Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság az elmúlt két esztendőben stabil növekedési pályára került. (Bauer Tamás: Az elmúlt négy!) Természeti katasztrófák, ár- és belvizek, külső bizonytalanságok ellenére a növekedés tartósan a 4-5 százalékos tartományba került, sőt erre az évre már az 5-6 százalékos zóna sem lehetetlen, hiszen a gazdasági növekedés 2000 első negyedévében 6,6 százalék, a második negyedévben 5,9 százalékos volt. Összességében az első fél évben 6,2 százalékos növekedési átlagot ért el a gazdaság bővülése.

A kormányprogram sarkalatos eleme, hogy a többletforrásokból egyrészt a gazdasági növekedést kell bővíteni - beruházásokkal, fejlesztésekkel -, másrészt a lakosság életszínvonalát kell növelni, javítani az életminőség kereteit. A kormány ezt valósította meg az elmúlt két évben, és erre fog törekedni a következő években is. Ennek megfelelően került sor az adótörvények változtatásaira is, és ez a szándék vezet bennünket most is.

Tisztelt Ház! Immáron második alkalommal kerül az Országgyűlés elé az adó- és járuléktörvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat úgy, hogy a javasolt módosítások egységes szerkezete pontos képet rajzolhasson önöknek arról a gazdaságpolitikáról, amelyet a kormányprogram meghatározott. Itt kell önöktől elnézést kérnem, hogy ezt a mai expozét nem a pénzügyminiszter úr tartja meg, de ő a - több országbeli - pénzügyminiszterek találkozóján vesz részt Szlovéniában, ezért kell államtitkári expozéval beérniük.

Kétségtelen tény, hogy a módosítandó törvények száma nem csökkent számottevően a tavalyi évhez képest, ellenben nem szabad elfelejteni azt, hogy mindezek együttesen határozzák meg azokat a forrásokat, amelyekből a költségvetés kiadásai fedezhetők.

Az egyes törvények egymástól elkülönült módosításával is teljesítené az Országgyűlés éves jogalkotási kötelezettségét, ez azonban olyan adórendszer légvára lenne, amelyben az egyes jogszabályokat mint építőkockákat csak a törvénytisztelő adózók jóindulata tartaná össze. A kormány egyértelművé kívánja tenni mindenki számára, hogy miért indokolt a változtatás megtétele, hogyan és milyen módon függnek egymástól a költségvetési tervezés kiadási és bevételi számai, hiszen csak így kérhető számon a kormányon az, vajon jól gazdálkodott-e azokkal az adóforintokkal, amelyekkel az adózók az államháztartás működtetéséhez hozzájárultak.

 

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

 

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudom önöknek azt ígérni, hogy egy könnyed, olvasmányos törvényjavaslatot tartanak a kezükben. A szakaszok sokasága, az anyag terjedelme, az adópolitika egész területét átfogó szabályok összessége egyértelművé teszi, hogy csak egy nagyon pontos, alapos, minden részletre kiterjedő bizottsági és plenáris munka árán juthatunk el oda, hogy a javaslatok törvénnyé formálódjanak.

Tudom, sok kérdésben nem fogunk egyetérteni, számos javaslat vitát vált majd ki, és tudom azt is, hogy a dolog tárgya természetéből adódóan a végül elfogadásra kerülő törvény nem tud majd minden elképzelésnek megfelelni. De a kormánynak a törvényjavaslat benyújtásakor döntenie kellett. A kormány pedig döntött abban, hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amely évről évre újragondoltatta az adózókkal a családi háztartások működését. Szakítani kell azzal a gazdaságpolitikával, amely a vállalkozás szabadságának meghirdetése mellett csak arra tudott ösztönzést adni, hogy tervezd újra a vállalkozásodat a következő év adójogszabályainak megfelelően úgy, hogy a jogszabálykövetés minden költsége az adózókat terheli.

Tisztelt Ház! Az adókodifikációhoz mindenki ért. Ha nincs is tisztában a számok mögött meghúzódó közgazdasági összefüggésekkel, egyvalamit tud: az adózás számára teher. De az adórendszer évtizedes működése azt is megértette az adózókkal, hogy ez az a megkerülhetetlen kötelezettség, amely biztosítja egy ország gazdaságának működését és fejlődését. Egyvalami azonban hiányzott. Ha azt várjuk el, hogy a törvények megtartása ne csak a kikényszeríthetőség pillérein nyugodjon, biztosítanunk kell az adózók számára azt, hogy az adórendszer működését annak folyamatosságában értsék meg, kiszámíthatósága biztosítsa a tervezhetőséget, és stabilitása legyen alapja a fejlődésnek.

