Felszólalás adatai

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Vértesi Erőmű Részvénytársaság, vagyis a Vért oroszlányi erőműve úgynevezett retrofitprogramját - amiről itt már többször szó esett - egy 2002. évi kormányhatározat hagyta jóvá, amely egyúttal valamivel több mint 10 milliárd forint összegű, hosszú lejáratú hitelre szóló kormánygarancia megadásáról is döntött, megteremtve ezáltal a projekt megvalósításának pénzügyi feltételeit is.

(19.10)

A kormányhatározat előírta, hogy a Vért által termelt villamos energia mindenkori értékesítési ára és a hitel visszafizetésére és a 2014. évi bezárási költségekre egyaránt fedezetet nyújtó 14 forint 37 fillér/kilowattóra ár közötti különbség finanszírozására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium úgy tegyen javaslatot, hogy az a vonatkozó európai uniós irányelvnek megfelelő legyen. A GKM 2002 óta a szabadpiaci ár és az úgynevezett retrofites 14 forint 37 filléres ár közötti különbség finanszírozásához több változatot is kidolgozott. Ezen változatok magas forrásigénye miatt azonban ezeket a kormány nem támogatta, egymás után elutasította őket, s a probléma privatizációval történő megoldása mellett döntött, mely reményt adott az állami támogatás nélküli továbbüzemelésre.

A privatizációs kísérlet azonban sikertelenül zárult; épp háromszori kísérlet meghiúsulásáról van szó. Ezt követően dolgozta ki a Vért a biomassza-tüzelés részleges bevezetését előirányzó tervét, mely alapul szolgált azon támogatási igény megfogalmazásának is, amelyet azután a gazdasági kabinet 2004 augusztusában jóváhagyott, s amelyről az Európai Bizottság is haladéktalanul tájékoztatva lett.

Az Európai Bizottság kiegészítő kérdéseket tett fel a magyar szénbányászat szerkezetátalakításával, illetve a csatolt számítási anyaggal kapcsolatban, melynek megválaszolását követően a tervet a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősítette, és 2005 júniusában, vagyis pár hónappal ezelőtt a támogatási kérelmet elfogadta.

A jóváhagyott támogatási összeg a 2004 és 2010 közötti periódusra 64,3 milliárd forint, ami egy maximális határ, tehát ennél kevesebbet lehet folyósítani, csak többet nem. Technikailag mindez úgy kerül kifizetésre - és erről szól az előttünk lévő törvénymódosítási javaslat -, hogy a szénártámogatásra fedezetet biztosító pénzösszeg az úgynevezett szénipari szerkezetátalakítási támogatás a rendszerhasználati díjba kerül beépítésre.

Szóltam már gazdasági bizottsági előadóként arról, hogy miért volt szükség ennek a fogalomnak - a szénbányászati szerkezetátalakítási támogatásnak - a bevezetésére most, amikor tulajdonképpen a magyarországi szénbányászati szerkezetátalakítás többé-kevésbé már véget ért.

Ennek ellenére most azért van mégis erre a fogalomra szükség, mert a támogatás nyújtása csak ezen a címen volt kérhető az Európai Bizottságtól az érvényes rendeletek szerint, és ilyen címen is engedélyezték végül a támogatást. A címmel ellentétben valójában egy bányaüzem támogatásáról van szó. Az évenként nyújtott támogatás összegéről a tárgyévet követően a Bizottság számára részletes jelentést kell küldenünk.

Ennek érdekében kell tehát most módosítanunk a villamos energiáról szóló 2001. évi törvényt, s ha majd ezt mi itt megtettük, akkor kerülhet sor az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló GKM-rendelet megfelelő módosítására.

A számítások szerint egyébként ennek a rendszernek a bevezetése 31 fillér/kilowattórával növeli meg a rendszerirányítási díjat, ugyanakkor zárójelben megjegyzendő, hogy mindez nem teszi lehetővé a Vért számára a rövid lejáratú hitelállomány csökkentését, nem pótolja a bányatámogatás bevezetésének féléves csúszásából adódó 2,7 milliárd forintos árbevétel-kiesést. Tehát csak a jövőt rendezi, a múltat nem.

A Mavir Részvénytársaság az elkülönített számlán kezelt bányatámogatást a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott szerződéses feltételek szerint folyósítja majd a bánya számára. A támogatás révén az előállított villamos energia már versenyképes és a szabad piacon értékesíthető. A folyamatot a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi, és évente javaslatot tesz a támogatási díj korrekciójára, hiszen mint arról szintén az előbbiekben már említést tettem, ez egy degresszív mértékű támogatási összeg.

Mint ismeretes - és erről szólt részletesen az előttem felszólaló fideszes képviselő úr, Lázár kollégánk -, a Vért támogatási igénye döntően abból adódik, hogy nem rendelkezik hosszú távú kapacitáslekötési és villamosenergia-szállítási szerződéssel - az egyetlen megmaradt hazai mélyművelésű szénbányánkról van szó, és ennek ellenére nem rendelkezik -, termelését a szabadpiacon a csak változó költségeket érvényesítő, olcsó hazai és import termeléssel versenyezve kell értékesítenie, jelenleg 8 forint 80 filléres kilowattóraáron.

Ilyen közgazdasági körülmények között a magyarországi erőművek közül csak a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság lenne képes támogatás nélküli működésre. Az Oroszlányi Erőmű önköltsége jelenleg 18 forint/kilowattóra, az MVM Rt. ez év első negyedévi közüzemi átvételi árait tekintve a középmezőnyben foglal helyet a magyar erőművek sorában. A tíz szerződés közül négy átvételi átlagára magasabb a Vértesi Erőműénél. A november 1-jei gázáremelést követően a Vért önköltségénél viszont már csak a Mátrai Erőmű, a Kispesti Erőmű és a Debreceni Erőmű G2-es egysége és természetesen a Paksi Atomerőmű termel olcsóbban.

Ezért aztán úgy gondoljuk, hogy jó szívvel és bátran ajánlhatjuk támogatásra a tisztelt Országgyűlésnek ezt a villamosenergia-törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja a benyújtott törvényjavaslat törvénnyé formálását.

Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)