Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Lement a vita, és én hadd kezdjem azzal, hogy alapvetően optimistán hallgattam végig itt főleg az ellenzéki képviselők felszólalásait, hiszen talán néhány dologban egyetértettünk, és a legfontosabb dolog talán az volt, hogy szükség van erre a törvényre, még ha abban nem is értünk egyet, hogy ennek a törvénynek a pontos paragrafusai, vagy ahogy önök fogalmaztak: esetleg kikapui vagy bizonyos megfogalmazásai nem jók. Kósa képviselőtársam erre jelezte, hogy természetesen minden módosító indítványt meg fogunk vizsgálni, de abban szerintem alapvetően egyetértettünk, hogy erre a törvényjavaslatra Magyarországon szükség van.

Persze, az a vita lefolytatható, hogy miért is van szükség erre, és ha engedik, itt reagálok néhány ellenzéki képviselő felszólalására. Mindjárt az elején Komjáthi képviselőtársam azzal kezdte, hogy ennek mi vagyunk az okai, hogy egy ilyen, kvázi vendégmunkás-törvényt kell hozni, és ezt negatív összefüggésként értelmeztem az ő szavaiból. Én ezt alapvetően másként látom, képviselő úr. Én azt gondolom alapvetően a gazdaságból jövő emberként, hogy azoknak a gazdaságoknak van szüksége a saját munkaerejükön kívül „vendégmunkásokra”, amely gazdaságok jól teljesítenek, azon gazdaságoknak, ahol a munkaerőigény nagyobb, mint az országban meglévő munkaerő mértéke.

Tehát szerintem pozitív összefüggésben értelmezhető az, hogy ennek a törvénynek a megszületésére szükség van, hiszen Magyarország az elmúlt 10-12 évben azzal büszkélkedhet  kis túlzással, és tudom, hogy a területi eltérések ebben jelentősek, de meg merem kockáztatni , hogy ma Magyarországon aki akar, az tud dolgozni, talál munkahelyet. Igaz az, hogy ez nem igaz az ország minden kistérségére, de összességében ez a mondat szerintem közel áll az igazsághoz, és ez annak az eredménye, hogy a mostani kormány azt a célkitűzést fogalmazta meg, és nemcsak megfogalmazta, hanem meg is valósította, hogy gyakorlatilag egymillió munkahelyet hozott létre, és gyakorlatilag a teljes foglalkoztatáshoz közeli  tudjuk azt, hogy gyakorlatilag 3 százalék körüli munkanélküliségnél használják a közgazdászok ezt a jelzőt  állapotot elérte. De a magyar gazdaság nem állt meg ezen a ponton, hanem a magyar gazdaság  és erről is vitatkozhatunk, hogy helyesen vagy nem helyesen  tovább próbálja fejleszteni a saját struktúráit és részben hazai  itt is vitatkozhatunk , részben külföldi beruházások jönnek Magyarországra, amelyeknek további munkaerőigényre van szüksége. Itt egy ország eldöntheti azt, hogy leállítja a gazdaság fejlesztését, avagy azt a munkaerőt, amelyet nem tud saját forrásból biztosítani, nagyon szigorúan szabályozott körülmények között külföldről próbálja behozni.

A vita nagy része arról szólt egyébként  amiben, azt gondolom, akár még közös nevezőt is találhatunk , hogy milyen feltételekkel és hogyan lehet Magyarországra külföldről, harmadik országból munkaerőt behozni, mert ha igaz az az állítás, hogy a gazdaságnak erre szüksége van, és igaz az az állítás, hogy ezekre a munkahelyekre alapvetően olyan munkaerőt lehet csak behozni, amely helyekre Magyarországról, illetve az európai uniós struktúrák miatt az Európai Unióból nem találnak munkaerőt, akkor az az alapvető vád, amelyik elhangzott, ebből a szempontból, én azt gondolom, tényleg inkább csak ilyen hangulatkeltés, hogy itt magyar munkaerő elől veszik el a munkát.

(21.00)

Aki a gyakorlatban valaha próbálta már, hogy egy harmadik országbeli munkaerőt hogyan lehet Magyarországra behozni  éppen beszélgettünk képviselőtársammal , nekem a saját cégemben volt egy ilyen, egy angol munkaerőt  most harmadik országnak számít  próbáltunk fölvenni a céghez, és nem volt egyszerű. Tehát, képviselőtársaim, egyszer valaki próbálja ezt végigcsinálni, hogy harmadik országbeli munkaerőt behoz. Egyáltalán nem volt egyszerű. Nagyon komolyan hirdetni kellett az állást, meg kellett várni, amíg erre jelentkeznek a munkaügyi központon keresztül. Tehát, ha valaki azt állítja, hogy itt ezzel nagyon lehet játszani, az szerintem a gyakorlatban ilyet még nem csinált végig.

