A felszólalás szövege:

FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya 2012-ben írta alá azt a megállapodást, amely a két ország határán Ipolydamásd és Helemba települések között egy közúti híd és a hozzá kapcsolódó létesítmények megépítéséről rendelkezik. A híd finanszírozását, amely 2,1 milliárd forintot tesz ki, a felek az Európai Unió Interreg 5, a Szlovákia-Magyarország együttműködési program keretein belül kívánják biztosítani. Tisztelt Képviselőtársaim! Valaha 47 híd kötötte össze az Ipoly partjait, az ötvenes évekre azonban a hidak száma drasztikusan lezuhant és négy hídra csökkent. Az új közúti hídnak köszönhetően biztosítva lesz a térségben a hatékonyabb közlekedés, ami főleg azoknak a lakosoknak jelent jelentős tehercsökkentést, akik gépkocsival közlekednek munkahelyük és lakóhelyük között, továbbá egyszerűbb megközelítéssel fellendítheti az adott településeken a turizmust.

2017-ben Magyarország és Szlovákia megállapodott abban, hogy a szlovákiai települések kezdeményezését, valamint a helyi önkormányzatok kérését beépítik a kiegészítés szövegtervezetébe. Ennek eredményeképpen bekerült a híd megépítéséhez szükséges tervdokumentáció módosított verziója, illetve a helyi önkormányzatok azon követelése, hogy a teherforgalom legföljebb 3,5 tonnáig legyen engedélyezve, miközben a korlátlan személyforgalmat érintetlenül hagyják.

Tisztelt Ház! Evidencia, hogy a híd az érintett régiók, az ott élő lakosok érdekeit szolgálja. Kérem önöket, támogassák a kiegészítések kihirdetését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2015-ben kezdődött migrációs hullám az illegális határátlépésen túl számos egyéb kockázati tényezőt is magával hozott. Az illegális migrációval kapcsolatos kockázatok, veszélyek nem csupán abból állnak, hogy nem tudjuk, kik lépnek be az adott országba, milyen háttérrel vagy milyen szándékkal. Az átlépésnek komoly ára van, amit ilyen vagy olyan módon, de behajtanak a határon átkelni vágyó emberektől, és az embercsempészek ezen a téren is könyörtelenek. A balkáni útvonal lezárását követően jelentősen visszaesett az illegális határátlépő személyek száma, de az ehhez kapcsolódó veszélyek nem szűntek meg. Ott, ahol nincs fenntartva a rend, bűnözői csoportok kezdik kiterjeszteni tevékenységüket. Kábítószer-kereskedelem, embercsempészet, vagyon elleni bűncselekmények  csak hogy néhány olyan problémát említsek, amelyek ellen együttesen kell küzdenünk.

Macedóniával már több éve kiváló az együttműködés a biztonság területén. Idén már nyolcadszorra teljesítettek szolgálatot a macedón határon a magyar rendőrök, akik macedón kollégáikat a jogellenes határ-átlépések felderítésében, az embercsempészek előállításában és az illegális bevándorlók feltartóztatásában támogatták. A Macedón Köztársaság belügyminisztere 2017. augusztus 24-én Magyarországra látogatott, és egy kormányközi, rendőri együttműködést érintő megállapodást tett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar és a macedón kormány elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése iránt annak érdekében, hogy fenntartsák a közrendet, hogy együtt hatékonyan léphessenek fel a terrorizmus, a szervezett bűnözés, valamint az illegális határátlépésekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények elleni küzdelemben. Ez a közös fellépés egyebek mellett tartalmazza a kölcsönös segítségnyújtást, az eltűnt személyek keresését, az ellopott tárgyak vagy gépjárművek felkutatását vagy éppen az információ- és tapasztalatcserét a két fél közötti megállapodásban szereplő elvek és adatvédelmi szempontok figyelembevétele mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a megállapodás tovább javítja a remek magyar-macedón együttműködést, és hatékonyabbá teszi a közös fellépést az előbb említett bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Az előbb elmondottak fényében kérem, támogassák a megállapodást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarországon évek óta a világ- és az európai átlagot meghaladó mértékben nő a turizmus, és ezek a számok évről évre megdőlnek. 2017-ben ez a tízmilliós ország közel 12 millió vendéget fogadott a kereskedelmi szálláshelyeken, ők összesen közel 30 millió vendégéjszakát töltöttek el itt. Az idei eddigi statisztikák alapján a 2018-as év várhatóan túlszárnyalja az eddigi rekordokat is. Az idei év első hét hónapjában a tavalyi évhez képest 5,6 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma hazánkban, és 8,5 százalékkal nőtt a szálláshelyek bevétele is. Idén július végéig 7,1 millió vendég összesen 17,5 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken. Továbbra is élénk a magyarok belföldi utazási aktivitása, amit az első héthavi összesítésben a belföldi vendégek számának 4,7 százalékos növekedése is mutat. A belföldi turizmus bővülését a SZÉP-kártya mellett az is segíti, hogy a magyar családok egyre több pénzzel rendelkeznek, egyre több jut a szabadidő tartalmas eltöltésére is. Az év első hét hónapjában a bérek 12,1 százalékkal nőttek.

