Felszólalás adatai

Úgy gondolom, hogy a tavalyi év hasonló időszakában benyújtott adótörvénycsomag vitájában általam elmondottakat az ez év gazdasági folyamatai és annak adópolitikai támogatása tovább erősítik. Nevezetesen azt mondtam egy éve, hogy a magyar adórendszer elindult a stabilitás útján. A stabilitás az egyik fontos értéke a benyújtott javaslatnak, ugyanis az adózásban meghatározott főbb adónemek adókulcsai most sem változtak, új adót a törvényjavaslat nem tartalmaz, mindez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplői, de a magánszemélyek is kiszámítható adórendszerben, adópolitikai irányokban tervezhetik jövőjüket, családjuk és gazdaságuk jövőjét.

Emellett, ahogy az előterjesztés kiemelte, a megfogalmazott javaslatok törekszenek az adózókat érintő eljárási, technikai egyszerűsítésre. Fontosnak tartom kiemelni, hogy hatékonyan képviselték érdekeiket a különböző gazdasági érdekérvényesítő szervezetek, ugyanis velük egyeztetett módon több olyan eleme van az adótörvénynek, illetve ennek a tervezetnek, amely az általuk felvetett problémákra ad minden bizonnyal jó és pontos választ.

(10.40)

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy idézettel folytassam beszédemet! II. János Pál Familiaris Consortio apostoli levelének "45. A társadalom a család szolgálatában" című fejezete a következőket tartalmazza: "Az állam nem ragadhatja el és nem is szabad elragadnia a családtól azokat a feladatokat, amelyeket vele azonos szinten meg tud oldatni - akár egyes családokról, akár családok társulásáról van szó -, hanem a legmesszebbmenőkig támogatnia és igényelnie kell a család felelősségét. A közhatalom legyen meggyőződve arról, hogy a családban van a polgári közjó nélkülözhetetlen kincse, ezért amennyire csak képes rá, adja meg a családoknak mindazt a gazdasági, társadalmi, oktatási, politikai és kulturális segítséget, amelyre az rászorul, annak érdekében, hogy minden feladatát teljesíteni tudja."

Az elhangzott iránymutatás mentén a stabilitás mint érték mellett kereszténydemokrata oldalról és szempontból külön hangsúlyoznom kell azt, hogy a törvényjavaslat értelmében 2014. január 1-jétől kiszélesedik a gyermekek után járó családi adókedvezmény igénybevételének lehetősége. A családi adókedvezmény kiszélesítése a KDNP határozottan megfogalmazott kérése, célja volt az elmúlt másfél év során. Számunkra a gyermekvállalás elősegítése, a gyermeknevelés költségvetési támogatása mindig a keresztény alapvetéseknek megfelelő, azt szolgáló prioritás volt.

Az egyébként hatékony, a középosztályt mint társadalmat karakterizáló, erősítő réteget szolgáló, egykulcsos adórendszerben az alsóbb kereseti lehetőséggel bíró családok a kereseti nehézségek miatt nem tudtak részesülni a gyerekszám alapján az őket megillető adókedvezményből. Ezt orvosolni kell a jövőben, ezért a javaslat értelmében a szülők a családi adókedvezményt a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthetik. Ez a bevezetésre kerülő családi adókedvezmény érezhető jövedelmi pozíciójavulást eredményez, további 260 ezer család megélhetése lesz könnyebb. Három gyerek esetén 100 ezer forintos kereset mellett havi nettó 17 ezer forinttal több marad a kasszában. Két magyar átlagjövedelem esetén, 450 ezer forint keresetnél ez az összeg 35 ezer forint többletet eredményez. Mindez természetesen úgy, hogy az nem veszélyezteti a családok egészségügyi ellátását és a szülők nyugdíjjogosultságát.

Természetesen a családi adókedvezmény kiterjesztésének előfeltételei voltak és vannak. Az elmúlt évek szigorú költségvetési politikája, a magyar gazdaság iránti bizalom és a nyugdíjrendszer finanszírozásának átalakítása mind megvalósult előfeltételek voltak és lesznek a jövőben is. Ezen előfeltételek következtében nem kell a költségvetésből évente 500 milliárd forintot a nyugdíjak kifizetésére biztosítani csak azért, mert a jövő szolgáltatásában bizonytalan, a magántőke céljait szolgáló magánnyugdíjrendszer fenntartása ezt szükségessé tette a múltban.

A családok gazdálkodása nagyon fontos, hogy stabil legyen, minél stabilabb legyen, és szolgálja a fiatal házasok életének kezdését. Ezt a célt szolgálja az illetéktörvény módosítása is, amely szerint mentes lesz az illeték alól a házastársak közötti vagyonmozgás, továbbá minden magánszemélyt meg fog illetni automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény akkor, ha az első lakástulajdonukat szerzik meg.