Folyamatosság, stabilitás, kiszámíthatóság - a kormány ezek mellett döntött. A korábbi évek tapasztalatai, bizottsági javaslatai, parlamenti vitái alapján nagy bizonyossággal remélhetem, hogy alaposan át fogják tanulmányozni ezt a törvényjavaslatot. Mégis engedjék meg, hogy a legfontosabb elemek kiemelésével segítséget nyújtsak munkájukhoz, amit előre is megköszönök önöknek.

Tisztelt Ház! A kormányprogramnak megfelelően az adórendszer változtatására vonatkozó javaslatok kiemelt adópolitikai célként kezelik a 2001. esztendőre vonatkozóan is a családok támogatását, valamint a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítását.

A tavalyi évben is a személyi jövedelemadózás változtatásait kísérte a legnagyobb figyelem. A kormány következetes abban a kérdésben, hogy indokolatlanul nem terheli az adózókat gyakori jogszabály-módosításokkal. A gazdaság eredményei nem indokolják, hogy a kormány ebben az évben eltérő álláspontra helyezkedjen, ezért a jövedelmek értékének megőrzése érdekében csak az adótábla kiigazítására kerül sor. A kormány javaslata szerint az adótáblában az adókulcsok nem, csak az adósávok változnak. Az alsó sávhatár 20 százalékkal, a felső sávhatár 5 százalékkal nő, és bár az adójóváírás rendszere nem változik, az adójóváírásra való jogosultság is az adótábla felső sávjához igazodik.

Mindez összességében azt eredményezi, hogy elsősorban az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők adóterhelése enyhül. Az átlag alatti jövedelmek adócsökkentése - párosulva a minimálbér összegének növelésével - jelentős mértékben javítja a több százezer kis keresetű helyzetét.

Tisztelt Ház! Tudom, hogy a gazdaságpolitikai mutatók böngészése nem tartozik a családok mindennapi elfoglaltságaihoz - és így van ez rendjén. De azt is tudom, hogy a mindennapokban ott van az a kemény munka, amivel a családokat összetartjuk, gyermekeinket neveljük, és ennek terhei nem mérhetők a költségvetés, a költségek számaival. A kormány nem tehet úgy, mintha nem tudná azt, vannak olyanok, akik ezen költségeiket autók, irodák, reprezentációs kiadások erdejében rejtik el. Vannak ellenben olyanok, akik nem kívánnak ebben az erdőben barangolni. Közöttük van az a több mint egymillió család, akik helyzetét a családi adókedvezmény rendszerének továbbfejlesztése az elkövetkezendő esztendőben is javítja.

A kormány a személyi jövedelemadó területén összességében mintegy 63 milliárd forintot javasol felhasználni a gyermekes családok támogatására, az adótábla módosítására, és ezek együttes hatásaként az adóterhelés csökkentésére. A javaslat szerinti intézkedések együttes hatásaként 2001-re csökken az átlagos adóterhelés: egész pontosan 20,7 százalékra.

A gyermekvállalás segítése érdekében a kormány a kedvezmény mértékének emelését gyermekszámtól függően differenciáltan javasolja emelni. A kormány javaslata szerint a gyermeket nevelő családok támogatása a személyi jövedelemadó rendszerében 2001-ben 32 milliárd forinttal nő, így összességében 80,8 milliárd kerül az adórendszeren keresztül a gyermekes családokhoz. Ennek több mint harmadát, közel 30 milliárd forintot a gyermekes családok 10 százalékát kitevő, legalább három gyermeket nevelő családok kapják, aminek következtében az átlagkereset szintjén a háromgyermekes adózó adóterhelése több mint 11 százalékponttal csökken - ennyivel fizet majd kevesebb adót.

 

 

(16.40)

 

A tárgyalás előtt álló javaslat szerint az egygyermekes családokban 400 ezer forintig, a kétgyermekes családokban közel 650 ezer forintig nem fizetnek adót, a háromgyermekes családokban 1 millió 350 ezer forint az adóterhet nem viselő jövedelem. Ez utóbbi mentesség a 2000. évinek több mint kétszerese. A háromnál több gyermekes családokban az adó alól mentesített jövedelem gyermekenként legalább további 300-300 ezer forint.

A családi kedvezmény házastársak közötti megosztása egyszerűsödik, ezáltal jelentősen növelhető az adó alól mentesített családi jövedelem. Ha például egy háromgyermekes házaspár fele-fele arányban veszi igénybe a kedvezményt, akkor az adóterhet nem viselő családi jövedelem 1 millió 885 ezer forintig jár. Fontos változás, hogy a többgyermekes családokban a kedvezmény összegének megállapításánál a nevelési ellátásból kikerülő gyermek is figyelembe vehető. Így például, ha egy családban két egyetemista és egy középiskolás gyermek van, akkor 2000-ben az egygyermekeseknek járó havi 2200 forint adókedvezmény érvényesíthető, míg 2001-ben a középiskolás gyermek után a háromgyermekeseknek járó havi 10 ezer forintot veheti igénybe a család kedvezményként.