A Balaton Budapest után hazánk második legfontosabb turisztikai desztinációja. Az ország kereskedelmiszálláshely-árbevételének több mint 15 százaléka ebből a térségből származik. A belföldi vendégéjszakák több mint negyede, azaz 25,5 százaléka ebben a térségben realizálódik. A Balatont nemcsak a part menti települések alapján szükséges értelmezni, hanem tágabb értelemben a háttértelepülésekkel együtt. A Balaton térsége óriási fejlődés előtt áll, hiszen tudjuk, hogy a kormány 365 milliárd forintot szán a Balaton térségében fejlesztések megvalósítására. A cél a négy évszakos Balaton megteremtése, a szezonalitás csökkentése, a tartózkodási idő növelése. A Balaton turisztikai teljesítménye is magabiztos növekedést mutat az elmúlt években. 2017-ben 2010-hez képest a balatoni térség kereskedelmi szálláshelyein a vendégek száma 46,2 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 36,4 százalékkal nőtt. Azt látjuk, hogy a Balatonon mind a belföldi, mind a külföldi vendégek száma évről évre jelentősen emelkedik, de a balatoni térség összes vendégét tekintve a belföldi forgalom a meghatározó, a vendégek háromnegyed része belföldről érkezik a Balatonra. 2018 első hét hónapjában is tovább nőtt a balatoni térségben a vendégek és a vendégéjszakák száma, mind külföldi, mind belföldi tekintetben. A balatoni térség kereskedelmi szálláshelyeinek bevétele is nőtt az idei év első hét hónapjában, 13,2 százalékkal volt magasabb az előző évihez képest.

(19.00)

Számomra, Veszprém megyei számára, Ajka, Tapolca, Sümeg, a Káli-medence és a Balaton-felvidék képviselőjének örvendetes adat, hogy Veszprém megye turisztikai teljesítményének növekedése meghaladja a Balatoni térség egészét: 2018. január és július vége között 8,5 százalékkal több vendég közel 9 százalékkal több vendégéjszakát töltött el az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma 10 százalékkal növekedett. Az idei első hét hónapban a Veszprém megyei kereskedelmi szálláshelyek bevételei is növekedtek, az összbevétel 20 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest.

Választókerületem jelentős részében, a Káli-medencében, Badacsony, Sümeg, Tapolca környékén és a Lesence-vidékén a turizmusból élnek a legtöbben. A Balaton-felvidék azonban nemcsak nyáron, hanem ősszel és télen is gazdag programokkal várja az odalátogató turistákat. Meg kell említeni a hétvégén lezajlott pisztráng- és borfesztivált Tapolcán, továbbá a szüreti mulatságokat, a Bortriatlont, „Helló Ősz!”-t Badacsonyban, a süllőfesztivált Szigligeten, a Márton-napi vigasságokat, a forraltborfőző-versenyt és a kocsonya-szépségversenyt Badacsonytördemicen, az év végi csobbanást Ábrahámhegyen és az újévit Szigligeten, a pincetúrákat a Lesence-vidéken, Szent György-hegyen és a Balaton-felvidéken, amelyek továbbra is szeretettel várják a bel- és külföldi turistákat. Mert ne feledjük: egész évben Balaton! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Ügyészség az európai egyesült államok híveinek régóta tervezett vágya. Az előttünk fekvő határozati javaslatban foglalt Európai Ügyészség kérdése nem csupán úgy értelmezhető, ahogy azt a benyújtók teszik, magában rejti a szuverenitás kérdését is. A határozati javaslat helyesen állapítja meg, hogy hazánkon kívül Lengyelország sem kíván részt venni az Európai Ügyészség létrehozásában, de emellett még több állam is jelezte, hogy vagy nem vesz részt, vagy fenntartásokat fogalmaz meg. Ezek az országok például Dánia, Hollandia, Ausztria, Írország. (Felzúdulás az ellenzéki pártok soraiban.  Közbeszólás: Hollandia most lépett be!)Eme új intézmény létrehozásával a Eurojustot, az uniós ügyészségi együttműködési szervezetet, valamint az OLAF-ot, az uniós csalás elleni hivatalt is gyengítenénk (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), hiszen e két szervezet már eljár az Európai Unió érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. E terv tehát felesleges, extrabürokráciát generál.

De nem csak ezt a szempontot érdemes figyelembe venni. Az Európai Ügyészség létrehozása problematikus lehet olyan szempontból is, hogy a magyar ügyészség érvényesíti kizárólag az állam büntetőigényét. Már régóta zajlik egy küzdelem az Unión belül, nevezetesen: a nemzetállamoké lesz-e a jövő vagy a föderális Unióé? Mi korábbi álláspontunkhoz hűen továbbra is a nemzetállamok oldalán állunk, és ezzel nem vagyunk egyedül, ezért ezt a kérdést a szuverenitásunkat érintő kérdésként is kell tárgyalni, amire válaszunk határozott: nem kívánunk elmozdulni a föderációs Unió felé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb említettek fényében kérem, ne támogassák a határozati javaslatot. Köszönöm szépen.

