Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nemzetközi összehasonlításban, különösen a visegrádi 4-ek viszonylatában is érdemes megvizsgálnunk Magyarország teljesítményét az uniós források felhasználásának kérdésében.

Amikor egy ilyen vizsgálatra sort kerítünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy egy új világrend kialakulásának korszakában élünk. Ezt mutatják a mögöttünk hagyott időszak eseményei, például a brexit, és még további változások következhetnek be az előttünk álló fontos európai választásokon is. Gondolok itt Németországra vagy Franciaországra. Ilyen helyzetben minden országnak, így a V4-eknek is szükségszerűen meg kell határozni saját helyét és pozícióját a kialakuló világrendben. Magyarországon a növekedés meghaladja az EU átlagát, és bár a régióban vannak jobban teljesítő országok, mégis a következő évek kilátásai nagyon biztatóak. A beruházásoknak kedvező kamatkörnyezete van, lényegében nincs, illetve elképesztően alacsony az infláció, csökken az államadósság, az ország nemzetközi pénzügyi megítélése érdemben javult, 5 százalék alatti a munkanélküliség, nő az export, fejlődik az ipar. Magyarország az elmúlt két évtizedben nem volt ilyen kedvező helyzetben, ami óriási lehetőség. Persze vannak gyengeségek is. Súlyos probléma a tőkehiány, a demográfiai adottságok is komoly gazdasági kihívást jelentenek, szükség van az egészségügyi helyzet javítására. Drágább lesz a munkaerő, és az is nagy kérdés, hogy a technológiai forradalomban hogyan tud Magyarország jelen lenni.

Valamennyi visegrádi országra igaz, így Magyarországra is, hogy az uniós források felhasználása ma érdemben hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez, a gazdaság megerősítéséhez. Ezért sem mindegy, hogy hogyan sáfárkodunk a rendelkezésre álló forrásokkal. A 2007-2013-as fejlesztési ciklust sikerült forrásvesztés nélkül sikeresen és eredményesen lezárni. A 2014-2020-as fejlesztési időszakban azonban minőségileg új szintre léphetünk, hiszen nem a források megmentésére kell koncentrálnunk, mint 2007 és ’13 között, hanem a helyes felhasználásra.

(19.30)

Ebben a fejlesztési ciklusban arra is fel kell készülnünk, és ez mindenféleképpen új elem, hogy az uniós források 2020 után akár meg is szűnhetnek. Emiatt is született döntés a kormány részéről, hogy felgyorsítja a felhasználást, mert ezzel is a versenytársaink, például a visegrádi négyek elé akarunk kerülni. Ha most egy pillanatfelvételt készítünk, akkor a visegrádi összehasonlításban nincs miért szégyenkeznünk. Bár erről már volt szó itt a vita során, de azért ismétlés a tudás atyja, néhány számot én is megosztanék.

A meghirdetett forráskeretet tekintve Magyarország a V4-ek viszonylatában kiemelkedő, 93 százalékon áll a rendelkezésre álló keret arányában. Ezek február végi adatok, második helyen Csehország, majd Lengyelország és Szlovákia. Az igényelt támogatás, megint csak a rendelkezésre álló keret százalékában: Magyarország itt is kiválóan teljesít, második helyen Csehország, majd Lengyelország és Szlovákia. A leszerződött támogatások tekintetében is viszonylag jól teljesítünk, 49 százalékon áll Magyarország, majd Lengyelország, Szlovákia és Csehország, és a kifizetett támogatások esetében is nagy a különbség Magyarország és a többi V4-es ország között, Magyarország 22 százalékon áll, 6 százalékon Lengyelország, 4-4 százalékon pedig Csehország és Szlovákia. Az összehasonlított adatok alapján tehát kijelenthetjük, hogy nemzetközi viszonylatban is Magyarország nemcsak a szavak szintjén elkötelezett abban, hogy növekedjen hazánk versenyképessége és szélesedjenek a gazdasági növekedés lehetőségei, hanem a tettek mezején is bizonyít.

Fontos prioritás azonban az is, hogy a hazánkon belüli területi különbségeket is csökkentsük. 2007-13 között is megjelent a célok között, hogy a hátrányos helyzetű megyéket, például saját megyémet, Nógrád megyét és a térségeket a fejlesztési források hatékony felhasználásával felzárkóztassák, fejlesztési pólusokat hozzanak létre, dinamizálják a gazdaságot, de ez, ismerve az egy főre jutó megyei támogatási adatokat, közel sem sikerült. Bár 2010 után már sikerült elérni, hogy hazánk egyik leghátrányosabb helyzetű megyéje, Nógrád megye végre felkerüljön Magyarország fejlesztési térképére, de az első fejlesztési ciklust megelőző tervezési időszakban, majd a 2007-2013-as fejlesztési ciklus első négy évében elszenvedett hátrányt, a támogatások elmaradását már csak enyhíteni tudtuk.

A 2014-2020-as időszakban azonban valódi paradigmaváltásra került sor, hiszen gazdaságélénkítéshez és a foglalkoztatási szint növeléséhez, vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztéshez kiemelt, közvetlen támogatást kaptunk. Ez a szá­mok nyelvén azt jelenti, hogy a Nógrád Megyei Önkormányzat 41 milliárd 130 millió forint, Salgótarján megyei jogú város pedig 9,2 milliárd forint jellegű keretösszeget kapott, amely mind a megye, mind a me­gyei jogú város viszonylatában fajlagosan a legmagasabb összeg. Ehhez hozzá kell venni Salgótarjánnak a „Modern városok” program keretében lehatárolt forrást, továbbá a közlekedésfejlesztést, a gazdaságfejlesztést, a vidékfejlesztést, a környezeti és ener­getikai fejlesztést, a humán fejlesztést és a közigazgatás-fejlesztést és a regionális fejlesztési lehetőségeket és a majdan a megyébe érkező támogatásokat.

Ezek a források és a kiemelt figyelem azt jelenti a mi életünkben, hogy a 2014-2020 vagy pontosabban a 2014-2023 közötti időszak a felzárkózás időszaka lehet Nógrád megye viszonylatában. Remélem, hogy így is lesz. (Taps a kormánypártok soraiban.)