A felszólalás szövege:

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Én nem kívánom az időt húzni, gyakorlatilag minden érv pro és kontra elhangzott. Nyilvánvalóan a törvényjavaslatnak lesz részletes vitája, ahol ezt folytathatjuk tovább.

Változatlanul kérem a Házat, a többséget a támogatásra. Köszönöm szépen.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja képviseletében két kérdéskörről szeretnék beszélni. Az első kérdéskör az ajánlás 2-5. pontjáig terjedő rész, amely a felülvizsgálati kérelem alkalmazhatóságának a köréről tartalmaz módosító indítványokat, a második pedig a 6-13. pontig.

Ahogy Csákabonyi Balázs képviselő úr pontosan hivatkozott rá, az általános vitában eldőlt az a kérdés, hogy sem az előterjesztő, sem pedig a Fidesz képviselőcsoportja nem tekinti rendes jogorvoslati lehetőségnek a felülvizsgálati kérelmet, hanem egy rendkívüli jogorvoslatnak tekinti, ezért fontosak azok a szűkítő szabályok, amelyeket a módosító indítványok támadnak, tehát hogy az ügy érdemibb elbírálására legyenek kihatóak. Egyébként ez pontosan szabályozva van a törvényben, mert az 5. pontban pont Ábrahám képviselő úr akarja kivenni azt a szűkítő szabályt, ami pontosan megmondja, melyek azok a problémák, amelyek miatt nem lehet a döntést érdemi döntésnek tekinteni. Tehát megítélésünk szerint a felülvizsgálati kérelmi eljárás mint rendkívüli jogorvoslat úgy jó és úgy pontos, ahogy azt a törvényjavaslat tartalmazza.

Hasonlóan egységes álláspontunk van a 6-13. pontig terjedő módosító indítványokkal kapcsolatban. Itt kivenném a 10-est, mert az szövegpontosítás, amit a bizottság és az előterjesztő is támogatott, tehát ez nem ebbe a kérdéskörbe tartozik, csak a fennmaradóak. Ez pedig az a kérdés, hogy ha nem rendes jogorvoslatról van szó - mint ahogy mi azt mondjuk, hogy nem, sem az előterjesztőnek, sem a Fidesz jogi kabinetjének nem ez a szándéka -, akkor semmi értelme ezeknek az előkészítő cselekményeknek a tanácsban való döntését előírni. Pont az a lényeg, hogy egy rendkívüli jogorvoslat a felgyorsulás lehetőségét biztosítsa, hogy az elbírálási határidők minél gyorsabbak lehessenek, és olyan alapvető feltételek hiánya miatt ne kelljen tanács elé tűzni a dolgot, amit egy eljáró egyes bíró minden további nélkül és pontosan el tud bírálni.

Röviden összefoglalva az eddig elmondottakat: a 10. pont kivételével a fennmaradó tizenkét pontot a Fidesz képviselőcsoportja nem támogatja. Köszönöm szépen.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Eredetileg én is ezzel a szabályozási körrel kapcsolatos kérdéssel szerettem volna kezdeni hozzászólásomat, de én ebbe nem szeretnék most már belemenni, mert azt hiszem, Hende Csaba államtitkár úr és Tóth András képviselő úr között minden érv és ellenérv elhangzott. Annyit szeretnék elmondani, hogy a Fidesz képviselőcsoportja az államtitkár úr által mondott álláspontra helyezkedik; és magánemberként engedjen meg Tóth András képviselő úr annyit, hogy az a fokozatosság, amit Hende Csaba államtitkár úr elmondott, az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata, majd a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás és a nyilvánossággal kapcsolatos újabb szabályozás egy továbblépést jelentett, majd ennek a körnek a tágítása és a mostani törvényjavaslat arra enged következtetni, hogy elindultunk egy nagyon helyes úton, aminek még közel sem járunk a végén. De ha ezeket a középső lépcsőket kihagyjuk, akkor lehet, hogy soha nem fogunk a végére jutni.