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Veszprém megye maga és 217 települése egyenként is jelentős történelmi múlttal, kulturális gazdagsággal, turisztikai, gazdasági jelentőséggel bír, de ezek között is kiemelkedik földrajzi és természeti szépségével a Tapolcai-medence, a Balaton-felvidék. A természeti és földrajzi szépségű medencéből magasodik ki a 393 méter magas bazalthegy, a Gulács, a cukorsüveg, a hozzá szervesen kapcsolódó mintegy ezerfős Nemesguláccsal. Nemesgulács ősi település. Először 1268-ban tűntek fel az itteni írásos dokumentumokban az emlékek. Ebben az időben két Gulács létezett, később három Gulács nevet találunk, Alsó-, Felső- és Középső-Gulács. Ezekből a nevekből alakult ki a nemesek lakta település, Nemesgulács neve. A község nevének „nemes” előtagja arra utal, hogy a települést a középkorban többségében kisnemesek lakták. A község neve az ómagyar „Gula” névből származik.

(21.00)

A török háborúk idején a falu elpusztult, újratelepítése 1715-től kezdődött. Ekkor a nemesek helyére már parasztok is költöztek. 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartják számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője.

A nemesgulácsi Eőry-kúriában töltötte gyermek- és ifjú éveit Keresztury Dezső, később ebben az épületben kapott helyet az óvoda. Az író ugyan Zalaegerszegen született, de anyai ágon családi kapcsolatai Nemesgulácshoz kötötték, 1918-tól ezt a falut tekintette otthonának. Ma az ő nevét viseli a helyi iskola. Nemesgulács mostani címerének pajzsában a falu melletti Gulács-hegy és az itt termő borokat jelképező szőlő szerepel.

A Tapolcai-medence két legnagyobb hegye, a Badacsony és a Szent György-hegy tetejéről csodálatos látvány tárul elénk, élvezhetjük a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig tartó felejthetetlen panorámát. Nemesgulácsnak nemcsak múltja, történelme tiszteletre méltó, hanem jelene és jövője is. Jó érzés látni a tiszta utcákat, a takaros portákat, az épülő családi házakat. A település szépül, fejlődik, lakosai magukénak érzik a falut, lokálpatriótákként büszkék településükre.

A hegyen munkálkodó borászok a szőlőkben nemcsak megélhetést találnak, hanem örömüket is lelhetik abban, hogy a minőségi Balaton-felvidéki borok a turisták kedvelt és örömmel fogyasztott itala. Köszönjük a településnek a történelmi múlt és a magyar, keresztény európai kultúra két és fél évszázados őrzését. Kívánom, hogy Nemesgulács lakói és a hegyen fáradozók az elkövetkező évszázadokban is találják meg boldogulásukat és boldogságukat. Isten éltesse a 750 éves Nemesgulácsot és lakóit! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A választókerületemben működő ajkai Magyar Imre Kórház az elmúlt hetekben ellenzéki képviselők és a balliberális média kereszttüzébe került. A kórház bő egy évvel ezelőtt megválasztott főigazgatóját, megbízott főigazgatóját, vezetését, hivatásukat lelkiismeretesen végzőket próbáltak egyesek lejáratni hamis információkkal, álhírekkel. Arról viszont keveset beszélnek, hogy a közelmúltban a kórházban egy közel 5 milliárd forintos fejlesztés valósult meg, és mára az ország egyik legmodernebb vidéki kórháza lett. A minőségi betegellátás érdekében szükség van folyamatos fejlesztésre, mi ezt valljuk, és minden tevékenységünk ezt a célt szolgálja.Ennek jegyében engedje meg, hogy néhány fejlesztést megemlítsek az elmúlt egy évből, ami a kórházban megvalósult. Egy modern 16 szeletes CT, nőgyógyászati és genetikai vizsgálatokra is alkalmas új ultrahang érkezett. Méltó helyre került a labor, új felszerelt szárnyban van a baleseti sebészet és a sürgősségi osztály. Onkológiai szakrendelés kezdte meg munkáját. Üzembe helyeztek egy új echokardiográfot, egy új C-íves sebészeti röntgen került beszerezésre. A felsorolás nem teljes körű, ezért szeretném megkérdezni, hogy milyen további eszközökkel, fejlesztésekkel támogatta a kormány az ajkai kórházat.

Fontos kiemelni, hogy az augusztusban távozó okleveles ápolók helyett intenzív szakápolók jöttek, a kórházban az orvoslétszám egy év alatt 36 fővel gyarapodott, 27 orvos ment el, 63 orvos érkezett. Természetesen nagyon sok feladat áll még előttünk. Nap mint nap szembesülünk nehézségekkel is, de a megvalósítandó célok középpontjában mindig a beteg ember iránti tisztelet és segíteni akarás áll. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm válaszát, amit elfogadok, hiszen az ajkai kórház az elmúlt egy év alatt sok új eszközzel, beszerzéssel, műszerrel gyarapodott, és a közel 5 milliárd forintos fejlesztés az ország egyik legmodernebb kórházává emelte. Talán ez bántotta az ellenzéki képviselőket és a balliberális médiát, akik álhírekkel, rémhírkeltéssel és hazugságokkal próbálták lejáratni a kórházat.Gratulálok a kórház új főigazgatójának, hogy sikerült pótolni a távozó ápolókat és orvosokat, hiszen ma 36 fővel több orvos dolgozik, mint egy évvel ezelőtt a kórházban. Mára kiderült, hogy az összeomlást és vészhelyzetet vizionáló ellenzéki képviselők vágya megbukott. Köszönöm a kormány segítségét, hiszen gyógyítani csak képzett szakemberekkel és modern eszközökkel lehet, az egészségügyi dolgozók munkáját pedig mindig a megmentett emberéletek és a betegek gyógyulása bizonyítja.