Fontos és a magánszemélyek életét több esetben negatívan befolyásoló szabályt szüntet meg, illetve javít föl a módosítás az adózás rendjét illető törvényben, ugyanis a magánszemély adózók számára az állami adóhatóság hivatalból fogja törölni az egészségügyi szolgáltatás járulékfizetési kötelezettségét abban az esetben, ha a hatóság hivatalos úton tudomást szerez arról, hogy a kötelezettség megszűnik. Ilyen ügyben a fogadóóráimon számos esetben kerestek meg, és panaszolták, hogy bizonyos eljárási nehézségek miatt az indokoltnál hosszabb ideig maradt fent az illető személynek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége.

Tisztelt Ház! Ugyan nem tartozik pontosan az adótörvényekhez, de azért meg kell említenem, hogy az adótörvények, amelyek támogatják a költségvetés végrehajtását, a költségvetési törvény hatályosulását, megfelelő feltételeket biztosítanak továbbra is ahhoz, hogy a foglalkoztatásban is érvényesüljön a munkahelyvédelmi program továbbvitele és annak a lehetősége. Ez az adórendszer továbbra is támogatja az adórendszeren és a kapcsolódó járulékrendszerein keresztül a pályakezdő fiatalok, az 55 év felettiek és a gyermeknevelési támogatásban részesülők visszatérését a munka világába. Ezt jelenleg mintegy 700 ezer munkavállaló munkáltatója jogosult igénybe venni, és mintegy 700 ezer ember számára sikeresen biztosította azt, hogy megtartsák munkahelyüket.

De továbblép a következő év a foglalkoztatáspolitikában, ami szintén az adórendszer stabilitásának az eredménye, ugyanis terveink szerint a munkahelyvédelmi akcióterv kiegészítéseként a nyugdíj előtt álló nők részére az állam átvállalja a munkáltatói adó- és járulékterheket. Én úgy gondolom, hogy ezzel az intézkedéssel továbbra is biztosítjuk főleg a nyugdíj előtt álló hölgyeknek azt, hogy indokolatlanul ne szüntessék meg a munkahelyüket a munkáltatók.

A munkahelyvédelmi akcióterven túl fontos eleme az is, hogy a foglalkoztatáspolitika egyik eszköze az, hogy milyen módon lehet a szociális hozzájárulás adókedvezményét igénybe venni a szabadvállalkozási zónákban. A bemutatott tervezet értelmében lesz egy kedvező változás, amelynek a lényege az, hogy a lakóhelyi feltétel úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabadvállalkozási zónától 20 kilométerre lévő szabadvállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik. Ez rugalmassá teszi ezt a rendszert, remélhetőleg sokkal többen tudnak élni ezzel a lehetőséggel. A munkaerő-áramlás felgyorsítása, illetőleg kedvező adózási feltételek megteremtése egy akut gondja a magyar munkaerőpiacnak. Apró lépésekkel, de ebben a tekintetben is a benyújtott javaslat elmozdulást mutat a kedvező irányba.

Általánosságban el lehet mondani, hogy a javaslat fontos célja, hogy egyértelműbbek legyenek az adózási szabályok, csökkenjenek a gazdálkodók adminisztrációs terhei, továbbá az élet által megkövetelt, az adózók által visszaigazolt technikai módosítások is szerepelnek a javaslatban. Ilyen például - a teljesség igénye nélkül - az is, hogy a társaságiadó-kedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő azon kis- és középvállalkozások esetén, amelyek tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre vesznek igénybe adókedvezményt. Ez egy 20 százalékos adókedvezmény-növekedést jelent, ami biztos, hogy kedvezően fogja érinteni a kis- és középvállalkozások befektetési kedvét, és a piacrajutási lehetőségeiket erősíteni fogja.

Hosszú polémia alakult ki az energiaadózásban érintett szervezetek, valamint az adómegállapító, illetve az adó megállapítását előkészítő kormányzati szervek között a tekintetben, hogy milyen módon lehet érvényesíteni az adómegállapítási időszakban nem alkalmazott adó-visszaigénylési lehetőséget. E tekintetben is kedvezőbb változást tartalmaz a tervezet, ugyanis önellenőrzés gyakorlása nélkül, az elévülési időn belül más adómegállapítási időszakban is érvényesíthetővé válhat a visszaigénylés. Megjegyzem, erre vonatkozólag tavaly volt módosító javaslat, de külön üdvözlöm, hogy a most benyújtott javaslat ezt akceptálta, és beemelte a kedvezmények, a pozitív változások közé.

(10.50)

További változtatás a jövedéki adózást érintve, hogy megszűnik az etanolüzemeknél az eddig alkalmazott kiszerelési korlátozás, továbbá külön nyilvántartás vezetése mellett lehetőség lesz a vendéglátó-ipari üzletbe visszaszállított bontott üvegek elkülönített tárolására, és minden egyéb más, az ásványolaj-tároló adóraktári engedélyéhez és jövedéki engedélyéhez kapcsolódó technikai és kedvező módosításokat is tartalmaz a törvényjavaslat.

