Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormánypárt államtitkárát szeretném megnyugtatni a tekintetben, hogy minden nemzeti sorskérdés esetén tudtuk, hogy hol a helyünk, akkor is, amikor a honvédséget kellett odarendelni a határzárhoz, akkor is, amikor megtettük azt a javaslatot, hogy zéró toleranciát tanúsítsunk a bevándorlás, bevándoroltatás minden formájával szemben, az önök letelepedésikötvény-konstrukciójával szemben is, tehát a korrupciós módszereket is kizárandó.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanígy kell most felszólalnunk azon tervezett lakosságcsere folyamata kapcsán, amely napjainkban van kibontakozóban. A sajnálatos módon és elképesztő módon romló népesedési mutatókkal és kivándorlási adatokkal párhuzamosan felütötte fejét az a jelenség, hogy bizony százezrével engedtek be Magyarországra, lényegében kormányzati engedéllyel, hozzájárulással olyan munkavállalókat, akiknek a szükségessége legalábbis kérdőjeleket vet fel, de kérdéseket egészen biztosan.

(15.10)

Ezzel párhuzamosan egymillió fölött jár azon honfitársaink száma, akik vagy már kivándoroltak Magyarországról, jórészt kényszerűségből, vagy éppen ezt a kivándorlást fontolgatják. Ugye, nem kell mondanom, hogy ha, mondjuk, az ’56 utáni veszteségekhez mérjük ezt a számadatot, akkor mindezek fényében mennyire tragikus Magyarország helyzete és Magyarország kilátásai.

És ha megkérdeznénk Szentgotthárd, Tapolca, Tiszaújváros, számos egyéb település lakosságát arról, hogy meg kívánjáke osztani élőhelyüket több ezer idegen kultúrájú emberrel, akik látszólag most talán olcsóbban jönnek ide, olcsóbban vállalnak munkát, nem biztos, hogy igen lenne a válaszuk. Márpedig ha valaki nemcsak a KSH, de a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikáit is böngészi, arra jut, hogy évente több ezerrel nő azoknak az idegenből érkezett, ha úgy tetszik, migráns munkásoknak a száma, akik esetében semmiféle piaci bizonyítékot nem látunk az esetek döntő többségében arra nézve, hogy ittlétük szükséges lehet. Hiszen jelen pillanatban is bemondásra, a kormányzat barátainak, piaci szereplőknek a bemondására dől el az, hogy mely ágazatban lehet idegen munkásokat idehívni, akár tudatosan betelepíteni, és mely ágazatokban nem képzelhető el mindez.

Éppen ezért a kérdésünk egyértelmű: vállaljae a kormányzat azt a szembenézést, hogy ágazatonként megvizsgálja, hol van szerinte szükség ilyen betelepítésekre, és hol nincs. Ha úgy gondolja, hogy van, akkor álljon elő, őszintén mondja el, hogy milyen kényszer, milyen szükség vezeti Magyarország Kormányát egy tudatos lakosságcseréhez való hozzájárulásra; ha viszont nincsen, akkor az eddigi rendszer felülvizsgálandó. A Jobbik álláspontja szerint teljesen egyértelmű és egyszerű módon, ágazatonként, ha kell, engedélyenként kell felülvizsgálni azt, hogy az érkezők, az érintettek hogyan kerülhettek Magyarországra, mit csinálhatnak itt, ki hívta meg őket, és mindez milyen korrupciós mechanizmusok mentén történt. Elvárom tehát érdemi válaszukat. (Taps a Jobbik padsoraiból.)