Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt arra figyelmeztettek, hogy ha lehet, óvatosan bánjak ezzel a 30 perces időkerettel. (Derültség.) Azt tudom ígérni önöknek, hogy ezzel így fogok bánni, ebben egészen biztosak lehetnek.Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslatnak a célja az, hogy teljesíteni tudjuk az európai uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeinket, ugyanis az Európai Unió Bíróságán született egy döntés, amelynek végrehajtása a tagállamokra nézvést kötelező. Először engedjék meg, hogy röviden ismertessem az Európai Unió Bíróságának döntését és annak jogkövetkezményét Magyarországra nézve.

A bíróság 2018-ban, még márciusban hirdette ki az ítéletét abban az ügyben, ahol a Szlovák Köztársaság és az Achmea nevű vállalat voltak érdekeltek. A bíróság azt állapította meg, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött, nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választott bírósági klauzula. Ennek a klauzulának az értelmében, ha az Európai Unió egyik tagállamának beruházója egy másik tagállamban hajt végre beruházást, és ezzel kapcsolatban vita jön létre, akkor a beruházó vállalat tagállama választott bírósági eljárást indíthat a beruházási célpont szerinti tagországgal.

Az Európai Unió bíróságának ítélete szerint az Európai Unión belüli beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő, a beruházó és állam közötti választott bírósági kikötések ellentétesek az Európai Unió jogával, azok a bíróság szerint aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert.

(10.20)

A bíróság úgy véli, hogy ezek a megállapodások veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát és elsőbbségét, valamint közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ítélet végrehajtása és az ehhez kapcsolódó uniós szintű összehangolt cselekvés megteremtése érdekében 2018-ban az ítéletet követően egyeztetés kezdődött a tagállamok között arról, hogy milyen formában lehetséges az uniós jogból fakadó kötelezettségnek a lehető leggyorsabban eleget tenni. Az Európai Bizottság álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy az uniós joggal nem csupán a választott bírósági fejezetek állnak szemben, hanem a beruházásvédelmi megállapodások érdemi rendelkezései is, tekintve a meglévő átfedéseket, valamint az uniós jog által a beruházások számára biztosított teljes védelmi rendszert. Az Európai Bizottság még 2018 nyarán kiadott egy közleményt, amelyben részletes útmutatást fogalmazott meg a határokon átnyúló, de Unión belüli beruházások jogi védelméhez kapcsolódó kérdésekben. A Bizottság álláspontja szerint az uniós jog számos formában ösztönzi és védi a beruházásokat egyrészt az alapvető gazdasági szabadságok által, másrészt az alapjogi charta révén, harmadrészt pedig a beruházókat számos szektorspecifikus szabály is védeni hivatott. Az ezekből fakadó jogok érvényesítésének feladata a tagállami bíróságokra hárul, amelyek előzetes döntéshozatali eljárásuk során fordulhatnak az Európai Unió Bírósága felé iránymutatásért. Másodsorban a Bizottság az általunk jól ismert kötelezettségszegési eljárások keretében is érvényt szerezhet az uniós jogból fakadó kötelezettségek betartásának.

Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet rendezésének érdekében a tagállamok első lépésben politikai nyilatkozatok formájában tettek vállalásokat még a tavalyi év januárjában annak érdekében, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások megszűnjenek. A deklarációk célja egyébiránt annak az elérése is volt, hogy a tagállamok között folyamatban lévő beruházásvédelmi vitarendezési ügyekben eljáró nemzetközi választott bírósági tanácsok döntéshozataluk során tekintettel legyenek erre a bizonyos európai bírósági ítéletre, amely a Szlovák Köztársaság és az Achmea vállalat között zajlott, annak következményeként állapítsák meg joghatóságuk hiányát, utasítsák el a beérkező kereseteket, és fejezzék be a folyamatban lévő eljárásokat, melyek uniós tagállamok között folynak ezen beruházásvédelmi ügyekben. Következő lépésként az Európai Unió tagállamai között megkezdődött egy sokoldalú  ezt úgy mondják, hogy plurilaterális  megállapodás kitárgyalása, melynek az a célja, hogy az Unió tagállamai között fennálló kétoldalú beruházási megállapodások rendszerét megszüntessék. A tárgyalásokon mi is, természetesen a magyar kormány is aktívan részt vettünk, eleget téve az uniós jogból fakadó kötelezettségeinknek. Kilenc fordulón keresztül zajlottak ezek a tárgyalások, amelynek eredményeként létrejött egy magyar érdekeknek is megfelelő tartalmú, az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről rendelkező megállapodás. Ennek a megállapodásnak az aláírására aztán idén május 5-én került sor Brüsszelben.

