Felszólalás adatai
170. ülésnap (2012.03.12.), 245. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Stágel Bence (KDNP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Nemzeti összetartozás bizottsága |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 2:51 |
Felszólalások: Előző 245 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. STÁGEL BENCE, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti összetartozás bizottsága 2012. február 28-ai ülésén tárgyalta a máriapócsi kegyhelyről és a magyar görög katolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szóló határozati javaslatot.
Mint ismeretes, a határozati javaslat legfőbb indokául szolgál, hogy a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulóját ünnepli. Ez a centenárium Magyarország Országgyűlését is arra indítja, hogy megemlékezzen a magyar görög katolikus közösségről, e közösség tagjainak áldozatos munkájáról, lelki, szellemi és épített örökségéről. A görög katolikus épített örökség közé tartozik egyik legfőbb nemzeti kincsünk, a máriapócsi bazilika, amely minden katolikus hívő ember számára központi zarándokhely.
Engedjenek meg egy rövid történeti kitekintést is. Máriapócson a XVII. század második felében az itt élő görög katolikus ruszinok kis fatemploma állt a mai templom helyén. Az istenszülőt ábrázoló kép könnyezett 1696. november 4-től december 8-áig. A könnyezés híre Bécsbe is eljutott, Eleonóra császárnő biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István dóm jobb oldali első mellékoltárán. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekes István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett. Ez 1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én ismét könnyeket hullatott. A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom, és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor. A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel. XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban bazilika minor rangra emelte.
Máriapócs Magyarország egyik legnagyobb és leglátogatottabb kegyhelye, évente sok tízezer zarándok keresi fel, nemcsak görög katolikusok, hanem római katolikusok is szép számmal zarándokolnak el a kegyképhez. Mária közbenjárására számtalan csodás gyógyulás történt itt, ennek tanújelei a kegykép közelében falra függesztett mankók, hajfonatok, képek és különböző nemesfém ajándékok. A máriapócsi zarándokhelyen kívül a centenárium kapcsán meg kell emlékeznünk a több mint 300 ezer lelket számláló görög katolikus közösség értékteremtő munkájáról is, melyet évszázadok óta folytat az egész magyar nemzet javára.
Mindezek alapján a nemzeti összetartozás bizottsága ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag támogatta a határozati javaslat általános vitára bocsátását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Felszólalások: Előző 245 Következő Ülésnap adatai