Ezért mindenkit arra kérek, hogy álljon a betegek oldalára, vegyen részt az ajkai egészségügy fejlesztésében és ne a rémhírkeltésekben. Minden segítségnek és jó szándékú megnyilatkozásnak örülünk és azt köszönjük, de aki segíteni nem tud, az ártani ne ártson. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Minden bizonnyal már gőzerővel nyomoz az a lengyel-magyar nyomozócsoport, amely egy lengyelországi milliárdos áfacsalást hivatott felderíteni, amelyben két egykori nemzeti nyomozó irodás főrendőr, több nagyvállalkozó és Staudt Gábor nemrégiben lemondott jobbikos parlamenti képviselő is érintett. Több tanúvallomásban is megerősítették, hogy Staudt Gábor is személyesen részt vett azokon a találkozókon, ahol egy lengyel könyvelővel egyeztettek arról, hogyan lehet nemesfém-kereskedelemmel áfacsalást végrehajtani Lengyelországban, kijátszva ezzel a lengyel adórendszert.De csakúgy, mint ahogy a legdurvább büntetőügyben a feltételezett elkövetőt megilleti az ártatlanság vélelme, ugyanúgy a tisztességes magyar választópolgárokat is megilleti a tisztánlátás joga. Jelen esetben egy országokon átívelő gazdasági bűncselekményről lehet szó, felmerülhet a bűncselekmény gyanúja is. Az, hogy ebben az ügyben egy, a magyar emberek bizalmából megválasztott képviselő neve is felmerülhet, egyenesen vérlázító.

Tisztelt Miniszter Úr! A Staudt-ügy gyakran figyelmen kívül hagyott szála, hogy Staudt Gábor a körülötte egyre fogyó levegő hatására már 2018 decemberében bejelentette lemondását, viszont ténylegesen csak másfél hónappal később, 2019. január 31-én mondott le, így felvehette az erre az időre járó, összesen 1,6 millió forint tiszteletdíjat. Ennél is többet kereshetett a Jobbik a lemondás körüli sumákolással, a működési, ellátási, alkalmazotti és frakció-bérkeretből is felvette ez idő alatt a Staudt képviselősége alapján járó pénzt. Akkor a közel 2 milliós költségvetési keretről még nem is beszéltünk.

A Jobbik igencsak lazán kezeli a pénzt. Emlékezetes, hogy amikor tavaly arra gyűjtöttek, hogy a szabálytalan gazdálkodásuk miatt kiszabott bírságot kifizessék, az így befolyt százmilliót is eltapsolták. Staudt és a zsidózó Szávay István elhúzódó lemondása mögött sem áll más, mint hogy ezen az időhúzáson a párt és a két botrányos képviselő milliókat kaszált. A Jobbik tehát megint lebukott azzal, hogy hetekig húzta a két képviselő tényleges lemondását, a párt nemcsak erkölcsileg írta le magát, de még nyerészkedett is.

Tisztelt Miniszter Úr! Láte esélyt, hogy a Jobbik visszafizeti a tisztességtelenül felvett pénzt? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm a szót. (Szilágyi György: Másfél milliós felszólalás! Nyolc felszólalás, másfél millió forint darabonként!) Államtitkár úr, elfogadom a válaszát. (Szilágyi György. Az adófizetők pénzéből!  Zaj a Jobbik padsoraiban.  Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Bízunk benne, hogy a Jobbik az etikai és az erkölcsi szabályokat ezután be fogja tartani (Szilágyi György: Úgy, úgy, másfél millió!), de illúziónk ezen a téren ne legyen. Ugyanis a hétvégén Staudt úr üzent nekem a közösségi médián keresztül, tudatta velem, hogy kinyomozta a lakcímemet. Staudt urat nagyon zavarhatja az interpelláció, hogy ilyen nyíltan megfenyegetett (Rig Lajos: Biztos megvéd a Szakonyi…), de engem nem tudnak megfélemlíteni. (Folyamatos zaj és közbeszólások.) Ezután is a választópolgárok által megválasztott képviselő vagyok (Szilágyi György: Felszólalásonként másfél millióért!), az ő érdekeiket fogom képviselni, és az ő problémáikra keresem a megoldást. (Folyamatos zaj a Jobbik padsoraiból.  Közbeszólás: Jön a narancsos bukta!  Szilágyi György: Felszólalásonként másfél millióért!)

Staudt úrnak pedig üzenem, aki azt mondta nekem, hogy a bíróságon találkozunk, igen, velem ellentétben önök valóban gyakran járnak oda. Ígérem, figyelni fogom a vádlottak padját. (Taps a kormánypárti padsorokból.  Szilágyi György: Felszólalásonként másfél millióért!)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Friss hír, hogy az Interpol megtalálta Belgrádban Cvetan Vaszilevet, azt a bolgár bankárt, aki mintegy 600 milliárd forintnak megfelelő eurót lopott ki Bulgária egyik legnagyobb magánbankjából, a szófiai Corpbankból. Az oligarcha ellen pénzmosás és csődbűntett gyanúja miatt is büntetőeljárás folyik. Mint ismert, a bankár Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára cégével kapcsolatban állt, az Altus Zrt. ugyanis szinte az egész Balkánon érdekelt különböző projektekben, így Bulgáriában is. A bolgár oligarchára az Interpol a legmagasabb fokú, vörös körözést adta ki tavaly ősszel. A bankár politikusoknak és oligarcháknak is hitelezhetett. A nagy kérdés, hogy a Gyurcsány-házaspár neve ott lesze azoknak a listáján, akiknek Vaszilev juttatott a lopott pénzből, illetve a közös cégek kaptake az elsikkasztott milliókból.

