Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az előző napirendi pontnál említettem, két törvénymódosító csomagot készítettünk elő, és a földforgalmi javaslatok mellett az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat is kezdeményeztünk. Itt a következő törvényeket érintik a javaslatcsomag egyes részei: elsőként a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényt, aztán a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt, a vízi társulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvényt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt, illetve a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvényt. A javaslat régi szabályozási hiányt pótol azzal, hogy szabályozott keretek közé emeli a védett állatok, mint például a vadludak által okozott károk megtérítését. Eddig ezen fajok esetében a természetvédelmi hatóságnak kellett gondoskodni a riasztásról, befogásról, gyérítésről, azonban nem volt meghatározva rendelkezés arra nézve, hogy ki viseli a kárt, ha ez elmarad. A javaslat abból indul ki, hogy az egyes állatfajok védettség alá helyezése nyomós közérdek, és az elrendelés jogalapja az állam közhatalmi funkcióiból ered. Ha pedig az állam egyik szerve nem vagy nem megfelelően látja el a feladatait, és amiatt következik be a károkozás, a hatóságnak kártalanítást kell fizetnie a károsultnak.

A javaslat tükrözi azt a célt, miszerint a természeti környezet védelméért való felelősséget megfelelő módon ki kell egyensúlyozni az egyén és a közösség között. 2015-ben elfogadtuk az új vadászati törvényt, amely megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra. Az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azonban indokolttá tették a jogszabály finomhangolását.

(14.20)

A törvényjavaslat módosítja a törvény hatályát azzal, hogy csak a vadászterületnek minősülő területre és a természetes környezetben, vadon élő vadfajra terjed ki a törvény hatálya. A javaslat a gyakorlati igények alapján lehetővé teszi a vadgazdálkodási tájegység határának módosítását az üzemtervi időszak lejártakor, valamint a vadászatra jogosultak együttes kezdeményezése alapján az üzemtervi időszakon belül is.

Okafogyottá vált mostanra viszont és az eljárásokat lassítja, hogy a vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt előhaszonbérleti jog illeti meg, így ez a lehetőség a jövőre nézve megszűnik. Szintén az életszerűséget szolgálja az a módosítás, miszerint a biztosítandó vadkáralap összegét csökkenteni lehet azon összeggel, amelyet az adott vadászati év október utolsó napjáig vadkárért már ténylegesen kifizettek.

A módosítás kitér a vízgazdálkodási társulások küldöttgyűlései által 2012. december 27. előtt meghatározott fizetési kötelezettségekre. A jövőben ilyen kötelezettségek teljesítését csak a közgyűlési szinten elrendelt határozat alapján lehet majd követelni.

A szakképzési törvény módosítását az OKJ egy korábbi átalakítása teszi szükségessé: az erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés különvált, van most már erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus szakképesítés is.

Az agrárkamarai törvényt érintő javaslat tartalmazza a jövőben ellátandó új szolgáltatásokat, mint például a digitális agrárakadémia működtetését, a helyi földbizottsági feladatok és a mezőgazdasági és az erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésével összefüggő feladatok ellátását. Ezenkívül a korábbi tapasztalatok tükrében módosulnak a kamarai választásokkal kapcsolatos, valamint az adatszolgáltatást érintő szabályok. Utóbbi lehetővé teszi például az őstermelők proaktív értesítését bizonyos határidők lejárta előtt.

Az ismertetett témák mind előmozdíthatják a hazai agrárium fejlődését, így kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)