Felszólalás adatai

Az adó a társadalom minden szegmensét érinti, legyen az vállalkozói szféra, legyen ez magánszemély. Engedjék meg, hogy éppen ezért én a magyar kis- és középvállalkozói szféráról szóljak, amely az ország gazdaságának és az ország működésének gerincét képezi.

Közel 700 ezerre tehető az a szám, amely ezt a szférát fémjelzi, az összfoglalkoztatottak több mint 70 százalékának biztosít megélhetést, munkahelyet. A nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát ez a szféra teremti meg, éppen ezért úgy gondolom - és meg vagyok győződve arról, hogy nem véletlen, hogy adópolitikájában a Fidesz polgári kormány az elmúlt évek során kiemelte, fontosként kezelte ennek a szegmensnek az adózását, illetőleg a működési feltételekhez igyekezett megteremteni a kiegyensúlyozottságot, a megalapozottságot az adóterhek és az adminisztrációs terhek csökkentésével.

Ahhoz, hogy az állításomat alá is tudjam támasztani, tekintsünk egy kis időutazást: az elmúlt évek során hogyan is valósult meg mindaz, amit most én itt az imént megfogalmaztam.

Vegyük a társasági adót górcső alá! 2010 júliusától a társaságiadó-alap 500 millió forintot meg nem haladó részére minden további feltétel nélkül kedvezményes társaságiadó-kulcs alkalmazható, így az alacsonyabb, 10 százalékos kulccsal történő adózás a teljes kkv-szektor számára biztosított. A kkv-szektor így közel 140 milliárd forint adó megfizetése alól mentesült. 2013. január 1-jétől fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe a szabadvállalkozási zónák területén. Elsősorban nekik, a kis- és középvállalkozásoknak kedvez ez az intézkedés.

A kisadózók tételes adója és a kisvállalati adó esetében - rövidített formájában a kata - szeptemberben, ez év szeptemberében elérte az ezen adónemet választók száma a 72 ezres számot, amely év végére várhatóan 80 ezer főre nő.

(13.10)

A kiva a legfeljebb 25 főt foglalkoztató, 500 millió forint alatti éves bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások számára elérhető alternatív adózási forma. A kivát 2013 elejétől mintegy 7500 vállalkozás választotta.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek célzott csökkentésével szintén a vállalkozói szférát erősítjük. Többek között ilyen a munkahelyvédelmi akcióprogram. Az akcióprogram által érintett munkavállalók száma 2013 augusztusától tekintélyes létszámot képvisel: a 25 év alattiak száma 135 ezer fő, a szakképzetlenek száma 225 ezer fő, az 55 év felettiek száma 330 ezer fő, a kisgyermekeket nevelők száma 30 ezer fő, a tartósan állást keresők száma 17 ezer fő. 2013-ban eddig összesen 75 milliárd forintnyi adó- és járulékkedvezményt érvényesítettek a munkáltatók.

Az általános forgalmi adó pozitív intézkedései is ezt a célt szolgálták. 2011. szeptember 27-étől a pénzügyileg nem rendezett ügyletek vonatkozásában is lehetővé vált az áfa-visszaigénylés. Ez egy régóta várt vállalkozói elvárás a mindenkori kormánnyal szemben, hiszen ez komoly likviditási problémák kezelőjévé vált. 2012 januárjától a személygépkocsik bérbevételére vonatkozó áfalevonási tilalom megszűnt. 2013. január 1-jétől a személygépkocsik üzemeltetéséhez és fenntartásához szükséges szolgáltatásokra vonatkozó 100 százalékos levonási tilalom 50 százalékra csökkent.

Nézzük meg a jövedéki adót, amely számos vállalkozás számottevő szereplőjét érinti. 2011. január 1-jétől van lehetőség kísérleti motorfejlesztés számára történő adókedvezmény biztosítására. Bevezetésre került a kereskedelmi gázolaj adókedvezménye. A kisüzemi serfőzdében előállított évi legfeljebb 8 ezer hektoliter sör 50 százalékos kedvezményű adómértékkel adózik. Az egyszerűsített adóraktár engedélyezése. A cigarettán kívüli dohánygyártmányok esetében lehetővé vált a jövedéki adó és az általános forgalmi adó visszaigénylése, azaz levonása. Az egyszerűsített adóraktárakban a borászatok számára a kistermelői pezsgő után az egyszerűsített adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania. A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdék jövedéki biztosítéka 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökkent. A vámhatóság csak a 100 ezer forintot meghaladó, hatvan napon túli köztartozás miatt vonja vissza az adóraktár-engedélyes, a jövedéki engedélyes, valamint a felhasználói engedélyes engedélyét. Lehetővé vált az eddigi éves és negyedéves visszaigénylési lehetőség mellett havonta érvényesíteni a kereskedelmi gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylést.