Ez mindjárt egy cáfolat is arra, amit képviselőtársaim egy része itt elmondott, hogy ez a vendégmunkáskérdés csak a nagyvállalatokat érinti. Képviselőtársaim! Ha a statisztikák mögé néznek, lehet, hogy egy jelentős részük valóban nagy külföldi beruházóhoz jön, de nagyon sok olyan, ha nem is kis-, de inkább közepes magyar vállalkozó van  a mezőgazdaságtól az élelmiszer-feldolgozáson át , ahol 10-20-30 ilyen vendégmunkás dolgozik, ami igenis pontosan azért van így, mert előre akarnak lépni, és azon a területen, ahol az üzemük van, egyszerűen nem találnak nagyobb munkaerőt.

Egy másik komolyabb vitapont volt, amit én most nem nyitnék ki, mert szerintem mindenki érti, hogy mi a különbség a migráns és a vendégmunkás között, aki nem érti, az inkább nem akarja érteni a különbséget szerintem. Tehát egy illegális bevándorló, akit a magyar kormány határozott álláspontja szerint meg kell állítani az Európai Unió külső határainál, azt összemosni egy rendezett, szigorú feltételekkel bejövő vendégmunkás határozott időben való itt tartózkodásával, azt én gazdasági szempontból tényleg csak hangulatkeltésnek tudom fölfogni. A kettő szerintem egyáltalán nem keverhető össze.

Összességében, természetesen lehetnek javaslatok, lehet ezt pontosítani, akár még szigorítani is a részletszabályokat, de összefoglalva, végighallgatva a vezérszónoki felszólalásokat, annak az örömömnek adok hangot, hogy alapvetően abban szerintem mindenki egyetértett ebben a teremben, még ha kritikai éllel is szólt hozzá, hogy egy ilyenfajta törvényre szükség van. Az is megállapítható, hogy ha szükség van rá, akkor azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabályokhoz  pontosan amiatt, mert a magyar gazdaság és a magyar társadalom ezzel a problémával most szembesül , a jelenlegi szabályozáshoz képest egy jóval szigorúbb szabályozás kerül bevezetésre. Tehát azzal semmiképpen sem lehet vádolni a javaslatot, hogy itt bármiféle lazítást fogalmazna meg ezen a területen.

Talán Keresztes képviselőtársamnak arra a fölvetésére, hogy egy 2009-es programban milyen szóhasználatot használt a Fidesz  bár elismerem, lehet, hogy ez így van, biztos megnézte a képviselő úr , azért jelezném, hogy a magyar társadalom és benne a magyar politika is a migránssal mint illegális bevándorlóval 2015-ben szembesült, és az a szóhasználat, amelyet ma már tapasztalati úton is a magyar társadalom, a magyar politikum és így a jogalkotók is meg tudnak különböztetni, ez 2009-ben még teljesen más összefüggésben volt értelmezhető. Tehát annyit engedjen meg, hogy ma már, azt gondolom, ahogy Magyarországon, az Európai Unióban is mindenki pontosan tudja, hogy mi a különbség. Sajnos testközelből megtapasztalta ezt Magyarország is, és Nyugat-Európa jó néhány országa megtapasztalta azt, hogy mi a különbség egy illegális bevándorló és egy szabályozott keretek között bejövő vendégmunkás között.

Tehát egy szó mint száz, szerintem ennek a mai vitának annyiban mindenképpen van alapja, abban egyetérthetünk, hogy szükség van ennek a jelenségnek, tehát a vendégmunkások jelenségének a szabályozására. Talán abban is egyetérthetünk, és talán kijelenthető, hogy ez a magyar szabályozás Európa legszigorúbb ilyen szabályozása lesz.

Ennek összefüggésében én azt gondolom, hogy a tisztelt Ház mindenképpen jó, hogy ezt a vitát lefolytatja, és reményeink szerint egy olyan törvényt fog elfogadni, amely az igényeknek és Európa legszigorúbb ilyen jellegű jogszabályának az eredményét fogja magán hordozni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)