tessék!
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Én ezt kívánatosnak tartom annak érdekében, hogy jó törvény születhessen, és abban bízom, hogy ez továbbra is így lesz. De engedtessék meg nekem, hogy felhívjam a tényekre azoknak a képviselő uraknak és hölgyeknek a szíves figyelmét, akik most félnek attól a megoldástól, amelyet ez a Ktv.-módosítás tartalmaz a főtisztviselői kar létrehozására, illetőleg a miniszterelnöki jogkörre vonatkozóan.
A munkatársaim, akik már korábban is a Belügyminisztériumban dolgoztak, hívták fel a figyelmemet "A közigazgatás reformjának programja" címmel 1996-ban kiadott anyagra és az azt követően hozott kormányhatározatra, amely szerint az előző kormánynak az volt a programja, hogy minisztériumi főosztályvezetői szintig a miniszterelnököt illette volna meg a kinevezési jogkör. Nem értem, hogy akkor az a programban szereplő megoldás megfelelő volt, most pedig a Ktv.-ben szereplő, jelenleg a tisztelt Ház elé beterjesztett törvényjavaslat megoldása pedig kifogás alá esik. Azt gondolom, hogy ennek a főtisztviselői karnak a létrehozása nemzeti érdek, és ez az ország érdekeit szolgálja.
Köszönöm szépen.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Révész Máriusz képviselő úr önálló indítványát a kormány támogatja. Köszönöm szépen.