Ilyen körülmények között hihetetlen nagy kört érint a most előttünk levő törvényjavaslat, és ha ennek a körnek a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást tudjuk szabályozni, akkor ez egy nagyon jó példa lesz a továbblépésre.

Szeretném a képviselő urat emlékeztetni arra, hogy az általános vita során itt a Házban is megjelent a Számvevőszék által, legalábbis a Számvevőszék papírján megjelenő módosító javaslat, ami aláírva senki részéről nem lett, annak bizonyítására, mintha a Számvevőszék tiltakozna azért, hogy a különböző közcélú alapítványok és szervezetek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást ő végigcsinálná. Ez olyannyira nem jelent meg a részletes vita előtt, hogy az ezzel kapcsolatos indítványát, amit a képviselő úr a 20. sorszám alatt terjesztett be, már maga a számvevőszéki vizsgálat egyharmadában sem támogatja.

Ezt a példát azért emeltem ki, mert a képviselő úrnak az előző felszólalása során volt egy ijesztő megjegyzése, nevezetesen, hogy ha a részletes vita akár az ÁPV Rt., akár a Fejlesztési Bank tekintetében befogadó nyilatkozatot eredményezne, akkor kapcsolódó módosító indítvánnyal a kör tovább lenne bővíthető. Arra a veszélyhelyzetre szeretném felhívni a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezeteknek akkora köre kerül itt be, akiknek a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárását minden körülmények között rendkívül körültekintően kell rendezni. Megítélésem szerint egy ilyen ötletbörze alapján kapcsolódó módosítókkal való feldúsítása a körnek lehetetlen helyzetbe hozza a jogalkotót a tekintetben, hogy a minden gazdálkodó szervezetre vonatkozó eljárást és az eljárásra kötelezett szervet meg tudná jelölni.

Ilyen körülmények között az a kör, ami itt ebben a törvényjavaslatban szabályozva van, álláspontom szerint így kerek és egységes és egész, úgyhogy tisztelettel azt kérjük, hogy ennek a törvényjavaslatnak a megtartása mellett maradjon az Országgyűlés.

Nem kívánok arról a mintegy 12-13 módosító indítványról beszélni, amelyekkel kapcsolatban a bizottsági tárgyalás során is elfogadó nyilatkozatot tettünk és az előterjesztő is egyetértett, számtalan ilyen módosító indítvány volt, amit befogadtunk. Csupán csak magyarázatként szeretném mondani, hogy Fenyvessy képviselő úr kifogásolta az országgyűlési biztosoknak, a Nemzeti Bank és azt hiszem, több vezető tisztségviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatban a nyilvánosság, nem nyilvánosság kérdését. Itt módosító indítvány az országgyűlési biztosokkal kapcsolatban van.

Szeretném mondani, hogy elfogadtuk azt a koncepciót, hogy ne legyen teljesen titkos ez a vagyonnyilatkozat, de mégsem az ő módosító indítványát támogatjuk, hanem ugyanebben a témakörben egy szerintünk sokkal szerencsésebb és pontosabb módosító indítványt, amelyet Tóth András képviselő úr terjesztett elő, aki azt mondja, hogy az azonosító adatok kivételével az országgyűlési biztosok vagyonnyilatkozata nyilvános, és akkor megszabja, hogy milyen eljárást kell lefolytatni.

(17.00)

Tehát gyakorlatilag azt szeretném mondani, hogy a bizottsági eljárás során tett nyilatkozatainkat fenntartjuk, azokat a módosító indítványokat támogatjuk, amelyeket ott támogattunk; a bővítési kört pedig - a Hende államtitkár úr által mondottak szerint - (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem támogatjuk.