Az adónemeken kívül számos adminisztrációs csökkentés is történt például a számviteli törvények megváltoztatásával. Ez új lendületet biztosít ennek a kkv-szektornak. A kötelező könyvvizsgálat értékhatára 2012-től a korábbi 100 millió forintos árbevételi értékről 200 millió forintra nőtt, 2014-től - elsőként a 2014-ben induló üzleti év könyvvizsgálatára vonatkozóan - 300 millió forintra változik, amellyel jelentős számú kis- és középvállalkozás mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól. 2012. december 1-jétől eltörlésre kerültek a készpénz záró állomány maximális mértékére vonatkozó kötelező előírások. A munkahelyvédelmi akcióterv részeként módosításra kerültek a számviteli törvény árfolyamveszteség elszámolására vonatkozó szabályai, amelyek a devizakitettséggel rendelkező vállalkozásoknál a devizaárfolyam-változás negatív hatásainak enyhítését eredményezték. 2013. január 1-jétől a vállalkozások döntő többségére bevezetésre került egy, a korábbiaknál lényegesen egyszerűbb beszámolási rendszer, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, amely a kis- és középvállalkozások adminisztrációs költségeit jelentősen csökkentette.

De ne feledkezzünk meg az NGM-nek a kkv-k érdekében tett intézkedéseiről sem. Ilyen az Új Széchenyi-terv, a Széll Kálmán-terv, a Wekerle-terv, a Kárpátok régió üzleti hálózat kialakítása, amely lehetőséget teremt a magyar kis- és középvállalkozói szférának a piacra jutáshoz, így fokozva az árutermelést. Az árutermelés pedig többletjövedelem, többletadó-bevételt biztosít az állam számára.

Tisztelt Ház! Ezeknek az intézkedéseknek a sorába illenek bele a Nemzetgazdasági Minisztérium más szervezeti egységei által koordinált kkv-t segítő intézkedések. Ha megengedik, taxatíve sorolom ezeket: a kistermelői élelmiszer-termelés, -feldolgozás, -értékesítés egyszerűsítése; az uniós pályázati rendszer vállalkozóbaráttá történő átalakítása; a vállalkozói tevékenységre jellemző elvárt kereseti megkötés eltörlése; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi határ 50 millió forintról 100 millió forintra történő felemelése; az egyszerűsített végelszámolás bevezetése; a duális szakképzés rendszerének megteremtése; a NYENYI-adatszolgáltatás megszüntetése; előírásra került, hogy a hatósági ellenőrzést végző szervek a kkv-kal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - csak figyelmeztetést alkalmazhatnak; az újraalkotott közbeszerzési törvény is ebbe a sorba illik bele; a társaságiadó-bevallás szabályainak egyszerűsítése; a hiteles audit elismerésével az érintett vállalkozások a tevékenységük hitelesített körére mentesülnek a felelősség alól; az ipari területen történő beruházásokra egyszerűsített eljárások bevezetése; a pályázati eljárások egyszerűsítése; a mezőgazdasági őstermelő magánszemélyek adózásának egyszerűsítése; az építési engedélyek kiállításának gyorsítása; a kereskedelmi forgalomba kerülő új járművek forgalomba helyezése; az aláírási címpéldány elektronikus ellenőrzése.

Tisztelt Ház! Nem a teljesség igényével vettem tételesen szemügyre és kötöttem csokorba azokat az intézkedéseket, amelyeket a fideszes polgári kormány az elmúlt évek során alkotott meg a kis- és középvállalkozói szektor, szegmens javára. Arra próbáltam rávilágítani, hogy a szó és a cselekedet összhangban van a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájával és adópolitikájával.

(13.20)

Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy jó szándékú, bíráló észrevételeikkel egészítsék ki ezt a törvényjavaslatot, ami most itt előttünk fekszik, és próbáljunk egy olyan törvényt alkotni, amely ennek a szegmensnek a felemelkedéséhez, a magyar nép boldogulásához vezet. Szeretném arra fölhívni mindenkinek a figyelmét, hogy a második világháborút követően a japán gazdaság attól vált erőssé, hogy a belső fogyasztást serkentette, élénkítette. Ez a kormány szintén a belső fogyasztás növekedésére fordítja az energiát, viszont a belső fogyasztást csak abban az esetben lehet megteremteni, ha megfelelő jövedelmek katalizálódnak. A rezsicsökkentés is többek között ezt a célt szolgálja, ugyanakkor, ha a fogyasztás megnövekszik, az árutermelésnek is növekednie kell. És itt ér össze ez a gazdaságfilozófia azzal a gazdaságpolitikával, amit ez a kormány képvisel. Ehhez kérem az önök segítő támogatását.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)