Készült: 2024.09.20.13:12:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

318. ülésnap (2013.10.29.), 144. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:06


Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy az elhangzottak után egy kicsit jogászias megközelítéssel éljek, és néhol túltekintsek a gazdasági relevanciákon, amiket megfogalmaznak részben ezek az adótörvények és sok esetben más törvénymódosítások is.

Én azt nem vitatom, hogy bizonyos részletszabályokban, amiket ismertetni is fogok, lehet, hogy könnyítéseket tartalmaz, akár adminisztrációs területen, vagy minimálisan akár adószempontból is, viszont azt mindenképpen el kell mondani, hogy az az áttörés, ami a gazdaságot beindítaná és berobbantaná a következő évekre vagy akár a jövő évre, ez mindenképpen hiányzik ebből a törvényből. Tehát attól függetlenül, hogy látszik rajta, hogy néhol valóban egy-egy adminisztratív vagy bürokratikus szabály könnyítésére törekszenek, de nagyon kevés ahhoz, hogy akár egy nyugati színtű vagy egy fejlett országnak a szintjére elérjen Magyarország. Tehát ilyen szempontból sajnos csalódás, és nem tölti be azt, amit önök akár a kormányprogramban ígértek.

Rátérnék a részletekre így a felvezetőt átugorva. Annak egy természetes dolognak kellett volna lenni eddig is, hogy ha például egy adós könnyítést kap, mert mondjuk, nem tudja a hitelét fizetni, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem kvázi ne egyfajta ajándékozásként merüljön fel. Ez a bankok esetében megvalósul, bár szerintem kevés esetben élnek a bankok azzal, hogy ők leírják a tartozásokat, erről Z. Kárpát képviselőtársam részletesebben tudna mesélni. Sajnos nem gyakorlat, hogy a bankok bármit elengednének az emberek felé.

Azt a kizárást viszont ennél a passzusnál nehezen tudom értelmezni, hogy például munkavállalók és munkáltatók esetében kizárt ennek az alkalmazása, tehát ha ott valamiféle kamatkönnyítésre kerül sor, mondjuk, egy munkavállaló felé, akkor az még továbbra is effektíve ajándékozásként szerepel. Pont azon a területen, ahol talán egy munkáltató szívén viseli a munkavállalói sorsát, nem kellene nehezíteni azt, hogy könnyítéseket adjon a saját munkavállalójának.

A bankadó esetében természetesen egyrészről örülünk neki, hogy a bankok is nagyobbrészt papíron részt vesznek a költségvetési terhekben, de - ahogy az elhangzott már a Jobbik vezérszónokától, Volner Jánostól is és akár Z. Kárpát képviselőtársamtól - ezeket az adókat bizony áthárítják. Nagyon kíváncsi lettem volna a részletes indokolásban, hogy pontosan mekkora összeg az, ami bejön a bankadóból, és nemcsak úgy, ami a költségvetésben szerepel, hanem ha ezt korrigálnánk azzal, hogy mennyit hárítanak át az ügyfelekre, akkor egy valós összeget kapnánk. Sajnos, ezt nem számolta ki a kormányzat, lehet, hogy okkal, mert lehet, hogy olyan számok jönnének ki, amelyek esetében már nem lehetne arról beszélni, hogy itt a bankokat nagymértékben megadóztatnánk.

A szeszfőzés esetében valóban a működési feltételeknél a jövedéki biztosítékot csökkentik. Ez megint lehet - és persze örülünk neki -, hogy akár néhány munkahelyet teremt, de nem ettől fog a magyar gazdaság berobbanni, bár érzékelhető az, hogy mondjuk, a magyar pálinkafőzést egy kicsit jobb helyzetbe hozzuk, de sajnos ez gesztusként értékelhető, gazdaságélénkítő hatása nem lesz túl nagy, és sajnálatos módon a gesztus szintjén marad.

A fordított adózás mezőgazdasági szektor esetében 2018. december 31-ig való meghosszabbításával természetesen mi is egyetértünk, de egyébként egyéb termékek is vannak, ahol az áfacsalások megjelennek, ezekre is illene koncentrálni.

Ugyanúgy apró, de az érintetteknek lehet, hogy fontos változtatás a belterületi ingatlanok esetén, a művelési ág alól kivett ingatlanok esetén, hogy amelyek az 1 hektár területnagyságot nem érik el, mentesek lesznek a telekadó alól, egyfajta ellenőrzési mechanizmussal. Ez szintén egy apró, de fontos lépés lehet.

Régóta meg kellett volna valósulnia az ajándékozási illetékmentességnek a házastársak között, például akár házastársi vagyonközösség megszüntetése esetében. Nem volt reális az a szabály, hogy ha valaki, mondjuk, egy jelentősebb, néhány százezer forintos - mondjuk, 150 ezer forintot meghaladó ajándékról is beszélhetünk - karácsonyi ajándékot vesz a felesége részére, akkor azt ugyanúgy be kellene vallani és leadózni, vagy az eddigi szabályok alapján le kellett volna adózni. Azt hiszem, hogy ezzel csak a realitásokhoz igazítjuk az egyébként is működő gyakorlatot. Nem hiszem, hogy sokan jelentették be, mondjuk, a férjüktől kapott karácsonyi ajándékot az adózás szempontjából.

