Felszólalás adatai

Szokás, mint ahogy mi is megtesszük, címkézni a költségvetést. Minek a költségvetése ez? Melyik ágazat kap prioritást? Ezt most mi úgy nevezzük, hogy a rezsicsökkentés költségvetése, ami, azt gondolom, nem rossz minősítés, pontosabban: nem degradálja semelyik ágazatot sem lejjebb vagy egyet sem emel ki, mert végül is minden területre vonatkozik, és az élet számos területén jelentkeznek az emberek számára ennek az előnyei.

Amikor összevetjük mégiscsak azokat a fontosabb területeket, amelyeket ez a költségvetés kiemelten fontosnak tart, azt látjuk, hogy elég jó helyen áll az egészségügy ebben. Ettől még nem mondanám, hogy ez a költségvetés az egészségügy költségvetése, de talán erre nincs is szükség. Egyébként nagyjából a második helyen áll olyan szinten is, hogy tulajdonképpen abszolút értékben 51 milliárddal jut az előző évihez képest több a gyógyító-megelőző ellátási formákra. Ha összehasonlítjuk a tavalyi évhez viszonyítva, akkor 10,6 százalékkal többet fogunk tudni költeni az egészségügyre. Ezt lehet soknak, kevésnek minősíteni. Természetesen, mint minden költségvetésnél, akár a főösszegeket tekintve, akár egyes szakmákra lebontva is mindannyian azt szeretnénk, hogyha ennél több kerülhetne, ha magasabb lenne a GDP, annak nagyobb arányát tudnánk fordítani az egészségügyre, de remélem, hogy mi azért megérjük, hogy ezek a számok növekedni fognak.

(19.50)

Valószínűleg más országokban is így van, hogy az egészségügy körül nagyon éles viták az ellenzék és a kormánypártok között nem szoktak kialakulni. Biztos, hogy bizonyos prioritások megítélésében vannak lobbiérdekek, de abban, hogy az egészségügyre alapvetően a lehető legtöbbet kell fordítani minden kormánynak és minden gazdaságnak, ebben nagy valószínűséggel egyetértenek. Éppen ezért örömmel mondhatom, hogy az egészségügyi bizottságban sem és más fórumokon sem szokott hajtépés, vagy nem is tudom, nagyon komoly, rossz hangulatú vita kialakulni. Természetesen megjelennek a különbségek.

Hogy a megvalósítás tulajdonképpen mit fog hozni, azt nem tudjuk, de azt igen, hogy megpróbálja kezelni ez a költségvetés azokat a neuralgikus pontokat, amelyek jelen vannak sajnos a magyar egészségügyben. Tulajdonképpen valószínűleg a forráshiány ennek a legfőbb oka, és nem koncepcionális probléma van. Mindannyian tudjuk, hogy körülbelül milyen állapotban volt az egészségügy 2010-ben. Azt is tudjuk, hogy valamiféle klasszifikációt próbált megfogalmazni az államtitkárság és az államtitkár úr személyesen is, ami elfogadhatónak tűnt, és nyilván szerettük volna ezeket a lépéseket felgyorsítani. Ennek ellenére bizony aránytalanságok nyilvánvalóan jelen vannak, ezt senki nem vitatja, de ezeket is megpróbálja felszámolni, eliminálni a költségvetés. Ilyen módon az alapellátás 16,1 milliárd forintot fog kapni összegszerűen, aminek igazából elégnek, legalábbis megközelítően elégnek kell lennie ahhoz, hogy az egyébként jogos igényét az alapellátásnak megpróbálja felzárkóztatni.

Nagy öröm számomra, hogy az otthonápolási díjat is megemelik, elismerve ezzel azt a tevékenységet a családban élő valamelyik tagnak, aki nem munkába jár, hanem ellátja a tartósan súlyos beteg vagy fogyatékos családtagját. Nagyon örülünk annak is, hogy a házi szakápolás díja is reményeink szerint emelkedni fog, mert ez egy olyan területet vált ki, amelyre szükség van akár az alapellátás kiegészítése, akár a kórházi ellátás folytatásaként.