Vaszilev azonban nem csak gazdasági értelemben véve köztörvényes bűnöző. Több nemzetközi újságíró-szervezet is foglalkozott azzal, hogy a bankár bérgyilkosokat fogadott, hogy likvidáljanak egy bolgár médiatulajdonost, aki le akarta leplezni a Vaszilev által elkövetett bűncselekményeket. Az eset kapcsán több kérdés is felmerül, amire a bolgár hatóságok remélhetőleg mihamarabb választ adhatnak, mivel Bulgária máris kérte a bűnöző üzlettárs kiadatását.

Tartottáke a kapcsolatot Gyurcsányék Cvetan Vaszilevvel a körözés ideje alatt? Hogyan lehetséges, hogy egy magyar politikus neve egy ilyen sötét üggyel kerüljön kapcsolatba? Miért tagadta eleinte az üzleti kapcsolatot a bolgár bankárral Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A szóban forgó ügy azért is különösen kínos, mert Gyurcsányék csak azután ismerték be, hogy van közük Cvetan Vaszilevhez, miután egy sajtóorgánum közzétette az együttműködésüket bizonyító cégbírósági adatokat.

(16.20)

Mielőtt ez megtörtént volna, még azt is tagadták, hogy ismerik a bolgár oligarchát. Dobrev Klára az Európai Parlamentbe készül, európai egyesült államokat vizionál. Szolidaritást és szociális egyenlőséget álmodik minden európai polgárnak. Ebbe az utópisztikus képbe viszont hogyan fér bele az, hogy ő és a férje egy olyan üzletemberrel üzleteljen, aki magánbankokat foszt ki és bérgyilkosokat küld újságírókra? Ilyen Magyarországot, ilyen Európát akar valójában Dobrev Klára? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Még a választ is úgy olvasta!  Taps a Fidesz soraiból.)

FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A filmkoprodukció a kulturális sokszínűség európai szintű kifejeződésének egyik eszköze, amely hozzájárul az európai országok kulturális sokszínűségének megőrzéséhez; az előttünk fekvő két törvényjavaslat is ezt a tematikát fedi le. Tekintettel arra, hogy az európai filmes együttműködés eleinte főleg bilaterális, majd később multilaterális koprodukciók mentén valósult meg, szükség volt egy olyan egyezmény létrehozására, amely szabályozza az egyezményt aláíró felek területén kezdeményezett filmgyártási koprodukciókat érintő kapcsolatokat. Ez az 1992. október 2-án létrejött európai filmkoprodukciós egyezmény, amely 1994-ben lépett hatályba, és amelyet az Európa Tanács 43 tagállama ratifikált. Hazánk a 7/1998. kormányrendelettel hirdette ki, és 1998 óta számos koprodukciós filmalkotás keretéül szolgált.

Az alapegyezmény célul tűzte ki a koprodukciók állami támogatásának harmonizálását, valamint a koprodukciós eljárási és gyártási szabályok egyszerűbbé tételét. Részletesen szabályozza egyebek mellett az egyezmény hatályát, a koprodukciós minősítés elnyerésének feltételeit, a részt vevő felek jogait, az érintett technikai és művészeti stáb be- és kiutazását, valamint a filmalkotás exportálását. Ennek az egyezménynek a felülvizsgálatára került sor 2017-ben, mivel az európai filmgyártás rendszere érthető módon nemcsak technológiai, hanem gazdasági, pénzügyi változásokon ment keresztül az eltelt több mint húsz évben. Magyarország a felülvizsgált egyezményt 2019. április 29-én írta alá, csatlakozva a többi 26 államhoz.

Fontos hangsúlyozni, hogy a felülvizsgált egyezmény komoly előrelépésnek tekinthető a korábbi alapegyezményhez képest, és számos pontot aktualizál. Például azáltal, hogy a koprodukciókhoz való minimális hozzájárulás mértékét csökkenti, nagyobb esélyt kapnak a kisebb gyártási kapacitással rendelkező országok ahhoz, hogy részt vehessenek akár bilaterális, akár multilaterális koprodukciókban. A koprodukciós minősítés elnyeréséhez szükséges pontrendszert módosítva rugalmasabbá teszi az új egyezményt, a pontozási rendszer differenciáltabbá tételének köszönhetően pedig olyan új kategóriákat vezet be, mint a játékfilmek és az animációs filmek elnevezést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az 1992-es alapegyezmény, ahogy már korábban említettem, kihirdetésre került kormányrendelet útján, az általa érintett tárgykört a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény szabályozza, így az Igazságügyi Minisztérium kérése indokolt az alapegyezmény törvényben történő kihirdetése kapcsán, amely a rá vonatkozó korábbi rendelet helyébe lépne.