A családi kedvezményre jogosultak köre is bővül 2001-ben. A kormány szándékai szerint a kedvezményt a megszületett gyermekkel azonos mértékben igénybe veheti a várandós nő is a magzat fogantatásának 91. napjától kezdődően.

Tisztelt Országgyűlés! Az arányos közteherviselés fokozottabb érvényesítésének szándéka tükröződik azokban a módosításokban, amelyek a tőkejövedelmek körében megjelenő különféle ügyletekre adnak az eddiginél részletesebb, egységesebb szabályokat. Az elmúlt években kialakított normák hatására már megszűnt e körben néhány adóelkerülési lehetőség. Azonban a nemzetközi gyakorlatból átvett ügyletek új alkalmat teremthetnek, ami a jelenleg hatályosnál részletesebb, tételes szabályozást követel mind a nyilvános, mind a zárt ügyletek esetére.

A javaslat egységesíti az árfolyamnyereség típusú jövedelmek adóztatását azáltal, hogy megszünteti a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok árfolyamnyeresége utáni 0 százalékos adókulcsot, ugyanakkor a kamat típusú jövedelmekkel azonosan meghagyja azt a befizetési jegyek hozamánál.

Az adóelkerülések szűkítése érdekében a kormány javasolja a reprezentációs költségek elszámolásának módosítását. A javaslat szerint megszűnne a reprezentációs költségek elszámolhatóságára vonatkozó korlátozás, ugyanakkor az üzleti, diplomáciai, hivatali esemény alkalmával magánszemélynek nyújtott reprezentáció adómentessége helyett ezek a juttatások a valódi tartalmuknak megfelelően mint természetbeni juttatások adóznának majd.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint azt önök is tudják, a kormány kiemelten fontos területként kezeli az egyéni vállalkozók adózási feltételeinek javítását, adminisztrációjuk egyszerűsítését. Annak érdekében, hogy az egyszerűbb adminisztrációt jelentő átalányadózást többen választhassák, a vélelmezett költséghányad a nem meghatározott tevékenységet végző főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a jelenlegi 35 százalék helyett 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet végzőknél pedig 17 százalékról 25 százalékra módosulna. A kiskereskedők esetében az átalányadózás választhatóságának bevételi határa 18 millió forintra emelkedik.

Jelentős könnyítést jelent, hogy több ponton enyhülnek a nyilvántartásokra vonatkozó előírások, és az egyéni vállalkozókra is kiterjednek a társaságiadó-alanyokra vonatkozó kedvezmények; például a beruházási hitelre fizetett kamat utáni adókedvezmény, a K+F tevékenység címén felmerült költségek kétszeresének elszámolása.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan az önök előtt nyilvánvalóan ismert, alapos előkészítő munka eredményeként befejeződött a számviteli törvény újrakodifikálása. Mindezt azért fontos megemlíteni, mert ezzel összefüggésben a társasági adóban és az osztalékadóban számos változtatás vált indokolttá. A számvitelről szóló új törvény több ponton megváltoztatja a számviteli elszámolások jelenlegi rendjét, és ez a két törvény közötti összhang biztosítása érdekében szükségessé teszi egyes adóalap-korrekciók módosítását.

A gazdasági környezet változása, valamint az adótörvény alkalmazása során szerzett végrehajtási és ellenőrzési tapasztalatok szintén indokolttá teszik néhány előírás megszüntetését, módosítását. E változtatások jellemzően egyszerűsítést, könnyítést jelentenek. Így például a számviteli elszámolások és az adószabályozás közelítését eredményezi, hogy a törvényjavaslat szerint megszűnik az egyszeres könyvvitelt vezetőknél az általuk kapott, illetve fizetett előleghez kapcsolódó korrekció.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése ugyancsak szükségessé teszi egyes adóalap-korrekciós tételek módosítását. Ennek megfelelően a törvényjavaslatban megjelenik a társasági adóra, illetve az osztalékadóra vonatkozó közösségi szabályozásnak megfelelő változtatások többsége. A társasági adózás révén megvalósuló, nemzetközi összehasonlításban alacsony átlagos elvonási szint indokolttá teszi az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítését, ezért néhány változtatás az adóalap szélesítését eredményezi. E változtatások közül a legjelentősebb az alultőkésítésre, vagyis a saját forrás helyett nyújtott hitel kamatára vonatkozó szabály szigorítása.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a gazdálkodó szervezeteknél és a pénzügyi tevékenységet folytatóknál egyaránt tehercsökkenéssel lehet számolni. Számításaink szerint a törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások révén a hatályos szabályozáshoz képest mintegy 16 milliárd forint többletforrás áll majd a vállalkozói szféra rendelkezésére. E többletforrás jelentős részének, majdnem kétharmadának kedvezményezettjei a kis- és középvállalkozások lehetnek.

Kifejezetten a kis- és középvállalkozások számára biztosított adókedvezmény révén a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít e vállalkozói kör működési feltételeinek javítására. Az adókedvezmény megfelel a közösségi szabályozásnak is, ugyanakkor éppen a forráshiánnyal küszködő, de potenciálisan eredményes vállalkozások számára jelenthet érdemi segítséget. Az adókedvezményt ugyanis a kis- és középvállalkozások az általuk 2001. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett beruházási hitelre fizetett kamat után érvényesíthetnék. Az adókedvezmény általános mértéke az adóévben fizetett kamat 20 százaléka. Ha a vállalkozás a beruházást valamely kedvezményezett térségben valósítja meg, akkor az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40 százaléka lehet.

Szintén jelentős könnyítést eredményez, hogy a készletek, befektetések és értékpapírok esetében a jövőben a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztés már az elszámoláskor teljes egészében érvényesíthető lesz az adóalap megállapítása során. A változtatás jelentős mértékben egyszerűsíti az adózással összefüggő adminisztrációt, és tehercsökkenést eredményez a gazdálkodók, elsősorban a kis- és középvállalkozások számára. A hatályos szabályok szerint a 2000-ig felhalmozott, az adóalapnál el nem ismert értékvesztés érvényesítésére az egyszeri, jelentősebb összegű bevételkiesés elkerülése érdekében a törvényjavaslat öt adóéves átmenetet ír elő.

Az értékcsökkenésre vonatkozó módosítási javaslatok túlnyomó többsége szintén az egyszerűsített adminisztrációt, illetve a vállalkozások forrásképzésének segítését szolgálja. Ilyen módosításnak minősül az egyösszegű leírás értékhatárának 50 ezer forintra emelése, valamint azon eszközök körének bővítése, amelyeknél az adóalapnál és a számviteli szabályok szerint meghatározott terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthető. Így például a kizárólag a K+F tevékenység érdekében használt tárgyi eszközöknél a jövőben az adózó maga határozhatja meg az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírást. Az értékcsökkenésre vonatkozó módosítások mintegy 5,8 milliárd forintos többletforrást biztosíthatnak a gazdálkodók részére.

Tisztelt Ház! A K+F tevékenység fokozott ösztönzését szolgálja, hogy a törvényjavaslat szerint e tevékenység költségeit az adózók kétszeresen számolhatják el az adóalap megállapítása során. A környezet állapotát javító erdősítés támogatása érdekében az adóalapnál elismert lenne az erdőgazdálkodó által az erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék. Ez a változtatás biztosítja az ilyen célú kiadások kétszeres költségelszámolását.

A kortárs képzőművészet támogatásának ösztönzése érdekében növekszik a képzőművészeti alkotás beszerzéséhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény. Jelenleg az érvényesíthető kedvezmény felső határa az adóévi beruházások értékének 2 ezreléke, amely a törvényjavaslat szerint a jövőben 1 százalékra emelkedne.

 

 

(16.50)

 

A kisebb vállalkozások pénzügyi helyzetének javítása érdekében a törvényjavaslat szerint kedvezőbbé válnának a társaságiadó-előleg fizetésének szabályai is. A törvényjavaslat szerint ugyanis az adózó a jelenlegi 3 millió forint helyett 5 millió forint előző évi fizetendő adó esetén lesz kötelezett havonta adóelőleg fizetésére.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmi adó alapvető szabályai, az adózás technikája, az adókulcsok, az áfa-visszatérítés módszere, továbbá az alapvető besorolások nem változnak; néhány szabályozásbeli változtatástól eltekintve - például az ingyenesen nyújtott szolgáltatásokhoz, illetve az államháztartási támogatásokhoz fűződő áfakötelezettség megítélése - a törvénymódosítás pontosításokat tartalmaz.

A kis- és középvállalkozók finanszírozási helyzetén segít az a módosítás, mely szerint azok az adózók, akiknek az éves bevétele a 8 millió forintot nem éri el, a tárgyévet megelőző év utolsó adómegállapítási időszakáról benyújtott bevallásukkal egyidejűleg nyilatkozhatnak arról, hogy az éves bevallás helyett a tárgyévben negyedéves bevallási rendszert választanak.

A törvénymódosítás alkalmával figyelemmel voltunk a jogos adózói észrevételekre, az ésszerűsítési javaslatokra is. Így került sor az elkésett számla tárgyidőszakban történő elszámolási lehetőségének biztosítására, továbbá a számla kiállításának egyszerűsítésére vonatkozó módosító javaslat kidolgozására. A hatályos szabályozás szerint készpénzzel történő fizetés esetén csak a készpénzfizetési számla kibocsátása jogszerű. Ez az előírás egyes adózói körökben többletterhet jelent, a tervezet ezért a jövő évtől az adózóra bízza, hogy a bővebb adattartalmú számlát vagy a készpénzes számlát kívánja-e alkalmazni.

Az áfatörvény javasolt módosítása megteremti a feltételeit annak, hogy a költségvetési szervek is élhetnek az áfalevonás arányosítási szabályaival. A módosítás visszamenőleges hatályú.

Az adózás egyszerűsítése céljából született az a javaslat, hogy ha a koncessziós jog átengedésekor az ellenérték nem ismert, akkor a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének a napja legyen, szemben a jelenlegi szabályozással, amely szerint az áfafizetési kötelezettség a jog átadásakor egy összegben teljesítendő.

A javaslat nemzetközi kötelezettségeink teljesítésének elősegítése céljából a kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződésekben biztosított adómentesség érvényesítését is lehetővé kívánja tenni. A módosítás szerint az intézkedés visszamenőlegesen, 2000. január 1-jétől lépne hatályba.

Az áfa szabályozásában tovább közelítünk az Európai Unió jogrendszeréhez. Gondolok itt a már ismertetett ingyenes szolgáltatások adóztatási feltételeinek kialakítására, de ezen túl sor kerül a távközlési szolgáltatás teljesítési helyének az európai gyakorlat szerinti meghatározására, továbbá a rádiós és televíziós szolgáltatások kedvezményes adókulcsból normál adókulcsba történő átsorolására is. A közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás természetesen továbbra is tárgyi adómentes besorolású marad.

A távközlési szolgáltatásnyújtás rohamos fejlődésével szükségessé vált, hogy a hazai gazdálkodók védelmében alkalmazkodjunk az európai előírásokhoz. Így került sor arra, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyeként a távközlési szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye kerüljön megjelölésre. Ezáltal a magyar szolgáltatók nem kerülnek hátrányba az alacsonyabb adókulcsú piacokon, külföldön teljesített szolgáltatásaikkal.

A szabályozás módosításával egyidejűleg kerül sor a távközlési szolgáltatás fogalmának meghatározására. Az áfatörvény felülvizsgálatának eredményeként a törvény 1. számú mellékletét, ami a 12 százalékos adókulcsú termékeket és szolgáltatásnyújtásokat tartalmazza, néhány helyen pontosítja a javaslat, illetve néhány termékkel bővítjük a kedvezményes besorolású termékek körét.

A jövedéki adó esetében nem kerülhető el a fix összegű tételes adók inflációs korrekciója. Csak így őrizhető meg a költségvetési kiadások reálértéke, illetve az elkövetkező két év kormányprogramban kiemelt támogatási céljainak megvalósításához szükséges bevételek megalapozása. A két évre kimunkált költségvetési törvényjavaslattal megegyező technikát követve a jövedéki adók emelését is két évre előre javasoljuk megállapítani, 2001., illetve 2002. január 1-jei hatálybalépéssel. Az adóemelések a tervezett infláció mértékéhez igazodnak: 2001-ben 6 százalék, 2002-ben pedig az inflációt közelítően 4 százalék. Ennél magasabb adóemelésre a szeszipari termékek közül a gyümölcspálinka és a borpárlat, továbbá a köztes alkoholtermékek esetén kerül sor. A gyümölcspálinka és a borpárlat adója 10 százalékkal, a köztes alkoholtermékek adója 15 százalékkal, illetve 9 százalékkal nő.

Ugyancsak az infláció feletti, 15 százalék a cigaretták esetében érvényesülő emelés. Az előbbi témakörökben ma még nem teljesítjük az európai uniós irányelvekben meghatározott minimum adószinteket, ezért szükségesek az átlag feletti emelések a csatlakozásig hátralevő időszakban a fokozatos közelítés érdekében.

Nincs változás a szőlőbor adómértékét illetően, az ez év augusztus 1-jétől érvényesülő literenkénti 5 forintos adó változatlan marad.

A jövedékiadó-törvényeknek az adómértékek változtatásán kívül javasolt egyéb módosításai a szabályozás pontosítását, kiigazítását szolgálják, néhány ponton pedig az egyszerűsítésre irányulnak. A javaslatok másik köre a visszaélések kivédését, a még meglevő lehetőségek megszüntetését, illetve a jogsértések hatékonyabb felderíthetőségét célozzák.

Az egyszerűsítések közül kiemelném, hogy az adómentes felhasználóknak nem kell havonta adóbevallást adniuk, csak akkor, ha tényleges adófizetési kötelezettségük keletkezik. A kis sörfőzdéknek és bérfőzdéknek nem kell számítógépes kapcsolatot kiépíteniük a vámhatósággal. A nem jövedéki engedélyes kereskedők pedig a kereskedelmi mennyiségnél nagyobb tételben történő vásárlás esetén előírt számlát szűkebb adótartalommal állíthatják ki, azon nem kell szerepelnie a vevő adószámának, adóazonosító jelének, cégbélyegzőjének, aláírásának.

A visszaélések ellen kíván hatni az adóraktári vagy a keretengedély megszűnése esetén a kiadott engedélyek eredeti és hiteles másolati példányainak visszaadását előíró rendelkezés. Nagyobb változást jelent az alkohol-adóraktárak tevékenységének újraszabályozása. Eszerint külön kell választani a gyümölcspálinka, borpárlat előállítását a finomszesz előállításától, vagyis ugyanazon adóraktárban vagy csak gyümölcspálinkát, borpárlatot, vagy csak finomszeszt lehet a jövő év elejétől előállítani. Ezt egyrészt a minőségvédelmi szempontok, másrészt a ma még kétféle adómérték miatt lehetséges adóvisszaélések indokolják.

Tisztelt Ház! Az utóbbi időben feltűnt új visszaélési forma, az adójegy nélküli illegálisan behozott cigaretták postai csomagban, postán keresztül történő terjesztésének megakadályozása érdekében bővülnek a vámhatóság ellenőrzési jogosítványai, s a jövedéki igazgatási eljárás keretében lehetősége lesz a vámhatóságnak a postai csomagok ellenőrzésére is.

A borra vonatkozóan a jövedéki szabályozás csak augusztus 1-jétől indult. Úgy ítéljük meg, hogy a kialakított szabályozás, azáltal, hogy az alapanyag, a szőlő előállításától kezdve a késztermék fogyasztóhoz való eljuttatásáig a termékpályát teljes keresztmetszetében lefedi, zárt rendszert teremtett, amelyben a vámhatóság az ellenőrzéseit, a bor eredetének vizsgálatát hatékonyan tudja végezni, s felderíthető lesz a szőlőt nem látott hamis borok forgalmazása.

Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a most induló jövedéki szabályozás a pontatlanságok, a felesleges adminisztrációs teher kiküszöbölésére további módosításokat indokolhat. Erre alapvetően a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény nyújthat teret. Jelen javaslat a bor termékkörben csak néhány kisebb pontosító jellegű, illetve a visszaélések ellen ható változtatást tartalmaz, mint például a szőlőbor és a gyümölcsbor egy helyen való tárolásának a tiltása. Annak érdekében pedig, hogy a szőlőtermelők esetében a 1500 négyzetméter területnagyságra vonatkozó rendelkezést a szőlőterület szétírásával ne lehessen kijátszani, szükséges a szőlőtermelők regisztrációjának előírása a művelt szőlőterület nagyságától függetlenül is, amennyiben a szőlőtermést borelőállítás céljára értékesítik.

A pontosító, kiigazító jellegű változtatások közül kiemelném még a bor zárjegyére vonatkozó szabályok változtatását. Az állami ellenőrző jeggyel ellátott, különleges minőségi borok esetében elsődlegesen a termelőket érintő pluszköltségek mérséklése érdekében kettős funkciójú címke, az úgynevezett zár- és ellenőrző jegyek bevezetését javasoljuk a különleges minőségű borokra, borpárlatra.

 

 

(17.00)

 

A bor termékkörben végezetül megemlítem azt a változtatást, amely ugyan a jövedéki szabályozással összefüggésben merült fel, de az szja-törvény módosítását, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység fogalmának módosítását jelenti. Eszerint nem veszítené el a mezőgazdasági őstermelői státust az a bortermelő, aki termelői borkimérés keretében végső fogyasztó részére értékesíti saját borát.

Tisztelt Ház! Az illetékek módosításánál alapvető szempont a polgárok otthonteremtésének támogatása. A kormánynak nincs lehetősége arra, hogy az ingatlanpiacon kialakult árviszonyokat módosítsa. Az illetékjog sajátos eszközeivel azonban könnyíteni tudja az otthon megvalósításának terheit. Ennek megfelelően a javaslat szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak az első megvásárlása. Az említett illetékmentesség nagyságát érzékelteti, hogy 30 millió forintos lakás vásárlása után egyébként 1 millió 640 ezer forint vagyonátruházási illetéket kell, azaz kellene fizetni. Jelenleg pénzügyminiszteri rendelet szabályozza meghatározott időtartamra a természeti katasztrófa által megsemmisült lakások pótlása céljából vásárolt lakások illetékmentességét. A javaslat ezt a rendelkezést azonos tartalommal, de időbeni korlátozás nélkül törvényi szintre emeli.

További jelentős változtatás az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának mint vagyoni értékű jognak szerzésével összefüggő vagyonszerzési illetékszabályok kialakítása. A működtetési jog, röviden praxisjog a 2000. évi II. törvény szerint átruházható, illetőleg a jogosult halála esetén a megfelelő végzettségű közeli hozzátartozó által tovább folytatható. A hivatkozott törvény szerint a praxisjognak a törvény erejénél fogva történő megszerzése illetékmentes. A beterjesztett javaslat szerint a praxisjog bármely jogcímen való megszerzése, kivéve az első jogosulttól történő szerzést, illetékköteles. Az illeték alapja a szerző személye által bejelentett, terhekkel nem csökkentett érték, a fizetendő illeték mértéke pedig egységesen, a szerzés jogcímétől függetlenül 10 százalék.

Helyi adókat érintő rendszerszerű változásokat a javaslat nem tartalmaz. A változatlanság fenntartását az indokolja, hogy a helyi adózás egészének felülvizsgálatára csak az önkormányzati szféra finanszírozási rendjének áttekintése, esetleges módosítása keretében, annak részeként kerülhet sor. Ennek ellenére a beterjesztett javaslat tartalmaz olyan módosításokat, amelyek segítségével a vállalkozók úgynevezett helyi adókörnyezete az eddiginél kedvezőbbé tehető. Így a vállalkozásalapítás, -kezdés terheinek könnyítése érdekében a tevékenységüket jogelőd nélkül kezdő vállalkozásoknak nem kell iparűzési adó és vállalkozók kommunális adója címén adóelőleget fizetniük az adókötelezettség keletkezésének évében. Az átalányadózó egyéni vállalkozók, továbbá a más, kis volumenű iparűzésiadó-köteles tevékenységet végző egyéni vállalkozók és magánszemélyek egyszerűsített módon állapíthatják meg iparűzési adójukat, ami azt jelenti, hogy választhatóvá válik az iparűzési adó alapjának egy újszerű megállapítási módja.

 

 

(Dr. Szabó Erikát a jegyzői székben Herényi Károly váltja fel.)

 

Ennek lényege az, hogy nem lesz szükség a nettó árbevételt csökkentő egyes tételek kigyűjtésére és összegzésére az adóalap megállapításához, elégséges a bevétel figyelembevétele, és annak meghatározott százaléka képezheti az adó alapját. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet végző építőipari vállalkozások adminisztrációs terhei enyhülnek azáltal, hogy három hónapról hat hónapra meghosszabbodik az az időszak, amíg az építőipari tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül, és eszerint, azaz egyszerűsített módon, tételes összegben adózik. Így csökken azon esetek száma, amikor a tevékenységfolytatás telephelyet keletkeztet. Fontos összefüggés, hogy az említett korrekciók adóteher-átrendeződést nem eredményeznek.

A gépjárműadóra áttérve az adókedvezmények bővítéséről tudok beszámolni. A kormányprogram közlekedés fejezetével összhangban a legkorszerűbb, a legszigorúbb környezetvédelmi normáknak megfelelő úgynevezett euro III-as dízelüzemű gépjárművek 60 százalékos adókedvezményben, az elektromos és hagyományos belső égésű motorokkal egyaránt ellátott gépjárművek, az úgynevezett hibrid meghajtásúak pedig 50 százalékos adókedvezményben részesülnek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amint az a törvényjavaslat címéből is kitűnik, az adók mellett a javaslat másik nagy szabályozási területét a társadalombiztosítási járulékfizetéssel, az egészségügyi hozzájárulással, a családok támogatásával, a fogyatékossági támogatással, valamint a magánnyugdíjpénztárral összefüggő módosítások képezik. A törvényjavaslat e témákkal foglalkozó része a kormány programjában meghirdetett, illetve a korábbi határozatokban már elfogadott következő fő feladatok végrehajtását kívánja biztosítani. Továbbra is kiemelten fontos az élőmunkaterhek csökkentésével a foglalkoztatottság, a versenyképesség növelése. 1999-ben a foglalkoztatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége jelentősen, 6 százalékponttal csökkent. Ennek eredményeképpen mintegy 115 milliárd forinttal növekedett a foglalkoztatóknál maradó, fejlesztésekre fordítható összeg. Az intézkedésekkel is összefüggésben 1998-hoz viszonyítva 1999-ben nemzetgazdasági szinten csaknem 1 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók létszáma. 2000-ben a tervezett egyéb célokra tekintettel nem volt mód a foglalkoztatók élőmunkaköltségeinek további csökkentésére.

A 2001. és 2002. években - figyelemmel a gazdaság idei eredményeire - azzal számolunk, hogy tovább csökkenjen a foglalkoztatók társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A javaslat szerint 2001-ben a mai 33 százalékos járulékteher 30 százalékra, 2002-ben pedig 27 százalékra csökken. Ez 2001-ben a foglalkoztatók terheit mintegy 110 milliárd forinttal, 2002-ben pedig 123 milliárd forinttal mérsékli. A járulékcsökkentés a javaslat alapján 2001-ben teljes egészében a nyugdíj-biztosítási járulékfizetési kötelezettségre, 2002-ben pedig 2 százalék a nyugdíj-biztosítási, egy százalék pedig a egészségbiztosítási járulékfizetésre vonatkozna.

A társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások fedezetének biztosítása érdekében egyidejűleg sor kerül a tételes egészségügyi hozzájárulás minimális mértékű emelésére. Így a tételes egészségügyi hozzájárulás 2001-ben a mai 3900 forint/fő/hóról 4200-ra, 2002-ben pedig 4500-ra fog növekedni. Ez 2001-ben mintegy 12 milliárd, 2002-ben pedig mintegy 13 milliárd forinttal növeli az Egészségbiztosítási Alap forrásait. A két intézkedés együttes hatására a foglalkoztatók járulékterhelése ténylegesen a 2001. évben mintegy 100 milliárd forinttal, 2002-ben pedig mintegy 110 milliárd forinttal csökken.

Tisztelt Országgyűlés! A jelentős foglalkoztatói járulékcsökkentéssel egyidejűleg olyan lépések megvalósítását is tervezzük, amely arányosabbá teszi a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak közötti járulékteher-viselést. Így 2001-től megszűnik a 3 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékfizetés felső határa. Egyidejűleg, az alkotmányossági szempontokra is figyelemmel a táppénzjogosultságnál eltörlésre kerül a táppénz felső határának korlátozása. A javasolt változtatások növelik a munkavállalók rekreációjának lehetőségét azzal, hogy a betegség esetére járó juttatások színvonala emelkedik. Az egyéni járulékfizetésnél így csak a nyugdíjjárulék-fizetés vonatkozásában marad meg a felső határ, változatlan szabályozással. Az egyéni nyugdíjjárulék felső határa a tervezett bruttó átlagkereset kétszeresének éves szintre számított összege. A kormányprogram ugyancsak kiemelt feladatként kezeli az államháztartási rendszer egésze működésének átláthatóbbá, hatékonyabbá tételét.

E célkitűzés megvalósításának egyik lépéseként az előterjesztés javaslatot tesz a családtámogatási ellátások döntő többsége megállapításának, folyósításának 2001. január 1-jével történő módosítására. A javaslat szerint ezen időponttól az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés és a kiegészítő támogatás, a fogyatékossági támogatás megállapítása, folyósítása az egészségbiztosítási igazgatási szervektől a kincstári szervezethez kerül. A magánnyugdíj-pénztári rendszer működési tapasztalatai alapján a biztonság, a kiszámíthatóság növelése, illetve az új számviteli szabályozáshoz történő igazodás miatt indokolt a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszert önkéntesen választók társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépési lehetőségeinek két évvel történő meghosszabbítása.

 

(17.10)

 

A pénztártagok biztonságának növelése érdekében szélesedik az az eszköztár, amelyet a pénzügyi szervezetek állami felügyelete alkalmazhat az egyes pénzáraknál kialakuló pénzügyi problémák esetén.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd zárjam azzal, hogy az adó- és járuléktörvények egyik legfontosabb elemét jelentik egy gazdaság működésének. Ennél fontosabb az, hogy az adózók, a családok ezen törvények mentén élik meg hétköznapjaikat. Ezért kérném önöktől azt, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, hasonlóan hatékonyan, minden részletre kiterjedően vitassák meg a javaslatban foglaltakat, mutassanak rá azokra a pontokra, amelyek további korrekciót igényelnek, és szavazataikkal támogassák a közös munka eredményeként kialakított törvényjavaslatot.

Ehhez kívánok valamennyiünknek jó munkát, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az SZDSZ soraiból. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó!)