Köszönöm, és elnézést, hogy túlléptem az időkeretet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék válaszolni. Mind a két levelet ismerem, az alkotmányügyi bizottságban mind a kettőt megkaptam. Arra szeretnék hivatkozni, hogy ha jól emlékszem, akkor a számvevőszéki levél nem nekünk, hanem a számvevőszéki bizottságnak volt címezve, és a számvevőszéki bizottság küldte el hozzánk, én legalábbis így emlékszem; de ez nem változtat a tényen, az is lehet, hogy az alkotmányügyi bizottságnak van címezve. Ennek ellenére az az álláspontom, hogy a Számvevőszékkel kapcsolatos eljárás igazi gazdája az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága.

Az a módosító indítvány, amelyre hivatkoztam, a 20. számú, amelyben a képviselő úr mentesíteni kívánja a Számvevőszéket a külső szervezetek vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos terhektől, rögtön csinál egy lyukat a törvényen, mert ezek az emberek vagyonnyilatkozatot adnak, de ezzel a módosítással már nincs meg, hogy hova, nincs meg, hogy milyet, nincs meg, hogy ki fogja azt elbírálni. Ez a módosító indítvány tehát úgy lett volna jó, hogy ha "a vagyonnyilatkozatot az Állami Számvevőszék ellenőrzi" helyett beírjuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatal, vagy mit tudom én, kicsoda, de valaki, mert így lyukassá van téve ez a törvényjavaslat.

Ezért mondom azt, hogy mivel a számvevőszéki bizottság, amely elsősorban bábája ennek a testületnek, úgy döntött, hogy ezt a módosító indítványt egyharmadával sem támogatja - amiből arra következtetek, hogy ellenzéki képviselők sem támogatják -, azt hiszem, nekünk nemigen kellene ebben a kérdésben továbblépni, és így egységesen meg lehetne tartani a törvényjavaslatot, ahogy van.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetlenegy mondatot szeretnék elmondani Tóth András azon megjegyzéséhez, hogy a kormány adós marad bizonyos rendezéssel.

Képviselő úr, ezt kicsit pozitívabb módon kellene szemlélni szerintem. A szabadon választott parlament 12 évig ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, még az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozata is '94 és '98 között eléggé szerencsétlen módon alakult, különös tekintettel a vagyonnyilatkozatok megsemmisítésére. Ebben a ciklusban milyen hihetetlen nagy körben terjedt ez ki! Én azt hiszem, hogy most ezen a nagy lendületbe ment munkán egy ellenszavazattal igen komoly csorbát fog okozni a Szocialista Párt. Tehát azt a lendületet, amit ebben a négy esztendőben ez a kormány mutatott ezen a szabályozási területen, inkább támogatni kellene, és a következő négy esztendőben pedig teljesen be lehetne fejezni ezt a kérdéskört.

Köszönöm szépen.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én szeretnék visszatérni a napirendhez, és mint az előterjesztők képviselője, szeretném elmondani, hogy ezzel kapcsolatosan, már az 1. pontban foglalt kérdéssel kapcsolatban az alkotmányügyi bizottság részletesen megtárgyalta a javaslatot.

Az alkotmányügyi bizottság álláspontja úgy alakult, ahogy itt Tóth András képviselő úr egy korábbi, még a politikai vitanap előtti szakaszban elmondta, nevezetesen amikor arról szólt, hogy nem az a tárgya Bauer Tamás felszólalásának, ami a napirenden szereplő törvényjavaslatban van, nem az egymillió, kétmillió forint, a kettőnek az összekapcsolása szerintem elfogadhatatlan. Azt az álláspontot képviseli az alkotmányügyi bizottság, amit ezzel kapcsolatban Tóth András és Wiener György képviselő urak is elmondtak eredeti felszólalásukban, amikor is támogatták ennek a módosító szövegnek a fenntartását és ellenezték Bauer Tamásék módosító indítványát.

Szeretném bejelenteni, hogy az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag ellenezte a Bauer-féle módosító indítvány elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)