Felszólalás adatai

Valóban, az Országgyűlés külügyi bizottsága az évek hosszú során, a munkája során sokszor találkozott azzal, hogy a globális fejlődés milyen kihívásokkal jár, milyen kihívásoknak kell megfelelni egy olyan méretű országnak is, mint Magyarország. Ebben a globális megfelelésben hazánk külpolitikájának egyik eleme a nemzetközi fejlesztési együttműködés területe, méghozzá olyan eleme, amelyik jelentősen nagyobb súllyal, jelentősen nagyobb befolyásolási eszközzel bír, mint ahogy első pillanatra azt gondolnánk róla.

Tudjuk jól, hogy Magyarországon is élnek számosan szegényebb és nehéz anyagi körülmények között lévő személyek, és ha innen nézzük, felvetődik az a jogos kérdés, hogy de hiszen lenne itthon, Magyarországon is szükség a saját állampolgárainkkal szemben is nagyobb törődésre, nagyobb fejlesztési lehetőségekre, nagyobb támogatási rendszer kiépítésére. Igen, ez így van. Azonban pontosan az előbb említett okoknál fogva, gondoljunk bele, hogy a világ számos országában kényszerülnek emberek milliói napi egy dollár vagy az alatti összegből fenntartani életüket, ahol teljesen reménytelen, hogy tiszta ivóvízzel, megfelelő orvosi ellátással, szociális ellátással és egyáltalán emberhez méltó körülményekkel tudjanak bírni. Az, hogy a bizottsági munkánk során kijegecesedett bennünk az a gondolat, hogy ezzel a kérdéssel bizottsági előterjesztés formájában kell foglalkoznunk, ráadásul az előterjesztés tárgyalására teljes egyetértés mellett és a teljes együttműködési szándék mellett került sor, ez üdítő kivétel a sok-sok vitával teletűzdelt bizottsági munkában. Úgy véltük, hogy egy megfelelő és átgondolt koncepcióra van szükség, egy olyan naprakész, a XXI. századi kihívásoknak megfelelő koncepció elkészítésére, amit a kormánytól várunk a javaslat szerint 2013. június végéig.

Két elemet szeretnék csak kiemelni, amit az alelnök kollégám az imént már említett ugyan, de talán még nagyobb nyomatékot is kell adnunk neki, hiszen ennek a nyomatéknak valamennyi frakció egyformán hangot adott.

A visegrádi négyek együttműködése keretében ez egy olyan terület, amely sokkal hatékonyabb, a gazdasági és politikai lehetőségek sokkal összehangoltabb működése révén minden eddiginél nagyobb súlyt ad részben országunk számára, részben pedig a visegrádi négyek együttműködése számára.

Ugyanilyen fontos, hogy úgy hiszem, az eddigiekhez képest talán sokkal jobban, sokkal mélyebben kell bevonni azokat a civil szerveződéseket, amelyek eddig is önzetlenül és nagy megbecsülés mellett végezték, végzik azokat a támogatási, ápolási, gondozási, különféle orvosi segítségnyújtási feladataikat, amelyekről talán még itt a tisztelt Házban is kevesen, keveset hallottak. Amikor jómagam néhány évvel ezelőtt Kenyában találkoztam ilyen önkéntes magyar honfitársaink munkájával árvaházban, nyomornegyedben, orvosi ellátás során, akkor láttam azt, hogy egy-egy ilyen munka, egy-egy ilyen misszió milyen pozitív megítélést sugároz vissza majd országunk számára.

Nos, ezek okán és ennek figyelembevételével javaslom a tisztelt Háznak, hogy támogassa és hozza meg a megfelelő határozatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)