A 35 éven aluli fiatalokon túllépve most már bármely vagyonszerzőt megilleti a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény lakásvásárlás esetén.

(14.00)

Csak hát ki tud manapság már lakást venni?! Tehát ez persze jól hangzik, de megint egy olyan minimális könnyítés, amitől sajnos több lakás nem lesz, és rávilágít arra, hogy sokan már az első lakásukat is 35 év fölött szerzik meg, ami elég tragikus, és a gyerekvállalásra is kihathat. Úgy gondolom, hogy ezzel a módosítással is beismeri valahol a Fidesz-kormányzat azt, hogy túl későn vállalnak gyermeket a magyarok, ehhez kevés támogatást kapnak, és ez sajnos a demográfiai adatokban is érdemben meglátszik.

Amit rossznak tartok és indokolatlan tehertétel-növekedésnek, az a cégbírósági felügyeleti illetékek mértékének 50 ezer forintról 100 ezer forintra növelése. Ez pont megint a kis- és közepes vállalkozásokat fogja sújtani, leginkább egyébként minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb terhet jelent neki egy kétszeresére emelés. Nyilván egy multicégnél az, hogy 50 vagy 100 ezer forintot kell befizetni egy ilyen felügyeleti illeték esetén, teljesen indifferens, megint azokon a kis- és mikrovállalkozásokon fog csattanni az ostor, akiken önök segíteni akarnak, ez egy elég otromba gesztus az ő irányukba.

Mint ahogy azt sem értettem, hogy a mulasztási bírságot azoknak az adózóknak is ki kell majd fizetniük - itt jogértelmezésre hivatkoznak, de egyértelművé teszik -, akik egyébként az illetékmentes vagyonszerzés-bejelentési kötelezettségnek nem tesznek eleget. Itt jobb lenne egy finomabb szankcióval élni, ha valakinek nem kell befizetnie, mert illetékmentes vagyonszerzésre kerül sor, és ha ő ezt elmulasztja, akkor ezt mégis súlyos mulasztási bírsággal meghálálni, én egy kicsit perverznek tartom az adóhatóság részéről, illetve a törvényekben ilyet leírni; ezt is jó lenne más módon beleírni a törvényekbe.

Apró változtatás, de az támogatható, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai a vámhatósági eljárások során feltárt ingó vagyont a fennálló tartozás fejében lefoglalhassák. Hozzáteszem, sajnos az elszámoltatás körében is sort lehetett volna ezekre keríteni, amit nem láttunk az elmúlt években. Ez egy hatékony eszköz lenne akár a szocialisták által elrabolt javaknak az azonnali lefoglalására is az ilyen eljárásokban, sajnos a gyakorlatban ilyeneket nem látunk, csak az elszámoltatás elszabotálását, de attól még ez lehet egy előrelépés, esetleg egy olyan kormány ki is tudja használni, aki komolyan gondolja az elszámoltatást.

Ami szintén technikai, de egy praktikus lépés, hogy az adóügyi elévülést a jövőben adóra, járulékra, költségvetési támogatásra nem az általános szabályok alapján állapítanak meg, hanem amennyiben valaki nagyon sok adót csal, és a büntetési tétele, büntetőjogi tétele 5 év fölé kerül emiatt, addig az állam adómegtérítési igénye is kitolódik. Ez egy természetes szabály, illetve egy jó módosítás, ennek eddig is így kellett volna történnie, de amit az elszámoltatásnál elmondtam, az ebben az esetben is igaz. Bárcsak minél több ilyen visszatérítésre lenne lehetőség! Sajnos, nem ezt láttuk az elmúlt évek gyakorlatában.

A környezetvédelmi szempontokat, mert ezekre is szoktunk figyelni, valóban előtérbe helyezi, hogy a környezetvédelmi hatóság, ha egy szennyezést vagy egy illegális szemétlerakást észlel, akkor a gépjármű rendszáma alapján lekérhesse azokat az adatokat, amelyek a gépjármű tulajdonosához tartoznak. Ez egy jó szabály, de nem ettől fog megint a magyar gazdaság előremozdulni. Értem én, hogy ide belerakták, de ettől függetlenül nem feltétlenül tartozna ide az adótörvényekhez.

A végére, hogy képviselőtársaimnak is maradjon ideje, azt szeretném még megemlíteni, hogy nem tartom jónak, hogy ingatlan-bérbeadás esetében az eddigi 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás, ami levonható volt a költségekből, tehát ha költségei voltak a bérbeadónak, ez nem lesz a jövőben. Ez sajnos megint csak nem a kifehérítését fogja előremozdítani a bérbeadásoknak. Tudjuk, hogy egyébként is sajnos alacsony a bejelentési hajlandóság a kiadó ingatlanok esetében, pont az ilyen szabályok fogják azt megteremteni, hogy a jövőben is trükköznek az ingatlan-bérbeadók. Könnyíteni kéne a szabályokon, és nem szigorítani.

Nagyjából ezeket szerettem volna dióhéjban elmondani, és sajnos a jó gondolatok ellenére, mivel a gazdaságot nem indítják be ezek a törvények, így nem fogjuk tudni támogatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  144  Következő    Ülésnap adatai