Mint a fenntartható fejlődés bizottságának tagja, nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy a termékdíjtörvény átfogó, de inkább technikai jellegű módosítására is sort kerít az előttünk levő javaslat. Ennek egyik fontos eleme, és könnyítést jelent az érintett gazdálkodó szervezeteknek, hogy bevezeti a termékdíjraktár jogintézményét. Ez az intézmény támogatni fogja az exportra termelő befektetőket, a versenyképességet javítani tudja, és úgy, hogy a termékdíjraktár bevezetésével kapcsolatos költségek és az ahhoz kapcsolódó, azáltal elérhető anyagi előny erősen az anyagi előny javára fog fordulni, ugyanis ennek a termékdíjraktár jogintézménynek a bevezetése jelentősen korlátok közé tudja szorítani az átfolyó költségeket, amelyeknek mindenféleképpen jelentős finanszírozási kényszere volt a vállalkozóknál. Ennek az intézménynek a bevezetésével ezek a finanszírozási költségek remélhetőleg érzékelhetően is csökkennek úgy, hogy mindez nem zavarja, nem akadályozza a termékdíjtörvény alapvető céljainak teljesülését, nevezetesen, hogy minél magasabb arányban történjen a termékdíjköteles termékek visszagyűjtése és majd azok újrahasznosítása és újrafelhasználása.

Tisztelt Ház! Mindig azt szoktuk mondani, és ez egy alapigazság, hogy az adótörvények determinálják, de egyben szolgálják is a költségvetési törvény teljesítését, illetve hatályosulását. A költségvetési törvény - amelynek jelen pillanatban párhuzamosan folyik a vitája, tehát a következő napirendi pontok között folytatódik a költségvetési törvénytervezet vitája - főbb gazdaságpolitikai céljai az államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 3 százalék alatti tartása, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása és a kiegyensúlyozott növekedés biztosítása.

Az általam eddig elmondottak és magának a tervezetnek a logikája és víziója ezeket a célokat adózási szempontból, adóigazgatási és adóeljárási szempontból mindenféleképpen szolgálni tudja. Szolgálni tudja és erősíteni tudja azokat a sikereinket, amelyeket már a külföldi gazdasági szakértők is el tudnak fogadni, sőt az Európai Unió statisztikai hivatala kifejezetten megerősített. (Kovács Tibor: Na, ne már!) Nevezetesen, hogy Magyarország azon államok között van, ahol nyilvánvalóan 2012-ben csökkent az államadósság, és 2013-ban is ez az államadósság-csökkenés folytatódott. Nyilvánvaló az is, hogy azon öt állam között van, ahol a költségvetési hiány 3 százalék alatt stabilan tartható.

Ezek a sikerek, úgy gondolom, hogy megalapozottá teszik azokat a gazdaságélénkítő lépéseket, ideértve a pedagógus-bérfejlesztést is, tehát nemcsak gazdaságélénkítő lépések vannak, hanem egyfajta igazságtételi folyamat is van az egészségügyben dolgozók és a pedagógusok számára oly módon, ahogy előbb is mondtam, hogy ezzel a magyar államadósság GDP-arányosan nem növekszik. Lehet ezzel vitatkozni, hallottunk különböző számításokat, különböző számokat, én már sokszor kapkodom a fejemet, hogy milyen megközelítésben és hogy mérlegelik a képviselőtársaim (Kovács Tibor közbeszólása.), ellenoldalon álló képviselőtársaim ezeket a sikereket; de akkor nem velem vitatkoznak, nem is igazából a kormánypárti képviselőkkel, hanem tessék elmenni Brüsszelbe, tisztelt szocialista képviselőtársaim, ott minden bizonnyal önök jobban meghallgatásra találnak, de akkor kérem, fogadják el az Ecostat adatait is, amelyek hitelt érdemlően bizonyítják azokat a sikereket, amelyeket itt minden egyes alkalommal kénytelenek vagyunk megemlíteni az önök hitetlensége okán.

Tehát még egyszer mondom, úgy látom, hogy ez az adórendszer, amely stabil, amely 2011 óta tulajdonképpen kisebb-nagyobb változásokat megélt ugyan, de a lényegét tekintve arra fókuszál, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását, a foglalkoztatás bővítését és az egyéb fontos gazdaságpolitikai céljainkat teljesíteni tudjuk, ezeket a célokat ismételten megerősíti és alátámasztja.

Úgy gondolom, hogy ezzel az adórendszerrel nem térünk el a biztató eredményeket is eredményező gazdaságpolitikától, így mindenképpen különös tekintettel a családi adókedvezmény kibővítésére, ami kereszténydemokrata szempontból nagyon fontos, és a jövő nemzedék remélhetőleg élni tud ezzel, és minél több gyerek fog születni. Tudjuk nagyon jól, hogy e tekintetben ez csak egy eszköz, a többi eszköz még bevezetésre vár, de ahogy ma reggel a napirend előtti felszólalásban Varga képviselőtársam, idézve Für Lajos néhai miniszterünket, a magyarság megmaradásának szent célja érdekében egyik jelentős, az adópolitikában is megjelenő eszköz a családi adókedvezmény kibővítése. Erre figyelemmel is a Kereszténydemokrata Néppárt részéről támogatni tudom a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)