(13.40)

A felülvizsgált egyezmény a kihirdetése után ugyan az alapegyezmény helyébe lépne, annak hatályát viszont fenn kell tartani, mivel számos olyan ország van, amely még nem ratifikálta a felülvizsgált egyezményt, így annak az alapegyezmény-rendelkezései az irányadóak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felülvizsgált egyezmények kihirdetése hazánk érdekeit szolgálja, figyelembe véve, hogy a benne foglalt feltételek lehetővé teszik azt, hogy az eddigieknél több koprodukciós filmalkotásban vehessünk részt, ami nemcsak hazánk hírnevét erősíti, hanem a hazai szakemberek munkalehetőségét is bővíti. Kérem, támogassák mindkét törvényjavaslatot. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő nemzetközi szerződés azon szándékkal született, hogy Magyarország és a Brazil Szövetségi Köztársaság hatékonyabb jogi együttműködést alakíthasson ki a két állam közötti bűncselekmények megelőzése érdekében, különösen tiszteletben tartva a felek szuverenitását és egyenlőségét. A törvényjavaslat megerősíti a két állam kapcsolatát a bűnügyi együttműködést illetően, ennek megfelelően mind Magyarország, mind a Brazil Szövetségi Köztársaság kiadja a területén tartózkodó azon személyeket, akiket a másik fél igazságügyi hatóságai büntetőeljárás lefolytatása vagy bíróság által kiszabott jogerős ítéletben szereplő szabadságelvonás végrehajtása céljából keresnek.

A nemzetközi szerződés meghatározza a kiadatási bűncselekményeket, a kiadatási kérelem megtagadásának kötelező és mérlegelhető okait, a tartalmi elemeket, az ideiglenes kiadatási letartóztatás feltételeit, a körözött személyeknél talált tárgyak átadását, a kérelemmel kapcsolatba hozható döntéseket, az átmenő szállítást, továbbá költségviselési, adatvédelmi és garanciális szabályokat tartalmaz.

Az egyezmény végrehajtása során az országaink által kijelölt központi hatóságok közvetlenül lépnek kapcsolatba egymással, ennek megfelelően a magyar és a brazil igazságügyi minisztérium a kapcsolattartás és a kommunikáció végrehajtója.

A kiadatási egyezmény aláírására 2019. május 9én került sor Budapesten, cikkelyei megfelelnek a modern kiadatási egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, illetve a hatályos magyar jogszabályoknak.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Drégelypalánkot és Ipolyhídvéget összekötő híd megépítéséért már 2011-ben civil kezdeményezésre aláírásgyűjtés indult. Az elcsatolt területeket és az anyaországot összekötő Ipoly-hidaknak azonban ennél régebbre nyúló története van. Létük vagy nemlétük Magyarország XX. századi hányattatott sorsáról tanúskodik.Mint ismert, valaha 47 híd kötötte össze az Ipoly két partját, az 50-es évekre azonban ez a szám drasztikusan lecsökkent. A közelmúltig mindösszesen négy híd szolgálta az Ipoly mentén élőket. A most szóban forgó híd környezete 1938-1945 között az első bécsi döntés értelmében ismét Magyarország része lett. A második világháborúban felrobbantott Drégelypalánkot és Ipolyhídvéget összekötő hidat egészen mostanáig nem építették újjá.

A mintegy 660 kilométeres magyar-szlovák határszakasz Európa egyik leghosszabb határszakasza. A múlt században megszakadt közlekedési kapcsolatok megújítását nehezíti, hogy közel 250 kilométeren a Duna és az Ipoly választja el a két országot egymástól.

A Drégelypalánkot Ipolyhídvéggel összekötő híd újjáépítéséről szóló megállapodás egy év alatt a negyedik magyar-szlovák szerződés, amely határhidak építéséről született. Az új közúti hídnak köszönhetően biztosítva lesz a térségben a hatékonyabb közlekedés, ami főleg azoknak a lakosoknak jelent jelentős tehercsökkentést, akik gépkocsival közlekednek a munkahelyük és a lakóhelyük között, továbbá egyszerűbb megközelítéssel fellendítheti az adott településeken a turizmust. A közúti hidat 3,5 tonnát meg nem haladó személy- és tehergépkocsik használhatják majd.

Egy híd mindig az érintett régiók, az ott élő lakosok érdekeit szolgálja. Kérem önöket, támogassák a nemzetközi szerződés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A turizmus Magyarországon stratégiai fontosságú ágazat, a gazdaság egyik motorja. A magyar turizmus teljesítménye 2010 óta folyamatosan nő, azóta a vendégek száma több mint másfelszeresére, a szálláshelyek bevétele több mint duplájára nőtt. A magyar turizmus az európai átlag többszörösével nő. Az ágazat több mint 400 ezer embernek ad munkát. A turizmus 2018-ban Magyarországon rekordévet zárt: a KSH adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő vendégek száma 5,6 százalékkal nőtt, ez összesen 12,5 millió főt jelent, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 4,2 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, átlépve ezzel a 31 millió vendégéjszakát. A külföldi turisták mellett tovább élénkült a magyarok belföldi utazási aktivitása is: 2018-ban a 6,6 millió fő belföldi turista 15,7 millió vendégéjszakát töltött hazánkban.

