Készült: 2024.04.26.05:26:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

117. ülésnap (2003.12.09.), 110. felszólalás
Felszólaló Szászfalvi László (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:23


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (MDF): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Magam a 7., 9., 18., illetve az imént is említett 19. és 45. pontokhoz szeretnék hozzászólni. Bevezetésképpen annyit szeretnék megemlíteni, hogy egyik javaslatot sem támogatja a kormányzat, illetve az előterjesztő. Általánosságban azt mondhatom el, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott egyetlen kivételtől eltekintve, egyetlenegy ellenzéki képviselő által benyújtott módosító indítványt sem támogat az előterjesztő, amit rendkívül sajnálatosnak és aggályosnak tartok. Hiszen arról beszéltünk és arról beszélünk örökké, hogy egy nagyon-nagyon fontos, rendkívüli jelentőségű törvényjavaslatot tárgyalunk. Sőt, az általános vitában én magam is elmondtam, és többen elmondtuk, hogy tulajdonképpen ez egy kétharmados törvény kellene hogy legyen, hiszen alapvető alkotmányos emberi jogokat érintő kérdésről, alapvető emberi jogokról szóló törvényről van szó. Erről is vitáztunk az általános vitában, de nem tudta beláttatni velem az államtitkár úr az elmondottakkal, hogy miért kell kivenni ezt a kétharmados törvények alól.

A 7. ajánlási ponttal kapcsolatosan annyit szeretnék elmondani, ami tulajdonképpen Harrach képviselőtársam mondandójához is kapcsolódik, hiszen ugyanarról a módosító indítványról beszélünk: “A törvény hatálya nem terjed ki az egyházi jogi személyekre.ö Így szól a módosító indítványunk. Azt szeretném elmondani és leszögezni, hogy az egyházak jogi státusát tekintve az Európai Unió irányelvei semmiféle direktívát nem jeleznek, nem jelentenek az európai uniós csatlakozásunk számára. Tehát abszolút nemzeti hatáskörben marad ez a terület. Sőt, tulajdonképpen az Európai Unió elfogadott most már egy olyan elvi döntést, hogy a csatlakozások után is minden országban a bevett tradíciók maradnak érvényben az egyházakkal kapcsolatos jogi státust tekintve.

Ezzel összefüggésben szeretnék reflektálni Kósáné Kovács Magdának két, az általános vitában elhangzott megjegyzésére is, kár, hogy sajnos nincs itt közöttünk most. Ő úgy fogalmazott, hogy az egyházak annyira beépültek már a társadalom szövetébe, hogy ezért nem lehet az egyházakat kivenni általánosan a törvény hatálya alól. Én pedig azt mondom, hogy pontosan ezért kellene kivenni a törvény hatálya alól, mert annyira beépültek a társadalom szövetébe. Így, ahogyan most van a törvényjavaslatban, teljesen életszerűtlen az egyházak megjelenése.

Azt gondolom, hogy ha tovább olvassuk ezt a szakaszt, a törvény 6. §-át, illetve a felsorolást olvassuk végig, itt van a családjogi jogviszonyokra, a hozzátartozók közötti jogviszonyra: a törvény 4. §-ának alkalmazása során a társadalmi szervezetek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tagjai közötti tagsággal összefüggő jogviszonyra, ide nem értve a tagsági jogviszony létesítését, nem vonatkozik a törvény hatálya, nem terjed ki. Hát akkor könyörgöm, az egyházakra, az egyházi jogi személyekre miért nem ugyanilyen módon vonatkozik a törvény?

Kósáné Kovács Magda másik megjegyzésében hivatkozott az alkotmány 70/A. §-ára, amely a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról rendelkezik. Ez természetesen így van, és így van helyén. Ugyanakkor az alkotmány 60. §-át elfelejtette megemlíteni. Az alkotmány 60. §-a tudniillik a lelkiismereti és a vallásszabadságról rendelkezik, sőt a 60. § 4. pontjában pedig egyértelműen rendelkezik az egyházak autonómiáját alapvetően meghatározó lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvényre vonatkozóan, ami kétharmados törvény egyébként, '90. évi IV. törvény. Tehát ezért egyszerűen nem értjük, hogy miért nem lehet elfogadni egyrészt az egyházak nagyon súlyos és komoly jelzését és aggodalmát, és nem értjük, hogy miért nem lehet támogatni ezt a fajta megoldást, amit a módosító indítványban jelzünk és javaslunk.

Tehát magyarul fogalmazva, ez az előterjesztett törvényjavaslat ebben a formájában sérti az egyházak autonómiáját, sérti az alkotmányt, és sérti azt a kétharmados törvényt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely a lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvényben van megfogalmazva. Tehát magyarul, ez a törvényjavaslat kikerüli az alkotmányt és egy kétharmados törvényt, és egy egyszerű többséges törvénnyel gyakorlatilag megsérti az egyházak autonómiáját.

Majd folytatom tovább két percben. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai