Felszólalás adatai

DR. SALAMON LÁSZLÓ, az ügyrendi bizottság elnöke: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalandó általános érvényű állásfoglalás alapjául szolgáló kérdést ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt felvetették. Először Kóródi Mária képviselő asszony, a bizottságunk tagja kezdeményezte a rendkívüliség fogalmának vizsgálatát, majd Szájer József képviselő úr, a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezetője fordult az ügyrendi bizottsághoz a rendkívüli ülésszak, illetve ülés összehívását szabályozó házszabályi rendelkezés, a Házszabály 39. §-a értelmezése érdekében.

Mint tudjuk, a probléma hátterében az a vita áll, hogy lehetséges-e rendkívüli ülésszakok kezdeményezésével megkerülni az Országgyűlés háromhetes munkarendjére vonatkozó döntést. Miután nem kizárt, hogy rendes ülésszakok alatt rendkívüli ülések tartására kerüljön sor, az elmúlt rendes ülésszak során egyes ellenzéki frakciók rendkívüli ülések kezdeményezésével próbálták ülésekkel besűríteni azt a háromhetes ülésezési ritmust, melyre építve az Országgyűlés a munkáját tervezni tudja, és melyet a két nagyobb ellenzéki párt nem volt hajlandó, és ma sem hajlandó elfogadni.

(18.40)

Történt ez ismétlődően és anélkül, hogy a rendkívüli ülésszak kezdeményezésénél a rendkívüliség bármely valóságos jellemzőjét felismerni vagy érzékelni lehetett volna.

Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés munkarendjével kapcsolatos határozata indoklásában ugyan leszögezte, hogy a rendkívüli ülésnek nem lehet alkotmányjogi funkciója a rendes ülésszak üléseinek felszaporítása, ezt azonban az érintett ellenzéki frakciók nem vették tudomásul, és folytatták azt a gyakorlatot, ami tulajdonképpen közjogi értelemben vett joggal való visszaélést valósít meg. (Közbekiáltás a bal oldalról: Szégyen!) Mindezekre tekintettel valóban szükség volt és szükség van a Házszabály 39. §-a alkalmazása körében a rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívása indokoltságának a vizsgálatára.

Az állásfoglalás abból indul ki, hogy a rendkívüli ülés nem szolgálhat a rendes ülésszak üléseinek puszta gyakorítására. Rendes ülésszak alatt rendkívüli ülés összehívása akkor indokolt, ha a napirendre javasolt téma tárgyalása során a rendes ülésszak üléseinek rendjében történő tárgyalás a közérdek sérelmét eredményező késedelemmel járna. Ugyanez vonatkozik a rendes ülésszakon kívüli rendkívüli ülésszak vagy ülés kezdeményezésére is.

Az állásfoglalás joggal való visszaélésnek tekinti azt is, hogyha a rendkívüli ülés kezdeményezését a rendes ülésszak tárgysorozatának megállapítására vonatkozó szabályok megkerülésére kívánják felhasználni. Ismeretes ugyanis, hogy a rendes ülésszak tárgysorozatába önálló képviselői indítvány csak a kijelölt bizottság támogatásával vagy az Országgyűlés többségi döntésével kerülhet, míg a rendkívüli ülés tárgysorozatába automatikusan felkerül mindaz, amit a rendkívüli ülés kezdeményezői a napirendre felvenni javasolnak.

Mindezek ügyrendi állásfoglalásban történő kimondása feltétlenül szükséges, mert ha a rendkívüli ülésszakok kezdeményezésének gyakorlására a tavaszi példák szerinti diszfunkcionális módon kerülhetne sor, az végső fokon az Országgyűlés működésének tervezhetetlenségét, szétzilálását, illetve a tárgysorozatba-vételre rendszeresített bizottsági szűrőszerep tényleges megszüntetését eredményezné.

Mindezekre tekintettel kérem, hogy tisztelt képviselőtársaim az SZDSZ és az MSZP indítványát ne fogadják el, és arra szavazzanak nemmel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)