A turizmus jelentős gazdaságélénkítő hatásait figyelembe véve alakította ki a kormány a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül a 2030-ig szóló nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amelynek célja, hogy a turizmus fejlesztésén keresztül biztosítsuk az ország gyarapodását. A fejlesztésekhez a kormány minden eddiginél nagyobb mértékű, több mint 820 milliárd forintot biztosít 2030-ig, hogy végrehajtásával Magyarország elfoglalhassa méltó helyét a világ turizmusában. A 2017-ben útjára indított Kisfaludy-program keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg a vidéki Magyarországon, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít.

A magyarországi vendégforgalom nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a belföldi és a külföldről érkező turisták között. Budapest után a második legfontosabb térség a Balaton, ahol a vendégéjszakák többségét belföldi vendégek adják.

Jelentős fejlesztések valósultak meg a Balaton-felvidék nyugati felében, a badacsonyi régióban. A teljesség igénye nélkül csak néhányat hadd említsek meg. Nagyvázsonyban 126 millió forint értékben 33 hektáron elterülő, Európában is egyedülálló igáslóközpont létesült, amely a munkalovakat és az általuk végzett munkákat hivatott bemutatni, szomszédságában pedig egy 1200 méteres tanösvény kanyarog. Elkezdődött egymilliárd forintos beruházással a Kinizsi-vár megújítása és több önkormányzati épület felújítása is.

Badacsonyban, Badacsonytomajon a „zöld város” projekt keretében parkok, utak, járdák szépültek meg, megújult az óvoda, és minibölcsődét is kialakítottak. A „kultúrtáj” világörökségi pályázat keretében az épített és természeti örökség megőrzése és fejlesztése történik a Folly Arborétumban. A város három strandja, panziók, szálláshelyek újultak meg. Átadásra került a térség egyik régi kultikus helye, a megújult Hableány étterem, amelyben korszerű bor- és pezsgőkészítő központot is létrehoztak. A városban több mint 3 milliárd forint értékben folyt és folyik ma is beruházás.

Szigligeten átépült a hajókikötő, parkok, utak, járdák szépültek meg, felújították a strandot, több önkormányzati épületet, jelentős beruházás indul a várban. A településen összesen 700 millió forintos fejlesztés zajlik.

Révfülöpön termelői piac nyílt, utak, a két strand és járdák felújítása mellett megépült a szabadtéri színpad, megkezdődik a kultúrház kialakítása. A beruházások összértéke meghaladja az 550 millió forintot.

Ábrahámhegyen több ütemben megszépül a strand, csónakkikötő létesült, most épül a közösségi ház, több út, járda újul meg. Összesen közel 350 millió forint értékű fejlesztés valósul meg.

A példák csak kiragadottak, a sort a fejlesztésekről sokáig lehetne sorolni. A hazai turizmus versenyképességének erősítése érdekében további pozitív döntések születnek a következő évi költségvetésben, a szálláshely-szolgáltatások áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken.

A minőségi szolgáltatások és vendéglátóhelyek bővülésével a Balatonnál az idén tovább szárnyalhat a turizmus. Reményeink szerint a fejlődés töretlen lesz. A kiváló programok, az igényes szálláshelyek, a természeti szépségekkel megáldott vidék idén nyáron is szeretettel várja a hazai és külföldi vendégeket, köztük természetesen párthovatartozástól függetlenül a képviselőtársakat egyaránt  mert ha nyár, akkor Balaton. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

FENYVESI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Zrínyi Miklós személyében egy olyan hazafit méltathatunk most itt, akinek jelentőségét, a magyar hazáért tett erőfeszítéseit, azt hiszem, egy jóérzésű magyar ember sem vitathatja. Bár az emlékévvel születésének 400. évfordulójának állítunk emléket, érdemes azt is számba vennünk, hogy két nappal ezelőtt volt a 355. évfordulója, hogy életét vesztette azon a tragikus vadászaton. 1664. november 18-án egy sokszínű életpálya ért véget. A katonai és politikusi karrier mellett páratlan írói munkásságot hagyott ránk. Tollát eleinte a művészet szépsége, majd a haza sorsa iránt érzett aggodalom vezérelte, elég csak a Szigeti veszedelem, a Tábori kis tracta vagy az Az török áfium ellen való orvosság című műveket említenem. Szorgalmazta az önálló magyar hadsereg felállítását, és kiállt az ország önerőből való felszabadítása mellett. Műveiben kifejtette a modernizációs és hadszervezési programját is, karddal és tintával harcoló hős romantikus alakját testesítette meg.

Kétségtelen, hogy korának legkarizmatikusabb hadvezére és politikusa volt. Vitézsége folytán karrierje hamar magasra ívelt, így lett Horvátország főkapitánya, majd idővel a báni méltóságot is elnyerte. Meg kell említenünk azonban azt is, hogy a végeken mutatott hősiessége a bécsi udvarban nem keltette fel a dicséretet. Elképzeléseihez nem kapta meg a Habsburgok támogatását, ezért kellett hát saját kezébe vennie az irányítást, azonban később már külső szemlélőként kellett tudomásul vennie a vasvári békét, amely az azt megelőző európai sikerek ellenére inkább a török félnek volt kedvező.