Egy ország egészségügyi ellátórendszerének a hatékonyságát nagyjából két területen szokták megítélni. Az egyik a sürgősségi ellátásban a mentőszolgálat tevékenysége, a másik pedig a háziorvosi ellátás, az alapellátás. Azt hiszem, hogy mindkét terület megkapja a hangsúlyt. A mentőknél új mentőautó-beszerzés, állomásfelépítések és -felújítások szerepelnek. A sürgősségi ellátás mellett a járó-, fekvőbeteg-szakellátás is fejlesztési forrásokhoz jut. Ehhez még hozzájárul egy olyan lehetőség, hogy azok a már elkezdődött fejlesztések, amelyek sajnos forráshiány miatt részben uniós támogatással készülnek, ne rekedjenek meg, ehhez 5 milliárd forintot biztosít a kormány részben uniós forrásokból, hogy le tudjuk hívni az európai uniós pénzeket.

Béremelés. Nyilvánvalóan a humánerőforrás-menedzsmentnek jelentős, fontos eszköze a béremelés. Ennek a biztosítása egy elkezdődött folyamat, ígéret szerint 2017-ig folytatódni fog, a költségvetés biztosítja azt a lábát, amely lehetővé teszi, hogy ez megvalósulhasson. Tudjuk, hogy ebben is vannak bizonyos egyenetlenségek. Ezeknek a felszámolása valószínűleg meg fog történni, legalábbis reméljük, hogy előbb-utóbb erre is sor kerül.

Nagyon fontosnak gondolom gyakorló orvosként a gyógyászati segédeszközöknek a 8 milliárd forinttal történő emelt összegű támogatását. Ez egy rendkívül fontos dolog, nagyon sok ember élete és a minőségibb élete függ attól, hogy milyen minőségű segédeszközökkel van ellátva. Tudjuk már évek óta, hogy nem rendelkezett elegendő forrással ezeknek a javítása, folyamatos karbantartása, és reményeink szerint ez ezzel megvalósulhat.

Tulajdonképpen áttérhetnénk arra a részre, ami egy kicsit talán jobban hangzik, talán előremutató, és reméljük, hogy egy folyamat első lépcsője, amiről még beszélni szeretnék három-négy mondatban. A rezidensprogramban szerepelnek a különböző ösztöndíjak. Nem azt mondom, hogy dicsekedhet ez a kormány a rezidensprogram sikerességével, mert a fiatal orvosok itthon tartását sokkal hatékonyabban szerettük volna elérni, de van azért valami javulás, ezt a gyakorlatból is tudom. A rezidensprogram részei az ösztöndíjak, a Markusovszky-ösztöndíj és egyebek, ezek továbbra is működni fognak, mert megvan a költségvetésben a fedezetük.

Kifejezetten sikeresnek ítélek meg két olyan szakmai programot, amelyért többen, köztük magam is, megpróbáltunk tenni. Az egyik a hepatitis C vírussal fertőzött betegek kezelése, ami egy rendkívül súlyos problémája volt ennek az egészségügynek, az országnak tulajdonképpen. Már az is nagy eredmény, hogy 2000 beteget kezelnek jelen pillanatban, és továbbiak kezelésére is szükség van. Ennyit tud ellátni pillanatnyilag a rendszer. Nagy örömmel mondhatom azt is - és ezért szintén komoly lépéseket tettünk a szűrések mellett -, hogy a humán papillomavírus elleni, tehát a méhnyakrák megelőzésére szolgáló oltás fakultatív oltásként a jövő évtől bevezetésre fog kerülni. Ennek is megvan a fedezete.

Azt hiszem, ha ezen az úton haladunk, akkor talán ezt a költségvetést ebbe a sorba állítva el tudjuk fogadni. Mindenképpen azt kérem, hogy a részletes vitában mindenki fejtse ki az álláspontját és véleményét az egészségügyi ágazatot érintő kérdésekről is. Köszönjük előre is az észrevételeket.

Köszönöm szépen.