A megállapodást a tagországok többsége, 23 tagország írta alá, négyen  illetve az Egyesült Királyság  még akkor nem. Szerintem világos, hogy az Egyesült Királyság miért, a másik négy tagország pedig azért, mert különböző szakpolitikai érdekeik ellentétesek voltak mindazzal, amit ez a megállapodás rögzített. Azonban ahhoz, hogy a megállapodás hatályba léphessen, és ezáltal kötelezővé váljon a tagállamok számára, és ők szüntessék meg a beruházásvédelmi megállapodásaikat, tagállami ratifikáció szükséges, és ezért terjesztettük ide az Országgyűlés elé ezt a törvényjavaslatot, hogy ennek a ratifikációs kötelezettségnek meg tudjunk felelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamai között összesen 22 beruházásvédelmi megállapodás van érvényben, és ez a megállapodás  tekintettel a részes államok körére  18 beruházásvédelmi megállapodás megszűnését eredményezi.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás tartalmát illetően annyit szeretnék csak röviden mondani önöknek, hogy 18 cikkből és 4 mellékletből áll. A szerződés rendelkezik a lezártnak tekintendő, a folyamatban lévő és az új választott bírósági eljárásokról is. Céljának megfelelően a javaslat felsorolja azon kétoldalú beruházásvédelmi megállapodásokat, melyek megszűnnek jelen szerződés hatálybalépése nyomán, továbbá a korábban már felmondott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások hatályvesztésére vonatkozó rendelkezéseinek további joghatás nélküli megszűnéséről is rendelkezik. A megállapodás megfelelően biztosítja azt a célt, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások a felmondást követően ne legyenek alkalmasak további joghatás kiváltására. A jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetéről is rendelkezik ez a megállapodás. Reméljük, lesz ilyen, mármint reméljük, az Európai Unió bővítési politikája kicsit felgyorsul. Tehát a jövőben az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetéről is rendelkezik ez a megállapodás, miszerint attól az időponttól kezdve, hogy az adott kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás részes felei közül egy korábban nem uniós tagállam is tagállammá válik, az adott beruházásvédelmi megállapodásban rögzített választott bírósági klauzulák nem szolgálhatnak nemzetközi választott bírósági eljárások jogi alapjául.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós tagországokból érkező beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket az irányadó magyar és uniós jognak megfelelően, azonban nemzetközi választott bíróságok előtt a továbbiakban erre nem lesz lehetőség.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik. A magyar gazdaság teljesítményében a külső tényezők  úgymint a nemzetközi vállalatközi kapcsolatok, a Magyarországra irányuló beruházások, magyar vállalatok külföldi beruházásai  fontos, determináló, meghatározó szerepet játszanak. Magyarország számára kritikus fontosságú a külföldön beruházó magyar vállalatok biztonsága jogi, fizikai és gazdasági szempontból, de legalább ennyire fontos a nálunk beruházó vállalatok biztonságtudata, mert az egy fontos beruházásösztönzési eszköz. Magyarországon fejenként 8600-8700 eurónyi közvetlen működőtőke-befektetés van. Ennek a dinamikus növelése a magyar gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése, hiszen ezek a Magyarországra érkező beruházások rendre magas hozzáadott értékű termelést vagy szolgáltatást nyújtanak, magyar embereknek adnak munkalehetőséget, magyar családok számára biztosítják a kiszámítható jövőképet. Ezen európai megállapodás betartása pedig tanúbizonyságot tesz a jogbiztonságról, és egy újabb ösztönző tényező lesz arra, hogy Magyarországot a legvonzóbb közép-európai beruházási környezetként határozzák meg a vállalatok.

Tájékoztatom önöket, hogy 2019-cel bezárólag öt esztendőn keresztül minden évben megdőlt a Magyarországra irányuló beruházások rekordja; az idei esztendő nyilvánvalóan ebből a szempontból más kategóriába tartozik. Ugyanakkor a következő hónapokra 806 magyarországi vállalat 377 milliárd forintnyi beruházást vállalt, amellyel több mint 140 ezer munkahelyet védenek meg. Emellett pedig néhány nagy nemzetközi vállalattal is olyan tárgyalások vannak folyamatban, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar gazdaság a válság után is a lehető leggyorsabban visszatérjen arra a növekedési pályára, amelyet az elmúlt években bejártunk, és amelynek eredményeként a tavalyi esztendő végén a magyar gazdaság tudta bemutatni a leggyorsabb növekedési ütemet Európában.

A magyar emberek, a magyar vállalatok teljesítménye, összefogásuk a magyar kormánnyal az elmúlt években a magyar beruházási környezetet a legvonzóbb közép-európai beruházási környezetté tették. Érdekünk, hogy ez fennmaradjon, ezt a célt pedig szolgálja az önök előtt fekvő törvényjavaslat, így annak támogatására kérem tisztelt képviselőtársaimat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(10.30)