Születésének 400. évfordulóján emlékezzünk hát a remek hadvezérre, a befolyásos, hazájáért tenni kész politikusra és a magyar barokk irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjára. A Fidesz-frakció támogatja a határozati javaslatot, kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák önök is.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.40)

FENYVESI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Immáron több éve olvashatjuk és hallhatjuk a különböző kedvező statisztikai adatokat arról, hogy hazánkban milyen gyorsan fejlődik a turizmus, folyamatosan nő a külföldi és a belföldi turisták száma. 2010 óta több mint duplájára nőtt a kereskedelmi és vendéglátó szálláshelyek bevétele. Napjainkban az ágazatban több mint 400 ezer ember dolgozik. Választókerületem jelentős részét teszi ki a Balaton-felvidék, amely Budapest után a második leglátogatottabb térsége hazánknak. Az idelátogató turisták többsége magyar turista, ami jelentős részben köszönhető a béremeléseknek, illetve a SZÉP-kártya bevezetésének. Fontos kiemelni, hogy a Balaton térségében a kereskedelmi szálláshelyeken elköltött 7,2 milliárd forint a teljes országos SZÉP-kártya szálláshelyi bevétel több mint 31 százaléka.

2019 első kilenc hónapjában 1,7 millió vendég 5,3 millió vendégéjszakát töltött el a balatoni térség kereskedelmi szálláshelyein, az előző év azonos időszakával összehasonlítva ez a vendégek számának 0,3 százalékát jelenti. 2019 első kilenc hónapjában 401 ezer külföldi vendég 1,7 millió vendégéjszakát töltött el a Balaton térségében, ez az előző év azonos időszakával összehasonlítva a külföldi vendégek számának 0,7 százalékos emelkedését jelenti. 2019 első kilenc hónapjában 1,3 millió belföldi vendég 3,5 millió vendégéjszakát töltött el a Balaton környékén. Ez a 2018-as adatokat összehasonlítva a belföldi vendégek számának 0,6 százalékos emelkedését jelentette. 2019 első kilenc hónapjában a Balaton kiemelt turisztikai térség kereskedelmi szálláshelyein összesen 71,2 milliárd forint árbevétel realizálódott, ami a 2018-as év azonos időszakával összehasonlítva 7,3 százalékos növekedést jelent. Az idei évben is kedvező turisztikai adatokat láthatunk, és jó esélyünk van arra, hogy az idei év az előző év hasonló időszakához képest is egy jelentős turizmusnövekedést jelent, és szintén sikeres év lesz a turizmus számára a 2019. év is.

Viszont az is jól látható, hogy a balatoni régió bevételeinek száma nem csak a turisták növekedésével (sic!) érhető el, hiszen látható, hogy a turisták számának növekedése nem olyan mértékben jelentkezett, mint amilyen mértékben a bevételek jelentkeztek. Ez azt jelenti, hogy egyrészt tehát lehet növelni a bevételeket újabb fejlesztésekkel, attrakciókkal, illetve másrészt pedig színvonalas programokkal, amelyek túlmutatnak a nyári szezonon, amelyek szívesen várják a turistákat télen, nyáron és tavasszal egyaránt.

Örömmel mondhatom, hogy választókerületem balatoni településein mindkettőre szép számmal láthatunk példákat. Nagyvázsonyban 126 millió forint értékben Európában is egyedülálló igáslóközpont létesül, amely azt a célt hivatott szolgálni, hogy bemutassa az igáslovak múltját, jelenét és az általuk végzett munkákat, továbbá 1 milliárd forintos fejlesztés zajlik a Kinizsi várban is. Badacsonyban, Badacsonytomajon megszépültek a strandok, a városközpont, újjáalakult parkok, utak, járdák épültek, és a világörökségi pályázat részeként a Folly Arborétum is megszépült.

Az épített és természeti örökség megőrzését és fejlesztését szolgálta ez a beruházás. Átadásra került Badacsonyban egy régi, kultikus hely, a Hableány étterem és a bormanufaktúra. Szigligeten is zajlik a várfelújítás, reményeink szerint a szezonra el is készül. A strandon télen is működő szaunát építettek, és mellékesen jegyzem meg, hogy a szigligetiek ezt úgy jellemzik, hogy érdemes idejönni szaunázni, mert tíz méterre van az ország legnagyobb merülőmedencéje, a Balaton. Ábrahámhegyen több ütemben megszépült a strand, csónakkikötő létesült, megépült a közösségi és sportház, amely téli időszakban is működő bowling- és fallabdapályával, szaunával és jakuzzival egészült ki.

Most már sokan tesznek is azért, hogy a Balaton egész évben nyújtson tartalmas és élményszerű szórakozást az odalátogatóknak a nyári szezonon túl, tehát nemcsak nyáron, hanem télen, ősszel és tavasszal egyaránt. Ilyenek a szüreti mulatságok, a süllőfesztivál Szigligeten, a Márton-napi vigasságok, a „Gasztrohegy” programsorozat Badacsonyban, a forraltborfőző verseny és kocsonya-szépségverseny Badacsonytördemicen, az év végi csobbanás a Balatonban Ábrahámhegyen, az újévi Szigligeten, a különböző pincetúrák az egész Balaton-felvidéken; mert, képviselőtársaim, ne feledjük: Balaton mind a négy évszakban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)