Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY (DK): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívántam volna hozzászólni a vitához, de Pósán képviselő úr felszólalása egyetlen szempontból mégiscsak erre ingerelt engem. De hadd reagáljak először arra, amit a végén mondott. Tisztelt Képviselőtársam! Itt többen azt kifogásoltuk, hogy önöknek ugyanez a szabály nem volt fontos akkor, amikor más egyetemekről, más rektorokról volt szó, amikor az elmúlt nyolc évben is elküldtek mindenkit nyugdíjba, akit lehetett és aki elérte a korhatárt, és arra lettünk volna kíváncsiak mindannyian, hogy miért pont most jutott eszükbe. Az ön által említett Mocsai úr miatt vagy a szintén ön által említett debreceni rektor úr miatt? Más rektorok, más egyetemek miért nem fontosak, csak ezek az egyetemek meg ezek a rektorok?

De van egy fontosabb ügy, ami szerintem alapvető filozófiai kérdés, és ez nagyon lényeges, mert a képviselő úr elfeledkezik arról, hogy mi az egyetemi autonómia kezdete. Az egyetemi autonómia éppen úgy kezdődött, hogy az egyetemek elkezdtek kiszabadulni  most ne menjünk bele, hogy milyen jogi módon, de elkezdtek kiszabadulni  az alól az egyházi fennhatóság alól, amit ön épp most állít, és amiről most azt mondja, hogy ez a követendő példa. Mi nem ezt a modellt követjük, mi az egyházi autonómiát…, illetve nem az egyházi autonómiát  azt is szeretjük, de most nem erről beszélek , hanem a felsőoktatási autonómiát kérjük számon önökön. Éppen azt kérjük számon, hogy ne menjünk vissza a felsőoktatási autonómia előtti középkori időkbe, és ne menjünk vissza persze a rendszerváltás előtti, a kormány közvetlen irányítását jelentő időkbe, mert önök ezt építik a felsőoktatásban is. Köszönöm szépen.